Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-23 / 19. szám
RELET-ÄfAe¥A8ÖRS2Ä@ = VASÁRNAPI MELLfiRLBf ss'fi áte«öái? is. REPÜLÖGÉPLÉPCSÖ ELTÉRÍTŐ — Ezennel kinevezem önt e hajó kapitányának! A TECHNIKA CSODÁJA — Nem gondolod, hogy egy embert illetlenség rács Mögött tartani?! • Tudomány • TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA • Tudomány <* A vitaminok természetes forrásai Szervezetünk téli és kora tavaszi felvértezéséhez a vitamintabletták mellett érdemes még sokkal fokozottabban igénybe venni a természetes vitaminforrásokat: a nyers gyümölcsöt, a zöldségféléket és a belőlük, a vitamintartalmuk megőrzésével előállított különböző készítményeket. Gyümölcs, zöldség — télen is! Közismert, hogy a citrom bőven tartalmaz C-vitamint. 100 g. citromlében átlagosan 35 mg C-vitamin van. A zöldségfélék közül azonban több is vetekszik a citrom vitamintartalmával. A paprikán kívül a karalábé is kétszer-háromszor több C- vitamint tartalmaz, mint a citrom. Hasonlóan magas a karfiol, a különböző káposztafélék és a kiválóan tárolható, nálunk mégis alig termesztett bimbóskel vitamintartalma is. Ezért különösen jó hatású a nyers karalábé, akár feldarabolva, akár reszelve fogyasztjuk, és a nyers fejes káposztából készített káposztasaláta. A sütőtök C-vitamin-tartalma csak valamivel marad el a citrométól és ami különösen értékessé teszi, hogy megsütve sem csökken nagyobb mértékben a vitamintartalma. A burgonya C-vitamin- ból ugyan, csak 15 mg-ot tartalmaz 100 g-onként, de mivel rendszeresen, jelentős mennyiségben fogyasztjuk, számottevő ez a vitamintartalom is, ha héjában főzik a burgonyát, és nem hámozva. A tél végi, kora tavaszi hónapokban egyre nagyobb mennyiségben piacra kerülő primőr zöldségfélék közül a sóskából és a parajból már 10—15 dkg fedezi a napi C- vitamin-szükségletiinket. Zöldpaprikából még a fele mennyiség sem kell, és a zöldhagymában, hónapos retekben is van C-vitamin. A télen is mind gyakrabban fogyasztott alma egyes fajtáinál a C-vitamin-tarta- lom megközelíti a citromét. Ilyen többek között a téli aranyparmen és a Boskoop fajta. Ezért is megérdemlik a helyet a kiskertekben. Nagyüzemi gyümölcsösökben ugyanis különböző, üzemi szempontból kedvezőtlen tulajdonságaik miatt jóval kevesebb van belőlük, mint a jonatán- és a gol- denfákból. A fogyasztásukkal kapcsolatban azonban különös figyelmet érdemel az a megállapítás, hogy az almagyümölcsnél — a citrommal ellentétben — a héjrészben van a C-vita- min-tartalom legalább kétharmad része, és sokszor éppen ezt távolítjuk el fogyasztás előtt. Á-vitamin — sült tökből Semmivel sem kisebb jelentőségű a zöldség- és gyümölcsfélék egyéb vitamintartalma sem. A paraj, a száraz borsó, a bab és a dió, a mogyoró, a gesztenye gazdag B-vitaminban. A-vita- mint a növények nem tartalmaznak, viszont előanyaga a karotin, ami a szervezetünkben A-vitaminná alakul, több zöldségfélében is bőven van. A napi A-vitamin-igé- nyünk 15 dkg sült tök, ugyanennyi kelkáposzta és sóska elfogyasztásával kielégíthető. Sárgarépából jóval kevesebb szükséges, mert közismerten magas a karotin- tartalma. A D-vitamin érdekes módon sem a zöldség- sem a gyümölcsfélékben nerr mutatható ki számottevő mennyiségben. A gombában ugyanakkor annyi van, hogy másfél dkg <essperkegamba fedezi a gyerekek, egy dkg a felnőttek napi vitamin- szükségletét. Mindezek áz értékek megfelelő feldolgozással „át- menthetők” a különböző gyümölcs- és zöldsegkészít- ményekbe is. A két legnagyobb C-vitamin-tartalmú gyümölcs, a feketeribiszke, aminek vitamintartalma közel négyszerese a citroménak, és a csipkebogyó, a vadrózsa begyűjtött termése, ami kereken hússzorta több vitamint tartalmaz, mint a citrom, szintén valamilyen formában feldolgozva fogyasztható legjobban. Szörp és gyümölcslé Ilyen szempontból mindenekelőtt a legfeljebb 70 C°- os hőkezeléssel tartósított, szűrt, vagy rostos gyümölcs- leveket érdemes jóval nagyobb mennyiségben fogyasztani. Ezeket folyékony gyümölcsnek is nevezik, mert gyakorlatilag olyan le- vek, amelyek megőrzik a gyümölcs összetételét, a vitamin- és más hasznos alkotórész-tartalmát. A természetes tej savas erjesztéssel kapott savanyúságok, a savanyú uborka, a különböző saláták, de különösen a savanyú káposzta jelentős vitaminforrások, mert még a C-vitamin élettartamát is fokozza a savanyú közeg. A különböző ízek, jamok, amelyeket a konzervgyárakban légritkított térben végzett főzéssel állítanak elő, a különböző hőálló vitaminok mellett, megőrzik az eredeti C-vita- min-tartalom 20—35 százalékát is. A mélyhűtéssel tartósított gyümölcs- és zöldségféléknél is legfeljebb csak a C-vitamin mennyisége csökken kisebb mértékben a tárolás alatt. Miután azonban kikerülnek a hűtővállalat körülbelül mínusz 20 C° hőmérsékletű hűtőkamráiból, ne tároljuk otthon hosszabb ideig, még hűtőszekrényben sem, mert a legfeljebb fagypont alatti néhány fokon tárolva értéküket csökkentő elváltozásokat szenvednek. Komiszár Lajos Földrengések története A természeti katasztrófák közül napjainkban talán a földrengésekkel és ezek előrejelzésével foglalkoznak a legtöbbet a kutatók. Ezen a téren Japán vezet, az a szigetország, amely a földrengésektől, szökőáraktól a vulkánkitörésekig a legtöbbet szenved a természeti csapásoktól. A jelenben élők azonban nemcsak a jövőt kutatják, hanem a múltat is. Ahhoz, hogy A FÖLDRENGÉSEKET ELŐRE JELEZZÉK, szükséges feltérképezni azt, hogy az elmúlt évszázadokban milyen vidékeken és milyen időközökben, milyen ihevességgel pusztított a földmozgás. Az UNESCO irányitása és finanszíretsása mellett tíz esztendővel ezelőtt indultak be azok a kutatások, amelyeknek célja: az elmúlt két évezred földrengéseinek visszapörgetése időben és térben. Igen nagy munka ez, amely még nem is ért véget. Dr. N. Amhaissayers angol kutató az egyik vezetője ennek a nyomozó munkának. Nemrégiben elmondotta egy francia tudományos lap munkatársának, hogy széles körű irodalmi nyomozást folytattak eddig és folytatnak a jövőben az elmúlt évszázadok földrengéseinek visszapörgetésére. Régi latin, bizánci, szíriai, arab, georgiai írásokat, irodalmi és földrajzi dokumentumokat böngésztek át. Néhány részeredmény az eddigi munkából: Az i. sz. 10. évétől 1699-ig több mint 3000 földrengést regisztráltak — az irodalmi emlékek szerint — Isztambul környékén. Ugyanezen a vidékén két csendes évszázad volt a VII. és a XII. századok. Szintén Isztambul vidékén az V., a VI. és a XV. évszázadban erős földrengésekről VALLANAK A KRÓNIKÁK. Jelentős földrengések színhelye volt Isztambul környéke a csendes periódusokat kivéve általában minden 55 évben az elmúlt két évezredben. Dr. Arwbassayers szerint tehát évszázadok távlatában meg lehet állapítani bizonyos ritmust a földrengések előfordulásának gyakoriságáról egyes területeken, ugyanakkor azonban ma még kevés adat gyűlt ossz« ahhoz, hogy a jövőre nézve ezekből az adatokból konkrét következtetéseket lehessen levonni Térben is nyomozzák m elmúlt idők földrengéseit. Milyen zónákban játszódtafe le ezek a jelenségek? Az i, sz. első öt évszázadában Anatolia vidékein jegyezték fel a legnagyobb rengéseket, Később a VI. századtól ez a zóna fokozatosan áttolódod? a Holt-tenger vidékére. A régi földrengésekkel kapcsolatban napjaink kutatója természetesen más kérdéseket is felvet. Milyen városokat, településeket érintettek a pusztító földlökések? Ambassayers szerint emberéletben nem volt olyan nagy veszteség, amint ma azt gondolnánk. A földrengések ritkán érintették a nagyobb településeket. ÉVSZÁZADOKKAL EZELŐTT a földön a népsűrűség jovai kisebb volt, mint napjainkban a XX. században. Természetesen előfordult, hogy városok és falvak is szenvedtek a földrengésektől. Ugyanakkor fel lehet tételezni, hogy az illető kor építészei is levonták a földrengésekből a „technikai jellegű” következtetéseket. A földrengés pusztította vidékeken is fennmaradtak épületek több száz, sőt ezee éven keresztül. Ez azt bizonyítja, hogy a masszív kőépületek nemcsak az idő vasfogát, de a rengéseket is túlélték. A másik érdekes kérdés az, hogy a földrengések mennyiben befolyásolták egyes népek elvándorlását, egyes civilizációk eltűnését ? Bizonyos civilizációk eltűnésével, népek elvándorlásával kapcsolatban a történelemnek kétségtelenül meg,-- vannak a maga fehér foltjai, A neves angol kutató szerint azonban az elmúlt két évezredben pusztított földrengések lényegesen nem befolyásolták A NÉPEK ÉS CIVILIZÁCIÓK történetét. Igaz, hogy a helyi kríziseket súlyosbíthatták ezek a földrengések, de a fejlett államok és civilizációk nem tűntek el hatására.’ Csupán a földrengések nem világosítják meg az utókon előtt a történelem fehér foltjait. h. *r„ KERESZT REJT V ÉNH 1*3«. január 23-án halt meg Virág Benedek költő és történetíró. Modern költőnk „Ének Virág Benedekről” c. versében örökítette meg emlékét. A vízsz. 2. és függ 1. sorokban a versből idézünk, míg a vizsz. 38. a költő nevét tartalmazza. Ezeket keU beküldeni. VÍZSZINTES: 13. Alattomos, kétszínű. W. Régi ürmérték betűi keverve. 15. Válaszol. 16. Nemes , gáz. 17. Énekkar. 18. Magasba tart. 20. A törzshangsor ötödik foka. 22. Védelmez. 24. Hasznos Ízeltlábú. 26, Sebhely. 27. Televízió típus lelzö. 28. Vízinövény. 29. Igen jó vezető, fém. 30. Építészeti stílus. 31. Eszme. 32. Szélein körözi 33. Hangtalan „tizes”. 35. Húz, 37. Római kettes. 42. Megyénk szülötte, részt vett a spanyol szabadságharcban. 44. Művészi alkotás. 45. A rádió elnöke (István). 47. Régi latin köszöntés, magyarul + A. 50. A középkori vallásos irodalomban szereplő rejtélyes, csak a kiválasztottak által megpillantható csodatevő kehely 51. Elektromos töltésű atom. 52. Fonalat készít 54. Saját Ifízüleg. 56. Község megyénkben. 58. Kapocsfajta. 59. Kétezer római számmal. 60. Amerikai költő és író (1809—1849). 62. Gát. 65. Bibliai hajós. 66. Azonos mássalhangzók. 68. Zamat. 69. összevissza : leng! FÜGGŐLEGES: 2. ZS. L. E. 3. Bizonytalanul áll. 4. Nem latinul. 5. Indíték. 6. Eszes. 7. Szolgálat ellátásában a következő. 8. ...Roa, kubai külügyminiszter. 9. Gazdasági Főtanács. 10. IEE. 11. Gyümölcs. 12. Tea, idegen nyelven. 18. Kenyér da abka. 21. Ajtóstól jön a házba. 23. Építményt tartó szerkezet. 35 Be van fejezve. 26. Helyhatá- rozoi kérdőszó 27. Török férfinév. 33. Szalonnafajta. 34. Ravaszdi. 36. Szenvedő hangot ad. 3«. Kelevéz, egynemű beta, 3». Tantál vegyjele. 40. LT. 41. Férfinév. 43. Nyújt 46. Kisgyermekköszönés. 48. Széptevéssel, 49. Katonai erővel meghódít. 51. Becézett női név. 53. Hegedűművészünk. a Zeneművészeti Főisko- .a tanára,' érdemes művész (Tibor). 55. Bársonyfajta. 57. Néve- ' ős hangszer. 59 Lágy hangsor. 51 vissza: erre keU a pontot tenni. 63. Görög betű névelővel. 54. AMO. 65. Szóösszetételek elején a vele összetett fogalom új voltát jelölt 67. Vallásrövidítés. 60. Nemzeti Vállalat. A megfejtéseket január 31-ig ama he küldeni. Csak levelezőlapok beküldőt-: megfejtéseket fogadunk el! Január 9-i rej tvénypályázatunt. megfejtése: „De jó hideg van; Jön ez a tél csikorogva, szuronyai ragyognak, égnek, sortüzeit arcodon érzed." Nyertesek: Banner Éva. Bo zsik Sándorne, özv. Jakab Istvánná, Oláh Sándor és Székely Mihály nyíregyházi, Paczári István baktalórántházt Ignáth Anna máriapócsi, Kerekes Ferencnél nyírbátori, Kiss Kálmánné nyír- jákói és Fekete Erzsébet panyo- lai kedves rejtvényfejtőink. A nyereménykönyveket postáit elküldtük. 91. KISSÉ KÉSÖN TÚLZOTT AGGÁLYOK
