Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-12 / 61. szám

I!f72 mireíús 12

K«fW.MAG^AllÖWKft

4. t*8ü

A népfronlválasztás megyénk jelentős potitikai eseménye volt

Viruló barackvirágok

Brigádgy ülésen a nagyhalászi Petőfiben

Beszélgetés Gulyás Lmilné dr.ral, a Hazafias Népfront titkárával

A népfrontbizottságok új- jáválasztása után a tapasztalatok értékelésére, a tanulságok összegezésére kértük meg Gulyás Emilné dr.-t a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárát.

Hogyan értékeli a nép- fronlbizotlságok újjá- választásának tapasztalatait? Milyen volt a részvétel? Mi jcllc- , mezte a gyűléseket, milyen témákkal foglalkoztak a felszólalók?

— Értékelésünk szerint a népfronttestületek újjává- lasztását a párt megyei végrehajtó bizottsága határozatainak és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa irányelveinek megfelelően bonyolítottuk le megyénkben. A pártszervek nagyon hatékony irányításával a népfrontaktívák százainak közreműködésével elértük, hogy a testületek újjáválasz- tása jelentős politikai eseménye volt megyénknek.

— A választások előkészítése során kettős célt tűztünk magunk elé. Az volt a célunk, hogy olyan embereket válasszanak a testületekbe, akik jól ismerik a párt népfrontpolitikóját, képesek azért dolgozni, politikailag, szakmailag műveltek. Az is törekvéseinkhez tartozott, hogy az új testületekben növekedjék a fizikai munkások, a nők és a fiatalok aránya.

— A népfrontválasztások azt bizonyítják, hogy ezt a célkitűzésünket sikerült elérni; az újraválasztott bizottságok képesek lesznek magasabb szinten dolgozni. A másik célkitűzésünk az volt, hogy a választási rendezvények során találkozzunk megyénk lakosságának jelentős részével, beszéljünk a párt politikájáról, a X. kongresz- szus, a megyei pártértekezlet határozatairól, vitassuk meg a következő időszak tennivalóit, serkentsük a dolgozókat szocialista céljaink megvalósítására. Ügy gondolom, ennek is eleget tettünk.

— A Hazafias Népfront választási gyűléseit megyénkben február 2 és 29-e között tartottuk. Községi és tanyai üléseink jelentős politikai eseménnyé váltak, a dolgozók nagy aktivitása jellemezte mind a megjelenést, mind a felszólalásokat. Kétszázötvenhárom községi és tanyai ülésen összesen 35 ezer dolgozó vett részt, és 1620-an szólaltak fel.

— Külön ki kell emelni a

három város választási gyűlését, melyre a jó szervezettség és a városoktól szokatlanul nagy érdeklődés volt a jellemző.

— A választási gyűlések mindegyike nyíít, őszinte légkörben folyt. A felszólalások 80 százaléka helyi politikai kérdésekkel foglalkozott, közérdekű javaslatokat' tartalmazott. 20 százaléka elvi, politikai kérdésekét vetett fel.

— A négy évvel ezelőtti 1968-as választógyűlésekhez viszonyítva előrelépés történt a gyűlések tartalmában, a megválasztásra kerülő új bizottsági tagok kiválasztásában. A bizottsági togokra az ajánlást' társadalmi szervek, üzemek, kollektívák adták.

Miben fogalmazódnak meg a népfront legfontosabb — és egyben megyei jellegű — feladatai a gyűlések alapján?

— A népfront négyéves munkáját, eredményeit és a következő időszak feladatait a népfrontbizottságok beszá- Vnolöi tartalmazták. Ezekben fogalmazták meg a sajátos megyei és községi feladatokat. ,A beszámolók elkészítését' nagyban segítették a megyei párt végrehajtó bizottságának határozatai és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által kiadott kongresszusi levél.

— Foglalkoztak a község gazdasági helyzetével, a termelőszövetkezetek munkájával. ismertették a községfejlesztés legfontosabb feladatait, terveit, a község művelődési, egészségügyi helyzetét, a népfront tevékenységét, a községi tervek megvalósítását.

— Több felszólaló tett javaslatot a közutak, a közlekedés, az ivóvízellátás javítására. Foglalkoztak a felszólalók az ifjúság nevelésével, pályaválasztásával, elhelyezkedési gondjaival az ifjúság és a felnőtt társadalom viszonyával

— Legtöbb községben felvetődött az óvodai napköziotthon helyeinek bővítése, az egészségügyi ellátás javítása. Szinte minden választógyűlésen elhangzott javaslat a község szépítésére, virágosi- tására. gyermekjátszóterek, parkok létesítésére. Ezekhez rögtön társadalmi munkát is felajánlottak. Csengerben például 8 óra társadalmi munkát vállaltak a felnőtt dolgozók, az állami gazdaság fiataljai, társadalmi úton

játszóteret létesítenek az új telepen. A csengeri 8 órás felajánláshoz a mátészalkai járási alakuló ülésen a járás többi községe is csatlakozott.

Mennyiben változott meg a bizottságok, a különböző népfront- testületek összetétele? Milyen a munkások, a nők cs a fiatalok aránya? Éltek-e javaslatokkal, újabb dolgozók jelölésével a gyűlések résztvevői?

— A bizottságok összetétele a 68 évihez viszonyítva javult. Öröm számunkra, hogy Növekedett a bizottságokba beválasztott nők aránya. Ez 32 százalék. Nyolc községi elnök és 54 titkár nő. Több fiatal, harminc éven aluli került a bizottságokba és emelkedett a munkások száma.

— A választások demokratikusan nyílt szavazással történtek. A társadalmi szervek, üzemek és kollektívák ajánlásai mellett a választógyűlésen jelenlévők is tettek néhány újabb javaslatot

's ezeket a javasolt dolgozókat is megválasztották. Az új bizottságokban képviselik az adott település minden rétegét, több községben beválasztották a helybeli lelkészt is. A testületekbe megválasztott bizottsági tagok rátermettsége, képzettsége biztosítéka a következő évek hatékonyabb munkájának.

Mit tart a megválasztott népfrontbizottságok legfontosabb munkájának az áprilisban sorra kerülő kongresz- szusig? ,

— Az új bizottságok legfontosabb feladata megkezdeni és folyamatosan folytatni a testületi életet, a választógyűléseken ajánlott feladatok szerint elkészíteni az éves muhkatervet. A választógyűléseken elhangzott közérdekű javaslatokat értékelni. rangsorolni, eljuttatni a tanácshoz és az illetékes szervekhez, a javaslattevőket értesíteni javaslataik sorsáról.

— A megyei küldöttértekezletre március 21-én kerül sor. itt az egész megyére vonatkozó eredményeket összegezzük és feladatokat ajánlunk az új megyei bizottságnak. Várjuk a háromszáz megyei küldött aktív részvételét és segítő felszólalását, javaslatait.

A gépkocsivezető — ő is nagyhalászi — figyelmeztetett rá: a Homolc-tanyai

gyümölcsös üres. December eleje óta ez nem .fordult elő. Itt valami történik. Ha Mari néni kertészeti brigádjának —• hatvannyolc fiatal lánynak —, a színes pulóverjei hiányoznak az almafák ágairól, akkor valami esemény van készülőben Nagyhalászban.

Van is. Megkérdeztük. Brigádgyűlés! Részt is vettünk benne. Nem is bántuk meg. Részesei lettünk egy olyan új kezdeményezésnek, aminek párját a Tiszán „innen" csak Nádudvaron és Tarpán találhatjuk meg.

Arról a látszólagosan nagyon egyszerű1 — valójában nagyon bonyolult ■ — folyamatról van szó. hogy váljanak a szocialista brigádok önálló gazdasági egységekké — pár száz hold. jó pár millió forint gazdáivá. Szaknyelven: önelszámolóvá.

Négyezer munkanap

A nagyhalászi Petőfi Termelőszövetkezet kertészeti szocialista brigádjának tervelőkészítő összejövetelét majd néhány évtized múlva bátran lehet rendkívüli eseménynek minősíteni termelőszövetkezeti mozgalmunkban.

Hudák András főkertész mindenekelőtt megköszönte a brigád eddigi jó munkáját, a december-óta tartó szakadatlan szorgalmat. Azóta

négyezer munkanapot végeztek. Még 19 ezerre lesz szükség. Az almás metszése kész, most végeznek az őszibarackossal. A szőlőre is sor kerül. Százhetvenegy vagon a terv. Forintban: 7 millión felül. A béralap egymillió-hétszázezer. Egy napra 80 forint kereset jut.

Dr. Mester Endre elnök szintén szeretettel beszélt kedves „fiataljairól'’. A szövetkezet első szocialista brigádjáról. akiknek négyéves kezdeményezése mutatott példát az azóta versenybe szálló másik hét brigádnak. Kérte, hogy ajánlják fel társadalmi munkó.úfkat az építkezéseknél. Ráálltait.

Jogok az évekkel

A 220 holdas kertészet önálló gazdáinak nevében özvegy Nagy Antalné, a bri- gádvezelő azt kérte, hogy a megtakarításokért a többlettermésért, a minőségi többletből a tervtárgyaló közgyűlésig a vezetőség ajánljon fel részt, nyereséget, prémiumot. Helyeslés.

Sok szó esett a tanulásról. A java fiatal hamarosan mind szakképesítésben részesül. Keresetük a vizsga után 10—Ip százalékkal nő. Megkapó szóhasználat, hogy a négy éve egyhuzamban szocialista címet elnyert brigádok fiatal tagjait itt mindenki első-, másod-, harmad- és negyedévesnek nevezi. Az évekkel együtt nőnek jogaik és kötelességeik.

A NYÍRBÁTORI FAIPARI VÄLLALAT nyírbélteki tanszerüzemében# Takács Klára és Zelenák Mihályné naponta 500 darab redőnytokos tolltartó szögcsiszolésát végzi el. (Elek Emil felvétele)

És az ötödévesek? Olyan kevés van, mert mire a szép nagyhalászi kislányok ezt az időt elérték, már nemcsak férjhez mentek, hanem az első kisbabát is megkapták.

A brigádgyülés alatt számolta ki -Lukács Imre elnök- helyettes, hogy a szövetkezet jelenleg 36 fiatalasszonynak fizet gyermekgondozási segélyt. .

De a kismamák nem szakadnak el a brigádtól. Épp úgy, mint a nyugdíjasok sem. (Szoboszlai János sem, aki most ment másodszor nyugdíjba, miután egyszer már járadékos volt.)

A fegyelmezett brigádgyűlésen családias alapossággal vitatták meg a költségeket. (Zuhanyozót építenek, kell egy feldolgozó gépsor. egy kis kerti traktor.} Hagymási József szóvá tette, hogy nem szeretne idén egyetlen szem elhullott szép almát sem látni a kert földjén.

Búcsúzóban láttunk Mólnál- Viktorné munkacsoportvezető — afféle kedélyes brigádőrmester — kezében egy nagy csokor őszibarackvesszőt. Viszi haza, vázában három nap alatt csodaszépen kinyílik.

Zene melleit

Gyűlés után a szövetkezet szép éttermében vacsoráztunk, ínycsiklandozó rántott halat. Arra tereltük a beszélgetést: miért fiatalodik,

állandóan ez a közösség?

* Míg a hangulatos zene szólt, nem volt nenéz rájön- ■ ni. A krumpliszedéshez kiküldtek négy láda almát az iskolésgverekeknek. A táborozó kisiskolások után fél tucat sertést küldtek a táborba levágni, hazainak. Ledolgozzák az árát, de a nagy- , halászi gyerekeknek jólesett a figyelmesség. Mindig a termelőszövetkezet volt a télapójuk is. És milyen gavallér mikulás!

Természetesnek tartják hát, hogy az iskola után ide jönnek dolgozni. És milyen szépen metszenek! Van égy ötholdas virágoskertjük is:

. kincset jelent exportban is a virág.

Az elnökhelyettes asztalán láttuk az első kinyílt barackágat. Gyönyörű rózsaszínű bimbóinak csak három nap kellett a viruláshoz.

A brigódmozgalom teljes kivirágzásához három év.

De ez utóbbi — ezt a jól előkészített tervtárgvaló közgyűlés hangulatából érezzük — nem hullatja el a szirmait.

Gesztelyl Nagy Zoltán

A tudomány szabolcsi műhelyeiből, Kopka János riportsorozata (I.)

Távol a valóságtól?

„Beszélünk a tudomány és a gyakorlat egységéről, de megyénk alig-alig érzá, hogy most már ilyen nagy a mezőgazdaság szellemi kapacitása...”

„Mintha elefántcsonttoronyban élnének a tudósok. Nem igen lehet munkájukról hallani... ami eredményt elérnek, azt is kiviszik innen, hogy másutt hasznosítsál?..."

„A kutatási eredmények elterjesztése a gyenge pontunk. Pedig a kutató munkája csak annyit ér, ameny- nyit abból a gyakorlat profitálhat...”

Sorolhatnánk még tovább a megjegyzéseket, amelyek akkor hangzottak el, amikor a megyei tanács néhány szakemberétől érdeklődtem: mit hasznosít az élet a helyi tudományos tevékenységből Pedig — mint mondták — lenne mit tenni. Igaz, hogy amíg ,a második ötéves terv idején a szabolcsi közős gazdaságok termésátlaga a fontosabb növényeknél alatta volt az országos átlagnak, ez 1966 és 1970 között m; alapvetően megváltozott, de ez még nem minden. Ettől előbbre tarthatnánk, ha... ha a megyében meglévő tudományos bázis jobban szolgálná a helyi termelést.

Hogyan segíti a mezőgazdasági tudományos kapacitás, a kutatás a sajátos szabolcsi gondok megoldását?

Erre kerestem választ és próbáltam a valós helyzetnek megfelelő képet adni e most induló sorozat keretében.

Ide kívánkozik: a naegye

termelőszövetkezeteinek növénytermesztési és kertészeti eredményeit tekintve az utóbbi évekbeij mind kevesebb a szégyenkezni valónk. Átlagaink javulnak'a legfontosabb szabolcsi növényeknél, mint. például a búza, burgonya, napraforgó esetében. Jelentős eredményeket értünk el az intenzívebb, nagyobb hozamú fajták bevezetésénél. javult a termesztéstechnológia. Betört a vegyszeres gyomirtás, van. ahol már ezer holdon szántás nélkül vetik a növényt! Sok helyen végzik az előcsi- ráztartást a burgonyánál, segítik a betakarítást a korszerű gépek.

Természetes, hogy az eredményeket is itt kell keresni. Az is igaz viszont, hogy a modem eljárásokat alkalmazó gazdaságok kevesebben vannak, mint amelyek a hagyományos módon — apáik módján — gazdálkodnak.' A növénytermesztésben is, a kertészetben is, s a mező- gazdaság más területein is. Gazdaságaink többsége tőkeszegény, a legújabb kutatási eredmények gyakorlati bevezetése pedig nem olc-sp. s nem kevés esetben a tagság, de a vezetés sem igényli a korszerűbbet, a fejlettebbet.

Pedig a tudományos módszerek alkalmazása ma már elsősorban üzemi érdek, a termelő legsajátabb érdek? De ahhoz, hogy felismerjék az újból származható előnyöket, hogy vállalják annak kockázatát is, hogy az eljárásokat szakszerűen tudják hasznosítani — ahhoz megfelelő szellemi kapacitásra van szükség a gazdaságokban. Ez nem zárja ki, sőt feltételezi, hogy 'felhívják a figyelmüket az új módszerekre, segítsenek nekik annak bevezetésében.

Szabolcs a burgonva. a dohány. a napraforgó és a gyümölcs hazája, s jelentős mértékben termel rozsot és kukoricát. Logikus, hogy e

növények komplex kutatását is itt kellene végezniük a kutatóknak. Szinte hihetetlen. hogy a burgonyáié? mesztés komplex leutalását Keszthelyen, a dohányét Debrecenben, a napraforgóét Regszemcsén, a gyümölcsét pédig Budapesten végzik, de így van.

Nem kell különösképpen bizonyítani, hogy például a szabolcsi burgonyatermelőnek ötszázötven kilométert kellene megtenni, ha meg akarna ismerkedni a keszthelyi kutatással. S viszont: a keszthelyi kutató sem jöhet tanácsot adni a szabolcsi üzemnek, előadásokat tartani az itteni szakembereiének minden hónapban. De az ottani kísérletek sem alkalmazhatók minden feltétel nélkül a szabolcsi homokon, a szatmári agyagon.

Mit lehet tenni? A beszélgetések alapján nem éppen rózsaszín, de nem is sötét a helyzet. Mert a megyénél? azért van tudományos kapacitása, vannak helyi kutatási eredményei is, amelyeket alkalmaznak a gyakorlatban.

Itt dolgozik például a Nyírségi Agrotechnikai Kutató Intézet. Ném az intézet hibája, hanem egy korábbi intézkedésé, hogy Nyíregyházán csupán részkutatás ío- lyik — kutatók azonban itt is vannak és eredményeik is. Ujfehértón működik a — igaz, Budapestről irányítják — Kertészeti Kutató Intézet állomása, ahol a téli álma kérdésein kívül a meggytermesztés új módszereit kutatják. Kinemesítették például a nagy hozamú fürtös meggyet, s most bizonyítanak. Évek óta Nyíregyházán működik a mezőgazdasági főiskola, amely korábban felsőfokú technikum volt. Főiskolává válása reményeket és elvárásokat is szült: egy 1 ilyen felsőfokú tudományos intézet már sokat adhat a gyakor- - latnai? is. Gépészeti és kertészeti karain képzett, rangos oktatók, kutatói? dolgoznak.

S itt van a Magyar Agrár- tudományi Egyesület megyei szervezete, amely négyszáz szakembert ' és tizennyolc pártoló'gazdaságot számlál tagjai között. Már maga a szám is sokat mond, de még többet ígér az egyesület tevékenysége a megyének. Elsősorban rendezvényekkel segíti a tudományos eljárások elterjesztését. Csak ez első fél éves programja is

sokat mondó: a legfontosabb megyei problémákkal foglalkozó előadások, bemutatók szerepelnek benne. A cukorrépa, a dohány term esetés gépesítése, a szakosított állattenyésztő telepek helyzete, a szállítás, rakodás gépi megoldása a negyedik ötéves tervben, a komplex meliorizáció.

Ha hozzátesszük, hogy a megyei vezetéstől legutóbb olyan megbízást kaptak, hogy dolgozzák ki a szabolcsi cukorrépa, dohány, zöldség, burgonya, a téliaí- ma-termesztés és a szarvasmarha-tenyésztés helyzetét, s mutassák ki a helyi lehetőségeket, feladatokat — látjuk, hogy a tevékenység túlnő az egyesületi szinten, az ismeretterjesztés korlátain.

Az erőfeszítések bizonvíi- ják: milyen körülmények kö* zott is szükséges, hogy a tudomány friss eredményei eljussanak azokhoz, akik élni tudnak azzal. Nem könnyű, de nem is lehetetlen. Ezek után adjunk feleletet arra; valóban olyan nagy-e a megye mezőgazdaságának tudományos bázisa? Elefánt- csonttoronyban ■— vagyis távol a valóságtól — élnek a szabolcsi szellemi erők?

Következik:

A holnapban járni