Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-02 / 27. szám

1972. február 2. KWT PT -w AftVÁ t?OPC7 írt S oMaf Liba, kacsa,pulyka — folyamatosan Hálózatbővítés, jobb ellátás az élelmiszer kiskereskedelemben Az élelmiszr kiskereske­delmi vállalanak Nyíregy­házán 100 bet ja van a büfé­ken kívül, f megyében pe­dig 80 élelriszerbolttal ren­delkezik. E a 180 „boltegy­ség” nem kis felelősséget, munkát é' gondot jelent a központnál­Az élemiszeripari kiske- reskedelni vállalat egyik vezetőjéül beszélgettünk az 1972-es év feladatairól, ter­veiről. A vállalat félmilliár­dos áriforgalmi tervet ké­szített ez évre, mely 12 szá­zalékul magasabb, mint a bázisdőszakbar. volt. Ennek alapán jobb áruellátást sze- retrének biztosítani. A 70 miliő forintos áruemelkedés főbg élelmiszercikkekben jefentkezik majd boltjaik- brn. elsősorban a korszerű táplálkozás fejlesztése érde­kében. Nagy gondot fordítanak a husáru ellátása mellett a ba- romfielláfás választékának javítására, növelésére. 1972- oen már eltűnik az a koráb­bi gyakorlat, hogy például a kacsa- liba- és pulykafélesé­geket csak bizonyos szezon­időszakban lehet kapni: a jövőben ez folyamatosabb lesz. Ez vonatkozik a frissen vágott baromfiféleségekre és zsiradékokra is. Gondos­kodnak arról, hogy vala­mennyi nagyobb boltban be­vezessék a zöldség-gyümölcs­értékesítést. Tárgyalások folynak ter­melőszövetkezetekkel arra, hogy a zöldségféleségeket tisztított állapotban, előre csomagolt formában hozhas­sák forgalomba. A nagyobb boltokban a zöldség- és gyü­mölcsellátás a primőrárukra is vonatkozik. Nyíregyházán a Ságvári Termelőszövetkezettel, a MÉK Vállalattal van az élel­miszer kiskereskedelmi vál-i lalatnak szerződése, vala­mint a Balkányi Állami Gazdasággal. A hús és hús­termékek mellett a zöldség- gyümölcsellátás terén is se­gítik a boltok ellátását ezek a vállalatok. A korszerűsítési, fejlesz­tési tervek között szerepel a Ságvári-telep lakosságának jobb áruellátása Nyíregyház zán. Az ott működő cserne- geboltot bővítik, korszerű­sítik és önkiszolgáló bolttá alakítják át. Emellett az Északi Alközpont ABC-áru- házát új hűtőgépekkel, nor­vég pultokkal látják el. 1972-ben egy-egy ABC- áruház építését kezdik meg a megyei kórház területén, a Szabadság téren és az ifjú­sági lakótelepen. A vállalat a víztorony melletti ABC-jellegű bolt­ban tanulpszpbát hozott lét­re. Itt részesítik a kereske­delmi tanulókat gyakorlati és elméleti oktatásban több szakoktató bevonásával. Ez országos viszonylatban is jó kezdeményezés. Az utánpót­lás érdekében gz élelmiszer kiskereskedelmi vállalat évente 180 tanulónak nyújt szakmai kiképzést. Farkas Pál Első bútoripari egyesülés Több bútor a helybelieknek Több, - mint rpásfél éve alakult meg az első bútor­ipari egyesülés, amelyben hét tanácsi bútoripari válla­lat egyesült — az öt minisz­tériumi és 19 tanácsi válla­lat közül —, hogy munkáju­kat jobban összehangolva, a vállalatok körzetében élők igényeit szem előtt tartva fo­kozzák a gyártást, a koope­rációt. Megyénket az egyesü­lésben a Kisvárdai Bútor- és Éaipari Vállalat és a Szat- márvidéki Faipari Vállalat képviseli. A másfél éves munka értékelésére és a jö­vő' terveire az egyesülés igazgató tanácsa a múlt hé­ten, január 27—28-án Buda­pesten tartotta munkaérte­kezletét. Az egyesülés egyik célja a piacon való közös fellépés volt. Egyrészt a fontosabb alapanyagoknál a közös be­szerzésre, másrészt az érté­kesítésnél a nagykereskedel­mi vállalatnál a közös tár­gyalásra tettek lépéseket, kihasználva a nagyobb megrendelőnek nyújtott elő­nyöket. így a BUTORÉRT- tel már ötéves szállítási szerződést kötöttek, ami a termelési biztonságát is nö­veli a tagvállalatoknak. A mátészalkai példára — ahol a faipari vállalatnak saját boltja van — a többi Uj színfolttal gazdagodik Nyíregyháza ifjúsági élete a városi fiatal utazók klubja megalakításával. A vendég­látóipari vállalat KISZ-bi- zottságának a patronálásával a megyében elsőnek alakít­ják meg az ország más ré­szeiben már ismert klubfor­mát. A klub Gélja, hogy ösz- szefogja az utazást, termé­szetjárást kedvelő fiatalokat, segítve a KISZ-szervezet tu­risztikai munkáját és meg­teremtve az utazási, turiszti­kai tervek megvalósítását. A klub egyrészt fórumot teremt az utazást kedvelők száfnára az egyéni és társas- utazásokban részt vevők ta­pasztalatainak hasznosításá­val, másrészt segíti az ifjúsá­gi turizmus kibontakozását így kapcsolatot teremtenek a természetbarát-szövetség gél, az IBUSZ-szal, az ide genforgalmi hivatalokkal, e Tudományos Ismeretterjesz tő Társulattal és az Express: Ifjúsági és Diák Utazási Ifo­vállalat is új boltokat nyit. így üzlet nyitását tervezték Kisvárdára is, ahol nem csak a helyi vállalat, hanem a társvállalatok , tetszetős, modern bútorait is árusítják majd. A szabolcsi bútorok is új piacot kapnak, ugyanis ez év első felében az egye­sülés Szekszárdon és Baján is árusítja a hét vállalat bú­torait. • Az együttműködés további elmélyítését jelenti. hogy egymás kölcsönös megisme­rése után az idén már bizor nyos alkatrészekből egy-egy vállalat a többi részére is gyárt. A műszaki vonal erő­sítése érdekében az eddigi, viszonylag kévés közös mű­szaki fejlesztési alap mellé közös tervezőcsoportot is lé­tesítenek, hogy a piacon mipdig új gs Új modellekkel jelenjenek meg. A gazdaságirányítási rend­szer mai módja tette lehető­vé, hogy a tanácsi vállalatok önkéntes alapon tömörülhet­nek gondjaik megoldására. Megyénk két vállalata is so­kat profitálhat a kölcsönös segítségnyújtás révén, s ha a saját üzemelésű boltok háló­zatát kiterjesztik a megye többi részén, akkor a lakos­ság is jól jár az egyesülés révén. * Uj növényvédő szer: a Pyrazon Korszerűbbé és gazdasá­gosabbá teszi a cukorrépa­termelést a Chinoinnak az az új növényvédő szere, amelynek nagyüzemi előállí­tását ebben az évben kezdik meg. A Pyrazon nevű gyom­irtó szerből 250 tonnányit ál­lítanak elő; ez a mennyiség elegendő 56 000 hektárnyi terület teljes gyomtalaní­tására. Az új szer hatóanya­ga már ismert a világpiacon, de előállításához a Chinoin egyedülálló, szabadalmazta­tott módszert dolgozott ki és gyártásával több, mint egy­millió dollár kiadásától mentesíti a népgazdaságot. Az új növényvédő szer je­lentőségét aláhúzza, hogy se­gítségével olyan növényi kultúra korszerű termelését valósíthatják meg, amely évek óta hanyatlóban van hazánkban. A cukorrépa ter­mőterülete — mint ismere­tes — hosszabb idő óta foko­zatosan csökken, főleg azért, mert a gazdaságok nem tud­nak gondoskodni a rendkí­vül nagy munkaerő-szükség­letről. Az egyelés, a kapá­lás hosszadalmas munkála­taitól mentesítette most ez az új szer a mezőgazdasági üzemeket, s ezáltal utat nyi­tott a termelés föllendítésé­hez. A Pyrazonhoz hasonló hatású szár a Bethanal. ame­lyet szintén saját eljárással gyártanak, s a Pyrazonnal együttesen lehetővé teszi a cukorrépa-termesztés komp­lex gépesítését. Őszek Ernő nem tipikus paraszt. Csak néhány éve foglalkozik mezőgazdasági munkával. Azelőtt jól menő fodrászüzlete volt. Munka közben ügyesen járt a keze, még ügyesebben a szája. Utóbbinak köszönheti, hogy sok vendége akadt. Minden­kit ismert a faluban (sőt a szomszéd falvakban is), tu­dott az emberek örömeiről, bánatairól. Jól informált ember lévén azt is tudta, hogy ki kivel barátkozik, vagy kivel van haragban, így aztán értette a módját, hogy kivel hogyan kell be­szélni .. Szó ami szó, jól forgatta a köpönyegét és egy­re csak gyűlt a pénz a kasz- szajába. A harmadik faluból is hozzá jártak nyiratkozni. Pénzforgalmát sem feleségé­nek, sem a hatóságnak nem vallotta be. És ez lett a veszte.. Az alacsony, kopaszodó Őszek miután leadott pocak- j íáhól, megszokta (nem megsze. ! rette) a mezei munkát. A tsz vezetőitől azonban sose ka­pott borravalót. Régi készle­te fogytán volt, ezért elhatá- rostg, hftgy mellékesre tesz szert. El is indult egy este — Fiatal utazók klubja dával. Ezeknek a szerveze­teknek a segítségével készül­nek fel a nagyobb progra­mokra, havonta egy alka­lommal egy-két napos túrá­kat tervezve. Ezen kívül részt vesznek a felső-szabol­csi tájismertető versenyen, a nemzetközi Tisza-túrán, a Miskolc-Tapolcán rendezen­dő fiatal utazók találkozó­ján. Nagy érdeklődésre tart­hat számot a kéthetes bala­toni táborozás, ahol önkölt­séges alapon mindössze napi 7 forintba kerül az elhelye­zés, de terveznek bulgáriai társasutazást is. A fiatal utazók klubja a vendéglátóipari 1 vállalat if­júsági klubjában — a Ko­lumbia presszó épületében — tartja foglalkozásait minden hónap első és harmadik keddjén. Eddig két előadá­suk volt, az egyiken vetített képekkel jugoszláviai él­ménybeszámoló hangzott el, a másikon a hegymászásról, turisztikáról hallhattak az érdeklődők. A klub tagja lehet minden nyíregyházi fiatal, aki elfogadja a klub célkitű­zéseit. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Csirkekor: 2 millió — Elsietett házasság Kiirtott nyír fa erdő A szentesi Árpád Tsz szer­ződést kötött az Uraiújfalui Állami Gazdasággal, amely­ben megállapod talk, hogy a gazdaság darabonként 13 fo­rintért a szövetkezetnek 5p ezer darab Sex Sál Lünk faj­tájú naposcsibét ad el. A tsz a csirkéket köteles 18 hét. alatt felnevelni, a gazdaság pedig értük darabonként és hetenként számított 4,20 fo­rint bémevelési díjat, valójá­ban vételárat fizet, amelynek ellenében az állatok tulaj­donjoga a gazdaságé. A csirr kék leszállítása után azonban elszámolási vita keletkezett, és a tsz a gazdaság ellen 3 millió 910 ezer forint megfi­zetéséért: pert indított. Idő­közben a gazdaság másfél milliót kifizetett, és így a tsz a kereset összegét 2 milT iíó 330 ezer forintra mérsé­kelte. Végső fokon az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely a gazdaságot 1 millió 925 ezer forint megfi­zetésére kötelezte. Mint az ítélet indokolása, bői kiderül, a gazdaság egye­bek közt arra hivatkozott, hogy az állatok felnevelésé­nél a szövetkezet az előírá­sokat nem‘tartotta be. Ezt a védekezést a Legfelsőbb Bí­róság alaptalannak találta, mert az állami gazdaság a szerződés megkötése előtt is­merte a tsz-ben lévő nevelési lehetőségeket. Az állami gaz­daságnak joga és kötelessé­ge volt az állatállomány fo­lyamatos ellenőrzése, de al- * kalmazottai a technológia el­len lényeges kifogást nem emeltek. A kihallgatott szakértő szerint a tsz min­dent megtett az állatok egészségének megóvása ér­dekében. Nem fogadható el teljesen a gazdaságnak azaz állítása sem, hogy az egész állatáljpmány minőséghibás volt. A" szakértő szerint 90 százaléka első osztályúnak minősül. A tsz azonban az állatoknál hosszabb idő alatt érte el a szerződésben elő­írt élősúlyt, tehát a tovább- tartás költségeit viselni tar­tozik. Ennek összegét, vala­mint az állomány 10 százalé­kának nem megfelelő minő­ségét figyelembe véve álla­pította meg a Legfelsőbb Bí­róság a fizetendő összeget. A házasságot négynapos ismeretség után kötötték meg. Két hét múlva a me­nyecske bevallotta: előreha­ladott terhes állapotban van, mire az életközösség azonnal megszakadt, a férj pedig vá­lópert indított. A járásbíró­ság a házasságot felbontotta és az asszonyt — tekintve, hogy nem kérte — a névvise­lésre nem jogosította fel. Az ítélet megállapította: a há­zasság az asszony magatar­tása miatt romlott meg. mert terhes állapotát férje előtt el­titkolta. A legfőbb ügyész a névviselésre vonatkozó íté­leti döntés miatt törvényes­ségi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb píróság helyt adott. A törvényességi határozat rámutatott: az általános élet- tapasztalattal ellentétes, hogy a férj az asszony hét-nyolc­hónapos terhes állapotát nem ismerte fel, holptf ez édesanyjának, sőt egy közös ismerősüknek is feltűnt. Az anya közölte fiával, hogy a menyasszony nagyon kövér­nek látszik, de azt a választ kapta: jól él, ezért olyan. Az ismerős is terhességre gyana­kodott, de tapinfatból nem szólt. Ilyen körülmények kö­zött alaposabban kell meg­vizsgálni. hogy a férjet né­hány napos ismeretség ut.án mi vezette a házasság gyors megkötésére, ami mindkettő­jük részéről meggondolat­lannak és elhamarkodottnak látszik. Azt is tisztázni kell, milyep körülmények vezettek az életközösség megszakadá­sához. Ezenkívül a járásbíró­ság az asszonyt nem oktatta ki a névviseléssel kapcsolatos jogairól. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróságot új eljárásra, és új határozat ho­zatalára utasította. A várpalotai Jószerencsét Termelőszövetkezet 700 ezer forintért kártérítési pert in­dított a Péti Nitrogénművek ellen. Az ügy előzménye az, hogy a tsz 74 holdnyi rétjé­nek szénatermését a vállalat különböző anyagokkal meg­fertőzte. A kártérítés kérdé­sében úgy egyeztek meg, hogy a szövetkezet a szóban forgó területen, a vállalat mintegy 400 ezer forintnyi hozzájárulásával, nyírfaer­dőt telenít. Ha négy gazdasá­gi év után a telepítés — a talaj adottsága, fertőzöttsé- ge, vagy más körülmények miatt — nem vezet sikerre, Több, mint húsz esztende­je, 1950-ben lépett hatályba a kórházak és a rendelőinté­zetek jelenleg is érvényes működési szabályzata. Az azóta bekövetkezett fejlődés, a megváltozott követelmé­nyek szükségessé teszik új szabályzat kidolgozását. En­nek munkálatai megkezdőd­tek, a tervezet rövidesen el­készül, s széles körű vita után a szakemberek észrevé­teleinek, javaslatainak figye­lembevételével állítják majd össze végleges formában. Amint a minisztérium ille­tékesei elmondották, a 'sza­bályozás átfogó, keretjellegű lesz. Ennek alapján készítik majd el az érdekelt intézmé­nyek az adottságuknak, he­lyi körülményeiknek megfe­lelő saját szabályzatukat, amelyet az illetékes tanács hagy jóvá. A szabályzat azaz az erdő jövedelmet nem hoz, a vállalat a termés- kiesésből keletkezett kárt visszamenőlegesen megtérí­ti. A szövetkezet a telepítést elvégezte, majd a vállajat úzs;yibővítési célokra hivat­kozva a városi tanácstól a kérdéses területre kisajátí­tási eljárás megindítását kér­te, de elutasították. Ennek ellenére, noha a telepítés si­kerűit, a területet1 a vállalat birtokba vette, a fák nagy részét kiirtotta; az elmúlt esztendőben benyújtott újabb kisajátítási kérelmének a tanác$ mqst már helyt adott. A határozat azonban még nem jogerős. Ezek után kez­dődött mag a per. A bizonyí­tási ejjárás lefolytatása után a Veszprém megyei bíróság a Péti NÍtro&énrnúVáket 435 ezer forint kártérítésre köte­lezte. Fellebbezésre a Leg­felsőbb Bíróság a következő álláspontot foglalta el: A vállalat hatósági eljárás nélkül vette birtokba a tsz erdejét. Erre érvényes jog­címe nem volt, eljárása jog­ellenes. felelőssége kétségte­len, tehát kártérítéssel tarto­zik. Ennek összegét azonban a megyei bíróság helytelenül állapította meg. Ugyanis a kár elbírálásánál az a döntő, hogy az erdő, a kiirtás idő- ontjában milyen értéket épviselt és ez az összeg il­leti meg a szövetkezetét. En­nek tisztázására szakértőt kell meghallgatni. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a megyei bírósá­got új eljárásra, valamint új határozat hozatalára, egyhen a vállalatot 13 ezer forint fel­lebbezési eljárási költség megfizetésére kötelezte. egyik lényeges jellemzője, hogy szervezetileg és szak­mailag egyaránt biztosítja a felevő- és a járóbeteg-ellátás­ban érdekelt egészségügyi intézmények együttműködé. sét, a munka folyamatossá­gát. Ez alapvető fontosságú, mert csak így biztosítható, hogy mindenki a betegségé­nek, illetve az állapota sú­lyosságának megfelelő gyors és 'hatékony gyógykezelést kapjon­Az új szabályzat a jelen­leginél részletesebb útmuta­tást ad szervezeti kérdések­ben és a működésre vonat­kozóan is, és fokozottabban biztosítja a kórházakban és a rendelőintézetekben a demokratikus elvek érvé­nyesítését, például a jutal­mazásnál, rendkívüli bér­emelésiéi, előléptetésnél, sth. Hajdú Endre* Uj szervezeti és működési szabályzat a kórházakban A kapzsi ember zsákkal a hóna alatt — al­mát vételezni. Két este sike­rült a vételezés, már azt hit­te, hogy lesz eladó almája, de harmadnap este a mezőőr tetten érte. Előbb „á.llj”-t ki­áltott, s mivel Őszek nem állt meg, a levegőbe lőtt. A lövés az éjszaka csendjét verte fel, a mezőőr pedig Őszeket. Ugyanis elájult. A kapzsi ember nem tanult az almáskertben. Egy téli es­te ismét beszerző útra in­dult — ezúttal fejszével a hóna alatt. (Nem a szegény sopsa indította a beszerző út­ra, hiszen több százezer fo­rintja volt a takarékban és több száz a szalmazsákjá­ban.) Amikor elhagyta a kertalját, nagy pelyhekben esett a hó. Ez jó nekem — gondolta magában —, mert •gy reggelre eltűnik a láb­nyomom. Mire elérte a kiser­dőt, feltámadt az északi szél és iszonyatoisan zúgni kez­dett A szél is nekem kedvez — elmélkedett —, így leg­alább nem hallik a faluba a fejszecsattogás. Gyönyörű szálfa — állapí­totta meg — haszonfa, ta­vasszal jó lesz az építkezés­nél. Vállára vette a zsák­mányt (kissé nehéznek talál­ta), s elindult vele a torony irányába. De alig tett né­hány lépést, akkorára nőtt a hóvihar, hogy a torony is el­tűnt a szeme elől. Vaktában indult tovább. Már ment egy óra hosszát, de még mindig nem érte el a kertjében lévő diófát. Kezdett aggódni, de a fát makacsul szorította vál­lához. Útja árkon, bokron vezetett keresztül, ereje fo­gyott, izgalma nőtt. Szeme fájt az erős széltől és a hó­tól, homlokán kijött a verí­ték. Egy árok partján aztán ledobta a fát is és a fejszét is. Megoihent. maid tájéko zódni próbált. A közeli fa­sort ismerősnek találta- örült, mert azt remélte, hpgy a fasor haza vezeti. Hamar vállára vette a fát és elin­dult a fasor mellett, de a fa­sor néhány méter után véget ért. Mintha elvágták volna. Most már végképp eltéved­tem — állapította meg bosz- szúsan — és elindult vissza a saját nyomán, de tíz pere gyaloglás után saját nyomát is elveszítette. ösztönösen ment tovább. Egyszer csalc kutyaugatást hallott. Elin­dult a hang irányába, s ne­gyedóra múlva elérte a falut, Mármint a szomszéd falut Ledobta a fát és színes be­szédet mormolva hazaindult a kövesúton — halta és zsák­mány nélkül, fáradtan. A hóvihar sem volt jó lec­ke Őszek Ernőnek. Még azon a télen egy sötét este zsákot vett hóna alá és elindult, hogy burgonyát szerezzen hízói­nak. Átvágott a befagyott oatakon (gyermekesen, si- kanykózva), így hamar elérte a leföldelt piramisokat. So­kat szedhetett a zsákba, mert a jég beszakadt alatta— Azon az estén Őszek Ernő­nek elmúlt a harácsolási lá­za. A jeges víz — végleg le- hűtötte Nábradi Laju

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom