Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-27 / 98. szám
1. oldaí *ra-ET-MASYARÖRSZÄ<3 Korunk mezőgazdasága Mi hogyan csináltuk? II kisvárdal Rákóczi Tsz sertés törzstenyésztésének eredményei Termelőszövetkezetünk 1961. február 6-án alakult. Az alakuláskor mi is, mint mindéin tsz, sok gonddal és problémával küzdöttünk. Az első 100 db magyar fehér tenyészkocasüldőt 1961 nyarán vásároltuk a Répcelak! Állami Gazdaságból. Ekkor ■még sertésistállónk sem volt és a kocasüldőket a lóistállóban helyeztük el. A szer fás sertésistálló megépítése után (40 férőhelyes ffiaztató és 2 dib 120 férőhelyes süldőszállás) már el tudtuk helyezni a kocasüldőket. Igaz, hogy még a tető nem volt rajta, amikor már ide kellett elhelyeznünk. Ezek a nehézségek nein keserítettek el bennünket. Eltökélt szándékunk volt a sertéstenyésztés megfelelő színvonalra való emelése és a törzstenyészet kialakítása. Már az induláskor megkerestük a megyei állattenyésztési felügyelőséget, hogy segítségüket kérjük és szaktanácsukat felhasználjuk a sertéstenyésztés vonalán. 1962-től törzskönyvi ellenőrzés alá került és 1963-tól már jöttek az állami törzskönyvi adatok a tenyészetünkről. Az adatok felhasználásával és a küllemi bírálatok elvégzésével folytattuk tovább az alapanyag kialakítását. 1964-ben 2 db angol telivért szereztünk be (Boy, Dávid) a vérvonal kialakítása céljából. Ezt később tovább növeltük. A tenyészkoca-utánpótlást a saját szaporulatból egyedi kiválasztás alapján biztosítottuk. Az átlagos tenyészkoca- létszám általában 78 db volt. Kialakítottuk a legjobban termelő kocacsaládokat. Jelenleg 6 kocacsaláddal dolgozik termelőszövetkezetünk. Eredményeink az állandó szelektálás, kiválasztás és tudatos párosítás hatására évről évre javultak, melyet jól szemléltetnek az alábbiak: / 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 évben EUenzőrzött kocák 52 57 70 67 78 63 75 Fialási % 142 133 129 187 173 175 177 Egy kocára jutó,évi felnevelt malac 13,2 12,2 12,6 19,3 17,7 18,— 18,— Felnevelés % 72 74 84 88 85 91 95 Egy malac átlagos eredménye: 1 napos db 12, S 12,4 11,7 11,8 12,0 11,3 10,8 21 napos korban db 9,4 9,1 9,9 10,3 10,2 10,3 10,1 Alomsúly kg 62, E 62,1 51,5 59,3 55,2 60,9 61,7 Egy malac súlya 21 napos korban kg' 6.6 6,8 5,9 5,6 5,4 5,9 6,1 Választási átlag db 9,2 9,1 9,4 10,2 9,3 10,2 10,0 A malacok átlagsúlya választáskor 21—22 kg. Sikerült kialakítani egy olyan állományt, amely küllemre. hízékonyságra, szalonnavastagságra, sonkatípusra a mai igényeknek a legmegfelelőbb a magyar fehér hússertésnél. Ezt igazolja az is, hogy az 1987. évi oszágos mezőgazdasági kiállításon aranyérmet és az 1970. évin pedig nagydíjai kapott termelőszövetkezetünk. Célunk a kialakult típus fenntartása és a piaci igények megfelelő alakítása. Az eddigi eredményeinket átalakított szerfás épületekben értük' el. Most van folyamatban sertéstelepünk teljes rekonstrukciója. Célunk továbbá, hogy az új sertéskombinátokhoz a legmegfelelőbb tenyészalapanyagot tudjuk biztosítani. Juhász István tsz-elnök FELHÍVÁS! Felhívjuk a dolgozók és nyugdíjasok figyelmét, hogy az április hóra érvényes tüzelő- utalványok április 30-ig lejárnak! Meghosszabbításukra lehetőség nincs! Telepeinken jó minőségű berentei. somsá- lyi, egercsehi, fakaslyuki szenek, valamint brikettek állnak a vevőink rendelkezésére! NYÍREGYHÁZI tüzép vállalat. (382679) ÉRTESÍTJÜK KEDVES VENDÉGEINKET, hogy HORVÁTH ISTVÁN 28—29-i műsoros estje elmarad. Búcsútellépése ma este lesz megtartva. Szíves elnézésüket kérjük. ■ ARANYSZARVAS ÉTTEREM Nyíregyháza. A GELKA nyíregyházi szervize értesíti kedves ügyfeleit, hogy május 2, 3, 4, 5 és 6-án leltár miatt zárva tart. A kalászosok vegyszeres gyomirtása Kalászos növényeink kémiai gyomirtása igen nagy jelentőségű. A gyomnövények elpusztításával több vizet és tápanyagot tudunk biztosítani kultúrnövényeink számára, és ezzel egyidejűleg emelkednek termésátlagaink. A betakarító gépek teljesítménye nő, és az elcsépelt termék manipulációs munkái leegyszerűsödnek. A vegyszeres gyomirtási munkák elvégzésének optimális ideje akkor van, amikor a kultúrnövény a teljes bokrosodás fenofázisát elérte, és a kétszikű gyomnövények kikeltek. Alkalmazható gyomirtószerek: Dikonirt 1,25 kg/kh. Di- kotex 40 EC. 1,9—2,2 1/kh. Aniten M. 1—1,5 1/kh. Ga- bonil 1,4—1,6 1/kh. A folyékony vegyszereket részesítjük előnyben, mert kipermetezésükkor kisebb műszaki meghibásodással kell számolnunk. A felhasználásra kerülő víz mennyisége általában 150—250 1/kh- ban határozható meg. Törekedjünk a minél tökéletesebb porlasztásra, hogy az elpusztítandó gyomnövények egyenletes gyomirtó szer bevonatot kapjanak. A Gabonil, új hazai gyártású készítményről tudni kell, hogy olyan gyomokat is hatásosan irt, melyeket az eddig használatos vegyszerek nem pusztítottak el (pl. különböző galaj- félék, pipitérek, kamilla stb). Állami gazdaságainkban több éve folynak .nagyüzemi kísérletek, a gabona vegyszeres gyomirtásával kombinál, tan alkalmazott lombtrágyázással. és a gabonaliszthar- mat elleni eredményes kémiai védekezés lehetőségeivel. Az őszi búzában és őszi árpában több száz holdas- nagy. üzemi eredmények azt igazolták, hogy vegyszeres gyomirtással kombináltan adott 4 liter/kh. Wuxál lombtrágya termésfokozó hatása 1—2 q/kh-s terméstöbblet, ben realizálódik. Ez részben annak tudható be, hogy a kultúrnövény lombon kérész, tül gyorsan érvényesülő különböző makro- és mikroelem tápanyagokhoz jutott. Ezenkívül a kiegyenlített tápanyagellátás növelte a kultúrnövény ellenálló képességét a lisztharmatgom- bákkal szemben. Kísérleteinkben az is igazolódott, hogy amennyiben a Wuxál lombtrágyát' kiegé. szítetlük egy hatásos gombaölő szerrel, még jobb eredményeket érhetünk el. A múlt évben alkalmazott fun- gicid a PP—781 volt, melynek adagja 1,8 kg/kh. Ez a készítmény ma csak korlátozott mennyiségekben áll az üzemek rendelkezésére. A ma beszerezhető fungicidek kő. zül jó eredményt várhatunk a Fundazoltól, melynek adagja 0,20—0,30 kg/kh. A gabonák fejlettségi állapota és a jelenlegi időjárás nem tűr halasztást a kalászosok vegyszeres gyomirtásának mielőbbi elvégzésénél. A gyomirtási munkák késedelmes megkezdése és befejezése igen megnöveli a ta- posási kárt és az egyes gyomirtó szerek hatékonysága is csökken. Ilyen okokra vezethető vissza, hogy a nagyüzemek több esetben, nem végzik el a teljes vetésterületükön az őszi búzák és az őszi árpák kémiád gyomirtását. Egy gazdaságon belül csak akkor beszélhetünk komplex kemizálási rendszerről, ha a termesztésre kerülő kultúrnövényeinket — az adott lehetőségeken belyl — teljes területükön, minden kultúrára kiterjedően kémiai gyomirtásban részesítjük. Dr. Fodor Tamás ÁGK. Szabolcs-Szatmár megyei főoszt. ü/ KÖNYV Zöldség^ és virágmagtermesztés A kertészet általában, de különösen a zöldség- és dísznövénytermesztés e könyv két kiadása között a mező- gazdaság legütemesebben fejlődő ágazatai voltak. A fejlődés színvonalát és mértékét hazánk kedvező természeti adottságai és a növekvő árukereslet kedvezően befolyásolta. A termelés szerkezetében az értékesebb fajok és fajták aránya megnövekedett. Ez a változás jól érzékelhető a lakosság ellátásában, a tartósítóiparok áruösszetételében, a belföldi és külföldi értékesítésben egyaránt. Különféle követelményeket támasztunk ezért a fajták termőképességével, differenciált beltartaimi értékeivel és minőségük versenyképességével. Mindezeket természetesen a jó vetőmaggal szemben is. A zöldségvetőmag-termesztésben sok évtizedes tapasztalatra tettünk szert, és ezek nyomán termesztési módszereinket folyamatosán fejlesztjük is. Nemcsak belföldi zöldségtermesztésünk vetőmagját állítjuk elő, hanem termesztünk olyan országok számára is, ahol a vetőmag-előállítás feltételei vagy egyáltalán nincsenek meg, vagy előnytelenebbek. A legigényesebb zöldségfajok (fajták) magtermesztésére is kedvező környezeti adottságokkal rendelkezünk. Előnyös helyzetünket kellőképpen kihasználva arra keli törekednünk, hogy magtermesztésre a legjobb területeket válasszuk ki, és a munka irányítását meg végzését .iól képzett szakemberekre bízzuk. Fontos, hogy a vetőmagból felnevelt növények ne csak jól fejlődjenek, hanem — mert élelmiszerek — béltartalmuk is kiváló legyen, A virágoknak a díszítő értékük a döntő; jusson ez kifejezésre színben, alakban, magasságban, virágnagyságban, stb. Ezek a növények bizonyítják legjobban a vetőmagtermesztés sikerét meghatározó környezeti feltételek fontosságát, mert a termőhelytől függően helyenként másképpen alakulhat a szín, az alak, a magasság, a virágméret, stb. ugyanúgy, mint a zöldségnövények bel- tartalmi értéke. A dísznövények nagyobb részét szabadföldben termesztjük. Ezek főleg egynyáriak, de jelentős a magról szaporítható kétnyári és évelő dísznövényfajok száma is. Az egynyári virágok túlsúlya a fajták nagy száma mellett elsősorban éghajlati okokkal magyarázható. Ez az arány kisebb mértékben módosulhat ugyan, de a virágtermesztés egészén belül változatlanul az egynyáriak magtermesztéséé a jövő. V etőmagtermesztésünknek egyre inkább arra kell törekednie, hogy megbízhatóan szállítsunk külföldre, és a termésbiztonság hiánya a belföldi ellátásban se okozzon meglepetést. Ennek elérésére hatásos eszköz az öntözés és a korszerű növény- védelem mellett pl. a vegyszeres gyomirtás, a nagy veszteséget okozó betakarítás fejlesztése, elsősorban gépesítése. Mindezek fejlett és tudományosan is megalapozott agrotechnikával biztos eredményt ígérnek.* Érdemes hát az egyetlen szakkönyv teljesen új kiadására időt szakítani. HÍ2. ápröfö Ä \ , 1 Védekezés az almaía-varasodás ellen A varasodás (fuzikládium) az almafa egyik legveszedelmesebb betegsége. A gomba a levelet, a levélnyelet, a gyümölcsöt és a vesszőket támadja meg. A tünetek mar az első lomblevelek kibontakozásakot megjelennek a levél színén, finom, bársonyos, barnás foltok formájában. A foltok csillagszerűen nagyobbodnak, belsejük, kiszürkül, á bőrszövet felrepedezik és a folt elhal. A levélnyélen a kórokozó támadása nyomán hosszúkás, ellipszis alakú foltok jelennek meg, színük a levelek foltjaihoz hasonló. Erős fertőzés esetén a levelek idő előtt lehullanak. Kisebb mértékben károsítja a virágot is. A terméseket, ha kötődés után támadja meg a gomba, tömeges gyümölcshullás lesz a következménye. A mogyoró, a dió nagyságú varas gyümölcsök felrepedeznek (a foltok barnásfekete színt öltenek), 'lehullanak, vagy féloldalasakká, torz növefcedésüekké válnak. A hajtások .bőrszövete a fertőzés helyén foltokban fel- hólyagosodik, később a hólyagok felrepednek. Az erősen fertőzőit hajtás már az első évben elszárad. A vesszőkön és a gallyakon a kórkép szembetűnő, mert a lehámló bőrszövet visszapödrődése következében a vessző, vagy a gally vastagabbnak látszik. Legfőbb fertőzési forrósok a lehullott levelek, amelyekben igen sok termőtest (poritécium) képződik. (Áttelelhet még a kórokozó gombafonalaival is, a vesszők kérgében ) Tavasszal a termőtestekből (nedvesség hatására) kiszó- rődnak, kilövellődnek a tömlőspórák (aszkospórák), s fertőznek. Az a.lmafákat pirosbimbós állapotukban támadja meg a kórokozó. A meleg, az esős (legalább 8—10 mm csapadék) időjárás kedvez a betegség terjedésének. A spórák csak a nedve« leveleken fertőznek. A hőmérséklet a levelek nedves állapotának időtartama (órákban) és a fertőzés mértéke és bekövetkezte közti összefüggés táblázatban foglalható össze (Mill»- féle táblázat), melynék alapján előrejelzés (prognózis) készíthető., (A fuzikládium később ivartalan spóráival = komidít*- maival fertőz.) MILLS-FÉLE TÁBLÁZAT-' * «oz*w£-.‘' •-xyél"*^s~baritotteág— mérséklet asäcaapora ___Jcomdiurn______________ C?-ban esetéiben, Lappangási idő órában ™ ' “ napokban 5 37,0 23.5 22 6 26,0 17,5 20 7 21,5 14,5 19 8 18.0 12.0 18 9 15,5 10,0 17 10 14.0 9.0 16 11 12.5 8.0 15 12 11.5 7.5 14 13 10,5 7,0 13 14 10,0 6,5 1-2 15 9,5 6.5 11 16 9,0 6.0 M) 17 9,0 6.0 9 18 9.0 6.0 8 19 9.0 S;0 8 20 9(0 6.0 8 21 9;fl 6,0 8 ae 9J> 6,0 _ 25 9,0 6.0 _ 34 9,5 6.5 _ 26 10,0 6,5 — A 1 évéir,,edvesség-boritofclságot órában a Zislawsky-feie készülékkel mérhetjük. A permetezést a lappangási idő lejárta előtt egy nappal kell befejezni. védekezéstechnológiai ajánlás: A jó erőben lévő növények kevesebbet szenvednek a fu- zikládiumtól, ezért fontos a kifogástalan tápanyag-utánpótlás és a jó talajmunka. I. Rügypattanás előtt 2 százalékos, Novendóval (25 százalék DNOC) megalapoztuk a védekezést, mert ha áztatáss^erűen permeteztünk, megakadályoztuk a gomba szaporítóképleteinek (peritéciumainak) kialakulását. II. Egérfüles állapotban 0,5 százalékos Cuprosan Super D-vel (36 százalék réz + 14 százalék Cinéb), vagy 0,08 százalékos Fundazol 50 WP-vel (50 százalék Benomyl) permetezve megelőző (preventív) védettséget biztosítunk a kórokozó ellen. III. Zöldbimbós állapotban és pirosbimbós állapotban ha atkaveszély van. 0.2 százalékos Dithánc M 45 (80 «zúzalék Mankoceb) alkalmazható, ha nincs atkaveszély, úgy 0,08 százalékos Fundazol 50 WP javasolható. rV. Elhúzódó virágzás esetén 0,3 százalékos Marpán (50 százalék Kaptán), vagy 0.3 százalékos Buvicid K 50 százalék Káplán), illetve 0,08 százalék Fundazol 50 WP ajánlható. v. Sziromhullás után 0,2 százalékos Lithane M 4/5-tel, vagy 0,08 százalékos Fundazol 50 WP-vel permetezzünk. A védekezéseket augusztus második, harmadik dekádéiig végezzük, a prognózisra támaszkodva. Széles Csaba főiskolai adjunktus, mg. főiskola Nyi-o-ybva
