Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám

^ IST? Mim Jr 3: rrf wt VtAfff ararc? f f? S otifaf JEGYZETEK'. LEHET-E EGY PART" TAGGYŰLÉS VITÁJÁNAK egyik vitatott kérdése az, hogy valaki a gyáron belül a névnapját alkohollal, vagy alkohol mentesen kívánja ünnepelni? Ilyen csak ott vetődhet fel, ahol korábban helytelenül, a munkafegyel­met sértve, sokszor a határo­kat is túllépve emelgették a szeszespoharakat gyáron belül emberek egymás „egészségére”. S, ha ilyen volt, vagy van, feltétlen fog­lalkozni kell az üggyel. Ezt tették a legutóbbi párt­taggyűlésen a kommunisták a Szabolcs Cipőgyárban. És nem véletlenül, mert mint az egyik felszólaló elmondta, „az utóbbi időben nagyon el­harapózott az alkoholos név­napozás”. Különösen problé­mát okozott ez akkor, amikor egy névnap alkalmával a gyáron belül öt-tíz ünnepelt is volt. Az asztalokat megte­rítették, s ez mind a fizikai, mind az alkalmazotti dolgo­zóknál munkakiesést oko­zott. Ez a párttag elmondta még, hogy ennek az „ünnep­lésnek” káros erkölcsi hatása volt az ünnepeltre is, a név­napot kívánókra is. Nem is szólva arról, amennyibe ez került. NEM VOLT EGYEDÜL a véleményével. Egy másik párttag arra figyelmeztetett, hogy a gyárban sok olyan gép van, amely — ha nem vigyázva dolgozunk vele — könnyen sérülést, súlyos bal­esetet okozhat, s nem éri meg, hogy egy-egy pohárral kifejezett jókívánság miatt valaki megsérüljön. Mások elmondták, hogy a kéziszer­számok — kések — is olya­nok, amelyekkel dolgoznak, hogy még józan fejjel is könnyen bekövetkezhet a baj, ha nem vigyáznak. Hát még akkor, amikor néhány pohárral ittak. Csakhogy, milyenek az emberek? Ha azt látják — s annak aki szesszel ünnepel­tette magát nem szóltak — szabad az egyiknek, • ők is követik a rossz példát, őszin­tén elmondta ezt az egyik munkás is, aki így szólt: „A névnapozásokban mi sem akartunk lemaradni, s a tö­mény mellett döntöttünk. Tömény italt hoztunk be.” De kinek az engedélyével? Mert ez gyáron belül, mun­ka közben tiltva van. Sajnos előfordul, hogy má­sutt a vezetők elnéznek emellett, nem figyelnek oda. Csakhogy itt felfedték, s a jövőben szigorúbban ellen­őrzik. Más üzemben is elő­fordult fnár, hogy az éjszakai műszakban dolgozók „be­csempésztek” egy-egy üveg konyakot.' Legutóbb egy fia­tal mérnökjelölttel beszéltem erről, akinek társaival az volt a feladata, hogy az éj­szakai műszakban a kísérle­ti gépet, annak működését ellenőrizzék. Biztosan elvé­gezték, de közben, hogy „ne unatkozzanak” elfogyasztot­tak — mint mondta — „csak egy üveg konyakot.” A CIPŐGYÁR pArttag- GYÜLÉSÉN —elég furcsán — megszavazták: lehet-e szesz­szel, vagy anélkül benn, a gyárban név- és más napo­kat ünnepelni. A 29 párttag közül 25 a szeszmentes név­napozás mellett döntött, hár­man úgy, hogy gyáron belül lehet, de „munkaidő után alkohollal”, s egy párttag tartózkodott a szavazástól. Párttaggyűlésnek lehetett vagy lehet vitatott kérdése ez, de szavazás kérdése sem­mi esetre sem. A gyári munkafegyelem mindenkire egyformán vonatkozik. S aki azt megsérti, felelősségre kell vonni. Mindegy ha párttag, ha pártonkívüli. Farkas Kálmán így olcsóbb EGY HOSSZTOLDÓ BE* RENDEZÉS beépítését terve­zik a Kisvárdai Bútoripari Vállalat új, képkeretgyártó üzemébe. A lényegében elég drága gép beszerzésére vol­taképpen a fokozódó minő­ségi követelmények adtak okot. Több külföldi megren­delő ugyanis ragaszkodik a hosszú, három méteren túli méretekhez. Ezért hajlandók nagyobb árat is fizetni. A gép — speciális eljárással — a rövid lécek összecsapolá- sával, ragasztásával lehetővé teszi, hogy az eredetileg má­sodosztályú a- ágból is első osztályú árut állíthassanak elő. Kiszámították, hogy a gép ára pár éven belül a megtakarítás révén jelentke­ző többletből kifizetődik. Ugyancsak ennél a válla­latnál alkalmazzák a ragasz­tóanyagnak szórópisztollyal való felhordását is. Ennek a beruházásnak a költsége nemcsak a hagyományos ra­gasztás során keletkező hul­ladék megszüntetésében, ha­nem a termelékenység növe­lésében, a dolgozók fizikai munkájának könnyítésében jelentkezik. Mindkét eset­ben olyan korszerűsítésről van szó, amelynek alkalma­zása jelentős gazdasági té­LAPSZÉLEN Szigorú megrovás B. Józsefet, a Szabolcs- Szatmár megyei Építő- és Szerelő Vállalat egyik mű­vezetőjét szigorú megrovás fegyelmi büntetésben része­sítette az igazgató. Miért? Az indoklásban a többi között a következőkről van szó: A Szakszervezetek Sza- bolcs-Szatmár Megyei Taná­csának munkavédelmi fel­ügyelője 1972. január 17-én ellenőrzést tartott a vállalat kivitelezésében Tiszalökön épülő HÓDIKÖT építkezé­sén. amelynek a műszaki te ­endőit B. József művezető látja el. Itt különböző hibákat ész­leltek. Megállapítottak, hogy nem biztosította a dolgozók részére a hideg időben járó védőitalt. Nem voltak ellátva a munkahelyen megfelelő karfákkal a lépcsőfeljárók, amely jelentős baleset oko­zója lehet. A gödör nem vóLt korláttal körülvéve, mely an­nál is inkább szükséges lett volna, mivel ott járnak el mellette a gyár dolgozói. Eze­ken kívül megállapították azt is, hogy a munkahelyein nagy volt a rendetlenség. ' Azóta a hibákat kijavítot­ták, a hiányosságokat pedig pótolták. De érdemes néhány gondolatban utalni erre az ügyre. Nem tudom, hogy mi­lyen anyagi következmé­nyekkel jár B. József műve­zetőre a szigorú megrovás fe­gyelmi büntetés. Biztos va­gyok benne. lesz pénzügyi hátránya. Elismerte ő is hogy „vétkes” a hibákban, s meglehet, hogy zsörtölődik. Nem tudom, csak gondolom. De lehetett volna súlyosabb következménye is a munka- védelmi szabályok megszegé­sének. Igaz, hogy nem történt bal­eset, nem törte kezét, vagy lábát egyik építőmunkás, vagy HÓDIKÖT-dolgozó sem. De a karfa nélkül ha­gyott lépcsőfeljárón leeshe­tett volna valaki, s akkor esetleg a „szóra sem érde­mes” mulasztás emberéletet követel. Ez nem következett „be. Szó sincs arról, hogy dra­matizáljuk az ügyet, tragikus képet fessünk. De arról szól­ni kell — s érdemes is! —, hogy egyetlen vezető eem mellőzheti a szabályokat, az előírásokat. Ez az eset fi­gyelmeztető lehet — s remél­jük az is! — arra, hogy a munkahelyeken szigorúan tartsák meg'a rendét, fegyel­met, a munkavédelemmel és munkásvédelemmel kapcso­latos rendelkezéseket, jogsza­bályokat. S még mindig jobb a bajt megelőzni, s azért egy szigo­rú megrovás fegyelmi bünte­tést — s következményeit — elviselni, mint későn, akkor bánkódni, amikor már nem lehet segíteni, mert a gon­datlanság ember, vagy embe­rek balesetét okozta. F. K. nyezőként, növeli a vállalati gazdálkodás hatékonyságát. SAJÄT BERUHÁZÁSSAL készült el egy korszerű, gépi szalag a Vencsellői Cipész Szövetkezetben. A már üzembe is helyezett berende­zés segítségével — ugyanab­ban a műszakidőben — egy- harmadával nőtt a termelé­kenység, vagyis; három cipő helyett négy készül el ugyan­annyi idő alatt. Gépet szer­kesztettek a ládapántok gyártásához az újfehértói lá­daüzemben is. A gép révén az alkatrészek előállítási költsége egyötödére csök­kent, s nemcsak saját üze­müket, hanem más ládagyá­rakat is el tudnak látni ez­zel a sokszor nehezen besze­rezhető szerkezeti elemmel. Sok esetben — talán je­lentéktelennek tetsző ötlettel is — aránylag kis költséggel lehet ugrásszerű termelés- növekedést elérni. Érdemes újítani, önerőből is megol­dásokat találni. A vencsellő- iek például az új szalag elké­szítésénél igénybe vették a KISZÖV műszaki osztálya nak segítségét. A terve’r alapján saját karbantartó- részlegük lakatosai készít;1' ték el az új szalagot. Több apróbb munkaművelet gépe sítését oldják meg sorozato san a kisvárdai bútorgyár ban is. A TÖBB OLCSÓBB ARI előállítására való törekvés végső soron nemcsak ellátá­si feladat, hanem a vállalati gazdálkodás hatékonyságá­nak a feltétele is. A jelenle­gi termelékenységi szint nö­velés gépesítés nélkül egyre inkább elképzelhetetlen. ^ Tóth Árpád PERZS '.SZŐTTES. A Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet paszabi üzemé» ben új termékeket készítenek Jakab Mihályné mintaterve alapján Sárközi Erzsébet kézi szövőszéken perzsafonalból faliszőnyeget készít. (Elek Emil felvétele). Az ellentétek faluja Kilátások Besenyődön A megyei térképein még nincs feltüntetve a 41-esről a Besenyődre vezető bekötő út. Kicsi nyírségi település, alig 800 lakossal. Egy idő óta kö­zös tanács igazgatja Levelek székhellyel. S a közös igazga­tású „triumvirátusba” tar­tozik még a közeli Magy köz­ség. A volt tanácsházban van az Igazság Tsz irodája. Ugyanabban az épületben ta­lálható a postahivatal, akko­ra előtérrel, amely öt ember jelenlététől már zsúfolt. Köz­vetlen szomszédságában az orvosi rendelő. Csütör­töki napokon 8 órától 11-ig tart nyitva. A recepte­ket beváltani a helyi lakosok Baktalórántházára, Ófehértó- ra, Apagyra és Nyíregyházára járnak el. Azt mondja egy középkorú asszony, kislány unokája ke­zét fogva: — Az ellentétek faluja ez a Besenyőd. Tessék csak kérdezni a falu ismer­tebb embereit. Házak —- lakók nélkül Kálmándi István tsz-elnök­től jegyzem a következőket: — A közös szántóföld 1040 hold. A tagság száma ! ke­véssel kétszáz fölötti. Fele nyugdíjas, járadékos idős tag. Kevés az igazi nagyüzemi gazdaság kialakításához. Az alma nem futott be tavaly jégverés miatt. így is van 1 millió terven felüli bevétel. A tagság megtalálja a számí­tását. Ezúttal jócskán jut tartalékalapra is. öt évvel ezelőtt három, most tíz erő­gépünk van. Ám hiába min­den gazdasági eredmény, öregszik a tagság, öregszik a falu. (Tájékoztatásképpen el­mondja a tsz-elnök, van a közösnek erdője. Szeretnék ritkítani, de az engedélyt tö- ves fakiszedósre adják ki. így nem tudnak mit kezdeni a té­li erdei munkával, az idős ta­gok nem vállalják a fagyos földön a „dücskőzést” is.) A négytantermes iskola igazgatója Lóránt Miklós. Születése, nevelkedése után a falu fiának számít: — A hat­vanas években teljes családok költöztek el városba, ipán központokba. Ma is több olyan ház van, amely üresen, elhagyatottan áll. Olcsó a ház, a hely, mégsem kapnak érte... Tessék, kartotékok a . legfiatalabbakról. Többek közt az, hogy négy év alatt tizennyolccal csökkent az is­kolaköteles gyerekek száma... Ma nincs egyetlen hiányzónk sem. Általában nincs is ba­junk a mulasztásokkal. In­kább az, hogy a továbbtanu­lók közül szinte senki nem tér vissza a faluba. Még vasútállomás sincs és nincse­nek nagy helyek. Az időseb­bek biztonságosan megélnek, a fiataloknak nem kell ez. Ebben van a legnagyobb el­lentét... Mihez kezdjenek télen? i Török András népfronfbi­zottsági elnök: A művelődési ház annyiban kihasznált, hogy hetenként három mozi­előadást tartanak benne. Ki­csi a látogatottság. A televí­zió, rádió, újság otthon tart­ja az embereket. A fiatalság annyira kevés, hogy nem ké­pes önálló költségvetéssel egy, táncmulatságot megrendezni. Ilyenkor arra számítanak, jönnek fizető fiatalok a szom­szédos helyekről. Egyébként nincs egy árva presszó sem, a^ni megtartaná az itteni fia­talokat. Télen a felnőtt lakos­ságnak tartunk néhány falu­gyűlést. Ez nem marasztal ji a fiatalokat. A szenzációs vá­rakozást a tsz zárszámadó közgyűlése' jelenti. Mert akármilyen kicsi, a közös gazdálkodás eredménye nem vitatható. Puskás Istvánná nőbizott­sági elnök véleménye: — El­sődleges kifogásunk nője­nek, hogy nincs bölcsőde, óvoda. De hát mit is lehes­sen ilyen téren kezdeni? Mindössze 12 óvodás korú gyerek van a faluban. S to­vább : elavult épületben v 'i és sötét a kis vegyesbolt. Nem ad ide komoly beruhá­zást a körzeti ÁFÉSZ. Más: százezer forintot adott a falu olyan fejlesztésre, hogy leg­alább egyik utcájában, a Kos­suth utcában betonjárda le­gyen végre. Az apagyi tsz brigádja végezte a munkát, de nincs köszönet benne. Porlik-mállik mindenütt a betonlerakat. Ilyen kivitele­zésben nem is vesszük át a járdát... TaláA felesleges • is mondani, hogy télen nem tudnak az itteni nők mit kezdeni az ideiükkel. Semmi olyan lehetőség nincs, ahoi szervezett munkájukkal vala­mit keresnének. A megoldás: csatlakozni' Ellentétek faluja? Az. S milyen lehet a holnap? Beszélik, a nagyobb lehető­ségek érdekében készek csat­lakozni olyan közeli tsz-szel, amelyik jobb, vagy leg­alább annyira jó, mint a be­senyődé (Akárhogy is jutot­tak el eddig, mérleghiányt nem ismernek!) A közös ta­nácsban ugyancsak lehetősé­geket látnak. S egyelőre tel­jes a megelégedettség a napi hatszori buszjárattal... (asztalos) 'Géza mindén este rande­vúzik a menyasszonyával, Bözsikével — rendszerint egy eszpresszóban — és ilyenkor elmesélik egymás­nak. mi történt velük aznap, mi újság a hivatalban satöb­bi. A satöbbi is. nagyon iz­galmas szokott lenni. El kell még pletykálnom azt is, hpgy Géza féltékeny mint Otelló, de nemcsak ő, hanem Desdemona is, azaz Bözsike. Ha Desdemona Bö­zsike egy férfinevet említ. Géza rögtön elsápad, felkap­ja a fejét, és gyanakodva megkérdi: — Verpeléti? Ki az a Ver­peléti? — Nem beszéltem még Verpeléti apóról? — csodál­kozik Bözsike. — Verpeléti apóra nem kell féltékeny­nek lenned, csacsika. Az ükapám lehetne, csacsika. Én rnindig Verpeléti apónak hívom, mert olyan szép fe­Mikes György: Féltékenység hér szakálla van, mint a Tél­apónak. Géza megnyugszik, homlo. káról eltűnnek a ráncok, arcbőre visszanyeri egészsé­ges színét, és nagyot sóhajt. Néhány perc múlva azonban ismét magába roskod: — Gyulagyulagyula? Ki az a Gyula? — Gyuláról már meséltem neked, csacsika. Lehetetlen hogy nerri beszéltem volna még Gyula bácsiról, a szent életű Gyula bácsiról! — Nem meséltél — rázza fejét Géza. és idegesen dobo! az asztalon. — Kérlek — folytatja Desdemona —, a szent életű Gyula bácsi, aki nékem nagyapám lehetne, morózus agglegény, és soha rá nem néz egy nőre sem. Talán még azt sem tudja, hogy nő va­gyok. Időnként össze szokott téveszteni dr. Csépányik Sa­lamonnal. A születésnapom­ra i bajuszpedrő kenőcsöt kaptam tőle ajándékba. Otelló szívében ismét elül a kerekedő vihar, és most ő meséli el aznapi kalandjait. Desdemona figyelmesen ci­garettázva hallgatja. — ...És akkor Ilonka jött be á szobába... — mondja éppen Géza, de nem tudja folytatni, Bözsike félbesza­kítja: Már tegnap is emleget­ted ezt az Ilonkát... Gyanús vagy nekem!... Géza felkacag. Csak ár­tatlan bárányok tudnak így kacagni. — Drágám, tudod, hány éves ez az Ilonka? Ne is kér­dezd. Szerintem már ezer- kilencszázban beengedték a 16 éven felüli filmekhez. Csak én hívom Ilonkának, a többiek mind Hugó kapi­tánynak szólítják, mert olyan férfias külseje és katonás, parancsoló modora van... — S Lenkeiné? öt is sok­szor emlegeted... — Lenkeiné olyan, mint egy múmia. Brrr. Szerintem, ha reggel felkel, bebalzsa­mozza magát és olyan méltó­ságteljes, mint egy apáca- fejedelemasszony, és gyűlöli a férfiakat. Mondják, hogy száz évvel ezelőtt, vagy mi­kor, szerelmi csalódás érte... Én félek tőle... A megnyugtató válasz helyrebillenti Desdemona lelki egyensúlyát, s már mo­solyogni is tud. Szerelmesen,, suttogva, egymás száját les­ve beszélgetnek tovább, tér­dük összeér az asztal alatt, és kezük az asztal felett. Mégsem lett házasság a dologból, mert Bözsike egy­szer meglátta vőlegényét egy csinos, fiatal lánnyal — nem lehetett több húszévesnél — valamelyik mozi előtt, és Gé„ za sült gesztenyét evett az ifjú hölgy tenyeréből, akiről később kiderült, hogy Hugó kapitány volt személyesen. Bözsike bosszúból eljegyezte magát a szent életű Gyula bácsival, al^i nem volt se bácsi, se szent életű, de még Gyulának sem hívták, hanem Pityunak. A többi mind stimmelt. Káros „ünneplés"

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom