Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-26 / 48. szám
KXIX. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1972. FEBRUÁR 26, SZOMBAT LAPUNK TARTALMASOK Szülők fóruma (4. oldal» A szándék és lehetőségek Fehérgyarmat művelődésében (5. óidat) A megyei kézilabdabajnokság tavaszi sorsolása Sportturmix A lotto nyerőszámai (9. oldal) (9. oldat) (10. oldal) Befejeződtek a hivatalos tárgyalások Román-magyar barátsági nagygyűlés Bukarestben Pénteken, bukaresti tartózkodásának második napján is gazdag programot bonyolított le a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség. Délelőtt folytatódtak és befejeződtek a magyar és a román párt- és kormány- küldöttség csütörtökön megkezdett hivatalos tárgyalásai. Az eszmecserét — amelyen a magyar delegációt Kádár János, a román küldöttséget Nicolae Ceausescu vezette — ezúttal is őszinte, elvtársi, baráti légkör jellemezte, kölcsönös törekvés a két ország együttműködésének erősítésére, a kapcsolatok bővítésére és sokoldalú fejlesztésére. A tárgyalások után küldöttségünk — Nicolae Ceausescu és más magas rangú román párt- és állami vezetők társaságában — gépkocsin a bukaresti Titan lakónegyedbe hajtatott. A román főváros e legfiatalabb negyede 700 hektáron terül el és 10—12 emeletes toronyházak mellett zömmel négyemeletes modem épületekből áll. Napjainkig 52 000 lakás került itt tető alá és az új otthonok lakóinak száma elérte a 160 ezret. A nagyvárosnak is beillő telep fejlődése azonban korántsem zárult le. A tervek szerint 1975 végéig további 72 ezer lakást készítenek el és az újonnan odaköltözőkkel együtt mintegy negyedmillió- an találnak otthonra a nevéhez méltóan hatalmas lakókerületben. Végig, amerre a gépkocsisor elhaladt, ezrek és ezrek üdvözölték a magyar vendégeket és a társaságukban lévő román vezetőket. A lakótelepi látogatás során Dumit- ru Popa, Bukarest polgár- mestere és Tiberiu Rici, a főváros főépítésze maketten is bemutatta a Titan negyed jelenlegi képét és későbbi arculatát. A szakszerű tájékoztatás után küldöttségünk betért az új lakótelep néhány üzletébe is, majd a látogatás a szomszédos szerszámgép, és aggregátgyárban folytatódott. Az ünnepi alkalomra magyar és román zászlókkal díszítették fel az üzemet, amely a román gépipar fellegvára. A bejáratnál kétnyelvű felirat fogadta a vendégeket: „Üdvözöljük a testvéri magyar nép kedves küldötteit!’’ Az iparág dolgozói és a gyár munkáskollektívája nevében loan Avram gépipari miniszter és Mircea Cretu igazgató főmérnök, továbbá az üzem több más vezetője köszöntötte Kádár Jánost, Fock Jenőt, küldöttségünk tagjait és a román vezetőket. A helybeliek részletes tájékoztatást adtak termelési eredményeikről, a fejlesztés programjáról, munkájáról, sikereikről és gondjaikról. Egyebek közt beszámoltak arról, hogy termékeik 40 országba jutnak el. s hazánkba is exportálnak. „Specialitásaik” közé tartoznak a karusz- szelesztergák és a horizontal- géoek. A mostani ötéves tervben termelésük 25 százalékos növelését irányozták elő. A beszélgetés végén a vendégek loan Árvám és Mircea Cretu kalauzolásával gyárlátogatásra indultak. A műhelycsarnokokban. az üzemrészekben a munkások mindenütt meleg szeretettel, szíves szóval fogadták a látogatókat, akik nagy érdeklődéssel követték a termelési folyamatokat, ismerkedtek működés közben a magas műszaki színvonalat képviselő berendezésekkel, gépekkel. A gyári séta közben a házigazdák büszkén mondták el azt is, hogy 2—3 éven belül termékeik nagy része program- vezérlésű lesz. Esztendőről esztendőre bővítik a választékot is: 1971-ben például már 19 különböző méretben készítettek karusszelesztergákat. Küldöttségünk a látogatás befejeztekor őszinte elismeréssel nyilatkozott a gyárban szerzett tapasztalatokról, amelyeket Kádár János így összegezett az üzem vendégkönyvébe írt soraiban: „E rövid látogatás alatt is meggyőződtünk a szocialista munka magas színvonaláról, és nagy eredményeiről, amelyeket itt, a Bukaresti Szerszám. és Aggregátgyárban román elvtársaink elértek. E gyár munkájában is találkoztunk a magyar és román gépgyártók kölcsönösen előnyös együttműködésének példájával. Gratulálunk e nagyszerű eredményeikhez, t további sikereket kívánunk a szocialista építőmunkához, terveik valóra váltásához.” Az emléksorokat Fock Jenő is aláírta. Búcsúzáskor a házigazdák termékeik makettjével kedveskedtek a magyar párt- és kormányküldöttségnek. Delegációnk ezután gépkocsiba szállt és autóból megtekintette a román főváros néhány más új lakónegyedét is. Délután a magyar párt- és kormányküldöttség romániai látogatásának újabb hivatalos aktusára került sor. Az államtanács szalonjában a tárgyalásokon részt vett két küldöttség, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága állandó elnöksége tagjai és más hivatalos személyiségek jelenlétében Kádár János és Nicolae Ceausescu. a delegációk vezetői aláírták a látogatásról kiadandó közleményt. Ezt követően kezdődött meg az államtanács közvetlen szomszédságában fekvő modem, háromezer személyes kongresszusi palota nagytermében a román— magyar barátsági nagygyűlés. Az ülésteremben helyet foglaltak az RKP KB Végrehajtó Bizottsága, a Központi Bizottság, az államtanács és a kormány tagjai, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, a tábornoki kar tagjai, a romániai munkásmozgalom régi harcosai, a Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai, a román főváros dolgozóinak képviselői. A résztvevők hosszú, lelkes tapssal köszöntötték a nagygyűlés elnökségének a tereimbe lépő tagjait. A vörös drapériával bevont elnökségi ülések mögött a színpad hátterén a magyar és a román nemzeti lobogók és címerek mellett a következő kétnyelvű feliratot helyezték el: „Éljen a román és a magyar nép barátsága, együttműködése és testvéri szövetsége!” Az elnökségben helyet foglalt Kádár János, Fock Jenő, Vályi Péter, Péter János és Martin Ferenc nagykövet, illetve Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és állandó elnökségének tagjai, más román párt- és állami vezetők. A magyar és a román állami Himnusz elhangzása után Dumitru Popa, az RKP bukaresti municipi- umi pártbizottságának első titkára, a főváros polgármestere megnyitotta a barátsági nagygyűlést. Az első felszólalók: Ilié Petre munkás, a magyar delegáció által meglátogatott bukaresti szerszámgép és aggregátgyár párttitkára, Adriana Stoichi- toiu, a bukaresti egyetem hallgatónője és Radu Priscu, az építészeti főiskola rektora, a szocializmust építő magyar és román nép barátságát éltették rövid beszédükben. Ezután Nicolae Ceausescu, az RKP KB főtitkára, az államtanács elnöke lépett a mikrofonhoz: létrehozott más szerveknek és intézményeknek fontos szerepük van abban, hogy kihasználjuk az országaink közötti cserék és sokoldalú együttműködés fokozásának nagy lehetőségeit. Úgy véljük, megvannak a feltételek a tervek valóra váltására valamennyi említett területen és eltökélt szándékunk, hogy ezért következetesen tevékenykedünk — annak tudatában, hogy ezzel mindkét nép érdekeit, a szocializmus és a béke általános érdekeit szolgáljuk. Kedves elvtársak, kedves barátaink! Rövid romániai látogatásuk idején alkalmuk volt találkozni dolgozókkal, megismerni a szocializmus építésében elért egyes eredményeiket. Jelenleg egész népünk minden erejével az új ötéves terv előirányzatainak megvalósításán munkálkodik- Az a tény, hogy a múlt évben 11,5 százalékos növekedést ért el az ipari termelés, szocialista gazdaságunk dinamizmusát, életerejét, a munkásosztály rátermettségét és alkotóerejét, a jelenlegi ötéves terv célkitűzéseinek realitását és helyességét bizonyítja. A X. pártkongresszuson a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésére kidolgozott programnak megfelelően a társadalmi élet tökéletesítő- , sének, a szocialista demokrácia elmélyítésének, a szocialista etika és méltányosság elved érvényesítésének, az emberi egyéniség érvényesülésének átfogó folyamata megy végbe országunkban. Az új rendszer bonyolult kérdéseinek helyes megoldása — a marxizmus—leninizmus elveinek országunk körülményeire való alkotó alkalmazása alapján — biztosította, nemzetiségre való tekintet nélkül, az összes dolgozók együttműködésének és egységének erősítését, egész társadalmunk összeforrottságának megszilárdítását. A párt vezetésével népünk önfeláldozóan dolgozik azért, hogy a szocialista Romániát a civilizáció, az anyagi jólét és szellemi fel- emelkedés magasabb fokára emelje. Ismerjük, kedves elvtársak, azokat a számottevő sikereket, amelyeket Magyarország dolgozói aratnak országuk gazdasági erejének növelésében, a tudomány és a kultúra fejlesztésében, életszínvonaluk emelésében. A román nép mély érdeklődéssel és meleg rokonszenwel kíséri figyelemmel Magyarország dolgozóinak alkotó tevékenységét, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével folytatnak; eredményeiket a szocialista építésben. Megragadva az alkalmat, hangot adok a román nép baráti érzelmeinek, tiszta szívből a legmelegebben gratulálok a magyar népnek elért eredményeihez, és további nagy sikereket kívánok szocialista hazája felvirágoztatásának útján. Országainknak az új rendszer építésében elért sikerei fontos hozzájárulást jelentenek a szocializmus világméretű erősítéséhez, tekintélyének és egyetemes befolyásának növekedéséhez. (Folytatás a 2. oldaton)! Nicolae Ceausescus Kapcsolataink a közös célokon alapulnak Kedves elvtársak, kedves barátaink! Tisztelt Kádár elvtárs! Tisztelt Fock elvtárs! A látogatás, amelyet a magyar nép követei — Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő elvtárs, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke és a magyar párt- és kormányküldöttség többi tagja — tesznek országunkban, újabb sokat mondó kifejezője a népeink, országaink és pártjaink között fennálló barátsági, együttműködési és szolidaritási kapcsolatoknak. Kivételes öröm számomra, hogy a román—magyar barátsági A magyarországi és romániai uralkodó osztályok, az imperialista nagyhatalmak a nemzeteink közötti viszály szításának politikáját folytatták, hogy elnyomhassák és kizsákmányolhassák népeinket, hogy érvényesítsék hatalmi politikájukat. Népeink haladó fiainak, a két ország haladó társadalmi erőinek érdeme, hogy az idők folyamán a két ország határozottan síkraszállt e politika ellen. A két ország néptömegei, a román és a magyar dolgozók nemegyszer együtt harcoltak bizonyos haladó társadalmi mozgalmak, a polgári demokratikus forradalmak keretében az elnyomás ellen, a társadalmi felszabadulásért Mindenekelőtt a forradalmi mozgalmak, a munkásosztály — élén a kommunistákkal — nagy erővel hangsúlyozták a román—magyar barátság szükségességét, mint a győzelem feltételét a szabadságért és társadalmi igazságért folytatott közös harcban, s áldozatot nem kímélve küzdöttek a két nép egymáshoz való könagygy ülésen melegen köszönthetem tiszteit vendégeinket, a román nép, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Román Szocialista Köztársaság államtanácsa és kormánya nevében, s tiszta szívből sikert kívánhatok a magyar népnek a szocializmus építésében, hazája haladásának és felvirágozá- sának biztosításában. A román és a magyar nép barátságának régi és gazdag történelmi hagyományai vannak. Népeink több, mint egy évezreden át éltek szomszédokként, és gyakran együttműködtek a gazdasági és társadalmi fejlődés területén, ami pozitívan hatott előbbrej utasukra a haladás útján. zeledéséért és szolidaritásáért. A második világháború éveiben — a Szovjetuniónak a német hadigépezet fölött aratott ragyogó győzelmei folytán létrejött körülmények között — a román nép, pártja vezetésével megvalósította a fegyveres felkelést, és azután minden erejével. a hős szovjet hadsereggel vállvetve harcolt az egész ország, valamint Magyarország és Csehszlovákia felszabadításáért, egészen a fasizmus fölött aratott végső győzelemig. A szocializmusé a történelmi érdem, hogy megvetette tartós alapját a Románia és Magyarország népei közötti új típusú, valóban internacionalista, megértésre és baráti együttműködésre épülő jószomszédi kapcsolatoknak. Az új rendszer építése időszakában az évek folyamán egyre inkább bővült és erősödött a román—magyar barátság. Lényeges szerepe volt ebben a Románia és Magyarország között 1948. január 24-én megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésnek. Kölcsönösen előnyös együttműködésünk keretében növekedett az árucsere volumene, egész sor kooperációs akció valósult meg a termelésben és a műszaki-tudományos kutatás te. rületén, bővültek a kapcsolatok a művészet és a kultúra területén. Gyümölcsöző tapasztalatcserét folytattunk a szocializmus építése kérdéMi abból a tételből indulunk ki, hogy a szocialista országok társadalmi-gazdasági fejlődése rendkívül változatos történelmi körűimé, nyék, jellegzetességek és sajátos realitások közepette megy végbe. Ez azonban — akárcsak az új rendszer építésével kapcsolatos konkrét feladatok eltérő felvetési módja vagy éppenséggel bizonyos kérdések értelmezésében mutatkozó vélemény, különbségek — nem akadályozhatja, és nem kell, hogy akadályozza a szocialista országok népeinek eredményes baráti együttműködését, az illető kommunista pártok nemzetközi szolidaritásának erősödését. Az országainkban folyó szocialista építés érdekei, a szocializmus általános érdekei — amelyek fölötte állnak minden véleménykülönbségnek — megkövetelik, hogy szüntelenül küzdjünk a barátság és együttműködés, az egység és összeforrottság erősítéséért. Ebben a szellemben szükségesnek tartjuk, hogy munkálkodjunk a pártjaink, országaink és népeink közötti kapcsolatok állandó fejlesztésén: hozzájáruljunk a szocializmus erőinek és a nemzetközi együttműködésnek megszilárdításához. A Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság e látogatás alkalmával aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös selben, számos’ kölcsönös látogatás, találkozó és megbeszélés Zajlott le különböző szinteken. A két ország és két nép barátságának elmélyítésére döntő befolyást gyakorolt a Román Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt testvéri szolidaritásának fejlődése a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus, a legmagasztosabb közös célok alapján. segítségnyújtási szerződése még szélesebb távlatokat nyit az államaink és pártjaink közötti sokoldalú testvéri kapcsolatok fejlődése előtt. A két ország gazdaságának rohamos fejlődési üteme megteremti a feltételeket ahhoz, hogy kiterjesz- szék az együttműködést új területekre, elsősorban a termelésben való kooperáció, ra és szakosításra. Igen -sokatmondó az a tény. hogy a kölcsönös áruszállítás az 1971—1975. időszakban az előző ötéves tervhez viszonyítva több mint 90 százalékkal növekszik. Megbeszéléseink folyamán megállapodásra jutottunk új együttműködési és kooperációs akciók tekintetében az elektro-, nikai és elektrotechnikai Ipar, az automatizálás és a számítástechnika, a gépipar, a vegyipar, a kőolajipar és a bányászat, valamint az építőanyag-ipar területén, Lehetőségek nyílnak arra, hogy a jelenlegi egyezmény előírásait lényegesen túlhaladjuk 1975-ig. Nagyobb lendületet kap az együttműködés a tudományos kutatómunkában, a jelenkori tudományos technika legújabb vívmányainak a termelésben való alkalmazásában. A gazdasági vegyes kormánybizottságnak, a kulturális vegyes bizottságnak, valamint az e célból Az egységért, az együttműködésért VILÁG PRO LETÁR JAI,FOYJES ÜLJ ETEK I A szocializmus történelmi érdeme
