Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-20 / 16. szám

RRLET-MAGYARORSZA© S. oMaf 1972. Jauttár 20. _ I A záhonyi kommunisták szava VALÓJÁBAN azok a ARITIKÁK, észrevételek, ja- vasLatok a leghasznosabbak, amelyek a közérdeket szol­gálják, ez ügyben emelnek szót. Ilyen szempontból vizsgál - ’ tűk, milyen a kritikai lég­kör Záhonyban? Hogyan rea­gálnak a párttagság által fel­vetett, de az egész körzetet érintő problémákra. Hatezer ember dolgozik itt. Közöttük csaknem 800 párttag. Mint Tóth Géza, a MÁV záhonyi párt- bizottságának titkára el­mondta, korábban 15 párt- alapszervezet volt, ám de­centralizálást valósítottak meg, s ma 20 alapszervezet tevékenykedik a munkaterü­leteknek megfelelően. Ezzel lehetővé vált, hogy behatób­ban és alaposabban tudnak foglalkozni egy-egy üzem sa­játos gondjával, az emberek élet- és munkakörülményei­vel. Korábban sok észrevétel, hasznos javaslat, kritika el­sikkadt, nem jutott tudomá­sára a pártbizottságnak. A nagy „mammut”-pártszerve- zetek egy-egy tanácskozásán sokszor nem is volt idő arra, hogy a hazasdető, fáradt munkás párttagok kifejtsék véleményüket. Alig várták, hogy elutazzanak családjuk­hoz. Ezen változtattak. A spe­ciális területen működő ki­sebb létszámú pártszervezetek munkája javult, a kritikai lég­kör jobb lett, több jelzés jut el a pártbizottsághoz. A havonta megtartott párt­taggyűléseken 30—40 olyan észrevétel, javaslat, kritika hangzik el, amelyek a munká­val, a fegyelemmel, a'terme­léssel, a különböző gondokkal kapcsolatosak, s mint valami barométer, jelzik, miben kell segítenie a pártszervezetek­nek, a pártbizottságnak. Ez, a párttagság részéről állan­dóan meglévő informálódás, a tájékozódási csatornának a rendszeres működése hozzá­segíti a párt- és a gazdasági vezetést ahhoz, hogy a leg­égetőbb kérdésekkel foglal­kozzanak, ezeket igyekezze­nek megoldani. A munkások, a párttagok őszintén mondják el a prob­lémákat. De azt is látják a pártbizottságon: a fizikai dol­gozókhoz még közelebb kell kerülniök. S ha a kétkeziek részéről tapasztalható is el­zárkózás, ez nem az ő hibá­juk, hanem a vezetésé. Re­torziót, a kritikai hangért va­ló durva, vagy finom visz- szavágást nem tapasztalt a gazdasági vezetők részéről a pártbizottság és a pártszerve­zetek. Azokban az üzemré­szekben tapasztalható kriti­kátlanság, ahol „függőségi” A züj tanyának már csak ** a neve új. Múltba nyúló nyárfái fázósan remegnek a januári szélben. Valamikor ezek a nyárfák óvták a pusz­tai széltől Gáspár földesúr kastélyát. A repedezett kas­télyban ma a volt cselédek, vagy leszármazottjaik élnek. A kastély mellől csak néhány évvel ezelőtt tűnt el a „nyol­cas”, a tanya múltjának szo­morú jelképe. Nyolc család la- b kott abban a házban. Közös volt a gondjuk, a pitvaruk és a kéményük... A kastély pad­lásán már nem táncolnak a szellemek és az ördöngős Me. nyus bácsi történeteit sem hi­szik a mai fiatalok. Valami mégis maradt a Ti- szaszalka és Vámosatya kö­zött elterülő tanya múltjából: a cselédházak épületei — a „nyolcas” kivételével. A régi „hatosban” ma négy család él. Az épület egyik sarkán tv-an- tenna. Ebben a sarokban la­kik Bartha Károly, a tisza- szalkai Búzakalász Termelő- szövetkezet gulyása, aki vala­mikor a földesúrnál bojtáros- kodott. A tv mellett a lemez­játszó és a kávéfőző is megta­lálható. A Bartha család elé­gedett, hiszen az állattenyész­tőket jól fizeti a tsz. Aztán csak pár lépésnyire van a sa­roktól az istálló — és villany is van benne. A tanyán tíz család él. A „nvolcas” lakói T^zaszalká’- és Vámosatyán 4nítettek gyö nyörú lakájokat Furcsa, hog' csak Bartháék lakásában — éc az istállóban — van villany. A Pongó családot csak egy közfal választja el Bartháék­viszony van a párttitkár és a gazdasági vezető között. A PÁRTBIZOTTSÁG ta­pasztalatai SZERINT a legtöbb kritika, javaslat a gazdasági kérdésekkel kap­csolatban hangzik el a párt­tagok, a munkások részéről. Egyik ilyen gond a munkafe­gyelem. Több üzemrészben nem biztosítják a munka elemi feltételeit, s emiatt a 12 órából sokszor csak 6—8 órát dolgoznak. Nem állnak rendelkezésre az átrakó be­rendezésék, szerszámok, szer­vezetlenség tapasztalható. A gépek kihasználatlansága ká­rosan érinti a népgazdaságot, de a munkások zsebét is. Emiatt sok bírálat éri a gaz- gasági vezetőket. Előfordul, hogy Fényeslitkén 10—15 sze­relvény áll készen, gépre, mozdonyra várva. Sok az ál­lásidő, az ácsorgás. Nincs olyan párttaggyűlés, amelyen ne érné bírálat a vezénylést. Helytelen és meggondolatlan szervezés mi­att több embert feleslegesen mozgatnak, utáztatnak és in­dokolatlanul rendelnek mun­kába akkor, amikor pihennie kellene. A vezénylőtiszteket sok bírálat éri. Nem jól osztják el a munkát a brigá­dok között. Pedig ez fontos: legalább 1500 embert érint. Egyik brigádnak rendszere­sen könnyebb munkát bizto­sítanak, olyat, ahol többet le­het keresni, a másiknak ugyanakkor mindig csak a nehezebb munka jut. Miért? Mert az egyikben falubeliek dolgoznak, olyanok, akik ■— esetleg — kártyaparin erek; együtt utaznak, a másik meg „idegen”. Emiatt sok a bér­probléma. Nehéz is ellenőriz­ni. Ezeket az eseteket igyek­szik kiszűrni a pártszervezet, s jelezni a eazd^sáei vezetők­nek, hogy intézkedjenek. Czidor András, a záhonyi átrakókörzet állomásfőncke elmondta, megítélése szerint is javult a kritikai légkör, sokat segítenek a pártalap- szervezetek, a kommunisták abban, hogy a gondok fel­színre kerüljenek. Egyik ilyen állandó téma volt o nehéz fizikai munka meg­szüntetése, az éjszakai fá­rasztó szolgálat csökkentése. Ezt két átrakó kivételével si­került megoldaniuk. Párt­taggyűléseken elhangzott jelzések, észrevételek útján rendezték több, mint 1000 dolgozónak — főleg kocsi- rendezőknek, váltóőröknek, stb. — az ösztönzési rendsze­rét. Megváltoztatták a pré­miumelosztást. Igazságosabb lett, a C-kategóriába kerül­tek, s ez lehetőséget nyújt ár­tól és ez a család is villany nélkül él. Pedig itt pici gye­rek is van, a hetvenhárom éves Pongó János unokája. Az öreg éjjeliőr a tsz-ben. Min­den este négy kilométert ka- rikázik a faluba, s reggel is­mét négyet haza. A tsz ke­rékpárral ellátta — de vil­lannyal nem. Padlózatlan -a lakás. Czuri József né a tekintetes asszony helyére költözött. Férje a Nyírmadai Állami Gazdaságban szerelő. Ö is a villanyra panaszkodik. Mint mondja, csak két oszlop kel­lene és a kastélyig érne a fény, s vele együtt a kultúra, mert a tv-re már régen meg van a pénz... Két kislánya esténként lámpánál tanul. Tőle tudjuk meg, hogy hat gyerek jár in­nen naponta a tiszaszalkai is­kolába. Az állami gazdaság fogatosa ekhós szekéren viszi a gyerekeket reggel, és esté­re értük megy. „Mi még gya­log jártunk, senki sem törő­dött velünk, de Kálmán Sá­muel, az iskolaigazgató a mai gyerekeknek kiharcolta a sze­keret a gazdaságtól” — mond­ja örömmel Czuríné, aztán is­mét panaszosra fogja hangját' rossz, szinte ihatatlan a kút vize. Azért nincsenek elkese- -edve, mert tavasszal elköl töznek innen. Ifj. Csatári Jánoséknál szin­te egész nap szól a táskarádió. Újságot nem járatnak, a rádió na, hogy a jobb munkát job­ban fizessék. Szóvá tiették a párttagok, miért nem részesülnek a fizi­kai dolgozók a Záhonyt érin­tő több teljesítési jutalom­ból? Felülvizsgálták, változ­tattak. így most havonta 40 ezer forintot osztanak ki eb­ből a különleges jutalomból az arra érdemes fizikai dol­gozók között. Záhony körzetében több, mint 800 nő dolgozik a vasút­nál. Közülük 300-nak — akik Záhonyban dolgoznak — nincs fürdő, öltöző, stb. Ez okozza- a legtöbb gondot Vigvári Zoltánnak, a záho­nyi állomás főnökének. Ö is rendszeresen figyelemmel kí­séri, milyen észrevételek, ja­vaslatok hangzanak el a tag­gyűléseken. Igyekszik azt a lehetőségei szerint megolda­ni. Vannak azonban olyan kritikák, amelyek bár jogo­sak — de meghaladják a ha­táskörét. Intézkedni nem tud benne. Ilyen a fürdő-öltöző gond is. Sokszor szóvá teszik a munkások, hogy kiesd az üzemi étkezde is. Hatszáz dolgozó részére készült, s 1200 ember részére főznek. S nemcsak ez az állandó bírá­lati téma a taggyűléseken, hanem a dolgozók hazauta­zása is. Főleg az átrakón dol­gozókat érinti ez hátrányo­san. A munka befejezése után — a menetrend miatt! — későn kerülnék haza. Rossz a vonatközlekedés. El­ismerik a gazdasági és a pártvezetők is, hogy igazuk van. Csak változtatni nem tudnak rajta. Ez az igazgató­ság feladata, hatásköre. KÖZÉRDEKŰ KRITIKÁK hangzanak el egy-egy tag­gyűlésen. A pártbizottság és a gazdasági vezetők igyekez­nek is orvoslást keresni ezek­re. S amiben van hatáskö­rük — intézkednek is. Figye­lemmel kísérik mindazt, amit a 800 párttag több, mint 6 ezer ember nevében, érdeké­ben elmond, javasol, örven­detes, hogy így nem sikkad­hat al egyetlen olyan észre­vétel sem, amely közérdekű, a termelés, a fegyelem, a jobb munka- és életkörülmé­nyek javítását szolgálják. Ez a munkastílus érvényesül a pártvezetésben, s ezt igyek­szik hasznosítani a gazdasági vezetés. Ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy javuljon a kriti­kai légkör, s egyik oldalon a pártdemokrácia, a másikon pedig az üzemi demokrácia elvei érvényesüljenek az életben. Farkas Kálmán köti össze őket a világgal. A szomszédba jár a megyei lap, Bartháék Képes Újságot já­ratnak. Csatáriné kétéves kis­lányát gondozza és ismét gye­reket vár. Férje traktoros a gazdaságban. Hogy hová köl­töznek és mikor? Még nem tudják. Ha villany lenne, szí­vesebben maradnának. Csatá­ri János elmondja, hogy a ta­nya a felszabadulás után a Barabási, majd a Nyírmadai Állami Gazdaságé lett, csak néhány évvel ezelőtt vette meg a tsz. Ma két család a gazdaságban, nyolc pedig a tsz-ben dolgozik. • A hetvenegy éves Császár Béláné születése óta tanyán lakik. Kislány korában a kö­zeli Bus tanyán nevelkedett. Megszokta a tanyai életet, de neki sem tetszik, hogy a ta­nya Barabáshoz tartozik. Ez a község tíz kilométerre van ide, Tiszaszalka csak négyre. A tanya lakói így ügyes-ba­jos dolgaikat nehezen tudják intézni. Főleg az idősebbek nehezen jutnak el Barabásra. Császárné panaszát elmond­tuk a járási hivatal igazgatási osztályán, s ott azt ígérték hogy „vizsgálat tárgyává te­szik” a tanya lakóinak helyze tét... A tsz elnöke arról tájékoz tat, hogy mire ..ítélték” a ta­nyát. Állattenyésztő telenet lé­tesít itt-a tsz és a lakóháza­kat néhány éven belül lebont­Uj tanya LENGYEL VILLAMOS KOCSIKBA KÉSZÍT ÜLÉSEKET A NAGYKÁLLÖI FÉMTÖ­MEGCIKKIPARI KTSZ. KÉPEN: H. PAPP MIKLÓS ÉS MAJOROS ISTVÁN SZERELI A KÁRPITOZOTT IKERÜLÉSEKET A FÉMVÁZAKRA. (HAMMEL JÓZSEF FELV.) Az igazgató látogatása Lehetőségek Sényőn jő példa arra : hogyan lehet a fiatalok kedvében járni A napokban személyesen járt a nyíregyházi ruhagyár igazgatója a sényői Búzaka­lász Tsz-ben. Vajon mit ke­res egy városi ipari vállalat vezetője egy kis nyírségi falu szövetkezetében ? Egy kisebbszerű ruhaipari részleg üzembe helyezéséről tanácskoztak. És nem először. Ezúttal a leendő üzemrész tervrajzát tanulmányozták (amely egy kevésbé hasznos gazdasági épület átalakítását célozza), s vitatták az ügy to­vábbi folyamatát. A többieket is várják De hát mit akar a sényői Bú­zakalász? Hagyja közös birto­kát és általában a mezőgaz­dasági termelést? ' Szó sincs ilyesmiről — ellenkeznek a vezetők. Csupán arról, hogy minden ésszerű lehetőséget igyekeznek kihasználni a tagság fokozottabb és állan­dóbb foglalkoztatása ér­dekében. A fokozódó gépesí­tés, kemizálás csökkenti a kézi munkát. A 377 dolgozó tag nagy része fiatal, s külö- nösen-a-nők foglalkoztatása jelent mind nagyobb problé­mát. Márpedig a fiatalokat otthon akarják tartani, s a ja. Csak az állattenyésztők háza marad meg. Ezek után részben érthető, hogy miért csak Bartháéknál van vil­lany. De csak részben, hiszen a többi család is kulturáltab­ban kíván élni az elkövetke­zendő néhány év alatt is. Mondjuk az elnöknek, hogy a lakók megvásárolnák a vil­lanyórákat, a tsz-nek csak ve­zetékről és két oszlopról kel­lene gondoskodni. Ha ez igaz — mondja az elnök —, akkor a tsz még a nyáron bevezeti a villanyt a többi lakásba is. Nem kerül sokba,'csak szót kell érteni... ' A barabási tanácselnöknek ez a véleménye: „Vámos­atyával együtt csatolták hoz­zánk a tanyát. Kétségtelen, hogy a tanya lakói Tiszaszal- kán hamarabb intézhetnék hivatalos ügyeiket. De mi nem kezdeményezzük az át­csatolást, mert akkor úgy tűnne, hogy egy gondot aka­runk lerázni: A tanya lakói­nak kellene kérvényezni az átcsatolást”. Három, vagy négy év múl­va ismét eltűnik egy tanya. A szellemek táncát és a Menyus bácsi ördöngős tetteit is el­felejtik az emberek, mint ahogy már a földesurat is rég’ elfelejtették. ' Császárné fiá­hoz költözik Vásárosnamény- ba, Csatáriéknak a gazdaság biztosít lakást, a tsz-tagok la­kásépítését a tsz segíti. Az Uj tanya lakói három vagy négy év múlva végleg kilépnek a pislogó lámpák homályából. Nábrádi Lajos már hazatértek után a töb­bieket is várják — mondták. A függetlenített vezetők átlagéletkora 31 év ebben a tsz-ben. így nem is hathat különösebb meglepetésnek, ha fokozott törődést tanúsíta­nak a falusi fiatalok jövedel­mi helyzete iránt. Azt tart­ják: a tsz fejlődése, anyagi erősödése és általában á jö­vője a falu első számú érdeke Is. Meleg ebéd a kapásoknak Kezd „jól feljönni” a sé­nyői Búzakalász. A most ké­szülő zárszámadás adatai azt mutatják, hogy'é^y 10 órás munkanap .átlagértéke meg­haladja a 80 forintot. Ez a nyírségi,. erősen homokos ha­tárú tsz helyzetében kedvező eredmény. A tagság, köztük a fiatalok is mindjobban megtalálják számításukat. Már részesei olyan kedvező intézkedéseknek,, hogy a ha­tárban dolgozók után szállít­tatja a tsz saját falatozójából a meleg ebédet. Amit a dol­gozó tagok 6 forintért kap­nak, a rendes 9 forintos ár­ral szemben. A zöldség- és* gyümölcskertészet legtöbb munkáját külön 35 fős ifjú­sági brigád végzi el. Sok a fiatalok között a szak- és be­tanított munkás. Egyébként, hogy a tsz nem most kezd élni a különböző lehetőségekkel, több példa mutatja. Közkedvelt és egyik centrum a faluban a tsz fala­tozója. Korszerű, több ki­egészítő tevékenységre is al­kalmas vágóhidat épített. Téli időszakban kiváló étke­zési gomba termesztéséne használják ki az üveg hajta­tóházat. Ezek egyben több munkalehetőséget adnak, de jelentős a közös kassza gya­rapításuk is. (Csupán a fala­tozó és az italmérés közel negyedmillió hasznot hozott az elmúlt évben.) Lukács Lászlóné tanács­titkár szerint a fiatal háza­sok letelepedésére 5 évig elegendő házhelykeret áll rendelkezésre. De ez egyálta­lán nem jelenti, hogy későb­bi időre kimerül az új ház­helyre építés lehetősége. A tanács tartja fenn : községi művelődési házat abban a KISZ-klubot. Az if- 'júsági klub további fejlesz­tésére, berendezési készle­teinek gyarapítására, az eddi­gi évi támogatástól eltérően 3000 forinttal ad- többet. A tanács-vb kibővített ülésen vitatta meg és hagyta jóvá < művelődési ház téli program­ját, melyben az ifjúságot ér­deklő rendezvényekről sem feledkeznek meg, Időszerűvé vált a községi művelődési ház felújítása, korszerűsítése. Erre a tsz se­gítése is számításba kerül: hamarosan összeül a tanács- vb és a tsz vezetősége, hogy a költségek fedezetét arányo­san kimunkálják és vallat­ják. Tóth Józisef iskolaigazgató fontos minőségi változásnak tártja, amilyen mértékben „megugrott” az utóbbi .évek­ben a továbbtanuló fiatalok száma. Az általánost végzők 80 százaléka tanul tovább. A továbbtanuló fiataloknak, mintegy 60—65 százaléka Szakmát választ. S ezek többségének a tsz ad muhka- gyakorlati lehetőséget. Ked­vező hatóerő ez ugyanis abban, hogy a fiatalok korán megis­merjék és vonzalmat érezze- nek a szövetkezeti nagyüzem iránt. * Állandó munkát adni Úgy tűnik: Sényőn megta­nulták és jól tudják, nem le­het a fiatalságot csupán szép szavakkal a faluban tartani. S még inkább nem végleg lete­lepíteni. Segítő szándék, munka és pénz kell hozzá. De hiába van jó fizetség is, ha nincs rendszeressége. A fog­lalkoztatottság szélesítésére, lehetséges folyamatosságára 'van szükség. Ezért volt az a tanácskozás is, a ruhagyári igazgatóval. Ha a kihelyezett részleg ugyanis megvalósulna, 90 he­lyi lakost — elsősorban nő­ket, fiatal lányokat — tudná­nak állandó keresethez jut­tatni, két műszakos foglalkoz­tatással. Ezzel még korántsem zárul be a lehetőségek kihasználá­sának köre. Jól halad egy épületanyag-készítő kiegé­szítő üzemág megnyitása. Több méretű és alakú falazó blokktégla készítéséről van szó. E módszer alapanyaga, a megfelelő homok, nagy meny- nyiségben található a tsz ha­tárában. A kísérleti darabok nyomásvizsgálat alatt van­nak, ami remélhetőleg ked­vező eredménnyel végződik. Ennél a kiegészítő üzemág ­nál mintegy 20 főt kívánnak álLandó munkához juttatni. A tervezett házátészta-készítö üzemrészben 15—20 nőnek tyüna rendszeres kereseti '.ehetőség. Épít a tsz két korszerű szolgálati lakást fiatal, házas szakemberek részére. A kivi­telezés előtt álló emeletes irodaház földszintjén szolgál- tatóüaletet akarnak beren­dezni. Aszta!«* Bálin!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom