Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-18 / 41. szám

UPOmC TARTALMASAI Munkás a közvetítőből (3. oldal) Elmaradnak a pőtműtétek? (5. oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora (4. oldal) A röplabda NB I tavaszi sorsolása arsrrx. évfolyam m. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1972. FEBRUÁR 18, PÉNTEK (7. oldal) Újabb ENSZ •erőfeszítés Gunnar Jarring Kairóba repül Az MSZBT országos elnökségének ülése Apró Antal megemlékezése a magyar—szovjet barátsági szerződés aláírásának 24. évfordulójáról Csütörtökön a Parlament Vadász-termében tartotta el­ső ülését a Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak a no­vemberi országos értekezle­ten megválasztott 153 tagú új országos elnöksége. Az ülés napirendjén a Magyar —Szovjet Baráti Társaság ós a Szovjet—Magyar Baráti Társaság előterjesztése szere­pelt Az ülés Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZBT elnöké­nek megnyitójával kezdődött. Apró Antal megnyitó sza­vaiban köszöntötte a Magyar •—Szovjet Baráti Társaságnak az elnökség soraiban helyet foglaló nagy tekintélyű akti­vistáit, veteránjait, akik év­tizedek óta fáradságot nem ismerve munkálkodnak a magyar—szovjet barátság erősítésén. — Ez évi munkatervünk Összeállításában azok az elvi útmutatások vezéreltek bennünket, amelyeket az MSZMP X. kongresszusa így fogalmazott meg: „követke­zetesen fejleszteni kell or­szágunk szövetségét a Szov­jetunióval, a világ haladó erőinek fő támaszával. E szövetség volt és marad a Magyar Népköztársaság kül­politikájának rendíthetetlen pillére”. Tennivalóink felvá­zolásában igyekeztünk to­vábbá a novemberi orszá­gos értekezlet javaslatait is messzemenően figyelembe venni. — A Magyarország és a Szovjetunió közötti kapcso­latok társadalmi, gazdasá­gi és kulturális életünk min­den fontos területére kiter­jednek. 1971-ben ezek a kapcsolatok tovább szélesed­tek s az idén is szélesednek. Nincs olyan nap, hogy a saj­tóban, a rádióban, a televí­zióban ne kapnánk újabb és újabb híreket a magyar— szovjet együttműködés fej­lesztéséről, eredményeiről, kölcsönösen baráti szálak­kal kötődő új egyezmények, szerződések aláírásáról •— állapította meg Apró Antal, majd meleg szavakkal em­lékezett meg a Magyar Nép­köztársaság és a Szovjetunió közötti barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés 24 év­vel ezelőtt, 1948. február 18- án történt aláírásáról. — Ezzel a szerződéssel a második világháború után új korszak kezdődött Magyaror­szág életében. Az egyezmény — amelyet az országgyűlés 1948 márciusában törvénybe iktatott — egyben az új, de­mokratikus Magyarország elismerését is jelentette. És nemcsak ezt, ennél többet: védelmet és biztonságot je­lentett népi demokratikus ál­lamunk építésében. így lett — 24 évvel ezelőtt — a ma­gyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés a magyar nép szabadságának, függetlenségének első törvé­nyes és nemzetközi érvényű dokumentuma. Ez a nagy je­lentőségű okmány egyben egy új államok közötti szö­vetség, a szocialista államok szövetsége kialakulásának kezdete volt Európában. — Az egyezmény aláírása óta eltelt két és fél évtized eredményes szocialista épí- tőmuníkája és a hazánkban végbement nagy társadalmi átalakulás lehetővé tette, hogy az 1948-ban megkötött szerződést 1967. szeptember 7-én újabb húsz évre meg­hosszabbíthassuk. Ország- gyűlésünk ezúttal is tör­vényerőre emelte ezt a ba­rátsági szerződést — Az elmúlt negyedszázad során a magyar nép életéből, a mindennapi munkájából fakadó tapasztalatok tanú­sítják, hogy népünk, orszá­gunk függetlensége és szo­cialista fejlődése szempont­jából szinte felmérhetetlen jelentőségű ez a szerződés, amelynek évfordulóját most ünnepeljük. — Együttműködésünk és azok a közös célok, amelye­ket a , szerződés tartalmaz, nam irányulnak más népek ellen, ellenkezőleg, nemzeti ügyünk mellett jól szolgálják a közös ügyet: a szocialista világrendszer országainak, valamint a demokrácia, az egyetemes társadalmi hala­dás érdekeit — Politikai kapcsolataink legfőbb jellemvonása a köz­vetlen barátság, a kölcsönö­sen szívélyes testvéri, elv­társi szövetségi viszony, együtthaladás a nemzetközi politikában, a nemzetközi munkásmozgalomban min­den lényeges kérdésben — hangsúlyozta Apró Antal és ezzel kapcsolatban utalt a Kádár János és Leonyid Brezsnyev február 11 és 14 között folytatott megbeszélé­seiről kiadott közleményre, majd a két ország gazdasági kapcsolatairól szólott, ame­lyek, mint mondta, ma már a magyar népgazdaság min­den fontos ágazatára kiterjed­nék és szocialista fejlődé­sünk biztos alapját jelentik. A legutóbb megkötött egyez­mények szerint öt év alatt külkereskedelmi forgalmunk a Szovjetunióval további 60 százalékkal növekszik. Ez a forgalom az elmúlt évben 1 milliárd 647 millió rubel volt. Az 1948-ban megkötött barátsági egyezmény aláírása óta a magyar—szovjet keres­kedelmi forgalom több mint ötvenszeresére emelkedett. Még inkább szélesednek ter­melési kapcsolataink, mind több a hosszú évekre meg­kötött kooperációs egyezmé­nyek száma. A néhány nappal ezelőtt aláírt vasúti szállítóéi egyez­mény 12 millió tonna áru szállításáról szól, ez mintegy harmincszorosa az 1948-ban szállított árumennyiségnek. A továbbiakban utalt a magyar—szovjet kulturális kormányközi bizottság buda­pesti ülésére. A tanácskozá­sok középpontjában a mind­két ország dolgozói részéről egyre növekvő kulturális ér­deklődés kielégítése állt. A kormányközi bizottság gaz­dag programot dolgozott ki amelynek alánján neves szovjet színházak, zenekarok, táncegyüttesek lépnek fel nálunk, egymás után mutat­ják be a régi és az új kép­zőművészeti alkotásokat. Mind szervezettebben, fejlő­dik az együttműködés film­gyáraink és a könyvkiadók között is. (Folytatás a 2. oldalon! New Yorkban szerdán hivatalosan is megerősítet­ték a kairói A1 Ahramnak azt a hírét, fcogy Gunnar Jarring a hét végén Kairó­ba repül s Murad Ghaleb egyiptomi külügyminiszter­rel tárgyal. Az ENSZ szóvivője közlé­sét azzal egészítette ki, hogy az arab—izraeli válságban közvetítéssel megbízott svéd diplomata „pillanatnyilag nem tervez izraeli látoga­tást”, habár „nincs kizárva”, hogy a későbbiekben Tel Avivba is elutazik. A kairói A1 Ahram csütör-" toki száma Jarring küszö­bönálló útjáról szólva meg­jegyzi, hogy amikor Ghaleb külügyminiszter kapcsolat­ba lépett a svéd diplomatá­val, Jarring értésére adta: nem azért jön Egyiptomba, hogy „engedményéket kér­jen”. Ugyancsak Jarringtól idézte a lap azt a kijelen­tést. hogy az 1971. februári emlékiratra adott pozitív vá­laszával Egyiptom „már megtette a magáét”, s most Izraelen a sor. A kérdéses emlékiratban Jarring arra kért Izraeltől kötelezettségvállalást, hogy kiüríti a megszállt területe­ket, Egyiptomtól pedig ar­ra, hogy béke-megállapodást ír alá Izraellel, s elismeri annak 1967-es határait. Egyiptom az emlékiratra po­zitívan válaszolt, Izrael vi­szont nem adott választ, leg­feljebb negatívan „reagált”. A UPI kairói jelentése megjegyzi, hogy Szadat tü­relemre intő szerdai beszéde, Jarring esedékes kairói láto­gatása, a Moszkvában, illet­ve Beígrádban kiadott szov­jet—egyiptomi és jugoszláv— egyiptomi közös közlemé­nyek egyenként és összessé­gükben olyan jelek, amelyek arra utalnak: Egyiptom vál­tozatlanul reméli, hogy az ENSZ égisze alatt politikai megoldást lehet találni a közel-keleti válságra. Mind az Arab Szocialista Unió rendkívüli kong'esszu­sán, mind a közvéleményben kedvező visszhangot keltett Szadat elnöknek az a beje­lentése, hogy utasítást adott a januári sztrájkok, tünteté­sek során letartóztatott kai­rói egyetemisták szabadon bocsátására. A diákszerveze­tek küldöttsége személyesen mondott köszönetét az ál­lamfőnek. A főügyész a diákok el­len lefolytatott vizsgálat anyagát átadta az egyetemi fegyelmi tanácsoknak, s azok saját hatáskörükben dönte­nek a szóban forgó egyete­misták sorsáról. Nixon amerikai elnök, fe­lesége és kíséretük csütörtö­kön, helyi idő szerint dél­előtt 10 óra 35 perckor (ma­gyar idő 16 óra 35 perc) a Washington közelében lévő Alig néhány órával azelőtt, hogy Nixon elnök és kísérete Washingtonból elindult kínai látogatására, a saigoni ame­rikai parancsnokság bejelen­tette, hogy szerda délután óta teljes erővel folyik a lé­giháború Indokína mind a négy országa ellen, beleértve a VDK-t is. A VDK elleni kalóztámadások hevessége csak a legutóbbi karácsonyi, négynapos bombázássoro- zathoz hasonlítható és a pa­rancsnokság közleménye még homályosan sem utál rá, hogy mikor ér véget. Előbb cáfolták, később részben el­ismerték az amerikaiak a VDK felett szerdán elszenve­dett veszteségeiket. A saigoni parancsnokság csütörtökön egy Phantom vadászgép el­veszítését ismerte be, két pi­lótáját pedig eltűntnek nyil­Az ügyészi vizsgálat egyébként feltárta, hogy bi­zonyos külföldi elemek meg­próbálták a saját céljaikra kihasználni a diákmegmoz­dulásokat. Ezzel kapcsolat­ban az állambiztonsági ügyészség letartóztatásba he­lyezett két francia és egy belga állampolgárt, akik a diákmegmozdulások első napjaiban érkeztek Kairóba, s akiknél röplapokat foglal­tak le. Szombaton a háromhetes félévi szünet befejeztével megkezdődik a tanítás . az egyetemeken. Andrews légitámaszpontról elindult a Kínai Népköztár­saságba. A különrepülőgép a program szerint először Hawaii-szigetén száll le es csak szombaton indul tovább. vánította. Mint ismeretes, a hanoi ráció nyomban a szer­dai berepülések utón közölte, hogy két amerikai vadászgé­pet megsemmisítettek, sze­mélyzetük réseben életét vesztette, részben fogságba került. Dél-Vietnamban az ame­rikai B—52-es légierődök az ország északnyugati részét bombázták, közvetlenül a két Vietnamot elválasztó fegyvermentes öv-azetíől dél. re, összesen négy hullámban. Saigoni megfigyelők úgy vé­lekednek, hogy a tömeges lé­gitámadások felújítása In­dokína térségében főleg azt a célt szol­gálja, hogy Nixon kínai látogatása idején a saigoni hadsereg ne szenvedjen ér­zékeny vereségeket és az el­nök Pekingben továbbra is sikeresnek állíthassa be a „vietnamizálás” politikáját. kötény védelmi tanácskozás a megyeszékhelyen Légiháború Indokínában Nixon elindult Kínába Gáspár Sándor befejezte berlini tárgyalásait A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) és a Szabad Német Szak- szervezetek Szövetségének (FDGB) küldöttsége 1972. február 16-án és 17-én Ber­linben, az NDK fővárosában imegbeszélést folytatott. . A SZOT küldöttségét Gás- oár Sándor, a SZOT főtitká­ra, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az FDGB küldöttségét Herbert Warn, 'ke elvtárs, az FDGB elnöke, a Német Szocialista Egység­part Politikai Bizottságának ' tagja vezette. A küldöttségek tájékoztat­ták egymást szakszervezeteik jelenlegi munkájáról, a szak- i szervezetek előtt álló idősze- ; rű feladatokról. A megbeszélések során a Vét küldöttség nagy figyel­met fordított az európai biz­tonság kérdésére, támogatja a biztonsági konferencia ösz- szehívását. Az európai helyzet norma­lizálása megköveteli az NDK teljes jogú, nemzetközi elis­merését és vele diplomáciai kapcsolatok létesítését, az NDK-nak az ENSZ-be és szakosított nemzetközi szer­vezeteibe való felvételét. A két küldöttség véle­ményt cserélt az európai szakszervezeti konferencia összehívásáról. Megítélésük szerint Európa dolgozóinak érdeke, hogy tanácskozás kezdődjék a különböző irányzatú európai szakszer­vezetek vezetői között. A SZOT és az FDGB mélységes szolidaritással kí­séri és segíti a hős vietnami nép harcát, szolidáris az arab népek és minden sza­badságért küzdő nép harcá­val. Felelősségteljes felada­tának tekinti a békéért ví­vott küzdelmet, a nemzetkö­zi munkásmozgalom egysé­gének erősítését. A küldöttségek tárgyalásai a nézetek teljes azonosságán alapuló szívélyes, baráti lég­körben folytak. ★ A SZOT küldöttsége pén­teken utazik haza Berlinből. Kovács Imre, a Magyar Népköztársaság NDK-beli nagykövete csütörtökön este fogadást adott a SZOT Gás­pár Sándor vezette küldött­sége tiszteletére. A Szabolcs-Szatmár me­gyei termelőszövetkezetek és állami gazdaságok növény­védelmi szakemberei részé­re tanácskozást rendezett csütörtökön Nyíregyházán, a technika házában, a Magyar Agrártudományi Egyesület növényvédelmi szakosztálya, a TIT nyíregyházi járási szervezete. A szakemberek megvitat­ták a tavalyi termelési ered­mények és a kémia haszná­latának összefüggéseit. Sok szó esett a legégetőbb prob­lémákról, a nagy adagokban alkalmazott, emberi életre is veszélyes szerekről, ame­lyeknek maradványai min­den művelés alatt álló terü­leten, a védelmi időszakot követő hosszú időn túl is fellelhetők. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a megye csaknem egymillió hold mű­velés alatt álló területének mintegy kilencven százalé­kán használják a kemikáliá­kat, akkor indokolttá válik minden olyan intézkedés. amely az egészség védelmé­ben szigorítást jelent — álla­pították meg a szakemberek. — A nagy hatású, .és hosszú időn át mérgező anyagok — hozzá nem értők alkalmazá­sa révén — emberek soka­ságának egészségét károsít­hatja. Sok ilyen példa volt már megyénkben is és ez óva int minden szakembert. Különösen a megye 52 000 hold gyümölcsösében szük­ségszerű az erős mérgek al­kalmazása, s ezek maradvá­nya könnyen kikerülhet a piacokra is. A tanácskozáson részt vevő Seprős Imre, a MÉM nö­vényvédelmi szolgálatának igazgatója elmondotta, hogy nemzetközileg is nagy szi­gorral ellenőrzik a szerma- rad vány okát gyümölcsön és egyéb terményeken. Ezért szükségszerű a jövőben na­gyobb eréllyel ellenőrizni a forgalomba kerülő termé­nyeket, gyümölcsöket. A MÉM igazgatója kérte a szakembereket, hogy a jövő­ben nagyobb körültekintés­sel lássanak a permetezés­hez. Ezzel lehetővé válik, hogy a többnyire megszo­kásból eredő 14—15 perme­tezést, alaposabb ismeret se­gítségével 10-re csökkentsék. Nem indokolt csak azért nagy mennyiségű vegyi anyagot felhasználni, mert eljött az időszak, amely va­lószínűsíti az egyes kártevők megjelenését. Ezért — java­solta a növényvédelmi szol­gálat vezetője — a termelő gazdaságok több típusú „élettani megfigyelő” előre­jelző kis állomást létesítse­nek a kertekben. Ezek köny- nyen házilag is előállíthatok, s pontosa:i meg lehet figyel­ni segítségükkel a kártevők rajzását. A Szabolcs-Szatmár me­gyei növényvédelmi szakem­berek filmen is megnézték a rovarok biológiai tevékeny­ségét, amely segítségül szol­gál majd a gyakorlati mun­kában. (újlaki) VILÁG PRQLETÁRJAI,E6YfiSflUETEKt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom