Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-08 / 57. szám

W?9. március 8. KELET-MAGYARORSZA« S. oMal Elköltünk 106 milliárdot Fábián házi asszonyok Egy ötezer forintos kiutalás előzményei — Nálunk nincs olyan tsz­Tskolára, lakásra, gépre, kórházra, erőműre, benzin- kútra, ezerféle más dologra. Beruházásra, ami hosszú évek óta a népgazdaság ér­zékeny pontjának számít. Az ellentmondásokat, feszültsé­geket különösen kiélezte a múlt esztendő, amikor az öt­éves tervben meghatározott 25 százalékos felhalmozási hányad helyett a nemzeti jövedelem 28—29 százaléka került felhasználásra ilyen célokra. A beruházások ösz- szege 1971-ben a tervezett 90 milliárd forint helyett 100 milliárd volt. Ami rendkívüli terheket rótt az államháztar­tásra. Többet költöttünk, mint lehetne. S amit kiad­tunk, azt sem mindig a leg­jobb helyre. 1972-ben 106 milliárdot költhetünk el. Még mindig valamivel többet, mint lehetne. Ám sokkal in­kább latolgatva, a befektetett pénz odakerül-e, ahol a leg­inkább kell? FORDÍTOTT ARÁNY Indokolt volt a párt Köz. ponti Bizottsága 1971. decem. bér 1-i ülésének állásfoglalá­sa, s azt követően a kormány jó néhány intézkedése; ész­szerűbb beruházási tevékeny, ségre van szükség. Azaz, nem a beruházások általános visz. ezaszorítására, sokkal inkább célszerű, torzulásoktól men­tes beruházási összetétel kia­lakítására. A közgondolkodás persze hajlamos arra, hogy beruházás alatt elsősorban építést értsen. Holott tény, hogy az összes kiadásoknak ez csupán a fele. Az építési kapacitások és a kereslet egyensúlyának megteremté­se tehát korántsem oldaná meg a beruházási tevékeny­ség valamennyi problémáját. Ehhez jóval sokoldalúbb munkára van szükség. S ami legalább ilyen lényeges: hosszú esztendőkre. Anekdotákba illő történe­tek szólnak az építőiparról. Sűrűn joggal. Tény — s ezt széles körű vizsgálatok iga­zolták, hogy hazánkban az előkészítő ' munka sokkal gyatrább;, nfínt, máshol. Nem­zetközi viszonylatban a tel­Az Ipari Szerelvény-és Gép­gyár mátészalkai gyáregysé­gében ez év közepétől új ter­méket gyártanak. A termék neve; kisszelep. A kisszele­pek különböző méretekben és kivitelben készülnek majd. Ezeket a termékeket az ipar több területén használják. (Az építőiparban például fűtőtes­tek szabályozására.) A termék gyártásával újabb 70 szatmári ember előtt nyűik munkalehetőség Mátészalkán. A gyártáshoz főleg nődolgozókat alkalmaz­nak majd. A múlt héten 10 mátészalkai asszonyt és lányt küldött a gyáregység Buda­pestre 2 hónapos tanfolyam­ra. Ezek a nődolgozók a tan­folyam elvégzése után betaní­tott munkásként dolgoznak az új termékek gyártásánál. A gyár központjából hamarosan locvállí+iák azt. a 26 eéDet. új termékek gyártásánál. A gyár központjából hamarosan leszállítják azt a 26 gépet, amelyen a gyártást megkez­dik. A szelepelvet ez évben hazai piacokra gyártják az ISG-ben, a jövőben export­gyártást is terveznek. 1972 második felében az új termékből 13 millió forint ér­tékűt gyártanak a mátészal­kaiak. A jövő évtől a szelep- gyártás évi 30 millió forint értékű termelésnövekedést jelent a gyáregységnek. Meg­szűnik viszont a gyáregység­ben a MIA D típusú moto­rok gyártása, mivel ezek a motorok nem korszerűek, így kevés megrendelés is érkezik. (Egyedül az útépítő vállala­tok rendeltek néhány mo­tort.) A motorgyártás meg­szüntetése nem jelent nagy termeléskiesést a gyáregység­ben. Januártól több kondenz- edényt gyártanak a mátészal­kaiak. (Központi fűtés besze­reléséhez használják ezeket a termékeket.) Ez évtől ugyanis a csehszlovák megrendelő1' igénylik ezt a terméket, Eb­jes beruházási idő kétharma. da jut az előkészítésre, ha­zánkban viszont éppen for­dított az arány. Kellően ko­ordinált terv, a később be­építendő technológiai beren­dezések alapvető követeimé, nyernek figyelembevétele nélkül kezdenek el beruhá­zásokat, s ez tervmódosításo­kat, pótlólagos igényeket von maga után. Amik következ­ménye a határidők változta­tása, az építési-szerelési fönnakadások gyakorisága, a befejezetlen állomány növe­kedése, a költségek emelke­dése, s végül de nem utolsó­sorban az elkészült beruhá­zások alacsony hatékonysá­gú működtetése. Azaz, a re­mélt kamatok helyett a vesz­teség. LEBECSÜLT SZERVEZÉS Sűrűn elhangzik: a szer­vezés a legolcsóbb befekte­tés. A gyakorlati tapasztala­tok e tényező széleskörű le­becsülését bizonyítják. Igya többi között az “Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium által végzett elemzések azt tanúsítják, hogy a korszerű hálódiagramos, matematikai modelles stb. módszerek a beruházás megvalósításának idejét akár az átlagosnak a felére is csökkenthetik, de ezek az eljárások lassan ter­jednek, a lehetségesnél jóval ritkábban kerülnek alkalma­zásra. Elfelejtődik az az alap. vető igazság, hogy a kivitele­zés csak akkor lehet gyors, azaz szervezett, ha az előké­szítés Is az volt. A karikatú­ra-alakká vált álldogáló épí­tőmunkás nem okvetlen a ló­gás jelképe; mások mulasztá­sának, szervezési hibáinak megtestesítője is lehet. Mert jól szervezett munkában kép­telenség lógni. Ellentétben a közihiedelem­mel, a beruházási költségek emelése a tervezőnek nem érdeke. Az eredeti előirány­zat meghatározott hányadát — átlagosan 2—3 százalékát — kapja. Közömbös tehát, hogy ’több . Vagy; kevesebb pénzt emészt'fel a beruííázás. Á köfcömtíSáSé^1 sehol, nem erény, de ittkimondót'tan hi­A kis orkándzsekis srác baktat hazafelé az óvodából. Meg-megáll közben, és vala­mivel matat. Azután legug­gol. Felvesz valamit a föld­ről. Utolérem. Rám néz. Sze­me teli könnyel. — Mi baj kisöreg? ( Rám néz, aztán durcásan el­fordul. Nézem mit szorongat a kezében. Kis fehér kartont. Rajta piros tintával a szöveg: „nőnapra Édesanyámnak sze­retettel, 1972.” Mellette egy hóvirág szára. A virág a srác kezében. Letört. — Csak meg akartam iga­zítani, hogy ne lógjon lefe­lé — mondja szipogva. — Le­tört. — Ez le. Elveszem tőle, próbálom visszaillesztgetni. Persze, nem ba. Ahogy sokféle hibától ter­hes az építő- szerelő vállala­tok érdekeltsége is. Ugyancsak elgondolkoztató az a gyakor­lat, amely csupán a beruhá­zásra kerülő eszközök haté­konyságát vizsgálja, de alig fordít figyelmet a már be­ruházott javak működtetésé­nek eredményeire. így pél­dául arra, hogy egy-egy lé­tesítmény mikorra éri el a tervezett produktumot, s ha nem éri el — ami neon rit­ka —. miért? SOR A PARTNER Szakmai körökben közis­mert ténynek számít, hogy a beruházásoknál fölhasznált eszközöknek mindössze egy- hannada a szorosan vett épí­tőanyag, a többi kohászati, gép- és faipari, stb. tennék. Ám e tényt még kevésbé tükrözik a beruházásokhoz kapcsolódó ágazatok fejlesz­tési eredményei, tervei, ter­mékeinek összetétele, meny. nyisége. Tetézi a gondokat, hogy rengeteg „bedolgozó” mellett a partnerek száma is nagy. Vannak olyan épít­kezések, ahol az ilyen, meg amolyan kivitelezők és alvál­lalkozók száma 140 fölött van! Ennyiféle önálló válla­lat hogyan hozható, közös ne­vezőre? Azaz: jóval fejlet­tebb generálkivitelezői háló­zatra lenne szükség. A kereslet és a kínálat erős eltérése — azaz a „konjunk­túra” — utat nyitott az. áremeléseknek, így például a múlt évben az állami la­kásépítések költsége 15 szá­zalékkal növekedett. Persze, az indokolt áremelkedést — az ár és a társadalmilag szük­séges ráfordítások értékének közelítését — nagy hiba len­ne összekeverni a nyerészke­déssel. Ez utóbbi letörésére szigorították meg 1972 janu­ár 1-től az építőipar árkép­zési rendszerét, s az ellenőr­zést. Remélhetően, ered­ménnyel, hogy az idén befek­tetendő 106 milliárd fejében a végzett munka — a megvá­sárolt eszköz — is annyit éri­jen. ÜT AZ ÉSSZERÜBBHÖZ Rövid idő alatt megtett in­tézkedések bizonyítják, hogy a központi irányítás nem késlekedik a beavatkozással, ha az szükséges. Ám ez nem menti fel a vállalatokat a maguk felelősségétől. Mar­osak azért sem, mert az idén beruházásra költhető 106 milliárdból 56—57 milliárd forint sorsa fölött a vállala­tok, szövetkezetek döntenek. Tehát a pénz nagyobb részé­ről; ami a felelősség na­gyobbik részének vállalása is. Az ésszerűbb beruházás' munka, a célszerűbb beru­házási összetétel kialakításá­hoz megfelelő utat nyitottak a január elsején életbe lépett rendelkezések. Van, ahol szorosabbra kell fogni a gyeplőt, s van. hol fölhagy­hatnak a légvárak építésével. Baj? Aligha. Minden forintnak lehet és kell jól kamatozó helyet lel­ni. Ügy elkölteni a 106 mil­liárdot, hogy a legtöbbet hoz­za. Mielőbb. Ezért, hogy az összeg elsősorban a folyamat­ban lévő beruházások befe­jezését szolgálja, s új beru­házás a múlt évinél kevesebb kezdhető el. Ám ez a keve­sebb most mindannyiunk szá­mára a több fedezete. bizalommal néz fel ram. Sap­kája alól kikandikáló szőke haja a szemébe lóg, könnye lassan, maszatcsikot hagyva arcán csurog lefelé. A virág szárát a gondos óvó néni celluxszal ragasztot­ta a kartonra. Legalább cel- loxom volna. De butaság. Csak nem vihet szegény srác egy agyonragajztott virágot haza. Valahol hóvirágot kell keríteni. — Várjál kisöreg, elindu­lunk, és kerítünk virágot. — Jó. nőtag, akinek ne volna meg a kötelező munkanapja. 150 tízórás munkanap után ki is adunk egy hold háztáji föl­det. Ha a férjnek is megvan a normája, akkor még egy hold háztáji... Nekünk, nők­nek, itt a tsz-bem átlag 200 munkanapunk van. De nem ritka a 300 sem. Nekem pon­tosan 290 jött össze a múlt évben. „Fekete—fehér“ öltöző Lakos Gábonné, a fábián- házd Kossuth Tsz n»bizottsá­gán a.k elnöke válaszolt így az újságírónak. Ismerős a közös gazdaság dolgaiban is. El­mondta, a munkalehetőséggel kapcsolatban, hogy a kukori­ca, burgonya 33, a dohány 45, a cukorrépa, magkender, nap­raforgó 30 százalékos műve­léssel történt tavaly. Aztán így folytatta: — A szövetkezetünkben le­hetőség van rá, hogy agy-egy nő 15—16 ezer forint évi ré­szesedésre tegyen szert. Az­tán vannak rámenősebbek, akik például az állattenyész­tésben vállalnak munkát. Huszti Jenőné, Bene Gyulá- né, Budai Béláné 26—27 ezer forintot kerestek a múlt esz­tendőben. — Van gyönyörű öltözőnk is. Mennek munkába a tsz- tagok, ott levetik a bemenő öltözetet. Felveszik a mun­kást, a fehér köpenyt, akik az állattenyésztésben vannak. Hazamenet zuhanyozhatnak, Jürdözhetpek, § öltöznek át. jiááuáor ázépület alapját ásták, a nők is kézbe vették az K ásói. a lapátot. Aztán, hogy A környéken sehol nincs. Bizakodva megyek sarokról sarokra, a gyerek velem. Az idő múlik. Biztos várják mór otthon. Közben összebarát­kozunk. Elmondja a nőnapi kis versikét. Nevét is közli, meg azt, hogy ötéves lesz, és nem messze laknak. Kis, kertes házak utcájába érünk. Kapálnak, metszenek a lakók. Beszólok ide is, oda is. Tudakolom, van-e hóvi­rág. Már kezdem elveszíteni a reményt. Nem így a kis ba­rátom. Ö már makacsul hisz abban, hogy a bácsi kenu elkészült, úgy maradt meg a neve; fekete-fehér öltöző. Nincs menküiönbüzíetés 173 férfi- és ..164 nődclgozu tagja van a tsz-nek. Jakab Gyula elnök szerint nincs kü­lönösebb eltérés a munka­végzésnél. Az érdekvédelem hogyan alakul ilyen arány- szám mellett? — Öttagú a közgyűlési bi­zottság — mondta a további tájékoztatást Lőkös Gábomé. — Választásuk titkos szava­zással történt. Köztük két nő is megkapta a kívánt szava­zatot. Az ellenőrző bizottság­ban Kun Ferencné van. Eltűnőben a férfi- és nőta­gok közötti különbségtétel. Megszűnt, hogy a pillangós részes kaszálásakor a gyen­gébb részt juttassák a nőta­goknak. — Tizenegy tagú a nőbi­zottság. Minden munkahely­ről valók. ■ Hozzák a hírt, a panaszt. . Én pedig nem né­zem, ki a vezető. Mindjárt annál apellálok, akihez az ügy közvetlen intézése tarto­zik. Itt van például egy asz- szonytársam esete. Tizenkét évig dolgozott a tsz-ben. Hű­séggel, szorgalommal. Egész­ségi állapota miatt nem ké­pes tovább dolgozni a közös­ben. Nyugodt lehet, a háztá­ji földje biztosított. Sikerült elérnünk a legutóbb no­vember 7-i jutalmazásoknál is, ne legyen különbség az 500 forintok jutalmazásánál nők és férfiak közt. Szóvá kellett tenni és „ütni Furcsa véletlen menti meg a helyzetet. Egy nő jón szem­be. Szatyrokkal telin, meg­rakodva, cipekedve és fá­radtan. Az egyik szatyor te­tején- egy csokor hóvirág. Megállítani, kérek egy szálat. Sebtében elmondom, miről van szó. Szívesen ad. A srác örül. Az asszony szedelőzkö- dife. Rendezgeti csomagjait. A kisfiú megszólal: — Te bácsi, megcsinálod a virágomat, én meg segítek a néninek. Megnézem a nénit. Én is szívesen segítenél? neki. De kísérik. 35 óvodás gyerek anyja dolgozik a tsz-ben. A szövetkezeti vezetőség hoz­zájárult annak költségéhez, hogy fontos nyári munkák, idején 2—3 órával meghosz- szabbítsák az óvodában tar-; tás idejét, ,.\ki szeret dolgozni. mesél** tv ' C? Bene Sándomé: — Engem korábban megszóltak érte, hogy a férjem Miskolcon dol­gozott iparban. Most ilyea intrika nincs. Miért is lenne, Élnünk kell. És én eleget te­szek ' a tsz-ben. Akármire szükségem van, például íüé varra, szívesen adják. Harcsa Ferencné: — Aid. szeret dolgozni, megél Fábi- ánliázán. A nőknek is meg­van a kereseti lehetőség. Per­sze, kellene a napi nyolc­órás munkaidő. De hát... a mezőgazdaság — nem ipar. Lőkös Gábomé: — Hifi mondhatok? Nekem körülbe­lül 20 ezer forint jött ki a múlt évi munkám után. Fér­jem Szálkán dolgozik az ERDÉRT-nél. Tudjuk jól tar­tani, iskoláztatni a gyereke­ket. Harcsa Emőné: — Szülési szabadságon voltam tavalyi Egyébként növényépoló va­gyok a tsz-ben. Miért is ne használnám ki a törvény adta lehetőséget? Écsi Miklós főkönyvelő egy ötezer forintos kiutalási nyugtát Íratott alá Lőkös Gá­bomé nőbizottsági elnökkel. Az ötezer forintért ajándéko­kat vásárolnak a tsz notag- jainak a nemzetközi nőnap hat most más a munka. Ki­szedem a régi virág szárát, az újét nagy műgonddal be­helyezem a cellux alá. Ki­csit megnyomkodom, stabil maradjon. A fiúcska pedig fogja a szatyor fülét, és se­gít. — Hazatalálsz? — kérde­zem. — Igen. Ott lakunk — mu­tat egy bérház felé. Elbúcsúzunk. Nézek utá­na, amint megy, beszél, cé­git. Bal kezében a kis karton, rajta a hóvirág. Elképzelem, amint kipirult arccal mondja majd otthon a mondókát, és utána a kis kalandot a virág­gal. Fel-felpillant a virágosnő. re. Keze szorosan fogja a szatyor fülét. (burgeij w Újabb munkalehetőség Mátészalkán A kis lovag sikerül. A kisfiú várakozva és érte a vasat”, hogy a napkö­zis iskola és óvoda két alkal­mazottját a tsz pénztárából fi?assák. ápuéíká1" iá.VftÍ, lakó,, tsz-szülők gyerekét haza i* alkalmából. S két idős, jára­dékos asszonyt készpénzise- .gítségbeti részesítenek. Asztalos Bálint (M.) Az országban a második legkorszerűbb automata .tápkeverő üzem Nyíregyházán, a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalatnál üzemel. A keverőüzemben -naponta 5—6 fé­le tápból 1200 mázsát készítenek a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok megrende­lésére. Képünkön: az automata berendezést a központi vezérlőszobából Cipó Gyula müszakvezető irányítja. (Elek Emil felvétele) ben az évbein 52 millió forint értékű kondenzedényt gyár­tanak a gyáregységben, s a termelés felét — 26 millió forint értékben — Csehszlo­vákiába exportálják. Az el­ső szállítmányt (700 darab­ból áll) már előkészítették és ha a vasút megfelelő kocsi­kat tud biztosítani, akkor már a hét végén útnak indít­ják. Az ISG gyárai közül csak a mátészalkai teljesítette múlt évi tervét. A mátészalkaiak 101 százalékra teljesítették tervüket, s ebben az évben — az új termékek gyártásával — 30 százalékos termelésnö­vekedést kívánnak elérni. A gyár központjában azt terve­zik, hogy a fővárosban lévő 1. számú gyáregységet né­hány éven belül Mátészalká­ra telepítik. Ha a terv meg­valósul, újabb több száz kör­nyékbeli fiatal dolgozhat Mátészalkán a vasasszak- mában. i (n. 1.) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom