Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-20 / 16. szám
í. ófilaf srBt,er-MAeYARc«szAe ÜWS. Jarrafr Vf. r.......M...W Korunk mezőgazdasága i ____________________ A cukorrépa- és dohánytermesztés fejlesztésére hozott kormányhatározat Védekezzünk a veszettség ellen Mit kell tudni a veszettségről? Dr Gergely István mi- uiszterhelyettes tájékoztatója alapján kevés rövidítéssel adjuk közre az alábbi cikket. Cukorgondjainkat az utóbbi két évben a csökkent cukorrépa termőterület és a kedvezőtlen időjárás miatt alacsonyabb termésátlagok idézik elő. Következményeként: nagy mennyiségű cukorimportra, továbbá melaszhiány miatt szeszimportra szorulunk. Ez olyan súlyos devizaterhet jelent államunknak, amellyel korábban nem kellett számolni és ezt a helyzetet Sokáig fenntartani nem lehet. A cukorrépa és cukor hazai termeléséhez feltételeink, adottságaink nem változtak, ma is megfelelőek. A kormány — javaslatunkra — úgy határozott, hogy az ország cukorszükségletét hazai termésből kell kielégíteni. — 1972-ben 83 000 hektáron 830 q termésátlagot kell elérni, hogy ipari feldolgozásra mintegy 275 000 vg termés álljon rendelkezésre. — 1973-tól pedig 1975-re a termeléstechnika egyidejű korszerűsítésével és növekvő termésátlaggal — fokozatosan 92—98 000 hektárra kell növelni a cukorrépa vetésterületét. 1970— 71-ben a komplex technológia feltételeinek kialakítására és a technológiai színvonal emelésének ösztönzésére fontos intézkedések történtek. Ezek: a cukorrépatermesztés korszerű, nagyüzemi termelési technológiája kialakításra került; a speciális gépek és vegyszerek kiemelt, 70%-os ártámogatást élveznek. 1971- ben azonban nem valósultak meg azok a komplex feltételek, amelyek a belföldi cukorszükséglettel arányos cukorrépatermesztési szint el- réséhez szükségesek. Nagy jelentőségűnek kell azonban minősítenünk, hogy a területcsökkenést sikerült megállítani. Anyagi ösztönzés a cukorrépatermesztéshez 1. A komplex technológiai feltételeket további 20—25 000 hektárnyi területen kell megteremteni. Az ehhez szükséges gépesítési feltételeket az AGROTRÖSZT biztosítja. Ugyancsak az AGROTRÖSZT- nél az előző évinél jóval nagyobb területre áll rendelkezésre importból származó gyomirtó vegyszer is. Korszerű — genetikailag és mechanikailag égycsírájú — vetőmag mintegy 50—57 000 hektár vetéséhez áll rendelkezésre. 2. Az előbb ismertetett célkitűzések megvalósításának ösztönzésére a cukorrépa speciális gépeire és a vegyszerekA mezőgazdasági üzemek a dohány vetésterületét — főleg a nem kielégítő jövedelmezőség, kézi munkaerőhiány, nagy tőkeigény, elmaradott termesztéstechnológiai színvonal miatt — az utóbbi években jelentős mértékben csökkentették. A hazai dohányigények biztonságos kielégítése érdekében'már 1972-ben 16 000 hektáron — 11,8 mázsa hektáronkénti termésátlaggal — 18 900 t. dohányt szükséges hazai termésből előállítani. A IV- ötéves tervidőszak végére már 18 000 hektár vetésterületen — 13 mázsa hektáronkénti termésátlaggal — 23—24 000 t. dohánytermést irányzunk elő. re a kiemelt, 70%-os állami támogatás továbbra is érvényben marad. 3. A kormány a jövedelmezőség javítása érdekében a cukorrépa termelői alapárát mázsánként 10 Ft-tal, az eddigi 50 Ft-ról 60 Ft-ra emelte fel. Az alapár növelésén felül mázsánként 5 Ft felár illeti meg azokat a termelőket, akik a cukorrépát legalább 4 éves időtartamra szóló mező- gazdasági termékértékesítési szerződésben vállalt kötelezettség alapján: — legalább az 1969. évi tényleges területnek megfelelő mértékű termőterületen, vagy — az 1971. évi tényleges terület legalább 10°,o-kal növelt területén termesztik. A mázsánkénti 10 forintos áremelés és a mázsánkénti 5 forintos felár együttesen 30%- os termelői áremelésnek felel meg. A jövedelmezőség alakulása az 1972. évre tervezett termésátlag mellett a következő: Célkitűzéseink csak komplex termelésfejlesztéssel érhetők el. Programunkban a jövedelmezőség egyidejű növelésével a technológia gyors ütemű korszerűsítését irányoztuk elő. Ennek ösztönzésére a dohány felvásárlási alapárát 1972-re — fajtánként differenciáltan — átlagosan 20%- kal emeltük. A differenciált árak a minőségi dohányfajták (Hevesi és Burley) területi növelésére és a jobb minőség elérésére ösztönöznek, mivel e fajták árnövekedése az átlagosnál jóval nagyobb. Külön 3—8%-ig terjedő felár il„SZERETNÉNK, ha ez a kis könyv az olvasóval megismertetné Szabolcs-Szatmár jonatánkultúráját és segítséget nyújtana a termelőüzemek dolgozóinak, kertészeinek, vezetőinek áldozatkész almatermesztői munkájukhoz, egyben öregbítve a magyar jonatán hírnevét” — írja könyve bevezetőjében a szerző. Olvasó. De ki lesz, ki lehet az olvasó? Ezt legtöbbször a könyv témája, tartalma, közlési foka már eleve meghatározza — különösen, ha szakkönyvekről van szó. Egyetemi szintű képletekkel, akadémikus! fejtegetésekkel tömött könyvek nyilván csak a legbeavatottabbak számára jelentenek olvasmányt. Ugyancsak nem tarthat általános érdeklődésre számot az a könyv, ami még a brigádvezetőknek sem mond újat, érdekeset. Péter István könyve a címe után ítélve szakkönyv. Az is. De mégsem ügy szakkönyv, ahogyan az ilyen leszűkített témában — egy gyümölcsfajon belül is egyetlen fajtát tárgyal — íródni szoktak. Az anyag- gyűjtést és a rendszerezést megírást tudományos alapossággal végezte a szerző ennek ellenére metszőollót soha nem fogott városi ember is érdekes ismeretanyagot kap a könyvből és tanulhat belőle a tegnap végzett kertészmérnök is. Több-kevesebb tudomása — különösen Szabolcs-Szatleti meg azokat a termelőket, akik a dohányt legalább 4 éves időtartamra szóló mező- gazdasági termékértékesítési szerződésben a termőterület szinten tartására, illetve növelésére vállalt kötelezettség alapján termesztik. A dohány felvásárlási árának emelése a 4 éves dohánytermesztési szerződést kötő és termőterületét 10%-kal növelő gazdaságokban'átlagos minőségi megoszlást feltételezve a bruttó árbevételt következők szerint javítja: — Burley fajtánál 18 q/ha termésátlag mellett hektáronként 18 000 Ft-tal (34%-kal): — Virginia fajtánál 80 q/ha zölddohányterméssel számolva 10 900 Ft-tal (37%-kal); — Szabolcsi fajtánál 12 q ha termésátlag esetén 8100 Ft-tal (26%-kal). Korszerűsödik a dohánytermesztés A jövedelmezőség javulásával egyidejűleg intézkedéseket teszünk a dohánytermesztés műszaki-technikai színvonalának emelésére is. 1972. évre 1500 hektár dohánytermő területen irányozzuk elő a teljes termesztéstechnológia korszerűsítését. Az ösztönzés érdekében a speciális dohánygépek beszerzését 1972-ben 70%-os ártámogatással kívánjuk elősegíteni, végleges döntés e kérdésről folyamatban van. Terveink valóra váltásában fontos szerep vár az anyagiműszaki ellátásban az AGRO- TRÖSZT-re. Elengedhetetlenül fontos feladat, hogy az AGROKER-vállalatok a mező- gazdasági üzemeknek az igényelt gépeket és a vegyszereket biztosítsák, mert ezek nélkül érdemi kibontakozás nem lehetséges. márban — mindenkinek van a jonatánról, de így összefoglalva, minden oldalról bemutatva még nem találkoztunk ezzel a híres gyümölcsünkkel. A közel százhúsz oldalnyi szöveget szakaszokra osztó alcímek már átla- pozásra is érdeklődést felkeltő benyomást tesznek az olvasni szándékozóra. A jonatán táplálkozási értékétől a történeti léírásig, az első szabolcsi faiskolától a mai modern nagyüzemi gyümölcsösökig, a korszerű növény- védelemről, a helyes tárolásról a szabolcsi jonatán jövőjéig mindenről olvashatunk, ami erről a gyümölcsről szóba jöhet.» A KÖNYV NYELVEZETE érdekes, változatos. Úgy lehet olvasni, mintegy útleírást, mintha valaki mesélne; mit is illik tudni a jonatánról. Aki csak virágzáskor gyönyörködött az almásokban. vagy éréskor szakított néhány pirosán tündöklő gyümölcsöt, az is maga elé képzeli, milyen más a Nagy Sándor-féle metszés, mint termőkaros orsók, vagy a sövény típusú ültetvények alakítása. Szó van a könyvben a legfeilettebb növény- védelmi módszerekről éppen úgy. mint a tárolásról. A tervkészítő üzemgazdászt is eligazítja a jövedelmezőség tekintetében. Az alma jövedelmezősége alcím alatt többek között ezt írja a. szerző: „Az átlagosan gépesített, Az utóbbi napokban a megye néhány községében rókákon veszettség került megállapításra. A veszettség elsősorban a húsevő állatok — ebek, macskák, vadon élő húsevők — fertőző betegsége, de megbetegedhet az emj>er is. A legutóbbi időben a rókák játsszák a főszerepet a veszettség terjesztésében. Az ember és a gazdaságii háziállatok többnyire' a fertőzött húsevők marása nyomán betegszenek meg. ■ A veszettséget vírus idézi elő. A fertőzést a veszett állatok marása közvetíti az által, hogy marás közben ví- rustártalmú nyal jut a sebbe. Kivételesen úgy is létrejöhet a fertőzés, hogy a már meglévő sebbe kerül be a veszett állat nyála. A veszettségben beteg állatok viselkedése megváltozik. Általában kedvetleneknek látszanak, máskor nyugtalanók, ingerlékenyek. A szokott elesóget megvetik, a fadarabot, követ, szalmát gyakran felfalják. Egyikmásik eb a marás helyét nyalja, vagy harapdálja. A betegség végén a beteg állatok nem tudnak nyelni, a nyáluk csurog. A beteg róka feltűnően barátságos, a lakott területre nappal is bemerészkedik. Az embert könnyen megmarja, ha meg akarja fogni. Különösen veszélyes a veszett róka a gyerekeikre, akik a szelídnek látszó állattal játsz-r hatnak. A beteg eb és a macska gyakran elkóborol, megtámadja az útjába kerülő embert és állatot. Különösen feltűnő a macska támadó magatartása. ‘ ,' Á' gázHasSéí hä&ällatok, ha veszettek, az esetek egy részében föltűn 6an barátságosak, máskor viszont dühönge- nek. A veszettség lappan/gáisd ideje rendkívül tág határok között ingadozik. Az általában 2-r8 hét, de lehet 7, sőt 150 nap is a lappangási idő. Ezért különösen veszélyes ez a betegség. Mit tegyünk a veszettség felszámolására és megelőzésére? kulturált viszonyok között termelő szabolcsi állami gazdaságok és termelőszövetkezetek jövedelmező almatermesztést csak akkor tudnak elérni, ha középtörzsű ültetvényeikben legalább 60 mázsát, termökaros ültetvényeikben legalább 80 mázsát termelnek holdadként és mindkét esetben az értékesítési átlagár meghaladja a kilónkénti 3 forintot.” A történeti leírás és a mai állapotot tükröző megállapítások mellett Péter István szól a jövőről, a termesztés és műszaki fejlesztés feladatairól. Ebben a részben ismerteti a követendő tápanyag-visszapótlás, a kemi- zálás, gépesítés, szállítás, az iparialma-feldolgozás, a göngyölegforgalmazás és a kereskedelem feladatait. Itt is javasol és nem a „kell” hangsúllyal szab irányt. Az előszavában maga is így fogalmaz: „A szabolcsi jonatán jövője című fejezetben perspektívát rajzolunk olvasóink elé és javaslatokat teszünk. Ezek bizonyára vitára is okot adnak majd, véleményünk szerint olyan vitákra, melyek a fejlődést szolgálják.” A TELJES FELSOROLÁS igénye nélkül ki kell még emelni a könyvből „A megye almatermesztése számokban” című fejezetet. A szerző olyan statisztikai adatot gyűjtött össze a hatvanas évekből, ami így egy üti igen hasznos következtetések levonására alkalmas. Táblázatba. foglalta az éghajlati adatokat, művelési módokat a termőterületek megoszlását, a terméshozamok és a kereskedelem adatait. Egy 1. Akit eb, macska, vagy róka megharap, megkarmol, azonnal forduljon a körzeti orvoshoz. Aki veszettségre gyanús állatot lát, akinek állatán a veszettségre utaló tünetek jelentkeznek, vagy állatát veszettségre gyanús állat mart meg, azonnal jelentse a községi tanácsnak és a körzeti állatorvosnak. 2. Az elhullott, lelőtt, kiirtott beteg állatokat nem szabad megnyúzni, felboncolni, azok bőrét, gereznáját tilos és veszélyes felhasználni, felvásárolni. 3. A veszettséggel fertőzött területen elrendelt zárlat ideje alatt , minden ebet megkötve, minden macskát elzárva kell tartani. A zárlat ideje alatt kóborló eb és macska veszettségre gyanús, s azok kilövéséről gondoskodni szükséges. 4. A fertőzött területen a vadásztársaságok minden eszközzel — mérgezéssel, kilövéssel — törekedjenek a rókák számának csökkentésére. , A veszettség csökkentését szolgáló rókaírtás megfelelő végrehajtása érdekében a rókakotörékokat pontosan fel kell térképezni, s azokat figyelemmel kísérni, s az irtásra legalkalmasabb időben a lakott kotorékaltat a& állam által rendelkezésre bocsátott füstgyertyákkal kezelni szükséges. t 5. A kötelezően alrendéit veszettség elleni oltás alkalmával a 3 hónapos és annál idősebb ebeket be kell altatni, s az oltatlanul maradt ebeket lelövés végett át kell adni a hatáságnak. _A veszettséggel fertőzött területen ajánlatos a macskák beoltása is. . . .... Felkérjük a lakosságot; hogy a saját érdekében nyújtson hathatós segítséget a hatóságnak a veszettség elleni küzdelembep és tartsa be a szükséges óvó rendszabályokat. Áliategészségfigyi Állomás, Nyíregyháza helyen és ilyen sűrített ösz- szeállításban ezekkel az adagokkal még nem találkoztunk. A fenti sorok nem értékelést, könyvbírálatot, hanem ismertetést szolgálnak. Mégis ide kívánkozik az a megjegyzés, hogy az oly jelentős háztáji gyümölcsösök helyzete nagyobb teret kaphatott volna. Igaz, erről a témáról Mohácsy Mátyás könyve már többszörös kiadásban megjelent. De a szabolcsi jonatánról írott könyvben az a terület, am^ 1961 és 1968 között 34 562 vagon almát adott a kereskedelem részére közel egy- milliárd forint értékben kissé „soványan” szerepel. Ide sorolhatnánk a talajmunkáról szóló részt, vagy a könyv profiljától elütő néhány képet is. Azonban a könyv hasznosságán, értékén mindezek egyáltalán nem ejtenek szeplőt. BEFEJEZÉSÜL, summázó megállapításként azt lehetne erre a könyvre mondani: elkészült a szabolcsi jonatán „kis enciklopédiája”. A kortárs tolla rögzíti a nagyüzemi almások kialakulásának történetét, gondjait, örömeit, olyan adatokat közöl, amit 10—20 év múlva már nehéz lenne ilyen elevenen megírni. Jó emléket állít a‘ jonatán eddigi történetének és néhány évre előremutat a termesztő, közgazdász és a kereskedő ember számára Is. Helye van ennek a könyvnek a fiatalokat tanító tanárok, a TIT-előadók polcain éppen úgy, mint a termesztő kertészek szakkönyvei között. Csikós Báláz« bruttó bevétel régi áron: (330 q /hax50 Ft/q) 16 500 Ft ha bruttó bevétel új áron: (330 q /hax65 Ft/q) 21 450 Ft/ha Bruttó árbevétel növekedése: 4 950 Ft/ha Dohánytermelői áremelés Péter István: Szabolcsi jonatán A tunyogmatolcsl Uj Élet Termelőszövetkezetben a modern növendék-szarvasmarha telepen jelenleg 140 borjút tartanak. (Elek Emil felvétele)
