Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-12 / 61. szám

5' Cildál

' FT FT MAGVAfirms? 40

m’lrcfus 12.

HÉTFŐ: \

Wírftlheim ENSZ-főtitkár dél-afrikai és namibiai útja. — Indiában megkezdődnek a tartományi választások.

KEDD:

Próbaválasztások az USA New Hampshire államában. — Tüntetéssorozat Chilében az Allende-kormány támogatására.

SZERDA:

Szíriában megalakul a nemzeti haladó front. — Szadat elnök Szaúd-Arábiába, majd Kuwaitba utazik.

CSÜTÖRTÖK:

Az amerikai magatartás miatt ismét elmarad a párizsi Vietnam-értekezlet.

PÉNTEK:

Izraeli légitámadások Libanon ellen. — Az NDK—NSZK államtitkári tárgyalások folytatása.

SZOMBAT:

Amerikai bombázások Indokínában — beleértve a VDK-t is.

A hét elején tetőpontjára jutott az az idegháború, amelyet a jobboldali ellenzék indított Bonnban. A keresztény, demokraták és keresztényszo. cialisták egyszerre több fronton támadták ak NSZK keleti szerződéseinek ratifikálását. Ingatak képviselőket próbáltak elcsábítani aj kormánypárti padsorokból; (akadt, akit sikerrel) olyan kijelentéseket tettek, hogy „a keleti politika szerződések nélkül Is men. ne a maga útján”; végül pedig a rendkívüli választások gondolatát is félvetették. (A rendes menetrend szerint ugyanis jövő ősszel járna le a négyéves kormányzási időszak.)

A hisztériakeitők azonban már a hét második felében bizonyos visszakozásra kény. szerültek. Egy-l^ét „lelket”, illetve mondáturhot meg tudtak vásárolni, de kaját táborukból legalább ennyien hajlandók támogatni a szerződéseket. A közvéleménykutatások eredményei arról tanúskodtak, hogy a nyugatnémet lakosság többsége a ratifikálás mellett áll. Ez lehűtötte az el. leniéknek az új választásokba vetett reményejt. A Brandt- kormány tevékenységének szá. mos támadható oldala van, elegendő utalni a belső reformok elmaradására, az infláció folytatódására, számos szociálpolitikai következetlenségre. A jobboldali oppozi. ció viszont ott provokálta ki az összecsapást, ahol a kormány a legreálisabb politikát folytatta s ezért esélyei viszonylag a legkedvezőbbek.

J I

A bonni reakció tapasztalhatta aknamunkájának nem. zetközi visszahatását is. A szovjet és lengyel lapok egyértelműen figyelmeztették Nyugat-Németcrszágot, hogy csak az egyezn ények alapján lehetséges az együttműködés. A nyugati nagyhatalmak pedig jól tudják, hogy a ratifikációnak meg kell előznie a Nyugat-Berlinr 51 kötött négy. oldalú megállapodás életbe lépését. Ä nyugat-berlini egyezmény vis:;ont érdekük, ben áll nekik is. A jelek szerint még Wasí ington is óvakodik az európai helyzet túlzott kiélezését! >1; igaz, hogy amerikai részről ugyanakkor mindent elkövetnek az európai biztonsági konferencia el. odázásáért.

Hosszabb szünet után, a hé. ten folytatódott az NDK és az NSZK államtitkári szintű eszmecseréje is. A tanácskozásokon haladás történt s a demokratikus Németország sorozatos gesztusai (gondoljunk csak a húsvéti és pünkösdi utazási kedvezményekre), je. lentősen javították a légkört. Természetesen a két német állam egyezményei is csak a ratifikációt követően léphet, nek hatályba. A helyzet alakulása megkíváiya.a Brandt- kormánytól, hogy földrészünk békéje, nem utolsósorban az NSZK és saját érdekében határozottan lépjen fel a zavar, keltőkkel szemben; az .idegháborúra csak így tud hatásosan válaszolni az értelem fegyverével.

Sajnos, nemcsak átvitt értelemben beszélhetünk háborúról a világpolitikában. Indokínában változatlan heves-' séggel folynak a hadműveletek, az amerikai légierő kilenc napja megállás nélkül bom- , bázza a VDK déli területeit.' Közben Párizsban ismét meddő volt a csütörtök; az ameri. kaiak és saigoni szövetségeseik távolmaradása miatt elmaradt a négyes Vietnam-kon. ferencia esedékes ülése. A ha. női sajtókommentárok joggal világíthattak rá arra a szakadékra, amely Nixon szavai és gyakorlati tettei között tátong. (A vietnami lapok néhány olyan elnöki idézet hazug vol. tára is rámutattak — a helyszín és az idő említése nélkül — amelyek éppen a közelben, a pekingi látogatás során hapgzottak el.)

Washington azonban nem tud egyszerűen elsiklani az indokínai probléma mellett, Amerikában hosszú időn át ez elsőszámú politikai kérdés marad. Ezt a New Hampshire-! próbaválasztások eredmé. nyei is igazolták. Nagy meglepetés ugyan nem történt; a várakozásoknak megfelelően a demokraták táborában Mu.s. kié, a köztársaságiaknál Nixon szerezte meg a vezetést. (Ha azonban együttesen vizsgáljuk mindkét nagy párt szavazóit, megállapíthatjuk: hatvan százalékot nyertek el azok, akik több-kevesebb határozottsággal, de bírálták a vietnami kalandot.)

Ha az amerikai vezető körök reményeivel ellentétben Nixon pekingi útja nem is takarta el — propaganda-, látványosságfüggönyével — az Indokínában történteket, a kínai—amerikai, kapcsolatfelvétel krónikája ezen a héten ismét új ténnyel gyarapodott. Az Egyesült Államok elnöki hivatala bejelentette, hogy Párizsban időnként megbeszé. lések*lesznek Huang Csen kínai és Arthur K. Watson atne. rikai nagykövet között.

Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár ezen a héten aligha tar. tozott a különösen irigyelt utazók közé. Dél-Afrikában és Namíbiában tett látogatása során — a Biztonsági Tanács és más ENSZ-szervek határozatai értelmében — fel kellett lépnie az apartheid rendszer és Délnyugat-Afrika gyarmatosítása ellen. A pretoriai fajüldöző rendszer erre nem hajlandó s a világszerve, zet főtitkárának útja elsősorban abból a szempontból volt hasznos, hogy a nemzetközi közvélemény előtt még inkább leleplezte az Afrika déli részében uralkodó állapotokat.

Sok olyan esemény történt a héten, amely szinte nyitánya volt a később következő fejleményeknek. Chilében megindult a népi tömegek nagy tüntetéssorozata a haladó kormány támogatására. A politikai barométerek viharos őszt jeleznek a dél-amerikai országban (a déli féltekén ugyanis most végződik a nyár.) Olaszországban kibontakozóban van a választási hadjárat — fontos állomása lesz a kom. munista párt hétfői kongresz- szusa. Franciaországban pedig a Renault-gyórban történt drámai emberrablás jelezte a bonyolult belpolitikai harcok felélénkülését.

A közel-keleti tudósítók sem panaszkodhatnak tétlenségről. Szadat egyiptomi elnök Szaud-Arábiában és Kuwait- ban — a két gazdag olajexportáló államban — tett rövid látogatást, szudáni utazását viszont «líialasztotta. Megbeszélései azonban elŐtárgyalá- sok voltak csupán a mára. va. sárnapra Összehívott hármas egyiptomi—líbiai—Szíriái csúcstalálkozóra. Ennek szinte előestéjén érkezett a hír, hogy Damaszkuszban aláírták a szíriai nemzeti haladó front alapokmányát. Szíria az első olyan arab ország, ahol az összes baloldali pártok — beleértve a kommunista pártot — széles, szervezett egységfrontot létesítettek. .

Réti Ervin

Tulajdoniképpen nagyon keveset tudunk róla. Laka- tostanonc, lakatossegéd, kifutású egy újságnál, segédmunkás az Izzóban, majd munkanélküli. Ez az, arnerny- nyit életéből sokan láthattak. Élete másik felének is csak egy részét ismerhették a nyomozók, a fegyőrök, akik üldözték és börtönbe zárták. Ezek csak annyit tudtak róla, hogy kommunista; azt csak sejtették, hogy vezető, azonban a legfontosabb dolgokat, életének lényegét, csak néhány elvtárs ismerte. Nevezetesein, hogy 1930-ban Moszkvában járt párt iskolára, hogy a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség titkára és az „Ifjú Proletár” szerkesztője, hogy 1935-ben ő hozza a párt legfrissebb utasításait _ Párizsból.

A rendőrség politikai osztályának irataiban csak az állt, hogy harmincegynéhány évéből hatot töltött börtönben. De azt már nem jegyezhették oda, hogy a fegy- házban egyaránt tanított és tanult. Amikor a detektívek 1939 nyarától kezdődően hiába keresték, csak azt jelenthették: „Kilián György

ismeretlen helyen tartózkodik.” Nem is sejthették, hogy a Szovjetunióban él és dolgozik.

Életének rövid áttekintése elrejti a részleteket. A tudásra éhes proletárgyereket, aki a legjobb tanuló a Wesselényi utcai polgári iskola diákjai között. Élrejti a mesterség rajongóját, akinek a zsebében segédlevele mellett ott van a műszaki rajztan- folyam bizonyítványa is. A börtönben megtanul németül, beszél oroszul, tanul franciául, beszél és levelez a fél világgal eszperantó nyelven. A fák, a bokrok, a virágok szerelmese, a budai hegyek, a Má'ra, a Bükk rejtett ösvényeit úgy ismeri, mint a tenyerét.

De Kilián György portréja a helytállás dokumentumaival teljes.

Azt követően, hogy a német fasiszták megtámadják a Szovjetuniót, önként jelentkezik katonának. A Vörös Hadsereg soraiban harcol a fronton, de, mindig arra gondol: többet tehetne a

győzelemért. ha a gyűlölt ellenség hátában harcolhatna. 1943-ban érkezik el az

idő, hogy kívánsága teljesüljön. Ejtőernyős kiképzésen vesz részt és felkészül arra, hogy hazájába hazaterve kivegye részét a hitleristák és magyar cinkosaik elleni fegyveres ellenállás megszervezésében.

1943 nyarán, néhány hónappal a nácik sztálingrádi veresége után egy repülőgép elindult Kilián Györggyel Lengyelország irányába. A különböző bajtársi visszaemlékezések szerin t K i lián a repülőgépet , ' elhagyva, - a Minsk—Mazowiecki térségben ért földet. Ez valószínűleg 1943 június 25-ének éjszakáján történt. A lengyel partizánok segítségével, társával együtt sikerült elérnie Varsót, és onnan kísérelte

meg, hogy eljusson Budapestre. A vállalkozás 'nem sikerült. Hitelt érdemlően mind a mai napig nem lehet megállapítani, hogy Kilián György és Turjanicza Anna, a bátor kárpátukrajnai kommunista tűzharcban esett-e el, vagy a Gestapo kezeibe került és kivégezték őket. *

Kilián György a magyar kommunista mozgalom nagyszerű harcos®, «uki fiatal életét ' a magyar néjf boldogságáért áldozta fel. nem érhette meg a szabadságot. A hálás utókor azonban népünk megváltozott sorsában, fejlődésünk eredményeiben Kilián György harcának célját, élete feláldozásának értelmét látja megtestesülni.

Ma lenne 65 esztendős. (KS)

Cearasescu Algériában

Nicolae Ceausescu; a Román Kommunista Párt főtitkára, az államtanács elnöke, szombaton Algériába utazott, ahol Huari Bumediennek, az Algériai Forradalmi Tanács elnökének meghívására hivatalos párt- és állami látogatást tesz.

Ceausescu kíséretében van Ion Patan miniszterelnök-he. lyettes és külkereskedelmi miniszter, Corneliu Manescu külügyminiszter és Bujor Almasan bányaügyi és kőolajipari miniszter.

A látogatásra a román ál. lamfőt elkíséri felesége is.

Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság állam,tanácsának elnöke és kísérelte szombaton délelőtt ötnapos hivatalos látogatásira az algériai fővárosba érkezett.

A magas rangú tornán küldöttséget az algíri repülőtéren Huari Bumedien algériai állam- é& kormányig fogadta.

__ *

Feszült a helyzet El Ferrolfoan

Pattanásig feszült a helyzet a spanyolországi El Ferrol vá_ rosban, ahol a rendőrség pénteken tüzet nyitott á jogaikért tüntető munkástömegekre, és eközben három embert meggyilkolt. Hírek szerint szombat délelőtt tartják a megölt munkások temetését és várba, tó, hogy a gyászszertartáson több ezer gmber vesz részt.

A Reuter arról számol be, hogy e nyolcvanöt ezer lakosú városban a pénteki tragikus események nyomán telje, sen megbénult az élet. A közlekedés szünetel, az üzletek bezártak, üresen maradtak a pályaudvarok és a telefonköz. pontok.

A pénteki tüntetések közvetlen oka az volt, hogy az állami tulajdonban lévő Ba- zan hajóművek igazgatósága több .munkást elbocsátott, mert azok .sztrájkmegmozdulásokban vettek részt. ,

A város pojgármestere kijelentette, hogy a rendőrség „kénytelen volt tüzet nyitni”, mert a karhatalmi erőket „támadás fenyegette”. A polgár- mester szinte reflexszerben azt is hozzáfűzte, hogy a véres eseményekért a „kommunista agitátorokat” terheli a felelősség.

A pénteki események során legalább ötvenen sebesültek meg. két munkás állapota válságos.

Nemes György:

Dávid és Klotild

7.

— Elhiszem. Akkor vágjunk neki az expedíciónak.

Kikapcsoltam bőr-szandálom csatját. Mire levetettem a szandálomat, már ő is mezítláb volt. Kezében ló- bálta gumiszandálját. Bal keze mutatóujját fűzte át a szandál felső szíján.

Én mentem előre. Hátra- nyújtotta.m a kezemet, Klót megragadta. Ahogy húztam felfelé, testünk összesúrló- dott, s már ő volt előttem. Most 6 nyújtotta lefelé a kezét, s én ragadtam meg. S míg felfelé léptem, én súroltam hozzá a testemet. Az agyagos sár, ahogy taposta, kitüremlett szétfeszített lábujjai között. A magam lábára néztem — ugyanolyan sáros volt, mint az övé.

Lihegtünk és nevettünk. Tíz perc alatt felértünk a tetőre De fölöttünk még folytatódott a hegy egy szakadék után. A csermely a magasabb orom felől kanyargott ide. Ebből lett patak, nagy kerülők után, a mi házunk előtt.

Klót már bele , is' gázolt a csermelybe. Az átlátszó víz pillanat alatt zavaros lett, ahogy áramlásával lemosta Klót lábáról a sarat. Utána én álltam be a vízbe. Nevetve tapiskoltuk a csermely sziklaalját.

A csermely mellett, túl a szakadékon, fák rejtette

tisztást sejtettünk, Oda jó lenne átmennünk, gondoltuk. De hogyan? A szakadék lehetett vagy öt méter mély, alján bozót, csalán, vadsóska zöldellt. Jól kell kiszámítania a • távolságot annak, aki a másfél méteres szakadékot át akarja ugrani.

Még fel se ocsúdtam, amikor látom, hogy Klotild repül a szakadék felett. Lábát széttárta. valósággal úszott a levegőben. Fejét felém fordította, és kezét is felemelte,- hívón:

— Gyere, Dávid, utánam!

— kiáltotta.

Nem is gondolkoztam, már

ugrottam én is. Mellézuhantam a szakadék (túloldalán a pázsitra. Karjai széttárva, szinte közéjük estem.

Rám nyitotta a szemét, és bele az arcomba lélegzett, zihálva. Megfeszítettem a testem, meg ne mozduljak, s hozzá ne érjek.

Kinyitotta a száját, s így felülről, visszahúzott nyelve alatt, alsó fogsorát láttam. Mint egy fehér göngy- sor, amint befelé kanyarodik.

— Hogy mondtad? Klót?

— szólalt meg, és csupa nevetés volt.

Nem válaszoltam. Csak a nevető száját néztem.

Anyuci délben azt kérdezte, merre jártam. Mondtam, hogy kószáltam. Merre? — kérdezte. Mondtam,

erre a hegyoldalon. Mindjárt az ölébe szórtam a délelőtt szedett sok virágot. Tele lett az öle. Akkor leguggoltam elé a földre.

— Most maradj nyugodtan, anyuci, amíg egy szép csokrot készítek — mondtam.

Nevetett.

— De dolgom van, kislányom. Nem érek én rá itt Üldögélni.

— Csak egy kicsit; —1

mondtam, és átöleltem a térdét — Olyan jókedvem van. %

A rendetlen virágtömegből szálanként kiszedtem a legszebbeket. Először a sárga tárogatót. Aztán* közéjük szúrtam a legesleg^zébbet, a lila harangvirágot. Néhány pipacsom is volt. Épek, még nem hullatták el a szirmukat. Az egészet rezgőkkel díszítettem.

— Ez mi ? — kérdeztem anyucit

— Kankalin.

— És ez?

— Pipitén.

— És ez?

— Vénuszhaj.

. — Te mindent tudsz, anyuci.

. — Nem .mindent, kislányom — mondta. Végigsimította a fejemet. — Csak a virágok nevét. És persze, a főzelékek nevét. — Felállt.és öléből a földre hulltak a virágok. — Meg a 'színészekét is — és úira nevetett. — Máma zöldbabfőzelék lesz fasirttal.

Nem is várta meg a válaszomat. Ment teríteni. Én meg végigfeküdtem a szoba szőnyegén. Igyekeztem lazán elengedni a lábamat.

derekamat, hátamat. Behunytam a szememet. Két vállamon keresztbe tettem a karomat Elképzeltem, hogy Dávid karja ölel át. És közvetlenül a szemem előtt láttam a szemét. Máig azt hittem, hogy fekete a szeme.' Most már tudom, hogy sötétbarna. Nagyon mély sötétbarna. Messziről olyan, mintha koromfekete lenne. Mindenféle fény verődik vissza róla. Elkáprázik tőle az én szemem. Azért gon-i doltam, hogy fekete. Nem lehet sokáig belenézni. Le kell hunyni a szememet. De . akkor is látom. Most is látom.

Nem lehetett sokáig ábrándozni. Lentről megszólalt anyuci hangja. Hívott ebédelni.

Az ebédlőben én egy oszlop mögött, a sarokban eszem. Az a személyzeti asztal. Most egy fiú ült ott. Nem is fiú, fiatalember. Bemutatkozott. Darkó — mondta. Katit hívják Darkó Kaminak. Innen tudtam, hogy a Kati bátyja. Hasonlít is rá. Olyan zömök, barna. . Most érettségizett — mondta.

— Akkor tizennyolc éves vágy — mondtam.

Fölényesen nézett rám.

— Inkább tizenkilenc.

— Elég baj az neked — mondtam.

— Miért?

— Csak mondtam. Odamentem a konyhaablakhoz és anyucitól kértem még főzeléket.

M'g ettem, láttam, nagyon néz. És közben gyufaszállal piszkálta a fogát. *

(Folytatjuk)

A HŐS UT]A

Hatvanöt éve született Kilián György

„Ratifikációs idegháború” Bonnban