Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-24 / 46. szám

'1 oícfaT KfDET-MAGYAÍtORSZÁÖ Í972'. feSruír Sfc Terrorbombázás a TDK ellen Készül a „sietitek brigádja" Az amerikai hadvezetőség saigoni szóvivője szer­dán bejelentette, ' hogy az Egyesült Álla­mok légierejének kötelékei kedden két ízben támadták Észak-Vietnamot. A szóvivő szerint „a támadásoknak az volt a célja, hogy elhallgat­tassák az észak-vietnami te­rületek felett felderítést vég­ző amerikai repülőgépeket veszélyeztető légvédelmi ütegeket.” Mint ismeretes, az Egye­sült Államok évek óta ha­sonló indokolással szinte nap, mint nap intéz terrortáma­dásokat a VDK lakott terü­letei, kórházai, iskolád és ipari centrumai ellen. Négyórás kínai—amerikai eszmecsere Pekingben Jarring villámlátogatása flmmanban Gunnar Jarring, az ENSZ- főtitkár közel-keleti külön- megbizottja szerdán — Kairó után és Jeruzsálem előtt — egynapos látogatásra Am- manba érkezett A svéd diplomata eredeti­leg nem kívánt Ammanba utazni. Formailag Jordánia is a Jarring-misszió hatáskörébe esik ugyan, de a diplomata — könnyebbnek és hamarabb rendezhetőnek vélné Izrael és Egyiptom konfliktusát — ed­dig csak Kairót és Jeruzsále­met iktatta be utiprogramjá- ba. Csou En-laj kínai minisz­terelnök és Nixon amerikai elnök szerdán, tárgyalásso­rozatuk harmadik napján teljes négy órán át tanács­kozott, tehát valamivel to­vább, mint az előző napon. A külügyminiszterek meg­beszélése is három órán át tartott. Nixon és Csou En-laj meg­beszélésén amerikai részről jelen volt Henry Kissinger, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, valamint ez utóbbi két munkatársa, John Holdridge és Winston Lord. Az előzetes megállapodás­nak megfelelően az egyes eszmecserékről semmiféle tá­jékoztatást nem adnak ki, a sajtó képviselői csupán a a megbeszélések időtartamá­ból próbálnak következtetni a napirenden szereplő témák súlyára. Az amerikai elnök felesé­ge másfél órát töltött egy Pe­king közelében fekvő népi kommunában, sétát tett a kertészetben, az állattenyész­tő telepen, meglátogatta a kommuna iskoláját, majd kórházát, ahol megte­kintett egy tűszúrásos keze­lést is. Nixon amerikai elnök és felesége Csou En-laj minisz­terelnök és más kínai szemé, lyiségek kíséretében szerdán este a pekingi sportcsarnok­ban tornabemutatót tekin­tett meg. Ez volt az első eset, hogy az amerikai elnök kínai tömegekkel találkozott: a stadionban mintegy 18 ez­ren gyűltek össze. Az NDK egyoldalú gesztusa Engedélyezik a nyugat-berliniek ünnepi látogatását A nyugatnémet kancellár — a kormánykoalíció ‘ képvi­selőinek lelkes tapsviharától kísérve — melegen üdvözölte az NDK kormányának azt a bejelentését, hogy húsvétkor és pünkösdkor lehetővé teszi, hogy a nyugat-berliniek el­látogassanak a Német De­mokratikus Köztársaságba és fővárosába. „Ezt a jóakaratot mi is jó­akarattal fogjuk viszonozni” — mondotta Brandt. Az NDK kormányának gesztusa vitathatatlanul ked­vező hatást gyakorol a szö­vetségi gyűlés most megkez­dődött ratifikációs vitájára is, mert a jobboldali ellenzék állításaira érvekkel, leplezett obstrukciós törekvéseire mél­tó választ ad a nyugat-berlini rendezés „főpróbája”. Ahlers kormányszóvivő kedden este a kelet—nyugati enyhülési törekvések újabb bizonyítékaként üdvözölte az NDK „egyoldalú” gesztu­sát. Herbert Wehner, a Német Szociáldemokrata Párt parla­menti csoportjának elnöke aláhúzta a nyugat-berlini rendezés s a jelenlegi ratifi­kációs vita összefüggését és igen elismerően méltatta, hogy az NDK még a négyha­talmi rendezés hivatalos ér­vénybelépése előtt „előlegez­te” húsvétra és pünkösdre a látogatások engedélyezését. „Ez jó hír számunkra... együtt örvendezünk a nyugat-berli­niekkel” — mondotta1 az SPD-politikus, . , Líbiai küldöttség utazott Moszkvába Az egyiptomi fővárosban és az arab világban nagy jelentőséget tulajdonítanak annak a ténynek, hogy az 1969 szeptemberében végbe­ment forradalmi hatalomát­vétel óta először utazik hiva­talos líbiai küldöttség Moszk­vába. Abdul Szalam Dzsal- lud őrnagy, a forradalmi pa­rancsnoki tanács tagja, gazdasági és iparügyi minisz­ter és a küldöttség többi tag­ja, Musztafa El-Kharrubi őr­nagy, a parancsnoki tanács tagja, valamint hat gazdasági és katonai szakértő szerdán Kairóból elutazott Moszkvá­ba. A moszkvai látogatás öt napig, esetleg egy hétig tart. A moszkvai tárgyalások megkezdése előtt a líbiai küldöttség vezetői és tagjai kedden kiadós megbeszélése­ket folytattak Kairóban Mo­hamed Szadek egyiptomi mi­niszterelnök-helyettessel s hadügyminiszterrel, valamint dr. Murad Ghaleb külügymi­niszterrel. Kairól politikai körökben annak a reménynek adnak kifejezést, hogy Dzsallud Jemeni monarchisták és ezaud-arábiai zsoldosok a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság északnyugati határkörzetében újabb tá­madást indítottak az ország területe ellen — adták hírül kedden Adenben. A mintegy kétezer főnyi ellenséges csa­patot a köztársaság haderői .visszavetették a határ szaud- arábiai oldalára. A harcban •5 zsoldos életét vesztette, moszkvai látogatása hozzájá­rul a líbiai—szovjet kapcso­latok javításához és szoro­sabbra fűzéséhez. Ennek akadálya eddig az a szovjet- és kommunistaellenes maga­tartás volt, amely Kadhafi el­nök megnyilatkozásait, kül­politikai vonalvezetését jel­lemezte, s amely arról tanús­kodott — az antiimperialista líbiai rendszer vezetői nem ismerték fel kellőképpen az. antiimperialista front nem­zetközi egységének jelentősé­gét, továbbá azt az objektív tényt, hogy az antiimperialis­ta front fő ereje a Szovjet­unió és a szocialista országok közössége Kadhafi minden politikai logikát mellőzve, egyenlőségjelet tett az Egye­sült Államok és a Szovjetunió közé, megfeledkezve arról a közismert igazságról, hogy amíg a Szovjetunió kezdettől fogva messzemenően támo­gatja az arab népek felsza­badító harcát, addig az Egye­sült Államok közvetlenül is részt vesz az arab népek el­len folytatott izraeli agresz- szióban. míg a köztársasági katonák közül tizenegyet öltek meg a betolakodók. „Szaud-Arábia és az impe­rializmus áll a hétfői ütkö­zet mögött” — hangoztatta az adeni nemzetvédelmi ta­nács közleménye. A támadó­kat a jemeni monarchisták egyik hírhedt alakja, Ali Bin Nadzsi Al-Ghader sejk vezette. Letartóztatások Észak-lrországban Szerdára virradó éjjel Dub- linban letartóztatták az ív köztársasági hadsereg négy vezetőjét. A letartóztatottá között van Cathal Gouldin; az IRA vezérkari főnök( Tony Heffernan, az IRA po litikai szárnyának főtitkár helyettese, Michael Ryan, „The United Irishman” cí mű újság igazgatója. Maudling brit belügyin: niszter az Angliában tör tént súlyos bombarobban tás nyomán megjegyezi hogy az IRA tevékenység immár egész Angliára áttér jedt. Zavargásokra kerü: sor kedden Belfastban a I éves David McAuley teme tésén is. A gyászmenetre rá­támadt egy angol katonai őr - járat, akiket a menet tagjai botokkal, esernyőkkel és egyéb tárgyakkal kergettek el. Belfast egyik külvárosá- oan egy moziban is gyújtó­bomba robbant. A rendőrség jelentései szerint jelentős anyagi kár keletkezett, se­besülés nem történt, de két asszony sokkállapotba ke­rült kórházba. Egy fiatal lányt az eset után letartóz­tattak. Kreisky Párizsban Bruno Kreisky osztrák kancellár kedd este Párizs­ba érkezett. Szerdán délelőtt megbeszélést folytatott a külügyminisztériumban, majd Schumann külügymi­niszter ebédet adott tiszte­letére. Délután Chaban-Del- mas miniszterelnök fogadta az osztrák kancellárt. Kreisky a Figarónak adott nyilatkozatában kijelentette, útjának célja elsősorban az, hogy a Közös Piac és Auszt­ria között kötendő megálla­podásról tárgyaljon. Harcok Dél-Jemenben l^orp a tenger Venus szigeténél Ciprus érseke nem kapitulál mindeddig diszkréten mani­puláló athéni kormány erő­szakos hangú ultimátumot intézett Makarioszhoz, amelyben követelte: távolít­sa el kormányából azokat a személyeket, akik ellenzik a Görögországgal való egyesí­tést, és hozzon létre „nem-: zeti egységkormányt”. Majd így folytatódott a követelés: az érsek a most beszerzett fegyvereket adja át a görög tisztek vezetése alatt álló nemzeti gárdának. Megjelent a szinen Török­ország Is. Ankara csupán a fegyverek átadását követelte, ez esetben az ENSZ-had- erőknek. A két jegyzék cél­ja világos volt: megfosztani a védekezés lehetőségétől a ciprusi kormányt, és ezáltal lehetőséget teremteni arra, hogy a felújított egyesülési követelések, a belső ellenté­tek segítségével térdre kényszerítsék az érseket. De vajon erre miért van szük­ség? Mi tüzeli Athént és Ankarát? A válasz egyszerű- az Egyesült Államók és a NA­TO. . A Görögország és az USA között aláírt egyez­mény, amely Pireuszban amerikai támaszpont létre­hozását teszi lehetővé mu­tatja: a Földközi-tenger tér­ségében mind nagyobb ka­tonai térhódítás tervei bon­takoznak ki. Pireusz után szükség van Ciprusra is, mégpedig a NATO-nak van­nak itt távlati tervei. Mi­után Málta körül bonyodal­mak zajlanak, keresni kell egy olyan helyet, amely stra­tégiailag jelentős, ahol már vannak olyan katonai léte­sítmények, „nátósíthatóak”. Ciprus erre a célra rendkívül megfelelne. A szirisi partok­tól 100, az egyiptomiaktól 200 mérföldre fekszik, és az angolok már rendelkeznek itt bázisokkal, mintegy 60 éve. Athén úgy érzi, a Pireusz­ra vonatkozó megállapodás most már szabad kezet ad neki arra, hogy „kezelésbe vegye” Ciprust. A szigetre küldték titokba Grivasz tá­bornokot, aki hajdan Cipru­son az angolok elleni függet­lenségi harc katonai irányí­tója volt. Volt. Ma már tel­jesen a szélsőjobboldalhoz sodródott. Ö mozgatja a hát­térből a ..szentek brigádja” nevű szervezetet, melynek segítségével katonai állam­csínyre készül. Jelszavuk az enózisz, a Görögországgal való mielőbbi egyesülés. Nem kétséges, hogy miért, A görögországi támaszpon­tok, a Ciprus elleni manő­verek arra késztették a szov­jet kormányt, hogy szót emeljen a térség békéjének veszélyeztetése miatt, figyel­meztesse mind Athént., mind Washingtont: nem tartható az. hogy egy szuverén állam belügyeibe ilyen módon, beavatkoznak. Állást foglalt Ciprus Kommunista Pártja is, kifejezvén bizalmát az évsakelnök iránt. Szadat elnök az arab világ biztonsága szempontjából vizsgálva a feljeményeket, emelt szót. Közben a ciprusi kormány sem tétlen. Óvja függetlensé­gét a külföldi beavatkozá­soktól. Mert Makariosz nem hajt fejet. Bürget Lajos Ciliiéi dolgozók a reakció ellen A monda szerint Venus, kikelvén a habokból a cso­dálatos Ciprus szigetén te­lepedett meg. A szerelem is­tennőjének szigete körül forrt a tenger. De ez régen volt, talán igaz sem volt. A szép sziget körül viszont ma ugyancsak forr a Földközi­tenger vize. De nem szere­lemtől, nem Venustól. Bé- kétlenebb, prózaibb, kegyet­lenebb dolgok kavarják a habokat. Hazánk területének csu­pán tizede, 9251 négyzetki­lométer Ciprus földje. Ma úgy nevezik: Anglia elsüly­lyeszthetetlen repiilögé p- anyahajója. 630 ezer lakosá­nak 79 százaléka görög, 18 százalék török, a többi an­gol, örmény, szíriai arab. Története viharos volt. Ve­lence, majd a törökök, ké­sőbb Anglia vette birtokába. 1914-ben idetelepítette első támaszpontjait, később gyar­matosította. Függetlenségét 1960-ban nyerte el, de a zürichi megállapodások értel­mében angol, görög és török katonai egységek állomásoz­hatnak területén. Államfője, Miriartosz Makariosz, kition püspöke, Ciprus érseke a függetlenségi mozgalom ve­zetője volt. 59 éves, határo­zott politikus, aki a nyolc éve folyó belső viszály alatt nemegyszer kinyilvánította: Ciprus független és szuverén állam, az ENSZ teljes jogú tagja, és visszautasít minden beavatkozást az ország bel­ügyeibe. Nos, ilyen beavat­kozásban nem volt és nincs hiány. A szigeten élő görögök és törökök között 1963-ban tört ki a konfliktus. Nem magá­tól. Athén, Görögország su­gallta, mégpedig olyan cél­lal, hogy kierőszakolja Cip­rusnak Görögosszághoz tör­ténő csatolását. Az elmérge­sedett belharcot az ENSZ- csapatok 1964 márciusában történt megérkezése mérsé­kelte. De nem szüntette meg. Ciprus földrajzi helyzeténél fogva ugyanis rendkívül ér­dekes terület mind Angliá­nak, mind az Egyesült Ál­lamoknak. de legfőképpen a NATO-nak. Makariosz vi­szont ebben a kérdésben hajthatatlan: nem teljesíti azt a követelést, hogy a szi­geten a támadó paktum tá­maszpontokhoz jusson. És itt máris napjaink ese­ményeihez érkezünk. Ve­gyük sorba, mi is történt a sziget körül mostanában. Kezdődött azzal, hogy a A cliilei dolgozók határo­zottan fellépnek azokkal a e akciós kísérletekkel szem­ben, amelyek megpróbálják gátolni a kormány által megvalósított társadalmi­gazdasági átalakulást. Több vállalat és üzem dolgozói gyűléseken ítélik el a jobb­oldali ellenzéki többség par­lamenti döntését, amely az alkotmány reformját tervezi a nagymonopóliumok érdekei védelmében, s a társadalmi szektor létrehozása ellen irá­nyul. Pedro Vuskovic gazdaság­ügyi miniszter a chilei fő­A két legnagyobb marok­kói ellenzéki párt — a nem­zeti frontba tömörült isz- tiklal és a népi erők nemzeti szövetsége — kedden este hivatalos nyilatkozatban je­lentette be, hogy bojkottálhi fogja az új alkotmányterve­zetről március 1-re meghir­detett népszavazást. A nyilatkozat megállapít­ja, hogy Marokkó történel­mének legsúlyosabb válsá­gát éli, a kormányzat és a nép közötti szakadék az uralkodó körök nemzetelle­városban tartott sajtóérte­kezletén konkrét tényekre hivatkozott, amelyek azt bi­zonyítják, hogy az alkot- mányreform-tervezet segít­ségével az ellenzék igyek­szik gátolni a kormányt a társadalmi szektor kiszélesí­tésében és megerősítésében. A miniszter elmondotta, hogy a chilei kormány az idén több gazdasági ágazat­ban jelentős beruházásokra készül. Rámutatott, hogy a Szovjetunióval való együtt­működés kedvező távlatot nyit a chilei gazdaság fej­lesztése előtt. nes politikája következte­ben napról napra mélyül. „A könyörtelen elnyomást bírósági ítélet nélküli letar­tóztatások, kínzások és ter­rorperek jelzik” — állapítja meg az ellenzék nyilatkoza­ta, amely újabb szemfény­vesztésnek minősíti a nép­szavazást és feltételezi, hogy eredményeit meg fogják ha­misítani. A rabati parlament kedd esti rendkívüli ülésén a* al­kotmánytervezet elfogadása mellett szavazott. Felytatédfats a szovjet—szír tárgyalások Szerdán Damaszkuszban folytatódtak a Szíriában tar­tózkodó szovjet párt- és kor­mányküldöttség tárgyalásai a szír vezetőkkel. A szovjet delegáció élén Kirill Mazu­rov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a mi­nisztertanács első elnökhe­lyettese áll, a szíriad kül­döttséget Abdel Rahman Ka- lafavi miniszterelnök vezeti. Castro Varsóba látogat Edward Gierek, .a LE2VJP KB első titkára szerdán fo­gadta Carlos Rafael Rodri- guezt, a Kubai KP KB tit­kárságának tágját, aki a len­gyel—kubai gazdasági együtt­működési bizottság ülésszaka alkalmából tartózkodik Var­sóban. i­Rodriguez tájékoztatta Ed­ward Giereket arról, hogy Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára egy régebbi meghívásnak eleget téve az idén ellátogat Lengyelori sízágba. Belpolitikai feszültség Marokkóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom