Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-11 / 8. szám
}972. Január n; K*LET-MAGYARORSZAO 8.' MA Nem lesz tiszavirág Szabolcs érdekében Egymilliós megyei alapítvány a tehetséges fiataloknak, az alkotóknak öévi epilógusnak Is nevezhetjük az országoséin is figyelmet keltő kezdeményezést: a megyei tanács 1 millió forintos alapítványt létesített Szabolcs-Szatmárban. Ezzel a megyei szervek intézményes alapokra helyezték a tehetséges fiatalok felkutatását, továbbképzését, a megye érdekében végzett kiemelkedő szakmai és tudományos munkásság elismerését, jutalmazását. Nem egyetlen évre, időszakra elhatározott „alkalmi” felbuzdulásról van szó, hanem folyamatos, minden évben megújított gondoskodásról. Miért újszerű és nagy figyelmet érdemlő lépés ez megyénkben? Azért, mert eddig nem volt — és tudomásunk szerint más megyékben sincs még — ilyen alapítványrendszer, amely az általános iskolától az egyetemig, főiskoláig kíván pártfogója lenni a tehetséges fiataloknak. Magas színvona- fon kívánja honorálni a napi alkotómunkában — szakterületükön — kiemelkedő teljesítményt elérőket is. Az alapítvány erkölcsi és anyagi kedvezményeiben bárki részesülhet, aki a követelményeknek megfelel. Több lépcsős jellege, jpl kidolgozott szervezeti, pénzügyi alapjai, távlati programja garantálják, hogy nem lesz tiszavirág életű... Megtoldani az alapítványt S most közelebbről az alapítvány. Az első lépcső a tanyai diákotthoni akcióhoz kapcsolódik. A megyében a IV. ötéves tervben 13 millió forintot költenek központi beruházásból tanyai általános iskolai diákotthonok építésére, felszerelésére, a körzetesítés megoldására. Ez nyújt a tanyákon és kis településeken élő fiataloknak egyenlő esélyeket á továbbtanuláshoz, megszünteti a hátrányos helyzetet, amely már az általános iskolában megpecsételi az egyébként tehetséges fiatalok továbbtanulását. A’ megyében . jelenleg kétezer általános iskolás korú fiatal diákotthoni elhelyezése/ vár megoldásra, zömében állami, tanácsi erőforrásokból, s az elindult társadalmi akció kibontakoztatásával. Ennek a társadalmi akciónak is gazdája kíván lenni az alapítvány Tovább szorgalmazza az üzemek, tsz-ek, intézmények, a megye társadalmának anyagi részvételét a gondok enyhítése érdekében. Olyan szemlélet kialakítását igyekszik táplálni, elterjeszteni, amely nem egyszeri, kampánységítésnek fogja fel a kollégiumi akciót, nem kulturális és egyéb pénzek egy részének „átutalásával” tartja „letudottnak” az ügyet. A legkisebb anyagi hozzájárulást is szívesen fogadnák a diákotthoni alapítvány felelősei, de az lenne a kívánatos, ha a szabolcsi emberek 10 és 10 ezrei éreznék egyéni kötelességüknek is az akció támogatását. Kommunista szombatokon, vasárnapokon, társadalmi munka Utáni keresetekkel vennék ki részüket a nagy munkából, ami megrövidíti az időt, előbbre hozza a tanyák és kis települések fiataljainak felzárkózását, tehetségük kibontakoztatását. 220 fiatal otthona Legalább ilyen fontos az alapítvány középiskolai része, amely intézkedések sorát teszi lehetővé a tehetséges munkás-paraszt gyermekek továbbtanulása érdekében. Sok szó esett és esik erről a problémáról minden fórumon. Joggal állapították meg megyénkben is: most már következzen a cselekvés. Az idén önálló középiskolai kollégiumot létesítenek a megyeszékhelyen, ahol. az egy- egy szaktárgyban vagy készségtárgyban tehetséggel rendelkező munkás-paraszt tanulókat helyezik el. Kétszázhúsz szabolcsi fiatal kap itt otthont és kiemelt gondoskodást. Eddig ugyanis sok általános iskolában jól tanuló, tehetséges fiatal kallódott el, amikor bekerült a középiskolába. A kisebb keresetű szülők megfelelő könyvekkel, a művelődéshez szükséges költségekkel nem tudták ellátni a gyermekeiket! Ilyen gondjuk nem lesz a tehetséges fiatalok kollégiumába bekerülőknek. Az idén elkészülő új nyíregyházi középiskolai kollégiumban az alapítványból -r- és az üzemek által felajánlott összegekből — gondoskodnak a teljes ellátáson túl állandó szaktárgyi' korrepetálásról, hangverseny-, színházjegyről, mozibérletről. Képtelenség lenne felsorolni mindent. Röviden a fakultatív tárgyak, vagy különórák, a kirándulások, a ruházati és iskolai felszerelések költségeit, könyvet, a zsebpénzt a kis keresetű szülők helyett az alapítványból fedezik. Mindezt, ami sok esetben eldöntötte, hogy megállja-e a helyét a fiatal a középiskolában. Ugyancsak az egy-egy tárgyban átlagon felüli tehetséget eláruló tanulók kiválogatását, felkutatását célozzák a szaktárgyi versenyek, melyet szintén az alapítványból fe'deznek évi 50 ezer forintos összegben. Kitüntetés, aranyjelvény A tehetséges, egyetemet, főiskolát végzett fiatalokat — akik megyénk főiskoláin, vagy az ország bármely egyetemén, főiskoláján kitűnő eredménnyel végeztek és sikerrel vettek részt a tudományos diákköri bizottságokban és Szabolcs-Szatmárban akarnak elhelyezkedni — aranyjelvénnyel, oklevéllel és 15 ezer forinttal tüntetik ki. A kitüntetés előfeltétele, hogy a pályázó érvényes munkaszerződéssel rendelkezzen és vállalja, hogy 3 évig megyénkben dolgozik. Külön fejezet foglalkozik az évenként hét témában meghirdetendő tudományos jellegű pályadíjak odaítéléséről. Témánként hat-, négy- és kétezer forintos első, második és harmadik díjat osztanak ki a tudományos koordináló bizottság javaslata alapján. Szabolcs érdekében Az alapítvány . összegéből intézményesen nivódíjban részesülnek azok a hivatásos és nem hivatásos művészek és együttesek, akik az év folyamán a színház-, a képzőr, a zeneművészetben, az irodalomban és népművészetben a legkiemelkedőbb teljesítményt érték el. Évenként művészeti díjakra 50 ezer forintot használnak'fel, egy-egy díj összege 6 ezer forintnál kevesebb nem lehet. Rangos elismerésről gondoskodik az alkotói alapítvány azoknak, akik kiemelkedő elméleti vagy gyakorlati munkásságukkal, szakmájukban hosszabb időn át megyei vagy országos mértékben is figyelemre méltó eredményt értek el. Természettudományi," . társadalomtudományi és művészeti alkotódíjakat tartalmaz az alapítvány 30 ezer forintos első, 20 ezer második és 10 ezerforintos harmadik díjakkal egy-egy kategóriában. Évenként egy díjat szándékoznak ■ kiadni, az idén a természet- tudományit, jövőre a társadalomtudományit és 74-ben a művészeti díjat. A díjakat kivételesen indokolt esetben megyén kívüliek is megkaphatják, ha munkásságuk jelentősen hozzájárul a megye fejlődéséhez. Nagyvonalakban ismertettük csupán az egymilliós megyei alapítvány fontosabb részeit. A tehetség, az alkotókedv, a megye szellemi életének kibontakoztatásában új, jelentős lépés az alapítvány életre hívása. Páll Géza A tiszta Nyíregyháza gátjai Válaszol a közegészségügyi felügyelő Nyíregyházát a régebbi időkben az ország egyik legtisztább városának ismerték. Sajnos az utóbbi években ezt már nem lehet elmondani róla. Nem egyszer szóvá is tettük, hogy nem seprik 1 az utcákat, a bérházak udvarán szeméthegyek állnak. A legforgalmasabb utcákat is elcsúfítják az úttesten elhelyezett, szeméttel telerakott ku- kaadányekkel és amikor azok már tele vannak, a mellette lévő szemétkupacokkal. Ezzel a problémával kerestük fel a városi tanács egészségügyi osztályát. — Nem könnyű kérdésre kell válaszolni -t- kezdi a választ dr. Kardos Katalin közegészségügyi felügyelő. — Az egészségügyi Osztályt komolyan aggasztja ez a probléma, de igen nehéz rá megoldást találni. Mióta megszűnt a városgazdálkodási vállalat, annak munkakörét az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat vette át, de ezzel nem oldódott meg a város tisztán tartása. Be kell ismernünk, hogy nem . megfelelő állapotok uralkodnak. Nincsenek meg a szükséges feltételek, de elsősorban nincs elég kukagépkocsi. összesen három van a városban, de ebből egy mindig rossz, tehát csak kettő vehető számításba. Nem tudják biztosítani a bérházak udvarán elhelyezett gyűjtőkből a szemét kétnaponkénti elszállítását sem. Jó, ha egy héten egyszer elviszik a szemetet. Ez télen még elviselhető, de a nyári meleg hónapokban rendkívül veszélyes, mert állandó járványveszélyt rejt magában. « Problémaként jelentkezik még a csatornával el nem látott utcák állapota. Ezeken a helyeken az utcára vezetik ki a mosogatóiét és a háztartásból kikerülő összes szennylevet, ezzel a város szennyeződését nagyban elősegítik. Meg kellene oldani ezt a problémát is. Gondoskodni kellene arról, hogy a városnak azon részein, ahol még nincs csatornázás. házi szennyvízgyűjtőt létesítsenek. A város tisztán tartásának megjavítása azon is múlik, hogy a lakók maguk is törődjenek a tisztasággal. Gondoskodjanak arról, hogy rend le» gyen saját portájukon. Nem segíti elő a város-tisztaságát az sem, hogy a kuka- edényeket utcasorodon át az úttestekre helyezik ki. A város higiénája szempontjából ez nagyon rossz megoldás. N.:m is beszélve arról, hogy az esztétikát is sérti ez az állapot. A tisztasággal kapcsolatos tanácsi rendelkezés szerint r.z utc: i a gyalogjárdák és az úttert k takarítását reggel 7 óráig be kell fejezhi. Sőt a rendelkezés úgy szól: „ha a gyalogjárdák és az úttest közötti zö'.d sáv nem haladja meg a 2 méter távolságot, akkor a háztulajdonos a zöld sáv területét is köteles tisztán tartani, portalanítani”. Az a probléma is felvetődik, hogy a város központjában lévő üzletek előtt lévő járdáid tisztán tartása kinek a feladata. Pedig világos a városi tanács határozata: ezeken a területeken a gyalogjárdák tisztán tartása a boltvezetők, üzletvezetők feladata. Farkas Pál R_E_N_D_E_L_E_T_ a szövetkezeti lakások értékesítéséről és átruházásáról A lakásforgalom megköny- nyítése érdekében az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter együttes rendelet bein szabályozta az állampolgárok tulajdonában álló tanácsi érté- kesítésű, valamint szövetke- zjeti lakások elidegenítésének (eladásának, cseréjének, elajándékozásának és tartási- éietjáradéki szerződés útján történő átruházásának) egyes kérdéseit. Az intézkedés új vonása, hogy a tanácsi érLekesitesu, vuó/ szövetkezeti taaas tulajdonosa most már forgalmi áron értékesítheti lakását. Edaig ugyanis nem kérhetett toooet, nunt amennyiért ko- raoban vásárolta a lakást, ismeretes, hogy a tanácsi er- teüesitésu és a szövetkezeti lakásokhoz jelentős támogatást nyújt az atlam, ezert a rendelet kimondja, hogy ha a tulajdonos a tanácsi értékesítést követően első ízben ru-* házzá át tulajdonjogát adásvételi, ajándékozási, vagy életjáradéki szerződéssel, akkor adásvételnél az eladónak, elet járadéki szerződésnél a tartásra kötelezettnek, ajándékozás esetében pedig a megajándékozottnak ' állami támogatás visszafizetése címén 37 ezer forintot kell leróni az illetékes tanács fejlesztési alapjának javára. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az ingatlancserére és arra az esetre, hogy ha a lakást a házastársi vagyonközösség megszüntetése, vagy hatósági határozat alapján idegenítik el. Az állami támogatást egyébként 30 napon belül vissza kell fizetni, de a megajándékozottnak és a tartásra kötelezett személynek jövedelmi és szociális helyzetére való tekintettel •részletfizetési kedvezményt adhat az első fokú adóügyi hatóság. A rendelet kimondja, hogy ha a leendő új tulajdonos a lakásra vonatkozó OTP-kölcsön tartó zást átvállalja, akkor a kölcsőnfeltételeket jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetének figyelembevételével kell újólag megállapítani. A tulajdonos kérheti a lakásügyi hatóságtól, hogy az államnak visszaadott lakás ellenében biztosítson részére — ugyancsak tanácsi értékesíté- sű — másik lakást. Ezt az újabb lakást is a korábbi rendelkezésekben meghatározott pénzügyi feltételek és szociálpolitikai kedvezmények alapján kell értékesíteni. A pénzügyek lebonyolításában azonban több eltérést kell figyelembe venni. A korábban kifizetett előtörlesztés és kölcsöntörlesztés együttes összegét — évenként 1 százalékos értékcsökkenés levonásával — az újabb lakás eladási árának törlesztésére kell elszámolni. Ez az intézkedés lehetővé teszi a szövetkezeti és egyéb tanácsi értékesítésű lakások kiterjedtebb minőségi cseréjét, eladását, mert a régebbi lakásra jelentkező vevőnek is csdk az eladási ár 15 százalékát ' kitevő előtörlesztési összeget kell befizetnie, holott korábban a régi tulajdonos által befizetett részletek költségeit is fedeznie kellett. Az új rendelkezés egyszerűsítette a szövetkezeti lakas cseréjét, eladását azzal is,- hogy a leendő tulajdonosnak elegendő a szövetkezet igazgatóságának benyújtott írásbeli nyilatkozatban vállalni, hogy előírás szerint teljesíti a lakással kapcsolatos fizetési kötelezettségeit. Ezután tehát már nem a szövetkezet igazgatóságának hozzájárulásától, jóváhagyásától függ a lakás vásárlójának személye. Az új rendelet január 1-én életbe lépett. (MTI) Gazdasági jegyzet; 1 Kétszer kettő: négy! Bármilyen különös,' a fenti elemi iskolás számtani példával kell kezdeni a Nyírségi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének új kezdeményezését. Az érdekvédelmi testület ugyanis több, mint hatvan tagszövetkezete számára -szolgáltatásképpen létrehozott műszaki emberekből egy olyan csoportot, amelynek már a neve is idegenül hangzik a tájékozatlan emberek számára: érintésvédelmi csoport. Annál érthetőbb ez a közös gazdaságok vezetői számára akik — különféle törvényes és igazságos jogszabályok értelmében — arra voltak kötelezve, hogy elektromos berendeléseiket „hitelesítsék”, állandóan ellenőrizzék azoknak balesetvédelmi készültségét, veszélymentességét. Erre különféle előírások vannak. A csoport hat vizsgálatot végzett négy hónap alatt. Ebből a máriapócsi a legérdekesebb. Az elvégzett elektromos munkák számláinál hetvenkétezer forint jogtalanul felszámolt költséget számítottak ki. Aki számlázott, annak maga felé hajlott a keze. Azt mondta: legyen például kétszer kettő öt. Csakhogy nem öt. A számlázási rendszert ismerő szakemberek — minden ellenvetés nélkül — bebizonyították ezt. Jó lenne odafigyelni a többi kétszerkettőre is. (gnz) Kisfiú — nyitott tenyérrel Nyíregyháza, étterem, vasárnap délután, három óra. Egy 8 év körüli kisfiú jön be és sorba kéregeti a vendégeket: „Tessék már adni 1 forintot!" Ilyet még Nyíregyházán is régen láttunk. Mondom neki: hol lakik az édesapád. (Pesten, a nyolcadik kerületben még kéregető kisfiúk ilyenkor el szoktak menekülni, mini a Twist Olivér film kis koldus kizsákmányoltjai.) Ma rád. büszkén a szemembe né és azt moedia- A börtö" ben ” Megsajnálom. Kérdem pincéreket: ismerik ezt a gyereket? Ismerik. Csak rosszul mondja a gyerek. Nem az édesapja, hanem az édesanyja volt a dutyiban, zsebtolvajlásért, már nem is először. A gyereket közben egy vendég az asztalához ülteti, el is beszélget vele, ad is neki valamit, pénzt is, enni is, inni 's... Na jó. Az anyja ül. És az apja? Az egy nyíregyházi köstisgtasági munkás. Arról ismeretes, hogy mindig iszik. Szinte elég is volna, amikor nyílik az ajtó, alacsony termetű,, pirospozsgás arcú férfi nyit be rajta és a pincérek azt mondják: ez valami rokona. Odamegyek hozzá és kérdem: ismeri ezt a gyereket? Hogyne ismerném! — mondja büszkén. Én vagyok az apja. ★ Beszélgetés az apával: — Mennyit keres? — Ezerkétszáz forintot. — Ad eleget enni ennek a gyereknek? — Adok. — Akkor miért kéregét a gyerek ? — Nem magának teszi. Hanem a másik tizenegy testvérének. — Miért őt küldi? — Mert ő a legkisebb.-- Akkor miért őt koldul- tatja? •=-' Mert a töhbi nincs otthon. — Hol vannak? — Állami gondozásban. — Ez az egy miért pines ott? — Mert csak 9 éves korukban veszik be őket. Ez meg még csak nyolc. — Nem érti, milyen ellentmondásba került? Előbb azt mondta, a gyerek a 11 testvérére koldul. Most meg azt mondja, hogy a 11 testvér nincsen otthon. Ha eltartják őket, miért kellene koldultat- ni a gyereket. — Maga rendőr? — Nem. Végignéz, kimegy az étté-- rémből. Kint, az ajtó előtt már várja a kisfiú és gondosan megszámolva átadja neki, amit egy röpke negyedóra alatt összekuncsorgott a vendégektől. Nézem az ablakon át, nem vesznek észre. Pontosan 10 forint. Az apu köszön a gyereknek, elküldi a másik kiskocsma elé, ahol egy félóra múlva találkoznak, — mondja. Aztán bejön a pénzzel és büszkén rendel egy deci cseresznyepálinkát. Józan. Ki kell szolgálni. ★ Éjjel a kisfiúval álmodtam. Olyan értelmes kis szeme volt. Vajon mi lesz belőle? Gesztelyi Nagy Zol táp
