Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-02 / 27. szám

4 oldal S$ESf SXB¥ÄlfORSZÄ6» W?2. február l. HAZAI KILÁTÓ * ZSÚFOLT BUSZON Reggelenként háromne­gyed hét és nyolc óra között szinte lehetetlen körülmé­nyek között jutnak el a Ta­nácsköztársaság térről a tbc-szanatóriumig az autó­busszal utazók, akik a sza­natóriumban, a környéken lévő hivatalokban dolgoz­nak, vagy az itt lévő iskolák­ban tanulnak. Sorozatosan veszekedések, tülekedések között kapaszkodnak fel az autóbuszra, ha egyáltalán így is felfémek. Ugyanez a helyzet ebben az időben a városba visszatérő járatnál is. Este már könnyebb a helyzet, mert más-más idő­ben végeznek az iskolákban, a hivatalokban, s így a tö­meg megoszlik. Azt kérjük a Volán 5: számú Vállalatától, hogy két-három betétjárat­tal próbálják enyhíteni eb­ben az időben utazási gond­jainkat, mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan — kö­zölte dr. Margócsy Jpzsef főigazgató-helyettes. NEM EG Nem tudjuk, mi leshet az oka, hogy Vencsellőn hóna­pokig teljes utcasorokon nem égnek a közvilágítási lám­pák. Ha véletlenül kígyói­nak az ünnepnek számít. Hogy kinek a hatáskörébe tartozik, ezt mindeddig nem sikerült kideríteni, mert ha a tanácsnak jelentjük ugyan­úgy nem történik intézke­dés, mint amikor a TI- TÁSZ-t értesítjük — pana­szolják levelükben a ven‘- csellői lakosok. NEM KAPHATÓ Vitamintartalmáról köz­ismert és kisgyermekeknek is ajánlót^ a sütőtök — lá^d, hogy még konzerv alakjában is kapható időnként — saj­nos ezen a télen csak igen ritkán volt kapható a zöld­ség- és gyümölcsboltokban. Talán azért, mert az idén alig volt tél? Nem hinném, mivel mezőgazdasági ter- melvényről van szó, ilyen vonatkozásban nincs össze­függés a kettő között, de tény, hogy nem kapható — közli Tamási Zoltánné nyír­egyházi olvasónk. ÁRUSÍTÁS a FÖLDÖN Nyíregyháza az utóbbi 20 év alatt nagyot fejlődött. Modem, új városrészek, Északi és Déli Alközpont és sok nagyüzem létesítése bi­zonyítja a város gyors ira­mú fejlődését. Csak egyet­len vonalon nincs változás. A Büza téri piac ott tart, ahol ezelőtt 20 évvel. Még ma is nagyrészt a földön árusítják az áruféleségeket. A vásárcsarnok terve egye­lőre még a tervezés stádiu­mában van. Amíg felépítik, feltétlenül szüksége van a Búza téri piacnak egy át­meneti fejlődésre. Minden­esetre elsőnek a földön való ' árusítást kell megszüntetni. Korszerűtlen és nem higiéni­kus, hogy még az élelmi- szeráru-féleségeknek sincs elegendő asztal és ezért az eladók egy része kénytelen a földön árusítani. A piac forgalma teljesen egybefo­lyik, alig lehet különválasz­tani a tejtermékek piacát a gyümölcstől és a zöldségfé­léktől. Ez a zsúfoltság okoz­za, hogy a piac területének tisztán tartása sok kívánni­valót hagy hátra. Ez a pa­nasz megszüntethető lenne, ha a termelők és a viszont- elárusítók a saját területüket a piacon tisztán tartanák. Nem szemetelnének és ha igen. akkor azt el is takarí­tanák a piacról. Több eláru­sító-asztalra és több eláru­sító-pavilonra lenne szükség. A termelőszövetkezetek gyü­mölcs- és zöldségpavilonokat állíthatnának fel. ami kor­szerűbbé tenné a jelenlegi piacot. A piac helyzete hangyabolyszerű. Valamilyen formában rendezni kell a Búza téri piacot addig is, gmíg elkészül a tervezett vásárcsarnok — írja Farkas Pál. — Amíg javítják a készülékeim, addig tudok időt sza­kítani a család részére is... (Kiss Ernő rajza) A lap megírta — az illetékes válaszol KERESZTEZŐDÉS A Kelet-Magyarország 1971. november 17-i számá­ban „Veszélyes keresztező­dés” címmel cikk jelent meg, melynek alapján meg­kerestük a KPM Közúti Igazgatóságot és az alábbi tájékoztatást kaptuk: „Az újságcikkben felve­tett probléma az igazgató­ságnak nem újkeletű, azzal már korábban részletesen foglalkoztunk. A burkolatje­lek minden évben felfestés­re kerülnek, így 1972-ben is, de a festék hőérzékenységé­re való tekintettel arra csak április hóban kerülhet sor. A burkolatjelekkel a keresz­teződés biztonságos. forgal­mát megoldani nem lehet, azokkal csak a forgalom te­relése, ezen keresztül a bal­esetveszély csökkentése ér­hető el. A balesetveszély tel­jes megszüntetését — a Centrum Áruház előtti út­kereszteződésben — a végle­ges megoldást balra nagy ív­ben kanyarodó járművek el­terelése, vagy a forgalom több fázisú jelzőlámpával történő irányítása jelente­né, erre a megoldásra azon­ban a lehetőségek még nem adottak. A balesetek a cso­mópont jelenlegi forgalom­irányítása mellett gondos, figyelmes vezetéssel és a KRESZ-ben előírtak betar­tásával elkerülhetők.” Nyíregyházi Városi Tanács VB építési és közlekedési osztálya NEM A KTSZ A HIBÁS Január 27-én Kibernetika címmel lapunkban megjegy­zés jelent meg a Mindenféle rovatban. A Nyíregyházi Fodrász, Ktsz válaszában közli, hogy a sorszámmal ellátott blokkolási rend­szer bevezetésére a felügye­leti szerv, a megyei tanács ipari osztálya adott rendel­kezést. Ebben a rendelke­zésben a következő olvas­ható: „A blokkon — amely - lyel a vendég fizet. — k,ü- lön-külön, a számra (sor­számra) hivatkozással kell az elvégzett munkák díját feltüntetni (leblokkolni).” Függetlenül attól, hogy az ipari osztály ezzel az intéz­kedéssel a szolgáltatási dí­jak ellenőrizhetőségét kí­vánta biztosítani, nem ért­hetünk egyet, tekintettel ar­ra, hogy ez hátráltatja a fodrászok munkáját és vára­kozásra készteti a vendége­ket. Szerkesztői üzenetek P. Tóth Sándor nyírkércsi, Korbu Zsuzsanna nyíregy­házi, Bihari Bálintné penyi- gei, Laczkó István lónyai, Czibere Vince porcsalmai, Krisztin József tunyogmatol- csi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Balogh Imre tiszadadai, Osváth József porcsalmai, Kulcsár Mihály aporligeti, Fekete József sóstógyógyfürdői, özv. Iszák Jánosné kisvárdai, Horváth Pálné tarpai, Szilágyi Gyula jármi, Fehér Imréné zsaro- lyáni, Lakatos Ernő kékesei, Katona József porcsalmai, Szabó Lajos újfehértói, özv. Tóth Lajosné fehérgyarmati, Balogh József nyíregyházi, Katona Lászlóné nyírmegy- gyesi lakosok, valamint a Szamosszegről érkezett levél — ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Renczik Sa­rolta tiszaszentmártoni olva­sónk problémájával foglal­kozni fogunk. Takács Sándor nyírjákói lakost az illetéke­sek levélben tájékoztatták. Hamza János paposi olva­sónk panaszával foglalkoz­nak. Molnár Imre geszterédi lakos a családi segélyt meg­kapta. Vass Péter nyírpazo- nyi, Borbély József keme- csei, Varga Sándor balkányi és Bakk István tisztaberek! olvasóinkkal az illetékesek válaszát közöltük. Asztalos Sándorné nyírderzsi lakos televízióját megjavították. N YITV AT ARTÁS Vasárnap délelőttönként a legtovább nyitva tartó üzlet a Kossuth téri édességbolt volt, s erre számítottak is azok, akik 12 és 13 óra kö­zött mentek vendéglőbe ebé­delni, vagy akkor indultak a városba, hiszen ez az üzlet 13 óráig volt nyitva. Itt a pörkölt kávétól az édességig, a szeszes ' italtól az üdítő italig, a déligyümölcsig mindent megtalálhattak. Saj­nos egy idő óta már tizen­kettőkor bezár az üzlet, s ezt sokan sérelmezik. Nem lehet­ne visszatérni a régi nyitva­tartási rendhez? — kérdezi Szikszai András nyíregyházi levélírónk. BÍRSÁGOLJÁK A HELYSZÍNEN! A Nyár utca forgalmi rend­jével kapcsolatos cikkhez kívánok hozzászólni, melyet néhány héttel ezelőtt a Fó­rum rovatban olvastam — írja Takács Mihály nyíregy­házi olvasónk. A cikk meg­jelenésé); követően a behaj­tani tilos tábláról, annak tar- tórúdjáról lekerült az addig kétségeket tápláló kátrány- paoír. így nyilvánvalóvá vált, hogy a tábla továbbra is'érvényes. Mi az eredmény? Ismét csak gyakori, hogy a Dózsa György utca felől (a Nyírfa tér irányába) a Nyár utcába behajtanak a jármű­vek. a táblával mit sem tö­rődve. Nincs — ‘véleményem szerint — más megoldás: a közlekedésrendészet helyszí­ni bírságolással „nevelje” a forgalmi rend betartására a szabálysértőket. 500 pályamű A Borsod Megyei Tanács kezdeményezésére 10 évvel ezelőtt díjat alapítottak a Matyóföld híres népművésze, Kis Jankó Bori emlékére. Azóta minden évben országos hímzőpályázatot írnak ki, amelynek célja, hogy az ügyes kezű asszonyok a régi motívumok felhasználásával, s újszerű mintaelhelyezéssel olyan népi iparművészeti hímzéseket készítsenek, ame­lyek megfelelnek a mai igé­nyeknek. Az eddigi pályáza­tokon Buzsákról, Kalocsáról, Szekszárdról, valamint a matyó- és palócfalvakból mintegy ötezren vettek részt. Huszonhat alkotás kapott ni- vódíjat. Az idei — tizedik — Kis Jankó Bori országos hím­zőpályázat eredményhirde­tésére augusztusban kerül sor Mezőkövesden. A repre­zentatív seregszemlére 500 pályaművet várnak, s a leg­szebb három hímzés alkotóját Kis Jankó Bori-díjjal jutal­mazzák. (Déli Hírlap) Rekordév Tégláson A téglása Uj Élet Tenmelő- szövetkezeit megtartotta zár­számadó közgyűlését. Fennál­lásának 11. éve rekordered­ményeket hozott. A növény­termesztés 130 százalékra tel­jesítette tervét, az állatte­nyésztés is terven felüli ered­ményeket ért el. Búzából a tervezett 15 q helyett 20.5, rozsból 9 helyett 14 q, burgo­nyából pedig a tervezettnek éppen duplája, 70 helyett 140 q termett. A termelőszö­vetkezet 3547 hold szántón gazdálkodik, területének ta­laja barna homok, 8,50-es aranykorona-értékkel. Az 519 tagból 279 dolgozó, a dolgozó tagok átlagéletkora 37 év. Egy munkaegység értéke 60 forint., az egy tagra eső jöve­delem 28 ezer forint. A tava­lyihoz képest a tagjövedelem 800 ezer forinttal növekedett (Hajdú-Bihari Napló) Füstbe ment hárommillió Több mint hárommillió fo­rintnyi kárt okozott a legutóbbi egy év alatt történt 231 tűzeset Fejér megyében. A tűzoltóság statisztikája szerint 1971-ben igen sok tüzet okozott a rövidzárlat. A tüzek okai közt „előkelő” helyet foglal el a dohányzás, s még riasztóbb: 39 esetben gyermekek játéka következtében keletkezett tűz. Sok, összesen mintegy Öt­ven tüzet okoztak a disznótorok utáni gondatlan füstöléssel, tü­zeléssel. (Fejér megyei Hírlap) Téli aszály A Dél-Alföldön az emléke­zetes Erzsóbeit-nappal bekö­szöntött korai havazás után úgyszólván számottevő csa­padék nem hullott. Az Alsó- Tisza-vidéki Vízügyi Igazga­tóság három megyére kiterje­dő 9000 négyzetkilométer ‘te­rületén decemberben a sok­évi átlagos 40 milliméter csa­padék helyett 15, januárban pedig a feljegyzett átlagos 30 milliméter helyett 5 milliméter eső hullott. A két téli hónapban tehát legalább 5® milliméter vízmennyiséiggei maradt adós a természet. A szárazság után azonban nyil­vánvaló az is, hogy ha az át­lagosnál neim hullik nagyobb mennyiségű csapad élv az el­következő hónapokban, ak­kor száraz tavaszi, nyári idényre kell számítani, ide­jében ajánlatos feLkészülniök a gazdaságoknak az öntözés­re. , (Dólmagyarország) Ringóék magyar bundában Aki a tévé képernyőjén, vagy a Nehéz nap éjszakája című filmen látta korunk leg­híresebb beatgyerekedt, alig­ha gondolná, hogy reggeli­hez és zenéléshez viselt ka- bátjpk —Szegeden készült: a beatlesek magyaros szabású szőrmekabátjai szegedi ügyes kezű lányok és jőszemű szabászok munkálkodása nyomán került a szigetor­szágba, Ringóék kifejezett kérésére. A Pannónia Szőrt mekészítő és Szőrmekanffik­ció Vállalat szegedi gyáregy­sége régi szállítója az angol Hinschler cégnek, s nekik kö­szönhető, hogy Angliában na­gyon népszerűek lettek irha- bundáik. (Délmagyarország) Bővül a mirelitétlap A tavasszal újabb „fogá­sokkal” is bővült az „eszkl- móétlap”: a székesfehérvári hűtőházban megkezdik a gyorsfagyasztott, konyhakész paprikás csirke, csirkepör­költ, sült csirke és raguleves készítését. A „szakácsok” a paprikás csirkéhez galuskakö­retet, a sült csirkéhez pedig párizsi zöldborsós köretet ké­szítenek majd. A műanyag zacskóba csomagolt, s a pap­rikás csirkéhez, osirkepörkölt- höz mellékelt paprikás, hagymás „szafttal” gyorsain, fáradtság nélkül készíthetnek majd ebédet, vacsorát a házi­asszonyok. Gondoltaik a kür lönlegességek kedvelőire is a hűtőháziak: gyorsfagyasztott körörnpörköltet készítettéit. Az új mirelitáru márciusban jelenik meg az üzletekben. (Fejér megyei Hírlap) Sára Sándor filmrendező bíróság előtt Az ismeri; filmrendező, Sára Sándor még a múlt év május 8-án éjszaka ittasan vezette sze­mélygépkocsiját Kőszeg és Ve­lem között. Hirtelen kanyarban árokba fordultak, s a gépkocsi valamennyi utasa megsérült. A szombathelyi első fokú bíróság megállapította az alkoholos be­folyásoltságot és sebességtúllc- pést. Az elkövetett bűncselek­ményért hathónapi szigorított bv. munkahelyen eltöltendő sza­badságvesztést szabott ki, vala­mint Sárát egy évre eltiltotta a gépjárművezetéstől. A vádlott és védője fellebbezést nvtfitott be. (Vas Népe) Panasz nyomán Egy csatorna gazdát keres Egy < felháborodott férfi kereste" fel szerkesztőségün­ket. „önökhöz fordulok, mert egy fél éve nem tudok ügyemben intézkedő szervet találni. Amióta rákötötték az utcánkban lévő szennyvíz- csatornára a vízügy szolgá­lati lakásait, többször fel­tört a szennyvíz és az az ud­varomra, az ásott kutamba folyik. Szóban többször kértem orvoslást, majd 1971. október 18-án a városi ta­nácshoz fordultam és egy jegyzőkönyvet vettek fel, de intézkedés j azóta sem tör­tént. Itt van a jegyzőkönyv egy példánya: „Jegyzőkönyv, készült a Mátészalkai Váro­si Tanács V. B. építési és közlekedési osztályán 1971. október 18-án. Jelen vannak: Fekete József . Mátészalka, Fellegvár u. 38. szám alatti lakos és Fodor Miklós, az épí­tési és közlekedési osztály fő­előadója. Tárgy: Fekete Jó­zsef panasza. A mgi napon idézés nélkül megjelent Fe­kete József és az alábbiakat adja elő: A Fellegvár utca ingatlana mellett húzódik a vízügyi igazgatóság szolgá­lati lakásának szennyvíz- csatornája. Az utóbbi időben sorozatosan előfordult a csatorna meghibásodása, melynek során a környéket, ezenbelül az ingatlanomat a szennyvíz elönti, s az utóbbi alkalommal ásott kutam szennyvízzel telítődött. Ké. rém a városi tanács vb épí­tési és közlekedési osztá­lyát, a szennyvízcsatorna ki­javítása, valamint az ásott kút fertőtlenítésére vonatko­zó intézkedéseket megtenni szíveskedjék. Kmf. Fekete József sk„ Mátészalka, Fel­legvár u, 38. sz„ Fodor Mik­lós sk., építési és közleke­dési osztály főelőadója.” „Fél év alatt már öt nap szabadságot vettem ki ügyem intézésére. Most (1972. janu­ár 26-a volt. Szerk. meg­jegyzése) itt vagyok Nyír­egyházán, ugyanis Mátészal­kán azt javasolták, jöjjek Nyíregyházára az Eletó dű­lőn lévő vízügyi építő vál­lalathoz. De voltam a víz- és csatornamű vállalatnál a Stadion úton is. A meghibá­sodott csatorna kijavítására ígéretet egyik helyen sem tettek. A vízügyi építő vál­lalatnál azt mondták, ez nem rájuk tartozik, hanem a Ke­let-magyarországi Vízügyi Építő Vállalatra, ami Debre­cenben a Széchenyi u. 46. szám alatt székel. Nekem már sem időm, sem idegem nincs arra, hogy még Debre­cenbe is beutazzak. Kérem segítsenek megkeresni az il­letékest, aki az udvaromat, a kutamat mentesiti a szenny­víztől.’* Az esetet közreadjuk, hát­ha a cikk nyomán gazdája akad a meghibásodott közü­leti csatornának. Szerintünk elképzelhetőnek tartjuk, (le­het, hogy az elképzelésünk a fennálló ügyviteli renddel, hatásköri joggal ütközik) hogy a Mátészalkai Városi Tanács illetékese felszólítsa azt a vállalatot, akihez ép­nek a csatornának a javí­tása tartozik. Nem pedig az önhibáján kívül károsult személyt küldözgetik jobbra- balra. Reméljük, nem Feke­te Józseffel kerestetik to­vábbra is az illetékest, ha­nem végre gazdája akad a. meghibásodott szennyvízcsa­tornának. (Cs. B.) EZ BIZTOS!...

Next

/
Oldalképek
Tartalom