Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-08 / 57. szám

2. oldal KET.ET-MACJVATÍORS7IG Í972. március É. Magyar—egyiptomi vegyes bizottság alakult Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter és dr. Mohamed Abdullah Marza- ban miniszterelnök-helyet­tes, gazdaságügyi és külke reskedelmi miniszter kedder megállapodást írt alá Kairó ban magyar—egyiptomi gaz dasági együttműködési ve­gyes bizottság létrehozásá­ról. Az aláírásnál jelen volt dr. Randé Jenő kairói ma­gyar nagvkövet. Az aláírást megelőzően dr. Bíró József megbeszé­lést folytatott Marzaban mi­niszterelnök-helyettessel a két ország gazdasági kap­csolatainak fejlesztéséről. Dr. Randé Jenő kairói magyar nagykövet kedd este a kairói nemzetközi vásár magyar napja alkalmából fogadást adott dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi, mi­niszter tiszteletére. Dr. Bíró József hétfőn látogatást tett a kairói nemzetközi vásár nagy sikerű magyar kiállítá­sán. A vásáron rendkívül nagy az érdeklődés a ma­gyar cipőipari cégek, a tel­jesen automatizált betegel­lenőrző berendezés, a liszt- minőség-vizsgáló mérőmű­szer, a stúdióberendezési és garázsfelszerelési cikkek iránt. Jefremov—Schütz eszmecsere Berlinben Smihail Jefremov, a Szov­jetunió berlini nagykövete a nyugat-berlini szenátus vendéglátó házában kétórás megbeszélést folytatott Klaus Schütz kormányzó polgármesterrel. Ez volt Jefremov és Schütz első hivatalos találkozója. A megbeszélés tartalmá­ról nem adtak ki jelentést, csupán annyit közöltek, hosv a beszélgetésnek „tár­gyilagos és konstruktív jel­lege” volt. A Nyugat-Berlinben fel­tűnést keltő megbeszélést so­kan a szovjet—NSZK és a lengve’—NSZK szerződés bonni ratifikációs vitájá­nak jelenlegi állásával, illet­ve a nyugat-berlini négyol­dalú szerződéssel hozták összefüggésbe. Általában jól tájékozott nyugat-berlini politika’ körök azonban rá­mutatnak, hogy a mostani találkozó megtartásában a két fél már korábban meg­egyezett. Az NSZK-ból jelentik: Ellenzék kontra koalíció A korábbi napokhoz képest keddre valamelyest lanyhult a nyugatnémet ellenzék pro- pagandaoffenzívája és mér­séklődött a jobboldali sajtó hangvétele is. A CDU—CSU kijózanodá­sában láthatóan szerepe van annak a kormánykoa­líció felvette az odadobott kesztyűt és visszavágott a tá­madóknak. Herbert Wehner, az SPD alelnöke a Neue Ruhrreitung keddi számának adott nyilatkozatában igen határozottan foglalt ismét állást a keleti szerződések parlamenti ratifikálása mel­lett. Ha a parlamentben ez mégsem sikerülne — mon­dotta figyelmeztetőleg — akkor a szövetségi gyűlés ülésterméből nyomban a vá­lasztók elé lépünk és ott fo­gunk harcolni a többségért. A vezető szociáldemokrata politikus kijelentésének érté­két növeli, hogy hétfőn este három szabaddemokrata és egy szociáldemokrata képvi­selő (Helms, Gallus, Wurb- sill, Müller) cáfolta meg azokat a feltételezéseket, amelyek szerint mind a né­gyen át akarnak állni a ke­reszténydemokratákhoz. Helms kivételével — aki egyes részkérdések tisztázá­sát igényli meg — kijelen­tették, hogy a parlamentben mindenképpen megszavaz­zák a ratikifációs törvény- tervezeteket. A jobboldal kénytelen be­látni, hogy számításai nem váltak valóra: igen hamar bebizonyosodott, hogy a kor­mánykoalíció gyors összeom­lásáról szóló legenda nem talál kellő számú követőre. Chilei munkások kormánytámogató tüntetései A chilei szakszervezetek tömegtüntetésekkel kíván­ják támogatni Salvador Al- ■ lende elnököt és kormányát az ellenzék által 3-vasolt al­kotmánymódosítás ellen •folytatott harcában. Mint ismeretes, a chilei jobboldal áimi állványozott alkot­mánvmó/-w-'" '-en kor­látozná az elnök és a kor­mány jogait, megnehezítené a további államosításokat és semmimé1'’ nvU”ám't0ná a tavaly október 14 óta fo­gam’“ ’ államosítási in­tézkedéseket. A központi munkásszö­vetség, az ország legnagyobb szakszervezete hétfőn fel­szólította tagjait, hogy szom­baton Santiago de Chilé­ben, valamint az ország más városaiban tömegtüntetése­ken utasítsák el a jobboldal által szorgalmazott reakciós indítványt. Patricio Aylwin, a chilei szenátus kereszténydemok­rata párti elnöke hétfőn el­ismerte, hogy az ellenzéki pártok képviselői szomba­ton egy santiagói nagybir­tokon tanácskozást tartottak. Mint ismeretes, az összees­küvő jellegű összejövetelt a chilei baloldali lapok lep­lezték le és rámutattak, hogy a gyűlés célja egy „fasiszta mozgalom” megteremtése. Heves légicsaták a VDK fölött Az amerikai légierő hétfőn hét hullámban támadta a VDK területét, a bombázókat a légvédelem vadászgépei vé­gül kiűzték az országból. A demokratikus Vietnam elle­ni amerikai légitámadások Nixon amerikai elnök pekin­gi látogatását követően, múlt szerda óta naponta is­métlődnek. A hétfői terror- támadásokban összesen mint­egy 25 Phantom-gép vett részt. A gépek Dong Hói vá­ros környékét, a demilitari- zált övezettől mintegy 70 kilométerrel északra és Quang Lang térségét támad­ták, délután a demilitarizált övezet és Hanoi között. ' Az amerikai Phantomok és a VDK MÍG vadászgépei között a saigoni amerikai parancsnokság közleménye szerint légicsata bontakozott ki, amelynek során mindkét részről levegő-levegő rakétá­kat lőttek ki. A dél-vietnami hadihely­zetről kiadott szűkszavú saigoni hivatalos közlemé­nyekből kitűnik, hogy hétfőn a népi erők tüzérsége az or­szág északi részében, a de­militarizált övezet közelé­ben a kormánycsapatok több tüzérségi támaszpontját tá­madta rakétákkal és hagyo­mányos lövegekkel. A hiva­talos közlések szerint gya­logsági összecsapások voltak egyebek közt a fővárostól 45 kilométerrel északnyugatra fekvő Binh Duong térségé­ben. Szovjet űrállomás kering a vörös bolygó körül Negyedik hónapja kering a „vörös bolygó” körül a Mars—2 és Mars—3 szovjet automata űrállomás. Az az­óta eltelt időszakban több mint 130 alkalommal létesí­tettek velük rádiókapcsola­tot, a földi központhoz nagy mennyiségű tudományos anyag érkezett, amelyek fel­dolgozása elősegíti a szom­szédbolygó viszonyainak alaposabb megismerését. Az űrállomásokon elhe­lyezett kamerák közelről — 1200—1500 kilométer és tá­volról — 15, 50 és 150 ezer — kilométer távolságból egyaránt felvételeket készí­tettek a Mars felszínéről. Bár a kísérlet kezdeti sza­kaszában a bolygó felett dü­höngő porvihar miatt ked­vezőtlenek voltak a vételi viszonyok, a kamerák által sugárzott képek rendkívül ér­dekesek és sokoldalú tanul­mányozásra adnak lehetősé­get. A Mars felszínének jelen­legi megfigyelése más típusú, fototelevíziós berendezések­kel történik, ezek ugyanis lehetővé teszik, hogy az égi­test mellett elhaladó űrállo­másról a bolygó teljes látha­tó felszínét egyszerre fény­képezzék. Ez a berendezés a panorámakameránál tízszer- te gyorsabban „írja le a ké­pet”, amelynek minősége így sokkal jobb és lehetővé vá­lik, hogy a tároló és a továb­bító berendezést egy rend­szeren belül helyezzék el. A Mars—3 fedélzetén lévő fo­totelevíziós berendezéseket több alkalommal felhasznál­ták a holdfelszín tanulmá­nyozásakor. A Luna—3, a Szonda—3 és a Luna—12 űr­állomások esetében ezek a műszerek ugyancsak jól be­váltak. A hírekben szerepel Namíbia ­(Délnyugat-Afrika) Az ENSZ főtitkára, Kurt Waldheim a Dél-afrikai Köz­társaságból Namíbiába látogatott. Utazásának célja, hogy tárgyalásokat folytasson Namibiáról. Hol fekszik ez a terület, milyen ügy kapcsán vált szükségessé a világszervezet fő­titkárának közbelépése? Afrika délnyugati részén, az Atlanti-óceán partján te­rül el. Lakóinak száma 600 ezer, ezek közül csupán 74 ezer fehér bőrű. Az ékszergyémántban rendkívül gazdag terület 1884-ben Németország gyarmata lett, majd 1920-tól népszö­vetségi mandátumterületnek nyilvánították. A második vi­lágháború után a volt mandátumterületek az ENSZ gyámsá­ga alá kerültek. Az erre vonatkozó határozatot csak a Dél­afrikai Unió (most: Köztársaság) nem ismerte el, és nem haj­totta végre az 1966-os újabb határozatot sem, amely meg­fosztotta mandátumától és ebtélte. A Dél-afrikai Köztársaság magatartásának reakciója­ként Namíbiában megalakult a partizánmozgalom. Ez a jog­talan, határozatellenes dél-afrikai jelenlét, a gyarmatosítás ellen harcol. 1969-ben, majd most, az idén az addisz-abebai biztonsági tanácsi ülésen újabb határozat szólította fel a faj­üldöző rezsimet: tegyen eleget az ENSZ határozatának, és adja át a területet. Miután ez nem valósult meg, most az ENSZ-főtitkár személyesen lép közbe. A rendkívül nagy értékű gyémánton kívül az ország első helyet foglalja el a germánium- és a harmadik helyet a vanádiumtermelésben. Elsősorban ezek és a még fel nem tárt nyersanyaglelő helyek indokolják azt, hogy a Dél-afrikai Köztársaság nem hajlandó jogtalan uralmát megszüntetni. Gyarmatosító politikájára jellemző, hogy Namibia lakosságá­nak legnagyobb része írástudatlan, az életkörülmények rend­kívül rosszak és ehhez járul még a fajüldöző, jogfosztó apartheid is. Dávid és — Még sose hallott ilyen nevet. Képzeld. A hónom alá csaptam a barackosüveget, és eiindul­Nemes György: 3. Egyszerre csak kitárta a kar­ját, mint aki repülni ké­szül. De aztán leengedte a kariát és tenve’'',rel végig­simította a ruháját. — Te iszol barackot? — kérdezte. A hangja csengett, úgy szólt, mint a zenekar­ban a triangulum. Rábámultam úgy kér­deztem : — Én? — Te Igen te. — És kö­zelebb ‘“nett h^z’ám. Rövid nadrág volt raj­tam. Egyszerre szégyelln’ kezdtem magam. — Nem, én nem iszom. Utálom az italt. Még egyet lépett felém. Mintha táncolt volna. — Hogy hívnak — és a fejét feltartotta. Az orra kicsiny és néhány szeplő vi­rított rajta. — Dávidnak hívnak. És téged? — Klotildnak. ~ Komolyan? — Komolyan. Mi az, még nem hallottad ezt a nevet? Nem. — Magam sem tudom, miért, le kellett süt nőm a szememet, — Szokat lan név. Ugye» szokatlan? Kacagni kezdett, oda­rohant Katihoz, átölelte. tam hazafelé. ö az, akit klarinétozni hallottam. Felszaladtam a szobánkba. A mi szobánk a konyha fölött van. Kitár­tam az ablakot. Innen mesz- szire látni az erdei ösvé­nyen. Dávid ment az úton. Időn­ként belerúgott egy kőbe. A hóna alatt szorongatta az üveget. Kinek viheti a ba­rackot? Te iszol barackot? Én? Te. Nem, én nem iszom. Utálom az italt. Gyö­nyörű fekete szeme van. Barna a haja. csöppet hul­lámos. De röv’dre van nyír­va, És barna a bőre. A láb­szára hosszú, izmos. Ni, most felugrott a magasba! Mi történt vele? Ennvi erő­vel csinálhatna egy double tourt. Az iskolában Karel ilyen játékos. De Kgrel sok­kal idősebb. Sokkal, sok­kal. Legalább tizenhét éves. Dávid meg .. Nem tudom, mennyi lehet. Most eltűnt a fordulóban. Vajon holnap eljön-e? Jó volna. Mit csináljak vacso­ráig? Anyuci most a vacso­rakészítéssel foglalkozik. Jó volna gyakorolni egy ki­csit. Előkeresem az egyik spicc-cipőt. Hoztam ket­tőt is. Ez ellen nem szól­hatott anyuci. Paula néni szerint két óra gyakor­lás a legkevesebb. Nyáron is. Becsukom az aitót. Ledo­bom a ruhát. Úgyis kime­legszem. (Folytatjuk) Benkei András ffe'szó alása (Folytatás az 1. oldalról) része veszteséggsel zárja gaz­dálkodását, s különösen a belvizes talajú gazdaságok veszteségei ismétlődnek. Em­lítette a beszámoló az új szö­vetkezeti vállalatok működé­sét, a tsz-ek, a felvásárló ke­reskedelem és a feldolgozó ipar kapcsolatának fejlődé­sét, majd a szakszövetkezetek helyzetét elemezve rámuta­tott, hogy itt sok ä gond. Mind a gazdálkodás színvo­nala, mind a közös tevékeny­ség sok kívánnivalót hagy maga után. A területi szövetség célki­tűzésiéi közül a fenti gondok megoldását és a tsz-ek veze­tési szintje emelését hangsú­lyozta az előadó. Kiemelte, hogy a vezetés megjavítása gazdálkodásunk egyik nagy tartaléka. Időszerű ugyanak­kor, hogy dolgozzanak ki a munkadíjazásra egy kor­szerű, egységes normarend­szert a szövetkezetek. Javíta­ni kell az elemző, informáci­ós munkát, a közös vagyon védelmét, meg kell szilárdí­tani a tulajdonosi ellenőrzést, el kell mozdítani a szakszö­vetkezeteket a jelenlegi holt­pontról. A küldöttértekezlet meg­választotta a tsz-kongresszu- son részt vevő 15 tájegységi küldöttet, ezenbelül a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsába innen delegált két tagot. Kongresszusi kül­dött és a TOT tagja lett: Fe­hér Ferencné, a rakamazi Győzelem Tsz munkacsapat­vezetője és M. Tóth Gyula, a tiszadobi Táncsics Tsz elnö­ke. Kongresszusi küldöttek: Borivó Károly, a tiszai oki Szabadság Tsz elnöke, Deb­receni József, a tiszaeszlári Kossuth Tsz elnöke, Gerák József, az ibrányi Rákóczi Tsz elnöke. Gulyás Zoltánná, a tiszadiadai Kossuth Tsz főál­lattenyésztője, Czapp Lajos, a mándoki Uj Élet Tsz elnö­ke, Ceglédi Lászlóné, a tisza- bereeli Bessenyei Tsz elnök­helyettese, Czíne Ferenc, a pátrohai Zöld Mező Tsz el­nöke., Horváth János, a nyír­egyházi Ságvári Tsz elnöke. Huszita Imre, a balsai Pe­tőfi, Juhász István, a kisvár- dai Rákóczi, Pellei Sándor, a dombrádi Petőfi Tsz elnöke, Varga Zsigmondné, a nyír­egyházi Dózsa Tsz zöldségter­mesztője és Horányi András, a nyíregyházi Szabolcs Szak- szövetkezet elnöke. Ezt követően került sor a vitára, amelyben felszólalt Juhász Sándor, Hamik Mi- hálijné, Beli'nszki Károly, Bá­csik Albert, Varga Zsig­mondné, Suba Sándor, Borza Barnabás, Czuczor Károly, majd Benkei András belügy­miniszter emelkedett szólás­ra. Köszöntötte a küldötteket, s elmondta, hogy jóleső ér­zéssel ismerkedett meg a szö­vetség életét tükröző beszá­molóval. az eredményekkel, s a gondokkal, amelyek meg­oldása mindannyiunk közös ügye. Benkei András ezután hangsúlyozta, hogy e fejlődés mögött érezni lehet azt a nagy munkát, amit a szövet­kezetek tagjai, vezetői a párt és a kormány segítségével az elmúlt időszakban végeztek. Ez nem volt hiábavaló, jelen­tős minőségi változásnak le­hetünk tanúi az első tsz- kongresszus óta. Felgyorsult a fejlődés mind a termelési technikában, mind a jövedel­mi szintben is. Uj és termő- kéoessbb növény- és állatfaj­ták jelentek meg e tájegysé­gen is, ma már meghatározó a termelésben a kémiai anva- gok részvétele. Mind széle­sebb körben terjed az ipar­szerű gazdálkodás, a komplex gépren d«zerek. — Problémák, gondok ma is varrnak — folvtatta a fel­szólaló —, de gondoliuk csak el. hogy még egv is milven más gondokkal küz­dött a szabolcsi mezőgazda­ság! Amikor ma már egészen aprósá<*naik tűnő problé­mákkal kellett harcolni a t.S7-<=-knek. Sok álmatlan éj­szakába. keserves harcba ke­rült. hogy elfussunk idá’g Nem volt a szövetkezei moz­galom előtt kitaposott út. az­zal kellett, kezdeni ami ak­kor rendelkezésre állt. Ha m~ k,iyrlm’nrlefnt más­kéné cainál-nánV T7-, »rerjmé- nvejnk így is in+„rr„aha*atla- nok és a problémáink zöme is a fejlődés gondjai. A gondokról szólva Benkei András hangsúlyozta, hogy egyiken-másikon nern lehet máról holnapra segíteni, csak a távlatokban. Sok kel­lene, de a lehetőségek nem mindig adottak. A megyében is gomba módra szaporodnak az új üzemek, gépek, vegy­szerek — és ez nem kevés pénz. Az országos szervek is­merik a megyei problémákat is, hogy á mezőgazdaságnak több beruházás, hitel kellene, de csak addig lehet nyújtóz­kodni, amíg a takaró ér. A beruházások visszaszorítása azonban nem jelenti, hogy évről évre nem megyünk előre. Á belügyminiszter ezután , az országos termelési gon­dokról szólt, s hangsúlyozta, hogy az egyes kézi munka- igényes termelványe-knél fo­kozatosan bevezetik a komp­lex gépesítést, rendezik az árakat, mert a nagyobb ho­zamra szüksége van az or­szágnak. A szarvasmarha- és a tehénállomány csökkenését meg kell akadályozni egy­részt helyi, másrészt, országos intézkedésekkel. Elgondol­koztató, hogy Szabolcs-Szat- m árban az egy tehénre ju’ó átlagos tejhozam 20—25 szá­zalékkal alacsonyabb az or­szágos átlagnál. A köznonti intézkedéseken kívül üzemi erőfeszítésekre is szükség van ahhoz, hogy a helyzet itt is és más területen is javul­jon. A jövő feladataival kapcso­latban fejtette ki a felszólaló, hogy tovább kell lépni a gé- pesítérben, a minőségben, a kellő választékú termelésben. Magasabb szintre kell1 emel­ni a vezetést. Különösen fontosnak tartotta, hogy töb­bet foglalkozzanak a tsz-ek a társadalmi tulajdon védel­mével, fordítsanak nagyobb figyelmet a pénzügyi és a bi­zonylatolási fegyelemre, ál­talában a belső és külső el­lenőrzésre, majd így foly­tatta: — Hogy a fejlődést tovább gyorsítsuk, ki kell dolgozni az adottságokban rejlő lehe­tőségek érvényesülésének útját-mődját. A szövetségre vár a feladat, hogy a tsz-ek- nél is, a szakszövetkezetek­nél is alaposan elemezzék a helyzetet és nyúljanak bát­rabban a problémák megol­dásához. Ilyen gond a szak- szövetkezetek helyzete: ahol a helyzet megérett, tovább kell lépniük a fejlődés útján — éppen a tagság érdekében! Másutt viszont segítséget kell nyújtani a gazdálkodá­sukhoz és a tagok jobb meg­élhetéséhez. A területi szövetség fel­adataként jelölte meg a mi­niszter, _ hogy nyújtson több perspektívát tagszövetkeze­teinek. Foglalkozzon alapo­sabban a munkaszervezéssel, a specializálással, általá­ban az érdekvédelem­nek. Mezőgazdaságunk általá­nos helyzetével kapcsolatban ismertette Benkei András azokat a témákat, amelyekkel jelenleg a párt és a kormány illetéke® szervei foglalkoz­nak, s amelyek a tsz-ek kongresszusa elé is odakerül­nek. Ezek a termelés haté­konyságának növelése, a nagy termelési tartalékok ki­aknázása. Szükség van az export mellett a kiegyensú­lyozott belföldi élelmiszer-el­látás megteremtésére. Ehhez több és jobb árut kell a piac­ra vinni, akkor a választék növekszik, az árak mérsék­lődnek. Ezek megvalósítására nagy, országosan átfogó prog­ram kidolgozása folyik. Hosz- szú távon ezt kell majd meg­valósítani. A kormány kere­si az egyéb szorító gondok — mint a nyugdíjkorhatár, szo­ciális juttatások növelése, stb. — megoldásának módját is. — Úgy gondolom — mond­ta befejezésül a felszólaló —, hogy a mai tanácskozás is új erőt adott a küldötteknek ne­héz és felelősségteljes mun­kájukhoz, segít a gondok csökkentésében. Engedjék meg, hogy mind az értekez­let résztvevőinek, mind a megye szövetkezeti tagságá­nak, s a kongresszusi küldöt­teknek jó munkát, erőt, egészséget és személve« bol­dogságot kívánjak A tanácskozás a tsz-szö- vetség elnökének válaszadá­sával ért véget.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom