Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-26 / 73. szám

8. oldal

KELET MAGYARORS7ÄO

1972. március 28.

(Folytatás az 1. oldalról)

27. paragrafus

Az országgyűlés tagja a Magyar Népköztársaság Elnöki

Tanácsához, továbbá a Minisztertanácshoz, vagy annak bármelyik tagjához, az államtitkárokhoz, a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, a legfőbb ügyészhez feladatkörükbe tartozó minden ügyben kérdéseket intézhetnek. Akihez a kérdést intézték, az. országgyűlésen köteles választ adni.

28. paragrafus

(1) Az országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejária előtt is.

02) Háború vagy egyéb rendkívüli körülmények esetén az országgyűlés kimondhatja megbízatásának meghatározott időre való meghosszabbítását is.

(■'i| A feloszlott országgyűlést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa háború vagy egyéb rendkívüli körülmények esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának, meghosz- szabbításáról az összehívott országgyűlés maga határoz.

(4) Az országgyűlés megbízatásának lejártától, illetőleg feloszlásától számított három hónapon belül új országgyűlést kell választani.

(5) A megválasztott országgyűlést az Elnöki Tanács a vá_ Xasztást követő egy hónapon belül hívja egybe.

Az Elnöki Tanács

29. paragrafus

(1) Az országgyűlés az első ülésen tagjai sorából megválasztja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát: az Elnöki Tanács elnökét, két helyettes elnökét, titkárát és 17 tagját.

(2) A Minisztertanács elnöke, elnökhelye.ttesei, tagjai és az államtitkárok és mint az állam végrehajtó" szerveinek vezető tisztségviselő, az Elnöki Tanácsba nem választhatók be.

30. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa

a) kitűzi az országgyűlési választásokat,

b) összehívja az országgyűlést,

c) törvényeket kezdeményez,

d) országos jelentőségű kérdésekben rendelhet el,

e) a Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt és erősít meg,

t) megbízza és fogadja a nagyköveteket és követeket,

g) megválasztja a hivatásos bírákat,

h) kinevezi az államtitkárokat és a törvény által meghatározott fontosabb megbízatású állami alkalmazottakat, valamint a fegyveres erők magasabb rangú tisztjeit,

i) alapítja és adományozza a Magyar Népköztársaság rendjeleit és címeit, hozzájárul külföldi rendjelek és címek viseléséhez,

j) gyakorolja a kegyelmezési jogot.

(2) Az Elnöki Tanács őrködik az alkotmány végrehajtásán. E jogkörében minden olyan jogszabályt, államigazgatási határozatot vagy intézkedést, amely az alkotmányba ütközik, megsemmisít, illetőleg megváltoztat.

(3) Az Elnöki Tanács alkotmányossági felügyeletet gyakorol a tanácsok fölött:

a) kitűzi a tanácsok általános választását,

b) gondoskodik a tanácsok jogainak védelméről,

c) feloszlatja azt a tanácsot, amelynek működése az alkotmányba ütközik, vagy a nép érdekeit súlyosan veszélyezteti.

(4) Az Elnöki Tanács dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.

(5) Ha az országgyűlés nem ülésezik, az országgyűlés jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja: az alkotmányt azonban nem változtathatja meg. »

(6) Az Elnöki Tanács által alkotott jogszabályok törvényerejű rendeletek. Ezeket az országgyűlés legközelebbi ülésén be kell mutatni.

31. paragrafus

(1) Háború vagy az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély esetén a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa rendkívüli hatáskörrel felruházott honvédelmi tanácsot hozhat létre.

(2) Az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszélyt és annak megszűnését az Elnöki Tanács állapítja meg és hirdeti ki.

32. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának megbízatása akkor szűnik meg, amikor az országgyűlés megválasztotta az új Elnöki Tanácsot.

fejezet

népszavazást

in.

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa

35. paragrafus

(1) A Minisztertanács

a) védi és biztosítja az állami, társadalmi rendet és az állampolgárok jogait,

b) biztosítja a törvények és törvényerejű rendeletek végrehajtását,

c) irányítja a minisztériumok és közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket,

d) irányítja a tanácsokat, ellátja tevékenységük tör' vényességi felügyeletét,

e) biztosítja a népgazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósításukról,

f) meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés irányát, biztosítja a szükséges személyi és anyagi feltételeket,

g) meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás rendszerét, gondoskodik anyagi fedezetéről,

h) nemzetközi szerződéseket köt és hagy jóvá,

i) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.

(2) A Minisztertanács a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz. Ezeket a Minisztertanács elnöke írja alá. A Minisztertanács rendelete és határozata törvénnyel és törvényerejű rendelettel nem lehet ellentétes. A Minisztertanács rendeletéit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

(3) A Minisztertanács az alárendelt szervek által hozott minden olyan jogszabályt, határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik, vagy közérdeket sért.

(4) A Minisztertanács megsemmisíti a tanácsoknak azokat a rendeletéit, határozatait, amelyek a társadalom érdekét sértik.

36. paragrafus

Feladatának ellátása során a Minisztertanács együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.

37. paragrafus

(1) A Minisztertanács elnöke vezeti a Minisztertanácsüléseit, gondoskodik a Minisztertanács rendeletéinek és határozatainak végrehajtásáról.

(2) A miniszterek a jogszabályok rendelkezésednek és a Minisztertanács határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az

. alájuk rendelt szerveket.

38. paragrafus

Országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár a Minisztertanács által meghatározott feladatkörében — az állami szervekre, vállalatokra, szövetkezetekre és egyél gazdálkodó szervekre kötelező rendelkezéseket adhat ki. Ezeket a hivatalos lapban ki kell hirdetni. E rendelkezések nem lehetnek ellentétesek törvénnyel, törvényerejű rendelettel, vagy a Minisztertanács rendeletével és határozatával, továbbá miniszteri rendelettel.

39. paragrafus

(1) Működéséért a Minisztertanács az országggyűlésnek felelős. Munkájáról az országgyűlésnek rendszeresen köteles

beszámolni.

(2) A Minisztertanács tagjai és az államtitkárok a Minisztertanácsnak és az országgyűlésnek felelősek, tevékenységükről kötelesek a Minisztertanácsnak és az országgyűlésnek beszámolni. Jogállásukat és felelősségre vonásuk módját külön törvény szabályozza.

40. paragrafus

(1) A Minisztertanács meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat.

IV. fejezet

A tanácsok

43. paragrafus

(1) A tanács

a) képviseli a lakosság érdekeit, működési területén megvalósítja a dolgozó nép önkormányzatát;

b) gondoskodik a központi állami és a helyi célok megvalósításáról, a hatáskörébe utalt feladatok önálló ellátásáról, a jogszabályok végrehajtásáról;

c) meghatározza — az állami népgazdasági terv és az állami költségvetés alapján — terveit és költség- vetését, irányítja és ellenőrzi a tervek végrehajtását, a költségvetés felhasználását, anyagi eszközeivel önállóan gazdálkodik;

d) gondoskodik a terület- és a településfejlesztésről, szervezi a lakosság szükségleteinek kielégítését;

44. paragrafus

(1) A tanács végrehajtó bizottságot, választ, bizottságokat alakít, szakigazgatási szerveket hoz létre, vállalatokat és intézményeiket alapíthat.

(2) A tanácsokra vonatkozó részletes szabályokat törvény állapítja meg.

V. fejezet

A bírói szervezet

45. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, a magyei bíróságok és a járásbíróságok gyakorolják.

(2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti

46. paragrafus

A bíróságok hivatásos bírókból és népi ülnökökből alakított tanácsokban Ítélkeznek. A törvény e szabály alól kivételt engedhet.

47. paragrafus

A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elvi irányítást gyakorol az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése fölött. A Legfelsőbb Bíróság irányelved és elvi döntései a bíróságok számára is kötelezők.

48. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaságban a bírói tisztségeket választással töltik, be; a megválasztott bírák törvényben meghatározott okok alap ján visszahívhatók.

(2) A Legfelsőbb Bíróság elnökét négyévi időtartamra az országgyűlés választja. A Legfelsőbb Bíróság elnöke köteles a Legfelsőbb Bíróság működéséről az országgyűlésnek beszámolni.

(3) A hívatásos bírákat a törvényben meghatározott módon a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja.

49. paragrafus

(1) A bíróságok tárgyalásai — a törvény által meghatározott kivételektől eltekintve — nyilvánosak.

(2) A büntető eljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga.

50 paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság bíróságai védik és biztosítják az állami, gazdasági és társadalmi rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.

(2) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve.

(3) A bíróságokra vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.

VI. fejezet

Az ügyészség

51. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a társadalom törvényes rendjét, az állam biztonságát és függetlenségét sértő, vagy veszélyeztet minden cselekmény következetes üldözéséről, az állampolgá rok jogainak védelméről. .

(2) Az ügyészség felügyeletet gyakorol a nyomozás tői vényessége fölött, képviseli a vádat a bírósági eljárásban.

(3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításába hogy az állami, a társadalmi és a szövetkezeti szervek, vala mint az állampolgárok a törvényeket megtartsák és magtár tassák. Törvénysértés esetén fellép a törvényesség védelmében.

VII. fejezet

Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei

54. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság tiszteletben tártja az e®. bért jogokat.

(2) A Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni; a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől.

(3) A Magyar Népköztársaságban törvény állapítja meg az állampolgárok alapvető jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat.

55. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság biztosítja állampolgárainak a munkához való jogot, valamint a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást.

(2) E jogot a Magyar Népköztársaság a népgazdaság termelőerőinek tervszerű fejlesztésével és a népgazdasági terven alapuló munkaerő-gazdálkodással valósítja meg.

56. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság biztosítja állampolgárai számára a pihenéshez való jogot.

(2) Ezt a jogot a Magyar Népköztársaság a munkaidő törvényes megállapításával, fizetéses szabadság biztosításával, az üdülés megszervezésének segítségével valósítja meg.

57. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaságban az állampolgároknak joguk van az élet, a testi épség és az egészség védelméhez.

(2) Ezt a jogot a Magyar Népköztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, az emberi környezet védelmével valósítja meg.

58. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság állampolgárainak öregség, betegség és munkaképtelenség esetén anyagi ellátáshoz van joguk.

(2) A Magyar Népköztársaság az anyagi ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás keretében és a szociális intézmények rendszerével biztosítja.

59. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.

60. paragrafus

A Magyar Népköztársaság biztosítja a tudományos és művészi alkotó tevékenység szabadságát.

61. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság állampolgárai a törvény előtt egyenlők és egyenlő jogokat élveznek.

62. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaságban a nők és a férfiak

egyenlő jogokat élveznek.

(2) A nők egyenjogúságát szolgálják: munkalehetőségeiknek és munkafeltételeiknek megfelelő módon való biztosító, sa; terhesség és szülés esetére fizetett szabadság, az anyaság és a gyermek fokozott törvényes védelme, továbbá az anya- és gyermekvédelmi intézmények rendszere. ■

63. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabád gyakorlásának jogát.

(2) A lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a Magyar Népköztársaság az egyházat különválasztja az államtól.

64. paragrafus

A Magyar Népköztársaság a szólásszabadságot, a sajtó- szabadságot és a gyülekezési szabadságot a szocializmus, a nép érdekeinek megfelelően biztosítja.

65. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság biztosítja az egyesülési jogot. Az egyesülési jogot törvény szabályozza.

(2) A szocializmus rendjének és vívmányainak védelmére, a szocialista építőmunkában és a közéletben való fokozott részvételre, a kulturális nevelömunka kiszélesítésére, a nép jogainak és kötelességeinek megvalósítására, a nemzetközi szolidaritás ápolására a dolgozók szakszervezeteket, női, ifjúsági és más tömegszervezeteket hoznak létre.

63. paragrafus

A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok személyi szabadságát és sérthetetlenségét, a levéltitok és a magá'i'akás tiszteletben tartását.

67. paragrafus

A Magyar Népköztársaság mindenkit, akit demokratikus magatartásáért, a társadalmi haladás, a népek felszabadítása, a béke védelme érdekében kifejtett tevékenységéért üldöznek, menedékjogot kaphat.

68. «ars'"rr?.*?á

(1) Minden állampolgárnak joga van arra, hogy részt vegyen a közügyek intézésében; kötelessége, hogy közmegbízatását lelkiismeretesen teljesítse.

(2) Az állampolgárok az állami és társadalmi szervereteknek közérdekű javaslatot tehetnek. Ezeket érdemben el kell bírálni.

69. ragra fus

A Magyar Népköztársaság állampolgárainak alapvető kö, telessége: a nép vagyonának védelme, a társadalmi tulajdon szilárd'tása, a Magyar Népköztársaság gazdasági erejének fokozása, műveltségük gyaram'tása, az ország természeti és kulturális értékeinek oltalmazása, a társadalom rendjének erősítése.

70. Paragrafus

(1) A haz.a védelme a Magyar Népköztársaság minden

állampolgárának kötelessége.

VIII. fejezet

A választások alapeível

71. paragrafus

(1) Az országgyűlési képviselőket, valamint a községi, a városi, a fővárosi kerületi tanácsok tagjait a választópolgárok: általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választják.

(2) A fővárosi tanács tagjait a fővárosi kerületi, a megyei tanácsok tagjait a városi és a községi tanácsok titkos szavazással választják.

(3) Az ors.zágigyűlési képviselőket, valamint a tanácsok ngja.it választóik visszahívhatják.

72. paragrafus

(1) A választójog a Magyar Népköztársaság minden nagyiá állampolgárát megilleti.

73. paragrafus

(1) Országgyűlési képviselővé vagy tanácstaggá mindenki i íegválasztható, akinek választójoga van. (2) Az országgyűlési képviselők ás a tanácstagok választásáról, visszahívásáról külön törvény rendelkezik.