Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-01 / 283. szám
Z "»Ma? ^prSTrw A tábornok „hüségtávirata“ — Vizsgálják a Teli-gyilkosságot Riad New Yorkban tárayal •• ~ --------------------------—------------Ülésezett az arab védelmi tanács Hétfő estétől kedd hajnalig megszakítás nélkül, 9 órán át ülésezett Kairóban az Arab Liga védelmi tanácsa. ' Számos határozatot fogadtak el az Izrael ellen vívandó közös harccal kapcsolatban, ezeket azonban nem hozták nyilvánosságra. A tagországok külügy- és hadügyminisztereit. valamint vezérkari főnökeit egyesítő védelmi tanács szombaton kezdte meg munkáját. A jordániai delegációt Ahmad Luzi, az új miniszterelnök hadügyminiszteri minőségében vezeti. Luzi. akinek személyes biztonságát különleges intézkedésekkel garantálják. elhozta magával Husz- szein király Szadat elnökhöz intézett üzenetét. A király méltatta az egyiptomi államfő magatartását a Teli elleni merénylet ügyében. Programhangulatű táviratot intézett uralkodójához hétfőn Habesz el-Madzsali tábornagy, a jordániai katonai eli| rettegett figurája, a hadsereg főparancsnoka. „Az ön katonái ígéretet tettek isten előtt, hogy elíapossák ellenségeit, szétverik a hitetleneket és az ateistákat, a cionista ellenség bérenceit.” Habár Madzsali nem említette név szerint, kire gondod, bizonyos, hogy a baloldali irányzatú palesztin gerillaszervezeteket vette célba. A UPI hírügynökség saerint félő, hogy a Husszeinhez vakon hű beduin hadsereg (Teli is beduin származású volt) bosszút áll a meggyilkolt miniszterelnökért a több, mint 1 millió főt számláló palesztin lakosságon. Időközben Kairóban gyors ütemben halad előre a vizsgálat a Teli-gyilkosság tetteseinek ügyében. Hasszán Omar ügyész szerint a letartóztatottak vallomásaiból kiderült. hogy a csooort vezetője a 27 éves haifai születésű Ezzat Ahmed Rabah volt. A Libanonban élő palesztinok úgynevezett politikai főbizottsága — más palesztin szervezetekhez hasonlóan nyilatkozatban kérte fel Szadat egyiptomi elnököt Téli letartóztatott merénylődnek szabadon bocsátására. A nyilatkozatot az El Fa tah Beirutban megjelenő lcő- nyomatösa, a Hisszad El-Ász- szifa közölte, amiből megfigyelők arra következtetnek, hogy a legnagyobb palesztin ellenállási szervezet pártfogásába vette a merénylőket, bár nem azonosítja magát a gyilkossággal. A kairói A1 Akhbar értesülése szerint a „Fekete szeptember” az egész jordániai királyi családra kimondta a halálos ítéletet. Ennek az ítéletnek a hatálya alá esik Habesz el-Madzsali is. A ..Fekete szeptember” gerillái így akarják megbosszulni a palesztinok körében rendezett 1970 szeptemberi vérfürdőt. A népi erők sikerrel folytatják akcióikat Indokínában A kambodzsai népi erők szilárdan tartják magukat a fővárostól 120 kilométerrel délnyugatra fekvő Kampót tengerparti tartományban, a keleti országrész Prey Vemg nevű tartományban, valamint a Rhnom Penhből Saigonba vezető 1. számú országút mentén és a fővárostól rakéta - lőtávolságra ’élesített állásaikban. Fokozódó aktivitást fejtenek ki az úgynevezett északkeleti fronton Kampang Cham és Kratie tartományok-1 ban. A kambodzsai kormány- csapa tpk főparancsnokságának jelentéséből kitűnik, hogy a saigoni kormánycsapatok jelenlegi invázióját az északkeleti fronton kialakult helyzet tette „szükségessé”. A dél-vietnami kormánycsapa- itpk kambodzsai akcióit az amerikai légierő támogatja, egyebek között a Thaiföldön állomásozó B—52-es nehézbombázók. Az egyesült sai- gqni—Phnom Penh-i kormányalakulatoknak még nem sikerült visszafoglalniuk a Chup és a Snoul körül létesített nagy ültetvényeket, Thieu elnök a saigoni kormánycsapatok Tay Ninh-i főparancsnokságának meglátogatása után a dél-vietnami—kambodzsai határon átkelt kambodzsai Krek térségében összevont saigoni alakulatokat szemlélte meg. A? ország határain kívül végrehajtott ellenőrző útjára az elnököt elkísérte Nguyen Van Vy hadügyminiszter is. Egyidejűleg jelentette be az AP amerikai hírügynökség, hogy a saigoni kormány- csapatok újabb ejtőernyős alakulatai hatoltak be kedden Kambodzsába és a határtól mintegy 32 km-re foglaltak el állást. A kambodzsai népi erők tüzérsége kedden hajnalban a saigoni ejtőernyősöknek a Chup-ültetvény közelében kiépített állásait támadta. Az első jelentések szerint az állásokban 50 lövedék robbant. Scheel elutazott Moszkvából Közös közlemény a tárgyalásokról Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter, aki ötnapos hivatalos látogatást tett á Szovjetunióban, kedden Moszkva-Seremetyevó repülőtérről visszautazott hazájába. Scheel búcsúztatására a repülőtéren megjelent Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, Andrej Szmir- nov külügyminiszter-helyettes és más hivatalos személyek. Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter a Szovjetunióban tett ötnapos hivatalod látogatásának befejeztével --m amelynek során Leonyid Brezsnyevvel, Alek- szej Kosziginnel és Andrej Gromikóval folytatott megbeszéléseket a szovjet fővárosban — hétfőn visszaérkezett Bonnba. Szerdán tájékoztatja a bonni kormány tagjait moszkvai megbeszéléseinek eredményeiről. A tárgyalásokról Moszkvában közleményt adtak ki. Nixon február 21-én utazik Pekingbe Hétfőn a Fehér Ház bejelentette, hogy Richard Nixon amerikai elnök 1972. február 21-én repül Pekingbe. A hírt egyidejűleg hozták nyilvánosságra Washingtonban és Pekingbetn. Ronald Ziegler, az elnök saitótitkána azt is közölte, hogy kedden számol be Nixon kínai tartózkodásának időtartamáról és a látogatással kapcsolatos egyéb részletekről. A pekingi és a moszkvai látogatás előtt Nixon elnök még tanácskozni óhajt olyan szövetséges országok vezetőivel, mint Japán, Nagy-Britannia, Franciaország, Nyugat-Németország és Kanada. Hírek szerint e csúcstalákozók központi témája a nyugati világot sújtó pénzügyi válság, ezenkívül Nixon legfontosabb szövetségeseit arról Is meg akarja győzni, hogy sem Pe- kingben, sem Moszkvában nem tesz az ő érdekeikre hátrányos engedményeket. Hz iráni hadsereg megszállt három szigetet a Perzsa-öHlben Kedden hajnalban iráni csapatok szállták meg a Perzsa-öböl három kis szigetét. Abu Muszát, a Tonb I-et és a Tonb II-t. Az előbbire Sharjah emirátus, az utóbbi kettőre Ras al Khaimah emirátus tartott igényt. Ras al Khaimah táviratban kérte fel a brit kormányt arra, hogy gyakoroljon nyomást Teheránra az iráni csapatok visszavonása végett. Brit részről sem a táviratra nem válaszoltak, sem állást nem foglaltak a kedd hajnali iráni akció ügyében. A sharjahi emir bejelentése szerint Abu Musza megszállása a két ország közötti megállapodás alapján történt. A kis sziget lakosai jogilag továbbra is az emirátus fennhatósága alá tartoznak, míg a „katonai védelmet” Irán fogja biztosítani. Egyelőre nincs hír arról, van-e hasonló megállapodás a Tonb I és a Tonb II ügyében. Az AP hírügynökség megjegyzi, hogy habár a Tomb- szigetek és Abi Musza területüket tekintve igen kicsinyek, stratégiai jelentőségük nagy. A Perzsa-öböl bejáratánál, a közel 100 kilométer széles Hormuz-szorosban fekszenek, ott, ahol a világ olajtermelésének a fele áramlik keresztül. Az iráni medzsliszben (parlament) a képviselők perceken keresztül ünnepelték a bejelentést, amelyet a szigetek megszállásáról Ho- veida miniszterelnök tett. (A szigetek sorsáról hosz- szabb ideig folytak megegyezés nélküli tárgyalások a „katonai jelenlétét” ez év végén felszámolni készülő Nagy-Britannia, Ras al Khaimah és Irán között. Az érdekelt államnak tekintett Ipák kezdettől fogva ellenezte Irán katonai fennhatóságának mindenfajta kiterjesztését a Perzsa- (arab) öbölben. Hoveida miniszterelnök közölte a parlamenttel, hogy „a Hormuz-szoros kis szigetein és Abu Muszán véget ért a 80 éves brit gyarmati uralom.” Irán szerint a szóban forgó területeket 78 évvel ezelőtt adták kölcsönbe Nagy- Britanniának a kalózok elleni harc céljaira. A britek később átadták a szigeteket a Perzsa-öböl sejkségeinek, de megtartották fölöttük a teljes ellenőrzést. Az elmúlt év februárjában a sah kijelentette, hogy Irán, ha kell, erőszakot is alkalmaz szuverenitásának visszaállítása végett. Hoveida szerint az akció erőszakmentesen zajlott le. Ennek ellentmond a Ras al Khaimah-i kormánynak az a közlése, hogy a Tömb-szigetek egyikén tartózkodó hat rendőr közül kettp iráni golyóktól esett el kedden hajnalban, minthogy a megszállást az iráni haditengerészet ágyúi „vezették be.” A Reuter legfrissebb jelentése szerint a kuwaiti nemzetgyűlés egyhangúlag elítélte az Irán és a Sharjah emirátus között hétfőn aláírt megállapodást, amelynek értelmében az iráni csapatok megszállhatták a három szigetet. Harcok az indo-pakisztáni határon A PTI indiai hírügynökség és a pakisztáni katonai szóvivők jelentéseiből kitűnik, hogy tovább folytatódnak a súlyos harcok az indiai—pakisztáni határ menti övezetekben, elsősorban Kelet- Pakisztán területén. A pakisztáni hivatalos körök azzal vádolják az indiai csapatokat, hogy „kelet-pakisztáni területeket foglaltak el” és erre való hi vatic ozással hétfőn mozgósították a pakisztáni légierő tartalékosait. Az indiai nyilatkozatokból viszont äz derül ki, hogy az indiai csapatok csupán a kelet-pakisgtáni hgtár j mentén elhelyezett tüzérségi ütegek megsemmisítésére kaptak utasítást, semmiféle „hódító szándékuk” nincsen. Kétségtelen azonban, hogy a kejet-pakisztáni függetlenségi mozgalom, a Bangla Desh katonai erői sikereket értek el, elsősorban Sylhet körzetében, ahol — saját szóvivőjük szerint 2400 négyzetkilométernyi területet „szabadítottak fel.” Sfans sajtáértekezlete Maurice Stans amerikai .iereskedelemügyi miniszter kedden délután Moszkvában sajtóértekezletet tartott. Koszigin miniszterelnökkel, Pa- tolicsev külkereskedelmi miniszterrel, Kirillin miniszterelnök-helyettessel és a szovjet gazdasági élet más vezető személyiségeivel folytatott megbeszéléseit eredményeseknek nevezte, bár a részletekre nem tért ki, mivel a látogatás értékelését a szerdán nyilvánosságra kerülő közös közlemény tartalmazza majd. Stans elmondta még, hogy Moszkvában háromszor is találkozott szovjet kollégájával, Patolicsewel, s a kérdések igen széles skáláját vitatták még. Szóba került amerikai cégek esetleges részvétele a Szovjetunió természeti kincseinek kiaknázásában, a kereskedelem bővítésének lehetősége amerikai exporthitelek felhasználásával, a kamai gépkocsigyárral való amerikai kooperáció, a turistaforgalom fejlesztése és több más kérdés. Kárpátaljai jegyzetek A jó kedély S anyi bácsi, immár megette kenyere javát. Felváltotta a hetedik tízest is. Az emberek az ő korában komolyak, megfontoltak. Sőt néha komorak, ingerlékenyek. Alekszandr Jo- szifovicsot azonban soha nem hagyja cserben a jókedve, másokat is éltető humora. A nevetéstől, a jókedvtől — mondja — úgy fél mindenféle bánat, baj, mint ördög a tömjéntől. Még a betegségek is messze elkerülik. Saját füleimmel hallottam, amikor orvosok, tudományuk szaktekintélyei. bizonyították. hogy a nevetés, a jókedv sokféle betegséget gyógvít, különösen a korai vénülést. A sajátságos megfigyelések és \ kísérletek kimutatják, hogy a tréfálkozási hailam kénes leszoktatni az embereket más ostoba szokásokról és sok rossz viselkedési formáról. Hogy igazából megérthessük Sanyi bácsi jókedvének a titkát, ahhoz meg kell ismerkedni igaz énjének mély és komoly gondolataival. És mi meg is ismerkedtünk. Ebben segített nekünk Vgszjlij Mihajlovics Kosztak. az „Iszkra” Termelőszövetkezet elnöke, aki nem titkolt elragadtatással mesélt és bizonyított. Fancsikovo helységen mint a tükör olyan sima aszfaltút fut keresztül. De ilyen szeli át Trasznyikot es No- voszeliét is. A régi keskeny utacskák úttá szélesedtek. A7 út mentán as^f^’tozott gya- logiárda húzódik. Az ilyen aszfalton tojást is lehet görgetni az sem térik el. Ki burkolta? A kolhoz útépítő brigádja, akinek Alekszandr Joszifovics Rác a vezetője. Valamikor az állattenyésztő telepre nem lehetett eljutni gumicsizma nélkül. Körös-körül akkora sártenger volt, hogy majd bele lehetett fulladni. Ma ide is príma utak vezetnek, így a fejőnők is elegáns félcipőben járnak dolgozni. Hát ezért kívánnak hosszú dolgos életet Sanyi bácsinak. Mindhárom falunak, amely az „Iszkra” Termelőszövetkezethez tartozik, van saját parkja. Ezekben a parkokban rózsák, díszcserjék, virágok díszlenek Fák szegélyezik az utcákat is. Ott sorakoznak a nyár- meg a kőrisfák a középületek és az állattenyésztési épületek, telének körül egyaránt. Ezeket váltják a susogó juharfák és az álmodozó fűzfák. Kellemes alattuk a séta, a pihenés. Ki létesítette ezeket a parkokat? Ki ajándékozta az embereknek a rózsaligeteket, az árnyas sétányokat? Ő, Rác Sándor és brigádja. — íme itt lakik a rni kedves Sanyi bácsink — mutatott rá a kolhoz elnöke egy új házra. — Benézzünk? És mi benéztünk. Egv középtermetű szikár, fürge ember fogadott bennünket, gzó esett sok mindenről: arról hogv hogy él most és hogyan élt a múltban. Hallották volna csak az elbeszélését! Látták volna csak sugárzó tekintetét, széles mozdulatait. Nem, nem a humoristát, hanem a romantikus álmodozót, a költőt látták volna maguk előtt. — Hogy hogyan élünk? — kérdezett vissza Sándor bácsi. Ránézett a feleségére. Kicsit hallgatott, majd így szólt: — Irma, tegyél fel kenyeret az asztalra. Az éltes nénike felnyitotta a ládát. Onnan hófehér kendőbe csavart házi sütésű búzakenyeret vett elő, és feltette az asztalra, a férje elé. — Hozzál szalonnát is. — Milyet? — Ideit is, tavalyit is. — Jó. — Hozzál egy szál kolbászt is, meg sonkát is. Sanyi bácsi is felkelt az asztaltól. A búzacipót érdes kezébe vette. Kissé meghajolt a kenyér fölött, és megcsókolta, majd sokáig tartotta a a kezében. — Valamikor ilyen kenyér évente csak kétszer került a házba, karácsonykor, meg húsvétkor. A kenyér az létfontosságú... Régen nehéz volt hozzájutni Alekszandr Rác útépítőként dolgozott. Ott robotolt a tűző napon, kalapáccsal zúzva az út kövét. A kőszilánkok és a szikrák csak úgy röpködtek. Kezeiket nem egyszer véresre sértette. Építette, javította az utakat, közben arról ábrándozott, hogy jó lenne egy darabka föld. Egy darabka saját szántóföld. Búzát vetne, hogy mindig legyen a háznál búzakenyér. Hogy örülnének a gyerekek! Megérkezett a várva várt szabadság. Lesz föld! Lesz kenyér! De mindez még messze van. Előbb még be kell fejezni a háborút. Beállt hát a felszabadítók közé. Egyetlen dolog nyugtalanította csak: Irma és a hat gyerek. Valamennyi kicsi. De valahogy majd csak túlélik majd ezt is. Maguknak és a gyerekeknek ki kell harcolni a boldog jövőt. Ezt diktálja a lelkiismeret is. És az önkéntes Alekszandr Rác a Kárpátoktól Prágáig járta a frontot és veszélyes útjait. Hősiesen harcolt. Kivívták a győzelmet. Elvitték haza az örömöt. — Mai gazdagságunkról nemcsak a kenyér beszél — folytatja elbeszélését Alek- szapdr Joszifovics. Kivezet bennünket az udvarra. — Látják ezt a házat? Szép ugye? Ezt az idősebbik fiam, Alekszandr építette. Mellette ott áll egy másik is. Itt Iván Rác a házigazda. Kissé arrébb sorakozik a Károly, az Ernő és az Árpád háza is. Itt Fancsikovában lakik minden fia, kivéve Józsefet, aki Vinogradován telepedett le A fiaival is dicsekszik Sanyi bácsi. De lehet-e ilyen sasfiókákkal nem dicsekedni? Valamennyien munkaszeretők. Rá ütöttek, Alekszandr a Kolhozközi Építkezési Vállalat egyik legjobb gépkocsi- vezetője. Joszif a Vinovgra- dovi Építkezési Főnökségen tevékenykedik, Károly és Árpád a kolhozközi építkezések egy-egy munkahelyének elismert vezetői, Ernő pedig az ifjúságot oktatja a gépkocsivezetés mesterségére. Még egy érdekes részlet: a párton kívüli Alekszandr Joszifovics Rácnak három fia — Joszif, Ivan, Árpád — párttagok. — Minden fiam építkezett, én meg egy régi kis viskóban lakjam? És Sanyi bácsi vidámra fordítja a szót. — Én is földbe bújjak, mint a töpörödött öreg ház? Nem. Mint látják hamarosan befejezem az új lakás építését. Benne minden korszerű lesz. Azt gondolják, mire jó ez az öregnek? Más ház felé kéne kacsingatni? Nem, nem! — Sanyi bácsinak eszébe sem jut a halál. Még sok a tennivalója. Utat kell építeni valamennyi majorhoz. Falakat kell húzni a Tisza partjára, hogy még szebb legyen, hogy így csökkentsék a kiöntés veszélyét. No, meg még tíz unokát kell felnevelni, — száz évig szeretne élni. És akkor majd elválna, hogy hogyan tovább... Ezután a nevetés éltető erejére terelődött a beszélgetés. Megjárta Sanyi bácsival az egészségügyi felcser is, aki egyébként igen szerette a kisüstön főtt vodkát. Ha leápolt egy-egy beteg állatot, azért mindig busás fizetséget húzott, és ráadásként egy-egy fél liter ötvenfokos vodkát is kikövetelt magának. Egyszer Sanyi bácsi is összefutott a felcserrel, és így szólt hozzá: —• Mihail, van két bikaborjúm. ki kellene őket heréim. Gyere el reggel korán. A bütyköst már feltöltöttem. De hozzál segítőnek vagy két markos fickót is. Ilyen magunkfajta nyim-nyám legények nem bírunk meg velük. Másnap, még napfeljötte előtt be is állított Ráchoz a felcser három erős paraszttal. — No, hol vannak azok a bikák Sanyi bácsi, — kérdezték. — Hát egy kicsit rászedtem kendteket. Nincs nekem egy fia bikám sem. De remélem megértik a tréfát. No, meg adós sem maradok. Azzal előhúzta a szekrényből a vodkásbutykost. Szólt a feleségének: — Irma, hozzál valami ha- rapnivalót. Töltö.tt a poharakba. Ittak. Haraptak rá. Ittak. Azután elköszöntek egymástól. A vendégek csak az utcán keltek ki magukból: — Vízzel vendégelt meg bennünket a kutyafajzat. Az ilyen csípős tréfáig kevésszer kell eljutni Sanyi bácsinak. És ez érthető is. A falu vele egyivású öregjei mind becsületes emberek, becsületesen élnek és dolgoznak. Nekik elég a szívből jövő nevetés is. Ez újraszüli a munkakedvet, az embert. Sanyi bácsi vidám, jó kecVyű életörömtől átfűtött ember. Könnyű megérteni miért. Hisz maga is vidáman, boldogan él. De így élnek fiai is, környezete is. Igazat mondott az a bölcs, aki azt vallja, hogy azé a vidámság, akinek örömteli a jelene, és biztos a jövője. Nyikolaj Risko Ungvár fWÚ ífeppmfíer T".
