Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-26 / 48. szám
1 oldal r&n. február 2*. (Folytató« az 1. oldalról) Kedves elvtársak, kedves barátaink! A nemzetközi helyzet elemzése azt bizonyítja, hogy az utóbbi időben nagy változások mentek végbe a világon, mélyreható eltolódások jelentkeztek az erőviszonyokban. A jelenkori társadalmipolitikai fejlődés egyik legfontosabb jelensége az, hogy a világ nemzeteinek közösségében mind hangsúlyozottabban érvényesülnek a szocialista országok. Anyagi potenciáljukkal és világviszonylatban élvezett tekintélyükkel egyidejűleg megnövekedett a szocialista országok szerepe korunk alapvető kérdéseinek .megoldásában. Ugyanakkor tovább éleződtek a nagy imperialista országok közötti ellentmondások. A világ erőviszonyaiban végbement változás egy másik sajátos eleme az, hogy az antiimperialista harcban cselekvőén részt vesznek a fiatal független államok. A népek tucatjai lépnek M határozottan azért, hogy lerázzák az imperialista uralmat, hogy saját kezükbe vegyék nemzeti kincseiket hogy maguk döntsenek anyagi és emberi potenciáljuk hasznosítási módjáról, a társadalmi élet megszervezéséről, külpolitikájukról. Ezeknek az országoknak a népei azért küzdenek, hogy megvédjék harccal kivívott nemzeti függetlenségüket, erősítsék állami szuverenitásukat, s ugyanakkor kifejezik elhatározásukat, hogy aktívan részt vesznek korunk nemzetközi kérdéseinek megoldásában, a világon fennálló konfitkusok rendelésében, a béke és biztonság erősítésében. A sokoldalú kapcsolatok széles körű fejlesztése ezekkel az államokkal hozzájárul ahhoz, hogy megnövekedjék szerepük a világpolitikában, érvényt szerezzenek antiimperialista álláspontjuknak, s hogy a világon az erőviszonyok mindinkább a béke és a haladás erői javára alakuljanak. Az antiimperialista erők sikerei Az antiimperialista erők nemzetközi síkon elért nagy sikerei ellenére a világon köztudomásúlag nem hunytak ki végérvényesen a háború lángjai, a földgolyó különböző részein fegyveres konfliktusok: robbantak, illetve robbannak ki, agresz- sziós cselekmények mennek végbe egyes népek ellen, szabadságukra és nemzeti szuverenitásukra törnek. Egy pillanatra sem feledhetjük, hogy a világon még vannak a béke, az enyhülés és biztonság ügyével szembeszegülő erők, amelyek csökönyösen ragaszkodnak a hidegháború hitelét vesztett politikájához, mesterségesen szítják az ellenségeskedést és feszültséget, találják a viszály forrásait. Meggyőződésünk azonban, hogy a béke és haladás erői egységes fellépéssel meghiúsíthatják az agresszió és diktátum, a más népek fölötti uralom és a belügyeikbe való beavatkozás imperialista politikáját, megakadályozhatják egy újabb háború kitörését, egyengethetik az enyhülés és az együttműködés útját. A Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése tág lehetőségeket nyújt országainknak ahhoz, hogy fokozzák együttműködésüket a nemzetközi életben, korunk létkérdéseinek megoldása érdekében a népek haladás és béke eszményének szellemében. Pártunk és államunk külpolitikájának egyik alapvető eleme az összes szocialista országokkal való baráti és sokoldalú együttműködési kapcsolatok fejlesztése. Románia ebben a szellemben bővíti együttműködését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamaival a Bukarestben tavaly elfogadott komplex program alapján, bővíti az együttműködésit a Varsói Szerződés tagállamaival, széles körű kapcsolatokat épít ki és fejleszt az összes többi szocialista országgal. Véleményünk szerint a szocialista országok együttműködésének és kölcsönös segítségnyújtásának fokozása elengedhetetlenül szükséges minden egyes szocialista nemzet fejlődéséhez, s ugyanakkor a szocializmus összességében vett erejének növekedéséhez, a szocializmus eszményeinek mind erőteljesebb érvényesüléséhez a világon. A békés egymás mellett élés szellemében cselekedve, Románia ugyanakkor részt vesz a nemzetközi munka- megosztásban, az értékek egyetemes cseréjében, fejleszti kapcsolatait az összes államokkal, függetlenül társadalmi rendszerüktől — a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletiben tartása, a jogegyenlőség, a belügyek- be való be nem avatkozás, a kölcsönös előny elved alapján. Országunk abból az élet által igazolt meggondolásból indul ki, hogy az államközi kapcsolatok normalizálása, az együttműködés és megértés légkörének kialakítása, a konfliktusok okainak kiküszöbölése teljes határozottsággal megköveteli minden egyes nép azon elidegeníthetetlen, szent jogának tiszteletben tartását, hogy maga döntsön sorsáról. Ugyanakkor megköveteli az erőszak kizárását az államközi kapcsolatokból, a lemondást a más országokkal szembeni nyomás, vagy fenyegetőzés bármilyen formájáról. Ezeknek a szabályoknak tiszteletben tartását a nemzetközi életben egyre határozottabban követelik a népek, a közvélemény, mert ez az egyedüli módja egy világégés elkerülésének, annak, hogy a béke és a népek közötti barátság megszilárduljon. Tevékeny hozzájárulás Európa biztonságához Ezekből a meggondolásokból kiindulva Románia kivételes fontosságot tulajdonít a/, európai politikai légkör javításénak, a biztonság megteremtésének kontinensünkön Ismeretesek azok az erőfeszítéseit, amelyeket az európai szocialista országok a biztonság és az együttműködés érérvényre juttatásáért tesznek, ismeretesek a bukaresti nyilatkozatban, a budapesti felhívásban és más. közösen elfogadott dokumentumokban foglalt javaslataik és kezdeményezéseik. Románia arra törekedett, hogy tevékenyen hozzájáruljon a biztonság megvalósításához földrészünkön, kitartó erőfeszítéseket tett, hogy nor- malizálja és bővítse kapcsolatait az európai országokkal, egyre szélesebb körten fejlessze az érintkezést, a cseréket és a sokoldalú együttműködést. Országunk következetesen harcolt és harcol a politikai légkör javításáért a Balkánon és a jószomszédi kapcsolatok kialakításáért Európa e részének összes ál- iamaí között. Szeretném kifejezni nagyrabecsülésünket, azért a rendkívül jelentős hozzájárulásért, amelyet a Szovjetunió nyújtott külpolitikája, diplomáciái tevékenysége, nemzetközi tekintélye révén az európai enyhüléshez. Románia egyszersmind nagyra értékeli a többi szocialista országnak az európai biztonság megvalósításához vezető út egyenleteséért tett erőfeszítéseit. Az enyhülési folyamat erő_ södését nagymértékben elősegítené a szovjet—nyugatnémet és a lengyel-nyugatnémet szerződések ratifikálása, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak felvétele a nemzetközi jog alapján, mindkét német állam teljes értékű részvétele a nemzetközi életben, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és az NSZK kapcsolatainak normalizálása, azon az alapon, hogy eleve érvénytelennek nyilvánítják a müncheni egyezményt, A Varsói Szerződésiben részt vevő szocialista országok nemrég közzétett prágai nyilatkozata kiemeli, milyen különleges jelentőségű a kontinens biztonságának megteremtése szempontjából egy olyan kötelezettség-vállalási rendszer létrehozása, amely szavatolja minden ország teljes biztonságát, szabad és zavartalan fejlődését. Véleményünk szerint a jelen pillanatban a legégetőbb kérdés az összes érdekelt államok sokoldalú kontaktusainak mielőbbi megteremtése az európai biztonsági értekezlet előkészítése érdekében, hogy az értekezletre a legrövidebb időn belül sor kerülhessen. Románia úgy véli, hogy a feltételek kedvezőek, és kifejezésre juttatja azt az elhatározását, hogy a szocialista országokkal, a többi európai országgal együtt aktívan küzd azért, hogy a kontinens népeinek e fő óhaja valóra váljék. Országunk külpolitikájának egyik állandó célkitűzése a világbékét veszélyeztető feszültség! és a háborús tűzfészkek kioltása. Románia, teljes szolidaritást vállalva a vietnami nép igazságos harcával, támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság s a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának helyes álláspontját, stkraszáll az Egyesült Államdk és szövetségesei csapatainak kivonásáért az indokínai félszigetről, a vietnami nép, valamink khmer és a laoszi nép azon jogának elismeréséért, hogy külső beavatkozás nélkül, maguk dönthessenek sorsukról. A közel-keleti helyzetet illetően a politikai rendezés elvét támogatjuk. A Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatának szellemében állást foglalunk amellett, hogy az izraeli csapatokat vonják vissza a megszállt arab területekről, ismerjék el az övezet minden államának a független fejlődéshez való jogát, és nemzeti érdekeinek megfelelően oldják meg a Palesztinái lakosság problémáját. A jelenlegi körülmények között, amikor a fegyverkezés költségei hatalmas összegeket emésztenek fel, egyre erősebben kihatnak a népek életszínvonalára, és állandóan a világkatasztrófa rémképe lebeg a népek előtt, napjaink égető követelménye az általános leszerelésért és elsősorban a nukleáris leszerelésért folytatott harc fokozása. A népekre hárul az a kötelesség, hogy határozott fellépéssel keresztülvigyék a leszerelést, a nukleáris fegyverek és az összes tömegpusztító eszközök megsemmisítését, törvényen kívül helyezését. Úgy véljük, hogy mielőbb rá kell térni az olyan konkrét, hatékony intézkedésekre, mint az idegen államok területén lévő katonai támasz, pontok felszámolása, a katonai tömbök feloszlatása és a készültség csökkentése, a fegyverkezés terheinek csökkentésére irányuló más akciók. Románia mélységesen szolidáris azoknak a népeknek a harcával, amelyek még ma is a gyarmati kizsákmányoPártunk, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom aktív osztaga, széles körű testvéri szolidaritási kapcsolatokat épít ki és fejleszt a kommunista és munkáspártokkal, más forradalmi demokratikus pártokkal és erőkkel. Magasztos internacionalista kötelezettségének eleget téve, pártunk minden tőle telhetőt megtesz, hogy a szocialista országok és kommunista pártok kapcsolataiban jelenleg mutatkozó nehézségeket ^áthidalják, hogy helyreálljon és megerősödjék egységűit, az összes antiimperialista erők egysége. A szocialista Romániát az a tántoríthatatlan elhatározás vezérli, hogy következel&s terhét nyögik, támogatja a fiatal államoknak a nemzeti szuverenitásuk, politikai és gazdasági függetlenségük megszilárdítására, teljes anyagi és emberi potenciáljuk saját érdekükben való felhasználására, méltó és virágzó élethez való joguk érvényre Juttatására irányuló erőfeszítéseit. Véleményünk szerint az emberiséget napjainkban foglalkoztató súlyos kérdések megkövetelik, hogy minden ország — legyen az nagy, közepes vagy kis ország — a teljes egyenlőség alapján vegyen részt a nemzetközi életben, és járuljon hozzá a vitás kérdések rendezéséhez, a nemzetközi jogi normák tiszteletben tartásához. Ezzel kapcsolatban kifejezzük meggyőződésünket, hogy az országaink között tegnap aláírt szerződés — amely teljes mértékben megfejel az ENSZ alapokmányában lefektetett elveknek — a román és magyar nép jelentős hozzájárulása lesz a nemzetközi enyhülés és együttműködés ügyéhez, azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek az egész világon a haladás és a béke ügyét szolgálják. lesen és szilárdan hozzájáruljon a nemzetközi élet egészséges kibontakozásához, a népek szabadságra, haladásra és békére irányuló törekvéseinek valóra váltásához, a népek közötti együttműködés és barátság meg- gyökerezóséhez. Tisztelt elvtársak, barátaink ! Ezekben a napokban hasznos és gyümölcsöző megbeszéléseket folytattunk, amelyek során kölcsönösen tájékoztattuk egymást az országainkban folyó szocialista építés menetéről és tárgyaltunk kétoldalú Kapcsolataink alakulásáról. Ez alkalommal megelégedéssel állapítottuk meg, hogy kapcsolataink bő■"ítésénefc, kontók tusamS mir.-.'..a területen való széle* sí teamek és elmélyítésénél« újabb lehetőségei jöttek létre. A nemzetközi élet alakul lásáról, továbbá a kommunista és munkásmozgalom kérdéseiről folytatott eszmecserénk során kitűnt, hogy az alapvető kérdésekben azonos vagy egymáshoz közel álló szempontok jutottak kifejezésre. Meggyőződésünk, hogy a Kádár elvtárs vezette magyar párt- és kormányküldöttség romániai baráti látogatása, a megkötött barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, valamint az aláírt közös közlemény, amelyekben a román—magyar barátság és együttműködés fejlesztésére irányuló közös óhajunk jut kifejezésre^ meggyorsítja a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság, a Román Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt szívélyes kapcsolatainak sokoldalú, pozitív fejlődését. Partunk és népünk rendűiét, lenül munkálkodik a román —magyar barátság és együttműködés további fejlesztésén. Kérjük kedves vendégeinket. hogy hazatérve tolmácsolják a baráti magyar népnek a román nép testvéri érzelmeit, hazánk dolgozóinak azon óhaját, hogy továbbra is virágozni lassúk a román—magyar együttműködést, mindkét fél, a szocializmus és a béke ügye érdekében. Éljen a román és a magyar nén barátsága! Éljen a szocialista országok, a kommunista és munkásmozgalom, az összes an ti. imperialista erők egysége! Éljen a világ összes népeinek barátsága és együttműködése! Éljen a szocializmus, asza. badság és a béke napfényes Ügye az egész világon! Éljen Románia! Éljen Magyarország! Nagy tapssal fogadott beszéde után az elnöklő Dumit- ru Papa Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának adta meg a szót. Eleget teszünk internacionalista kötelezettségeinknek Létfontosságú a szocialista közösség egységének megszilárdítása Tisztelt nagygyűlés! Tisztelt Ceausescu eivtárs! Kedves elvtársak! Barátaink! A jó ügy szolgálatának szándékával, a magyar—román barátság és együttműködés erősítésének ■ céljából jöttünk ide, a szomszédos szocialista ország fővárosába, Bukarestbe, őszintén köszönjük a vendégszerető, Kedves elvtársak! Mi, a magyar párt- es kormányküldöttség tagjai megelégedéssel szólhatunk arról, hogy román elvtársainkkal, az önök párt- és állami vezetőivel, őszinte légkörben igen hasznos és eredményes tárgyalásokat folytattunk kétoldalú kapcsolatainkról és a közös érdekű nemzetközi kérdésekről. Találkozónk legfőbb eseménye megtörtént, országaink miniszterelnökei aláírták a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. Ennek a nagy jelentőségű okmánynak az aláírása, élet- beléptetése, és megbeszéléseink új lendületet adnak kapcsolataink fejlődésének. Találkozónk eredményei lehetővé teszik, hogy tovább lépjünk az együttműködés útján. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság kormánya, a barátsági szerződés betűjének és szellemének megfelelően, a maga részéről a jövőben is elvtársi fogadtatást, amelyben bennünket részesítettek. Küldöttségünk átadja önöknek, — a Román Kommunis. ta Pártnak, a Román Szocialista Köztársaság kormányának, s az önök személyében az egész dolgozó népnek a magyar kommunisták, a saooializmust építő magyar nép testvéri üdvözletét, jó kívánságait. * mindent megtesz országaink kapcsolatainak mindenoldalú fejlesztéséért, népeink barátságának szorosabbá tételéért. Kedves eivtarsak! Ceausescu elvtárs szólott azokról a jelentős eredményekről, amelyeket a Román Szocialista Köztársaság népei a Román Kommunista Párt vezetésével elértek a szocialista építőmunkáiban. Romániában gyors ütemben folyik az ország iparosítása, az ipart termelés növelése, a modern technika bevezetése, a mezőgazdaságban is növekednek a terméshozamok, fejlődik a közoktatás, gazdagodik a kulturális élet, növekszik a dolgozók életszínvonala. Megváltozott a városok, a falvak külső képe, az emberek élete tartalmasabb lett Ezt a mai napon közvetlenül is tapasztaltuk a Bukaresti Szerszámgép- és Aggregét Gyárban, s a Titán lakótelepen. Mindez a szocialista társadalom magasabbrendű- ségét, a kapitalista-földesúri elnyomás alól felsza vadult nép alkotóképességét hirdeti. A magyar kommunisták, dolgozó népünk nevében szívből gratulálok sikereikhez és további eredményes munkát kívánok szocialista hazájuk építésében. A mi pártunk X. kongresszusa 1970 őszén ülésezett és jelölte meg a szocializmus építésének további feladatait. Népünk a múlt év tavaszán tartott általános választásokon, szavazatával imponáló egységben fejezte ki egyetértését a szocializmus építésének programjával, az új IV. ötéves tervünk céljaival. Feladatunknak tartjuk pártunk szövetségi politikájának fejlesztését, a _ szocialista demokrácia szélesítését, a dolgozó tömegek aktív bekapcsolását e politika alakításába. Növeljük a Hazafias Népfront szerepét, erősítjük a r óphataimat, a szocialista államot. Növeltük a tanácsok önállóságát és hatáskörét, intézkedéseket teszünk a bürokrácia kinövésének lény esésére. A gazdasági vezetés fejlesztésével a vállalatok önállóságának növelésével, a közgazdasági szabályozók széles körű alkalmazásával erősítettük a szocialista tervgazdálkodást Élénkítve a kezdeményezőkészséget, hatékonyabbá tettük a termelést, javítottuk az áruellátást. Ipari termelésünk növekménye ma már teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származik. Tudományos és kulturális életünkre az élénk alkotómunka a jellemző. Művészeti életünkben alapvető követelmény, hogy erősítsük a művészetek, az irodalom tómegkapcsolaiait, hogy azok niég hatásosabban szolgálják a nép nagy művét, a szocializmus építését Pártunk és kormányunk egyetlen pillanatra sem téveszti szem elől, hogy munkánk leglényegesebb célja a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelése. ötéves tervünk a nemzeti jövedelem 32 százalékos — az egy főre jutó reáljövedelem 27 százalékos növelését, a nyugdíjak emelését irányozza elő és mintegy 400 ezer új lakást építünk fel. Pártunk feladatának tartja a szocialista népi-nenizeli egység további erősítését, Ezenbelül fontos törekvésünk,' hogy a hazánkban élő német, szlovák, délszláv és romap nemzetiségű dolgotok egyenjogú állampolgárokként, kultúrájuk, nyelvük megőrzésével megtalálják a maguk helyét szocialista rendszerünkben. A nemzetek és a nemzetiségek boldogulását és reményteljes jövőjét csak a szocialista rendszer biztosítja végérvényesen. Szocialista hazánk építésében elért sikereink nem lebecsülendők. Bár még vannak hiányosságok, meg nem oldott feladatok is, az eredmények nagyok. Bizakodva nézünk a jövőbe. A legfontosabb az, hogy a Magyar Népköztársaság szilárd alapokon nyugszik, a magyar nép annyi megpróbáltatás után immár biztos léptekkel halad előre a szocializmus útján. Barátaink bizonyosak lehetnek benne, ellenségeinknek pedig tudomásul kell venniök, hogy nincs erS, amely népünket erről az útról letéríthetné (Foty ttoáa a 3. oldalén) Uj lendület kapcsolataink fejlődésének WAGYAüO-<rtKádár János;
