Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-21 / 300. szám

8. oldal

fffí. HeewnSor St

(Folytatás az 1. oldalról)

sör keresletét az utóbbi években jelentős importtal elégíthettük ki, növekvő külföldi árak mellett. Ezt is mérlegelve emeljük átlagosan 20 százalékkal a sör fogyaszt ói árát. Egyes külföldi eredetű szeszes italok fogyasztói árát ugyancsak növeljük. Ezek február 1-én lépnek életbe. Az év elejével növeljük a személygépkocsi gumiabroncs árát is. A kedvező áruellátási helyzet, a mennyiségben, választékban egyaránt fejlett kínálat lehetővé teszi, hogy a mosószerek, szappanok és háztartási tisztító- szerek árait január elsejétől

17—25 százalékkal csökkentsük. összességében a piaci helyzet, valamint a központi árintézkedések hatására jövőre a fogyasztói árszint várhatóan 3 százalékkal nő, amit a jövő évi terv a bér- és életszínvonal-politikában figyelembe vett.

— Az 1972 évi állami

költségvetés előkészítésekor fontos követelmény volt az is, hogy a költségvetési

szervek kiadásai a nemzeti jövedelemmel azonosan növekedjenek. Az 1972. évi előirányzat 86 milliárd forint, az előző évi kiadásokat

6,4 százalékkal haladja meg.

Ezen belül oktatásra, népművelésre 9,4 százalékkal, társadalombiztosításra, egészségügyre 8,2 százalékkal, igazgatásra pedig 5,4 százalékkal fordítunk többet.

— Az elmúlt évben a tanácsok költségvetésének és fejlesztési alapjának szabályozórendszerét öt évre, azok pontos mértékeit pedig két évre meghatároztuk. Az idén végrehajtott béremelések és központi elhatározások miatt a tanácsok részére az ez évre eredetileg jóváhagyott állami támogatást 1,3 milliárd forinttal növelni kell. Az építőanyagok hatósági árának emelése miatt a lakásépítkezéseknél bekövetkező ár- többleteket — a tervben foglalt lakásszám és technológiai paramétereknek megfelelően — a központi költség- vetés a tanácsoknak megtéríti. Ez — többek között— lehetővé teszi, hogy az alacsony jövedelműek lakásellátásában nagy szerepet játszó bérlakásoknál és tanácsi ér- tékesítésű lakásoknál az építőipari áremelések miatt a lakosság terheit ne kelljen növelni. Az 1971. évben meghirdetett mértékű készpénz-előtörlesztés és értékesítési ár tehát érvényben marad, nem változik a lakásépítési hozzájárulás és a lakás-használatbavételi díj összege sem.

12 -13 százalékkal nő a vállalatok és szövetkezetek jövedelme

Tisztelt országgyűlés!

— Jövő évi terveink és intézkedéseink ' előkészítésénél nem csak az állam pénzügyi forrásait, hanem a vállalatok és szövetkezetek jövedelmeit, alapjait és kötelezettségeit is igyekeztünk áttekinteni. A vállalatok és szövetkezetek jövedelme 12—13 százalékkal emelkedik. A nyereségtöbbletnek csaknem a fele a termelés és a forgalom bővüléséből, jelentős hányadában a hatékonyság javulásából származik. Az adórendszer nem változik, így a vállalatok és szövetkezetek nyereségükből az 1972. évi gazdálkodás eredményeként 48 milliárd forintot fordíthatnak érdekeltségi alapjaik képzésére. A fejlesztési alapok növelésére az előző évinél 13 százalékkal nagyobb összeg, 30 milliárd forint jut; a részesedési alapok növelésére az 1971. évinél 19 százalékkal több, mintegy 11 milliárd forint fordítható. A tartalékalapokba 7 milliárd forintot helyeznek.

— Hitelpolitikánknak változatlanul legfontosabb feladata, hogy egyfelől mozgósítsa a pénzforrásokat, segítse elő a vállalatok szükségletekhez igazodó, eltérő ütemű fejlődését, másfelől a hitelkibocsátás mértékének szabályozásával járuljon hozzá a kedvezőbb pénzügyi egyensúly kialakításához. A hitelezési gyakorlatban szigorúbban érvényesül az a követelmény, hogy a fejlesztések előirányzatának legalább 30 százalékát a gazdálkodó szervek saját forrásaikból fedezzék. Megköveteljük, hogy a tartós forgóeszköz növekményeket a vállalatok fejlesztési alapjukból finanszírozzák. Ha a fejlesztési alapot a gazdálkodó szervek indokolatlanul más célra fordítják, a bank a forgóeszközszükséglet finanszírozásához kért középlejáratú forgóalaphitel nyújtását is megtagadhatja.

— A rövid lejáratú hitelekkel a gazdálkodó szerveket ösztönözzük, hogy gyorsuljon a népgazdaság végső kibocsátása, mérséklődjék a készletfelhalmozás és csökkenjenek a felesleges készletek. E hitelek csak valóban átmeneti, idényszerű készlet- növekedést finanszírozhatnak.

Előtérben

a jövedelmezőség javítása

— Az iparvállalatok állandó feladata most a tartalékok feltárása, nevezetesen: a jövedelmezőség javítása, elsősorban a költségszínvonal és a gyártmányszerkezet korszerűsítése. Szembetűnő, hogy az utóbbi évek egész sor eredményével — például a termelékenység emelkedésével — nem tartott lépést a költségszínvonal csökkenése. Nőtt a termelés anyagköltség-hányada és a termékkibocsátás bővülésével sem mérséklődött az általános költségek aránya.

— Nem nyugodhatunk bele abba sem, hogy néhány üzemben nem működtetik a gyakran külföldről beszerzett gépsorokat több műszakban, vagy folyamatosan, s hogy a technológiai lehetőségekkel

. nem mindig párosul a munka szervezettsége.

— Nálunk, mint ismeretes nem módosul elég gyorsan a termékszerkezet. A gépiparban például évenként több száz prototípust hagynak jóvá, az új termékek aránya azonban évente a teljes termelésnek csak néhány százaléka. A gyártásba vételhez szükséges idő számottevőer csökkent ugvan de még min dig hosszabb mint am' nemzetközi piacokon is ver senyképes gvártm 4 ny szerkó zet igz-vplne.

Lassú a korszerűtlen termékek gyártásának megszüntetése is. Néhány vállalatunk pozitív példája bizonyítja, hogy lehet gyorsítani a fejlődésit. A sok jó példa közül megemlíthetem, hogy hűtőgépekből, olajkályhákból rövid idő alatt és elfogadható áron igyekeztek kielégíteni a megnövekedett és változó szükségletet.

— A legkézenfekvőbb nép- gazdasági érdek, hogy visszaszorítsuk és fokozatosan megszüntessük a gazdaságtalan tevékenységeket.

— A bérszabályozás módszerei az idén módosultak. A változás nagyjában-egészében beváltotta a hozzáfűzött reményeket, hiszen jelentős szerepe volt a termelékenység javulásában. A nyereség növelésével, a szigorú létszám- gazdálkodással összekapcsolt, a korábbinál jóval erőteljesebb érdekeltség ugyanakkor néhány területen ma is és a i jövőben is indokolttá tesz bizonyos bérpreferenciákat. Ez elsősorban azokra az ágazatokra érvényes, amelyekben az adottságok miatt nem teljesíthetik megfelelően a tervezett béremelés feltételeit. Ilyen ágazat például a szénbányászat, a sütőipar, a ■’vomdainar. a lakossági szó’ 'áltatások

— A mezőgazdasági üzemek és termelők nagyon érzékenyen reagálnak a szabályozó rendszer által közvetített hatásokra. A gazdaságok nem elégítik ki a szükségletet zöldségből, cukorrépából, dohányból és komlóból, ezért a jövedelmezőségi viszonyok javítására emeljük e termékek felvásárlási árait.

— A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek nyújtott

fejlesztési támogatásokra a költségvetés lényegében az ideihez hasonló összeget, 7,5 milliárd forintot fordít.

— Az építőipari vállalatoknál a kivitelezés gyorsítása, a kapacitások koncentrálása a fő feladat, elsősorban a folyamatban lévő beruházások

Tisztelt országgyűlés!

— A világnak csak néhány országában haladja meg az export a nemzeti jövedelem 40 százalékát. Ezekben az országokban — amint nálunk is — rendkívül szoros a kapcsolat a gazdaságfejlődés, a külkereskedelmi és a nemzetközi pénzügyi elszámolások között.

— Az elmúlt 10 esztendőben külkereskedelmi forgalmunk növekedése évről évre jelentősen meghaladta a nemzeti jövedelem ütemét. Ez jó irányzat, mert megfelel gazdaságunk szerkezetének, fejlettségi szintjének és távlati gazdaságpolitikai céljainknak is. Nem elég kiegyensúlyozott azonban a kivitel és a behozatal, mert az import az utóbbi években gyorsabban növekedett az exportnál.-r- Az elmúlt két évben különösen érzékeny kapcsolat volt a beruházások növekedése és a külkereskedelmi mérleg egyenlegének alakulása között. A túlfokozott beruházás a tervezettnél több gép behozatalával járt. Hátrányos az egyenlegre a befejezetlen beruházások és a

készletek növekvő állománya is. Ez a többlettel h almozás kétoldalúan kedvezőtlen: növeli az importot és csökkenti a kivihető árualapokat. Mind nagyobb erőfeszítéseket kíván a termelés növeléséhez szükséges nyersanyagok behozatala is.

— Az egyenletes fejlődés feltétele, hogy a népgazdaság exportképessége évről évre javuljon, mert ez nagyban behatárolja az egész népgazdaság dinamikáját.

— A külkereskedelmi forgalom kedvező irányzatait 1972-ben több intézkedéssel erősítj üli. Az intézkedések

egyfelől az import tervezett keretek között tartását, másfelől és főként az export fokozott növelését célozzák.

— Az importot elsősorban gazdasági eszközökkel szabályozzuk. A kereslet befolyásolására egyes területeken a túlzottnak bizonyult importmiedőbbi befejezése, a kivitelezés minőségének javítása érdekében. Az induló beruházások csökkentésével mérséklődik az építési kereslet növekedési üteme, ami szervezettebb, koncentráltabb munkára, a kivitelezési idők rövidítésére ad lehetőséget.

— A reformot követő fejlődéssel — a jelentős eredmények ellenére — sem jár együtt a gazdálkodás szervezettségének javulása. A követelmények gyorsan nőnek, a műszaki fejlődés újabb és újabb módszerek alkalmazását feltételezi, s ami tegnap jó volt, mára már elavult.

támogatást mérsékelnünk kell. A költségvetés csaknem 10 százalékkal kevesebbet szán a behozatali árkiegészítésekre, de ez az előirányzat még így is meghaladja a 2 milliárd forintot. Felülvizsgáljuk a vámkontingeseket, csökkentjük a vámfelfüggesztések, vámelengedésak mértékét és körét.

— Intézkedéseink súlypontját ezen a területen az exportot növelő törekvések képezik. A költségvetés 1972-ben az ideinél 7 százalékkal többet irányoz elő állami visszatérítésként, egyszersmind minden viszonylatban számol a devizakitermelési mutatók javulásával.

— ügy számítjuk, hogy a tervezett intézkedések együttes hatására a szocialista országokba irányuló kivitelt

13—14 százalékkal, a behozatalt 6—7 százalékkal bővítjük 1972-ben. Külkereskedelmi kapcsolatainkban a Szovjetunió foglalja el az első helyet, forgalmunk több mint egyharmadát reprezentálva. Kedvezően fejlődnek gazdasági kapcsolataink a többi európai szocialista országgal. Nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeinknek teszünk pleget, amikor január elején életbe léppek a fejlődő országoknak nyújtott kedvezményes vámtételek. A csökkenő vámteher a fejlődő országokkal folytatott gazdaságos forgalom bővítését segíti, a növekvő import pedig szélesebb teret nyit hazai termékeink exportjának.

— A tőkésországokba exportunk mintegy 13 százalékos emelkedését tervezzük, miközben az import növekedése 5—6 százalék körül alakul. A tőkésországokkal folytatott külkereskedelmi és fizetési kapcsolatainkat befolyásolja a valutarendszer válsága és a nyugati pénzpiacokon kialakult bizonytalan helyzet.

— A hagyományos külkereskedelmi módszereken túl, egyre jobban kibontakoznak az új, korszerű külgazdasági formák. Ezek közül is leghasznosabbaknak a kooperációkat tartjuk. A hazai vállalatok és külföldi partnereik termelési, fejlesztési, értékesítési együttműködése lehetővé teszi az előnyök sokoldalú kihasználását.

— A baráti országokkal kialakított termelési együttműködés széles kibontakozásának útját nyitja meg a KGST komplex integrációs programja. A közös érdekeltség alapján lehetőségünk nyílik a közvetlen bekapcsolódásra olyan gyorsan fejlődő, korszerű ágazatokba, amelyekben csak nagy sorozatú termelés gazdaságos, de korlátozott erőforrásaink miatt erre önmagunkban nem lenne módunk.

Tisztelt országgyűlés!

— Gazdasági fejlődésünk lehetővé teszi, hogy az élet- körülmények jövőre is a IV. ötéves terv szerint javuljanak. A lakosság reáljövedelme várhatóan 5—6 százalékkal lesz magasabb az ez évinél, az egy keresőre jutó reálbér a terv szerint 2—3 százalékkal emelkedik. A megtakarítások aránya változatlan színvonalon lehet, jó áruellátás mellett.

— Folytatjuk a lakásépítési program végrehajtását. 1972- ben 74 500 lakás épül, ebből 25 600 tanácsi kezelésben. Bővül a víz- és csatornahálózat, a gázszolgáltatás, a távfűtés.

— Kulturális és egészség- ügyi kiadásaink 1972-ben elérik a 25 milliárd forintot, ami több mint 4 milliárd forinttal haladja meg a harmadik ötéves terv utolsó évének színvonalát. A családok a költségvetésből — a pénzbem juttatásokon felül — átlagosan 7500 forint értékű társadalmi szolgáltatást kapnak évente.

— Szociálpolitikánk legfontosabb feladata most a többgyermekes családok hely- zetének könnyítése. Január elsejétől havi 100 forinttal emeljük a három és több- gyermekes családok gyermekenkénti családi pótlékát. Családipótlék-randszerünk oő- vítésót jelenti, hogy azonos kedvezmény illeti meg az egyedülálló és kétgyermekes szülőket is. s Néhány további kedvezménybővítő változtatással, például a pótlék kiterjesztése az ipari tanulókra — így a költségvetés 900 millió forint többletterhet vállal.

— Az állam jövőre 12 százalékkal fordít többet nyugellátásra, amit részben az új nyugdíjasok száma, részben a nyugdíjak automatikus emelkedése indokol. Sokoldalú vizsgálat alapján javaslat született a tovább munkában maradók nyugdíjfeltételeinek javítására, a nyugdíjasok foglalkoztatási és kereseti lehetőségeinek bővítésére. Az intézkedés tervezetét a kormány az Elnöki Tanács elé terjesztette.

— Az egészségügyi előirányzatokból egy lakosra számítva átlag csaknem ezer forint jut. Több új rendelő- intézet épül. Javítja az egészségügy ellátását, hogy tovább csökken az egy orvosi körzetre jutó lakosok száma.

— A dolgozó nők társadalmi megbecsülése gazdasági intézkedésekben is kifejeződik. Ebben az évben növeltük a béreket olyan területeken — az egészségügyben, az oktatásban — ahol főleg nők dolgoznak. A könnyűiparban jövőre engedélyezett bérkorrek-j ciók szintén hozzájárulnak a kereseti arányok javításához. A nőkre háruló nagy terheket könnyíti a gyermekintézmények hálózatának tervszerű bővítése, amit a vállalatok és a szövetkezetek anyagi hozzájárulása is elősegít.

— Az oktatásban — a korszerűbb képzés mellett — mind nagyobb figyelmet kell fordítani a személyiség formálására. Ezért a rendelkezésre álló erőforrásokból is többet fordítunk az általános iskolák személyi és artyagi feltételeinek javítására, az alapfokú oktatás színvolának emelésére. Sok közös tennivalónk van azonban még add;g. amíg minden iskolában megközelítően azonosak és minden tekintetben korszerűek lesznek a tanulás feltételed.

— A diákjóléti intézményekben ma már 114 ezer általános, közép- és felsőfokú tanuló kap kollégiumi ellátást. Fejlesztjük a hátrányosabb körülmények között élő gyermekeik: elhelyezésére alkalmas kollégiumi hálózatot és a jogosan elvárható segítség más tormáit. A jövő év első negyedében leszállítjuk néhány írószer árát Is. Előkészítjük a kiemelkedően tehetséges fiatalok - anyagi tá - mosatásának bevezetését a középiskoláikban.

— Az 1972. évi terv és állami költségvetés összeállítását körültekintő elemzés, a javasolt intézkedéseket tárgyilagos mérlegelés előzte meg.

— A gazdaság helyzetének megitélésóben és a tennivalókra vonatkozó nézetekben •időnként lehetnek különbségek. A gazdálkodás feltételeitől, azok változásaitól függően —.saját szempontjaikat figyelembe véve — másként közelíthetik meg a kérdéseket az irányító szervek, a vállalatok, szövetkezetek vagy a fogyasztók. De közös döntéseink után arra van szükség, hogy a cselekvés egységes legyen, mert csak ez szolgálhatja a további előrehaladást és a legfontosabb érdekeket: valamennyiünk érdekét.

— A kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az 1972. évi állami költségvetésiről szóló törvényjavaslatot fogadja el — fejezte be expozéját a pénzügyminiszter.

Szünet következett, majd Apró Antal vette át az elnöklést. Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra.

(Folytatás a *• oldalon)

Növekvő feladatok a külkereskedelem előtt

Munkatársunk telex jelentése:

Szabolcsi képviselőkkel, vendégekkel a Parlamentben

Az országgyűlés hétfői ülésén rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg a pénzügyminiszteri expozé, az államháztartás jövő évi gazdálkodása iránt. Ez érthető is, hiszen hétfőn és kedden az ország 1972-es terveiről döntenek: mire futja az ország pénzéből, mit valósíthatunk meg az új esztendőben.

A képviselők elé került írásos anyagokban két helyen is utalást találtunk megyénkre; Szabolcs-Szatmár költségvetését több mint egymilliárd 227 millió forintos összeggel javasolja jóváhagyni az országgyűlésnek, tehát a hónap végén sorra kerülő megyei tanácsülésen Ilyen összeggel gazdálkodhatnak. Ehhez 363,7 millió forint állami hozzájárulás megszavazását terjesztették a képviselők elé — ez a legmagasabb az összes megyék közül. Jelentős összeggel járul hozzá az országgyűlés, hogy a megyei tanács megfelelő költséggel gazdálkodhasson és ne kerüljön hátrányos helyzetbe az iparilag iobban fejlett megyékkel szemben.

A másik jelentős dolog, hogy az egészségügyi, szociális, kulturális és komrmj- nálisi fejlesztésekhez több megyének — köztük Szabolcs- Szatmár megyének is — ösz- szesen 125 millió forintot juttat az országgyűlés, segítve ezzel a hátrányos helyzet csökkentését, amely jelenleg még sok gondot okoz megyénkben.

Ezt a két témát emelte ki az egyik szünetben folytatott beszélgetés során Orosz Ferenc, a megyei tanács elnöke is. Hozzátette, hogy a megye fejlesztési alapjához is 310 millió forint állami hozzájárulás megszavazását terjesztették az országgyűlés elé.

A szabolcsi képviselők aktív munkát fejtettek ki az országgyűlés jelenlegi ülésszakát megelőzően is. Bojtár Miklós például most jóleső érzéssel beszélt arról, hogy a dohány és a cukorrépa felvásárlási árát emelik. Ezek közül a dohány jelentősebb a képviselő választókerületében — és ilyen ügyben emelt szót Boitor Miklós már a tavasszal is az orszáavvű'és ma zőaazdasáai bizottságérak ülé sén. Hangsúlyozta a képviselő: a tervezett zöldségtermesztési program a már említett

felvásárlási árrendezésekkel együtt a helyzet stabilizálására igyekszik a kormány, s ezek az intézkedések megyénk mezőgazdasága számára is kedvezőek.

Egy másik bizottság munkájáról Fülöp János szólt: az ipari bizottságban többször szóba került a növényvédő- szer-gyártás, annak növelése és a korábbinál jobb rendszer kialakítása. Ez esetleg megyénk egyik nagyüzemének, a Tiszavasvári Alkaloidának teremthet majd kedvező helyzetet.

A képviselőkön kívül több szabolcsi vendég is volt hétfőn az Országházban. Hegedűs Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja, özv. Gáspár Istvánná meghívására vett részt a parlamenti ülés első napján. Az első benyomások mellett — a Kisvárdai Szeszipari Vállalat igazgatója — éppen a szeszes italok árainak emeléséről hallott információkkal foglalkozott. de emellett a beruházásokkal kapcsolatos újabb intézkedések és azok várható következményei érdekelték leginkább Hegedűs Ferencet, aki ez alkalommal választókerületének képviselője jóvoltából először járt a Parlamentben.

Orosz Ferenc az ebédszünetben Gergely István miniszterhelyettessel találkozott és az agrotechnikai kutatóintézet, valamint a mező-' gazdasági főiskola együttműködéséről, annak szélesítéséről és a két intézmény közötti még jobb munkamegosztás terveiről tárgyalt.

Ugyancsak az országgyűlési ülésszak adta lehetőség segít majd egy másik gond megoldásában is: dr. Fekszi István Mátészalka ügyében kereste fel Csanádi György közlekedés- és postaügyi minisztert. A városközpont rekonstrukcióját nehezíti ugyanis egy iparvágány, ennek megszüntetésére tett intézkedések korábban nem hoztak eredményt. Most a képviselő közbenjárására a miniszter kedvező ígéretet tett — és ezt Fekszi István máris jó hírként közölhette Lánczi lános városi tanácselnökkel, aki szintén meghívottként foglalt helyet az országgyűlési ülésterem karzatán.

Marik Sándor