Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-24 / 46. szám

sexix. Évfolyam, 46. szám ÄRA: 80 FILLÉR ma. február 24, csütörtök %AmtK TARTALMASÉ Változások a Vulkánba n (3. oldal) Tervek, lehetőségek a fiatalok érdekvédeimeben (5. oldal) Sportturmix (7. oldal) A világ sportja sorokban (7. oldal) A közös úton A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Román Szocialista Köztár­saság meghívására Kádár J ános vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség utazik hivatalos baráti láto­gatásra Bukarestbe. A dele­gáció útját érthető érdeklő­dés előzi meg, hiszen a talál­kozás magas szintje és az, hogy ezúttal kerül sor az új barátsági, együttműködési és I kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírására, azt jel­zi. hogy a két ország tovább lép a közös úton, a közös cél felé. Szocialista államok két­oldalú barátsági szerződései [ — mint a gazdag tapasztala- ' tok bizonyítják — mindig is segítettek a kapcsolatok to­vábbi elmélyítésében, még intenzívebbé tételében. Emlékszünk még azokra a körülményekre, amelyek kö­zött 1948-ban e mostani — aktuálissá vált, új — szerző­dés _ elődje született. Akkor, néhány esztendővel a hitleri fasizmus legyőzése, országa­ink felszabadulása után a hatalom kérdése már eldőlt Magyarországon és Romániá­ban. A választás megtörtént, megvolt a szándék és a tö­rekvés, a szocializmus célki­tűzése. A fiatal államreod megszervezésére és védelmé­re igen nagy szükség volt, csakúgy, mint a szocializmus felé induló, felszabadult euró­pai államok együttműködésé­re. Ezt a közösen vállalt célt a két, nép baráti kapcsolatai­nak elmélyítését, az együtt­működés alapformáinak megteremtését, az alighogy megszületett szabadság meg­védését szolgálta az első szer­ződés. Az azóta elért eredmények bizonyítják: teljesítettük — népeink javára — a szerző­désben vállalt kötelezettsége inket. Közelebb került az ak­kor csak a távoli jövőben rejlő cél: a szocializmus fel­építése és — éopen a szer­ződés szellemében — kapcso­latainknak számtalan ú’ szála alakult. Most, amikor a magyar párt- és kormányküldöttség útnak indul, nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a csúcsszíntű találkozó betető zése lesz az élet széles terü­letét átfogó noli ti kai. gazda sági, kulturális együttműkö dérnek. A kancsolatok alaku­lását és lövőiét talán az az adat iellemezhetné — ame­lyet gyakran tektuWi^k a gazdasági együttműködés egyik alanmutatőiának — hogy országaink külkereske­delmi forgalma a koráKiy esztendők stagnálása után három éve 20 százalékká1 emeVkedett. Eredményeink és politi­kánk része a szocialista kö­ps? no­A kMoHqVj ^aD- q+ok ron/íc7^1*0 lói ti ki é« ~rősfti a or*7£cf<ik — noli+’Vpí «fozHa­A k^+nl c>7íxt"7«:v~I Acafc ^ c/ylr oldalú m^ííáiiííTvvd^rkVat +ú­alá Terv kran 07; T\/Tí» gvaror^Tpés ben a n>p* ■bocvAT ÁCC.V — ívr ú* Val 'rjSv'nlfto’lr — A,r*f icron fi 4.14-A pír +y-\arr~+ ki^0 lÖl’k vn inoi’ríV rvrK**r4 Ö,OÍ-*"»1 0<TVÍi ff'— — 1- ” A A-a rvlr -A4 nt'^n-WV \rA* cprv’vcy^ Vio«róf —. v£l“’ o.cr\n^'*T*’* &r\£Är is fontos állomását jelentik Dézsa-emlékbizottság alakult megyénkben Emlékülés, kiállítás, pályázat, szavalóverseny Dózsa György születésének 500. évfordulója alkalmából 1972 jubileumi év, melynek során országszerte gazdag történelmi, művészeti és iro­dalmi rendezvényekkel adóz­nak a nagy parasztvezér em­lékének. Az országos ünnep­ség színhelye Cegléd lesz, ahol felavatják Dózsa György szobrát. Megyénkben is megalakult február 23-án a Dózsa-em- lékbizottság. A bizottság el­nöke Gulyás Emilné dr, a Hazafias Népfront megyei titkára, tagjai a párt-, tö­meg- és társadalmi szervek, fontosabb intézményeink ve­zetői és munkatársai. Az emlékbizottság első ülésén elkészítette a ju­bileumi év megyei prog­ramtervezetét. A köz­ponti esemény — egyben a rendezvénysorozat nyitó programja — a Dózsa tudo­mányos emlékülés, ahol ne­ves történészek méltatják a legnagyobb magyar paraszt- háború jelentőségét. Az öt korreferátum között helyet kapott a Dózsa korabeli Sza­bolcs vármegye történelmi eseményeinek krónikája is. Kiállítás is nyílik a megye- székhelyen korabeli doku­mentumokból, Dózsa György korának művészeti emlékei­ből. A könyvtárak a Dózsa- íéle parasztháború történe­tét feldolgozó irodalmi és történelmi művekből ren­deznek kiállításokat és könyvankétokat. Az egész megyére kiter­jesztik az ünnepségsorozato­kat, valamennyi középisko­lában, a két főiskolán, az ál­talános iskolák úttörőcsapa­tainál irodalmi, művészeti műsorral emlékeznek Dózsa Györgyre. A KISZ is részt vesz a programban; a forra­dalmi ifjúsági napokat a ju­bileumi év jegyében rende­zik meg. Szavalóversenyt is hirdetnek a Dózsa-irodalom anyagából. A megye film­színházai ismét műsorra tű­zik az „ítélet” című filmet, melynek alkotóit és a sze­replő művészeket meghívják a megyébe. Tíz nagyobb köz­ségben és a megye három városában tartanak repre­zentatív filmelőadásokat és tizenöt helyen rendeznek kiállítást a mozik előcsarno­kában az ítélet című film reprodukciós anyagából. Pá­lyázatot is hirdetnek a főis­kolás fiataloknak a film alapján „Az ítélet Dózsa Györgye” címmel. Meghívják megyei szerep­lésre a néphadsereg mű­vészegyüttesét is. Értékes szabolcsi eredetű hadtörté­neti és levéltári dokumentu­mokat kémek a fővárosi mú­zeumokból a megyei kiállí­táshoz. Értékes kőzetek a fedélzeten Visszaindult a Fűidre a Inna—20 Csaknem 28 órás „holdmű­szakjának” befejeztével a Luna—20 szovjet automa­tikus űrállomás szerdán haj­nalban. moszkvai idő sze­rint 1 óra 58 perckor ismét felemelkedett az égitest fel­színéről, s megkezdte mint­egy két és fél napig tartó útját vissza, a Föld felé. Ez azt jelenti, hogy a Luna—20 a tartályában lévő holdta- lajmínták Földre juttatá­sával a Luna—16 1970 őszén végrehajtott szenzációs ex­pedícióját ismétli meg — összehasonlíthatatlanul ne­hezebb körülmények között, s lényegesen nagyobb tudo­mányos haszonnal. A Luna—20 hétfőn este tíz órakor hajtott végre sima leszállást a Hold egyik leg­nehezebben hozzáférhető térségében, nevezetesen a „Bőség-tengere” és a „Válsá­gok-tengere” közötti „hegy­vidéken”, amely mintegy ezer méterrel emelkedik a holdtengerek szintje fölé. A leereszkedés után a föl­di koordinációs számító- központ elvégezte a fedélze­ti rendszerek ellenőrzését, s meghatározta az űrállomás­nak a holdfelszínen elfog­lalt pontos helyzetét. Köz­ben telefotometrikus készü­lék segítségével készült fel­vételek érkeztek a Földre, s ezek alapján választották meg a talajminták gyűjtésé­nek helyét. Ezután kezdődött meg földi utasításra a kőzet­minták mechanikus felvé­tele. Egy speciális talajminta­gyűjtő készülék először fu­ratot készített, majd a furat­ból felvette és elraktározta a holdkőzetet. E műveletek közül a kiválasztott1 kőzet fokozott ellenállása miatt a fúrás volt a legbonyolul­tabb, ezért ezt a műveletet most több szakaszban hajtot­ták végre. A sikeres próba­vétel után a szerkezet mani­pulátorai a talajmintákat el­helyezték a Földre induló űr­rakéta tartályában. Az űrrakéta szerdán haj­nalban startolt az űrállomás fedélzetén elhelyezett idő­programozó készülék utasí­tására. Maga a négylábú tar­tószerkezet, amelyre az űr­állomás leereszkedett, a Hol­don maradt. Az űrrakéta, pontosabban a földközel­ben róla leválasztható visz- szatérő egység február 25-én, pénteken ér a Föld sűrű lég­rétegeibe, majd előbb aero- dinamikus fékezés, később ejtőernyők rendszerinek se­gítségével sima leszállást hajt végre. Bonnban megkezdődött a ratifikációs vita A nyugatnémet szövetségi gyűlésben (Bundestag) szer­dán megkezdődött a Szov­jetunióval és Lengyelország­gal megkötött szerződések ratifikációs vitája. A parlamenti ülés nyitá­nyaként Brandt szövetségi koncellár tartotta meg „a nemzet helyzetéről” szóló beszámolóját, amelyben ér­tékelte a múlt év eredmé­nyeit. Megállapította. hogy a múlt esztendő legfontosabb eredménye a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás amelyet kiegészít a két né­met állam kormányának el- ,ő hivatalos egyezménye. A nyugat-berlini megállapo­dás biztosabb alapokra he- 'yezte a békét — állapított? meg Brandt — és megmutat fa az egv esztendeje és azót' 's kinyilvánított aggodal mák alaptalanságát — fűztr hozzá az ellenzékhez intéz­ve szavait. „Minden ellentét és nehéz­ség ellenére” megállapítha­tó, hogy a két német állam kormánya „nagy erőfeszíté­seket tett” a nyugat-berlini megállapodás létrehozására és e tapasztalatok alapján „lehetővé kell válnia, hogy más vonatkozásokban is eredményt érjünk el.” A szövetségi kormány ne­vében Scheel nyugatnémet külügyminiszter indokolta meg a keleti szerződések törvénytervezeteit a parla­ment ratifikációs vitájában. A szerződéseket párhu­zamba állította a nemzetkö­zi enyhülési törekvésekkel és rámutatott, ha most Ke­let- és Nyugat-Európa kö­zött konfliktus robbanna ki. az világméretű konfliktus­hoz vezetne, és nem vitás hogy egy ilyen összeütközé? itt keletkeznék, ahol az el­érő érdekek és a fegyvere? írok földrajzilag a legkö­zelebb vannak egymáshoz: a különböző társadalmi rend­szerű két német állam hatá­ra mentén. A nyugatnémet kormány éppen ezért „a legbűnöseb- ben járna el a nemzettel szemben, ha nem töreked­nék a feszültség enyhítésére” — mondotta. Scheel sajná­lattal jegyezte meg, hogy a jelek szerint a CDU—CSU ellenzék már eleve elköte­lezte magát a „nem” mellett. A nyugatnémet kormány nem mondott le arról a tö­rekvéséről, hogy helyreál­lítsa a német egységet — mondotta Scheel — de nem támaszt igényt az NDK te­rületére. Scheel méltatta a Szovjet­unió és Lengyelország meg­egyezési készségét. Elisme­réssel állapította meg, hogy a sok nehézség ellenére a tárgyalásokon sikerült kö­zös törekvéssel kedvező ered­ményekre jutni. Ez a meg­egyezési készség megnyilvá­nult a nyugat-berlini négy­hatalmi rendezés létrejöt­teben is. ' Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán Ko­márom megyébe látogatott. A vendéget Tatabányán, az MSZMP megyei bizottságá­nak székházában Havasi Fe­renc, a megyei pártbizottság első titkára és Kroszner László, a megyei tanács el­nöke üdvözölte, majd tájé­koztatták a megye politikai, Koszorúzási szovjet hősök A szovjet hadsereg és ha­diflotta fennállásának 54. évfordulója alkalmából szer­dán délelőtt koszorúzási ün­nepség volt a hazánk felsza­badításáért vívott harcok­ban elesett szovjet hősök gellérthegyi emlékművénél. A szovjet és a magyar Himnusz hangjai után első­ként a magyar fegyveres erők nevében Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Benkei András belügyminiszter és Papp Ár­pád vezérőrnagy, a munkás­őrség országos parancsnoka helyezett el koszorút. Ezt követően a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének képviseletében V. J. Pavlov nagykövet, valamint A. A. Zsuk ezredes, katonai és lég­ügyi attasé koszorúzott. A, Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa nevében Harmati Sándor és Nagy Józsefné, az országos elnök­ség tagjai; a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség gazdasági és társadalmi éle­tének időszerű kérdéseiről. A tájékoztató után Losonczi Pál — Havasi Ferenc és Kroszner László társaságá­ban — látogatást tett a me­gye több településén. Az egész napos látogatás utolsó programjaként az ászári Aranykalász Tsz-ben Losonczi Pál elbeszélgetett a község vezetőivel és a ter­melőszövetkezet tagjaival. ünnepség a emlékművénél Központi Bizottságának kép­viseletében Borbély Gábor, a Központi Bizottság tit­kára és Siklósi Andrásáé, a Kelenföldi Textilgyár KISZ- bizottságának titkára, a KISZ KB intéző bizottságá­nak tagjai koszorúztak. A szocialista országok Bu­dapesten akkreditált katonai és légügyi attaséinai; koszo­rúját E. Birlea ezredes, a Román Szocialista Köztársa­ság, T. I. Dacsev vezérőr­nagy, a Bolgár Népköztársa­ság, valamint Han Csői fő- ezredes, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság ka­tonai és légügyi attaséja he­lyezte el. Az évforduló alkalmánál a szovjet déli hadseregcsoport parancsnoksága a Mező Im­re úti temetőben nyugvó szovjet hősök sírjainál ren­dezett — ugyancsak szerdán délelőtt — koszorúzási ün­nepséget, ahol a Magyar Néphadsereg képviselői is el­helyezték a kegyelet és hála virágait. , . Fogadás a szovjet nagykövetségen A. A. Zsuk ezredes, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének katonai és lég­ügyi attaséja — a szovjet hadsereg és hadiflotta meg­alakulásának 54. évforduló­ja alkalmából — szerdán fo­gadást adott a nagykövetsé­gen. Többek között megje­lent a fogadáson Óvári Mik­lós, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Czinege La­jos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Benkei András belügyminiszter. V. J. Pavlov nagykövetté® az élen ott voltaic a szovjet nagykövetség diplomatái, to­vábbá I. V. Tutarinov ve­zérezredes, a Varsói Szerző­dés egyesített fegyveres erői parancsnokságának magyar- országi képviselője, valamint B. P. Ivanov vezérezredes vezetésével a szovjet déli hadseregcsoport parancsnok­ságának magas rangú képvi­selői. Megjelent a fogadáson a budapesti diplomáciai ép­visel etek több vezetője, ka­tonai és légügyi attaséja. n keresztyén békekonferencia nemzet­közi titkárságának budapesti ülése A keresztyén békekonfe­rencia nemzetközi titkársága dr. Tóth Károly főtitkár ve­zetésével Budapesten ülést tartott, amelyre az európai országok képviselői mellett Chiléből, Indiából és az Amerikai Egyesült Államok­ból érkeztek résztvevők. A tanácskozást dr. Bartha Tibor református püspök, a ma­gyarországi egyházak okúmé nikus tanácsa elnökéne előadása vezette be. Részlete­sen foglalkozott az európa biztonság kérdésével és be számolt a kontinens közélet személyiségeinek a közel­múltban tartott brüsszeli konzultatív találkozójáról. Hangsúlyozta, hogy az egyhá­zaknak és a keresztyéneknek hatékonyan támogatniok kell az európai népek júniusra egybehívott kongresszusának ügyét. Az ülés különösen két na­pirendi ponttal foglalkozott behatóan: megtárgyal tálé mit tehet a mozgalom és az európai egyházak a béke és biztonság ügyének támogatá­sára, s foglalkoztak a munka- bizottságnak nevezett vezető testület március 9—13 között Indiában tartandó ülésének űőkészí lésével. A nemzetközi titkárság küldöttségét fogadta Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, (MTI) VILÁG PRO lETÁRJAI,EISYGS0 II ÉTIK I Losonczi Pál látogatása Komárom megyében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom