Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-26 / 73. szám

arstx ÉVFOLYAM. 73. SZÁM ARA I FORINT 1972. MÁRCIUS 26. VASÁRNAP LAPUNK TARTALMÁBÓL! Ä Szamosköz holnapja (3. oídal) Itt a Kossuth rádió! (b. oldal) Levél a királynőnek-i. oldal) Vásárlók gondja 8. oldal) Törvényjavaslat az alkotmány módosítására Az országgyűlés 1971. júniusi ülésszakán bizott­ságot választott az alkotmány módosításának előkészí­tésére. A bizottság kiindulva a Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusa határozatából, az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztésének irányelveiből, kidolgozta az alkotmánymódosítás tervezetét. A bi­zottság a tervezetet társadalmi vitára bocsátotta. Fel­kérte a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szak- szervezetek Országos Tanácsát, a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség Központi Bizottságát, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsát, a Magyar Tudományos Akadémia el­nökségét, az Országos Szövetkezeti Tanácsot, a Ma­gyar Jogász Szövetség elnökségét, hogy a tervezetet A magyar államot több mint egy évezreden át a nép munkája, áldozatvállalása, társadalomformáló ereje éltette és tartotta fenn. Az államhatalom ugyanakkor az uralkodó osz­tályok eszköze volt a jogfosztott nép elnyomására és kizsák­mányolására. Népünk nehéz küzdelmet folytatott a társa­dalmi haladásért, az ország függetlenségéért; számtalan meg­próbáltatás közepette védte és őrizte nemzeti létünket. Történelmünknek új korszaka kezdődött, amikor a Szov­jetunió a második világháborúban kivívott győzelmei során felszabadította hazánkat a fasizmus elnyomása alól, és meg. nyitotta a magyar nép előtt a demokratikus fejlődés útját. A dolgozó nép a Szovjetunió baráti támogatásával újjáépítette a háború sújtotta, romokban heverő országot. A régi rend urai és védelmezői ellen folytatott küzdelemben a magyar munkásosztály — szövetségben a dolgozó parasztsággal, együtt, működve a haladó értelmiséggel — kivívta és megszilárdí­totta a dolgozó nép hatalmát. 1. paragrafus Magyarország: Népköztársaság. 2. paragrafus (1) A Magyar Népköztársaság szocialista állam. (2) A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dol­gozó népé. (3) A Magyar Népköztársaságban a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetek­be tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegeivel együtt gyakorolja. (4) A város és a falu dolgozói választott és a népnek fe­lelős küldöttek által gyakorolják hatalmukat. (5) Az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében. 3. paragrafus A munkásosztály marxista—leninista pártja q társadalom vezető ereje. 4. paragrafus (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja a társadalmi szervezetek részvételét a szocialista építőmunkában. (2) A Hazafias Népfront tömöríti a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére, a politikai, gazdasági és kul­turális feladatok megoldására, közreműködik a népképvise­leti szervek megválasztásában és munkájában. (3) A szakszervezetek védik és erősítik a néphatalmat, védik és képviselik a dolgozók érdekeit. 5. paragrafus (1) A Magyar Népköztársaság állama védi a dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember ember általi kizsákmányolásának minden formája el­len, szervezi a társadalom erőit a szocializmus teljes felépí­tésére. (2) A Magyar Népköztársaság fejleszti és erősíti barát­ságát a szocialista országokkal; a béke és az emberi haladás érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi né­pével és országával. 6. paragrafus (1) A Magyar Népköztársaságban a kizsákmányoló osz­tályok megszüntetésével uralkodóvá váltak a szocialista ter­melési viszonyok. A gazdasági rend alapja a termelési esz. közök társadalmi tulajdona. (2) A Magyar Népköztársaság fejleszti és védi a társa, dalmi tulajdon minden formáját. 7. paragrafus A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami nép- gazdasági terv határozza meg. Az állam a társadalmi tulaj­donban levő vállalatokra, szövetkezetekre és intézményekre támaszkodva irányítja és ellenőrzi a népgazdaságot a ter­melőerők fejlesztése, a társadalmi tulajdon növelése, a dol­gozók anyagi és műveltségi színvonalának rendszeres emelé­se és az ország védelmi erejének fokozása érdekében. A dőlt betűs szöveg tartalmazza az elvi jelentőségű módosításokat. vitassák meg és javaslataikat juttassák el a bizottság­hoz. Az alkotmánymódosítás elvi kérdéseit — mint is­meretes — megvitatta, s elfogadta a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága. A Miniszterta­nács a módosítás tervezetével egyetért. A bizottság március 24-én a Parlamentben Kál­lai Gyula elnökletével ülést tartott. A bizottság az ülésen az észrevételek és javaslatok figyelembevéte­lével elkészítette az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot, s úgy határozott, hogy azt a közvé­lemény tájékoztatására nyilvánosságra hozza és a Mi­nisztertanáccsal egyetértésben az országgyűlés legkö­zelebbi ülésszaka elé terjeszti. A forradalmi harcokban megedződött munkásosztály ve­zetésével, az 1919. évi Tanácsköztársaság tapasztalataival gaz­dagodva, a szocialista országok közösségére támaszkodva né­pünk lerakta a szocializmus alapjait, hazánkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A régi helyén új or­szág született, amelyben az államhatalom a nép'érdekeit, az állampolgárok alkotó erejének szabad kibontakozását és jó­létét szolgálja. A magyar nép nemzeti egységbe tömörülve, -zocializmus teljes felépítésén munkálkodik. A Magyar Népköztársaság alkotmánya kifejezi az orszá­gunk életében végbement alapvető változásokat, a társadal­mi haladásért vívott küzdelem és az országépítő munka tör­ténelmi eredményeit, , Az alkotmány, mint a Magyar Népköztársaság alaptörvé­nye. • biztosítja eddigi eredményeinket és további előrehala­dásunkat a szocializmus útján. S. paragrafus (1) Az állami tulajdon az egész nép vagyona. (2) Az állam tulajdona mindenekelőtt: a föld méhének kincsei, az állami földterület, a természeti erőforrások, a je_ lentős üzemek és bányák, a vasút, a közutak, a vízi és légi utak, a bankok, a posta, a távíró, a távbeszélő, a rádió és a televízió. (3) Az állami tulajdonnak, valamint az állam kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg. 9. paragrafus Az állami vállalatok és gazdálkodó szervek a társadalom általános érdekeinek szolgálatában, a törvényben meghatáro­zott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal. 10. paragrafus (1) A szövetkezetek a szocialista társadalmi rend részei, a szocialista állam társadalmi és gazdasági céljaival összhang­ban szolgálják tagságuk érdekeit. (2) Az állam támogatja a dolgozók önkéntes társuláson alapuló szövetkezeti mozgalmát, biztosítja a szövetkezetek önállóságát, a szocialista szövetkezeti elvek érvényesítése ér­dekében felügyeletet gyakorolva tevékenységük fölött. (3) A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít a parasztság mezőgazdasági termelőszövetkezeteire. Védi és fej­leszti a föld szövetkezeti-szocialista tulajdonát. 11. paragrafus A Magyar Népköztársaság elismeri és védi a személyi tulajdont. 12. paragrafus Az állam elismeri a kisárutermelők társadalmilag hasznos gazdasági tevékenységét. A magántulajdon és magánkezdemé­nyezés azonban nem sértheti a köz érdekeit. 13. paragrafus Az alkotmány biztosítja az öröklésd jogot 14. paragrafus (1) A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alap­ja a munka. (2) Minden munkaképes állampolgárnak joga és köteles­sége, hogy képességei szerint dolgozzék. (3) Az állampolgárok munkájukkal, munkaversenyben való részvételükkel, a munkafegyelem fokozásával és a mun­kamódszerek tökéletesítésével a szocialista építés ügyét szol­gálják. (4) A Magyar Népköztársaság a „mindenki képessége sze­rint, mindenkinek munkája szerint” szocialista elv követke­zetes megvalósítására törekszik. 15. paragrafus A Magyar Népköztársaság védi a házasság és a család intézményét 16. paragrafus A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjú­ság fejlődésére és a szocialista nevelésére; védelmezi az ifjú­ság érdekeit. 17. paragrafus A Magyar Népköztársaság védi az állampolgárok életét, testi épségét, egészségét és betegségét, munkaképtzlenség, öregség esetén támogatja őket. 18. paragrafus A Magyar. Népköztársaság szervezi és támogatja a társa­dalom fejlődését előmozdító tudományos munkát, segíti a ha­ladást szolgáló művészetet, biztosítja az állampolgárok kép­zettségének és műveltségének állandó növelését. II. fejezet / A Magyar Népköztársaság országgy ülése és Elnöki Tanácsa Az országgyűlés 19. paragrafus (1) A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi it népképviseleti szerve az országgyűlés. \ (2) Az országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból ere­dő összes jogot, biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. (3) E jogkörében az országgyűlés a) megalkotja a Magyar Népköztársaság alkotmányát, b) törvényeket alkot, c) meghatározza a népgazdasági tervet, d) megállapítja az állami költségvetést, és jóváhagyja végrehajtását, e) megvitatja és jóváhagyja a kormány programját. f) a Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerződéseket erősít meg, g) dönt a hadiáílapot Kinyilvánításáról én a békekö­tés kérdéséről, h) megválasztja a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsát, i) megválasztja a Magyar Népköztársaság Miniszter­tanácsát, j) minisztériumokat létesít, k) megválasztja a Magyar Népköztársaság Legfel­sőbb Bíróságának elnökét és a Magyar Népköztár - saság legfőbb ügyészét, l) ellenőrzi az alkotmány megtartását; megsemmisíti az állami szerveknek alkotmányba ütköző, vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezését. 20. paragrafus (1) Az országgyűlést négyévi időtartamra választják. (2) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket válasz­tóik, a köz érdekében végzik. (3) Az országgyűlési képviselők kötelesek rendszeresen beszámolni működésükről választóiknak. (4) Országgyűlési képviselőt az országgyűlés hozzájárulá­sa nélkül letartóztatni vagy ellene bűnbetőeljárast indítani — a tettenérés esetét kivéve — nem lehet (5) Minden olyan politikai, gazdasági, vagy egyéb tevé­kenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a társa ­dalom érdekeivel, összeférhetetlen az országgyűlési képviselői megbízatással. 21. paragrafus (1) Az országgyűlés elnököt, alelnökoket és jegyzőket választ tagjai sorából. (2) Az országgyűlés állandó bizottságokat alakít tagjaiból és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki. (3) A hatóságok, hivatalok és intézmények, valamint az állam polgárai Kötelesek az országgyűlési bizottságok által kí­vánt adatokat rendelkezésre bocsátani, illetőleg a binabtaág&k előtt vallomást tenni. 22. paragrafus (1) Az országgyűlés évenként legalább két ülésszakot tart. (2) Az országgyűlést a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának határozata alapján, vagy a képviselők egyharma- dának írásbeli kérelmére össze kell hívni.. (3) Az országgyűlés összehívásáról az Elnöki Tanács gon­doskodik. 23. paragrafus Az országgyűlés ülései általában nyilvánosak. Rendkívü­li esetben az országgyűlés zárt ülés tartását is elhatározhatja. 24. paragrafus (1) Az országgyűlés akkor határozatképes, ha a képvise., löknek legalább a fele jelen van. (2) Határozatait az országgyűlés szótöbbséggel hozza. (3) Az alkotmány megváltoztatásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (4) Az országgyűlés ügyrendben állapítja meg működé­sének szabályait és tárgyalási rendjét. 25. paragrafus (1) Törvényt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, minden országgyűlési bizottság és bár­mely országgyűlési képviselő kezdeményezhet. - , (2) A törvényhozás joga az országgyűlést illeti meg. 26. paragrafus Az országgyűlés által elfogadott törvényt a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és titkára írja alá. A törvény kihirdetéséről az Elnöki Tanács elnöke gondoskodik, a törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni. (Folytatás az 2. oldalon} A Magyar Népköztársaság alkotmánya I. fejezet A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje VILÁG PRO LETÁR J AI, EGYES Oil ETEK I

Next

/
Oldalképek
Tartalom