Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-14 / 269. szám

Km ÉVFOLYAM 2t». SZÁM ÄRA í FORINT 1971. NOVEMBER 14, VASÁRNAP LAPÜNK TARTALMÁBÓL Munkásműveltscg Szabolcsban > 6, oídal) Készülődés a hóháborúra (5. oida!) Az alkohol szerepe a bűnözésben i.ä. óddal) Miért nincs úszóélet Szabolcsban? (11. oldal) Mit fizet a lotto (12. oldal) Újságíró-aktíva után A magyar sajtó vezető munkatársai aktívaértekez­letet tartottak, ahol a párt­ós állami vezetőkkel közö­sen megvitatták, milyen fel­adatok várnak a sajtóra, a rádióra és a televízióra a X. kongresszus határozatai­nak végrehajtásában. Pártunk vezetői az aktíva- értekezleten elmondották, hogy a párt történelemfor­máló munkájábcfy közvetlen harcostársainak tartja a saj­tó, a rádió és a televízió munkatársait. Mi. magyar újságírók, akik az írott szó­val. az éter hullámain és a képernyőn napról napra, órá­ról órára, a párt irányítása alapján alakuló szocialista építőmunkák eseményeit, té­nyeit. eredményeit közvetít­jük és hirdetjük az ország dolgozó népének, hálásak va­gyunk ezért. Büszkék va­gyunk arra. hogy tolmácsol­hatjuk azokat az irányelve­ket, amelyeket országunk helyzetének konkrét elemzé­se alapján pártunk kidolgo­zott és útmutatásai szerint mozgósíthatjuk országunk népét e nagyszerű célok meg­valósítására, Néhány nap múlva egy esztendeje, hogy pártunk X. kongresszusa, meghozta nagy fontosságú határozatait. Az év végével befejeződik ne­gyedik ötéves tervünk első esztendeje. Egy év munká­jának eredményeit mérik fel most és határozzák meg a további tennivalókat külön­böző területeken, mint pél­dául legutóbb a gazdasági vezetők aktívaértekezletén. Ezeknek a tanácskozásoknak a sorába illeszkedett az új­ságíró-aktíva is. Talán azzal a különbséggel, hogy nem­csak egy év tapasztalatairól esett szó, hiszen ilyen jelle­gű, széles körű tanácskozás pártunk vezetői és a magvar sajtó vezető munkatársai kö­zött már jó idejei nem volt. Egy-egy ilyen nagy jelentősé­gű tanácskozáson mindig alapvető, hogy az érdekeltek egységes álláspontra jussanak. Az újságíró-aktíva valamennyi felszólalója azt igazolta, hogy egységes az álláspont a kü­lönböző kérdések megítélésé­ben. A sajtó, a rádió, a tele­vízió politikai munkáját, is megkönnyíti, hogy kedvező nemzetközi feltételek légkö­rében folytathatjuk tevékeny­ségünket a X. kongresszus határozatainak végrehajtá­sáért. Megkönnyíti, elmélyül­tebbé és tegyük hozzá, haté­konyabbá teszi a sajtómunkát az a tény, hogy belpolitikai életünk nyugodt, pártunk po­litikája 15 év óta kiegyensú­lyozott és következetes. Az elmúlt 15 évben nagy eredményeket értünk ed a munkáshatalom megszilárdí­tásában, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében, a szocialista közgondolkodás meggyökerezésében. A leg­utóbbi évben is egy sereg si­keres politikai akciót jegyez­hettünk fel, ide sorolva a X. kongresszus és a negyedik öt­éves terv propagandáját, az országgyűlés és tanácsválasz­tásokat. a szakszervezetek és a SZOT kongresszusát. Az aktívaértekezlet azon­ban nemcsak az elvégzett fel­adatokat tekintette át, hanem az el nem végzetteket is számba vette. Igaz ugyan, hogy százezrek ismerkedtek meg a X. kongresszus monda­nivalójával, de még nem mindenkihez jutott el felvi­lágosító, magyarázó, értelme­ző szavunk, s akikhez elju­tott, azokhoz sem minden kérdésben, A párt politikájá­nak ismertetése nem egyszeri feladat. A sajtónak nap mint nap tájékoztatni, informálni kell az ország lakosságát az előttünk álló feladatokról, hogy az emberek ne csak a legfőbb kérdésekben, hanem a részkérdésekben is lássák, érezzék pártunk politikájá­nak helyességét. Szocialista céljainkat ille­tően .társadalmunk egységes, világnézetileg is jelentős mértékben erősödött szemlé­letünk, s. elmélyült a szocia­lista közszellem. De vannak negatív jelenségei is társadal­munknak. Sajtónk általában helyesen tükrözi társadalmi valóságunkat, a maga ered- • ményeivel és hibáival együtt. De nemcsak tükröznie kell helyzetünket, hanem rá kell irányítania a figyelmet a problémák megoldásának módjaira és lehetőségeire. A X. kongresszus határoza­ta a szocializmus építése so­ron lévő feladatainak maga­sabb szintű kibontakoztatását tűzte célul. Ebben a vonatko­zásban a különböző hírközlő szervek, a sajtó, a rádió és a televízió munkatársainak is nagyon bonyolult és felelős­ségteljes a munkája. Különös tekintettel arra a tényre, hogy fejlődésünk jelenlegi szakaszában rendkívül meg­nőtt a szocialista tudatosság jelentősége. A közeljövő legfontosabb tennivalói a beruházások, va­lamint a különböző érdekelt­ségek elvének és gyakorlatá­nak összehangolása; az ellen­tétes és ütköző elemek felol­dása a közművelődés és a közoktatás terén. Ezeket csak harccal, pártunk és államunk egyesített erőfeszítésével, a szocialista rendszer erejével tudjuk megoldani, ideértve a sajtót, a rádiót és a televízi­ót. Megkönnyíti munkánkat, hogy a magyar szocialista saj­tó olyan kipróbált és követ­kezetes politika szószólója, amely elveti a kicsinyes gyámkodást, megköveteli az igazmondást, az egyenes ge­rincet, nem tűri meg a kétar­cúságot és a cinizmust, amelytől idegen a talpnyalás s amelyet csak a legnagyobb elvhűséggel és pártossággal szolgálhatunk. Az újságíró-aktíván Kádár János elvtárs mondotta, hogy az előttünk álló feladatok megoldásában a párt és a nép számít a sajtóra. A magyar sajtó munkatársai a közös feladatok megoldásában oda adóan állnak pártunk Köz­ponti Bizottsága mögött, s mindent elkövetnek annak érdekében, hogy helyesen és hatékonyan tolmácsolják pár­tunk politikáját. Az újságíró-aktíván tű- hangzott gondolatok most to­vább gyűrűznek a szerkesztő­ségi kollektívákban a szer­kesztőségi politikai alkotó­műhelyekben. Tovább foly tatódik a gondolatok cseréje hogy az újságírói munka ma­gasabb színvonalra emelésé­vel még hatékonyabb publi­cisztikák, tartalmas, érzékle tes riportok, új gondolatot tartalmazó írások születhes­senek. Szövetkezeti konzultációs tanácskozó testület alakult megyénkben A megyében működő há­rom szövetkezeti ágazat — ipari, kereskedelmi, mező- gazdasági, — szövetségeinek vezetői november 12-én a Tisza menti Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségének székházában ülést tartottak. A tanácskozáson megjelent Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság gazdaságpoli­tikai osztályvezetője és dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese. Az MSZMP Központi Bizottsága szövetkezetpolitikai munka- közösségének ' ajánlására el­határozták, hogy megyénk­ben is megalakítják a szö­vetkezetek megyei szövetsé­geinek konzultációs tanácsko­zó testületét. A megalakult testület már az első ülésén megfogalmaz­ta azokat a fontosabb felada­tokat, amelyben a három szövetkezeti ágazatnak köl­csönösen helyes lesz együtt­működni. Elhatározták, hogy megjavítják és elemzik töb­bek között az egyes szövet­kezeti ágazatok küldöttgyű­léseinek és kongresszusainak ajánlásait és egyeztetik an­nak végrehajtását. Megszer­vezik a szövetkezetek közöt­ti mozgalmi és gazdasági együttműködést. Mind a há­rom szövetség különös gond­dal foglalkozik a kedvezőtlen közgazdasági adottságokkal rendelkező termelőszövetke­zetek problémáival. Meg­vizsgálják működésüket és elemzik, hogy az állami tá­mogatás mennyiben segítette elő fejlődésüket. Rendszere­sen megvitatják az egységes szövetkezeti törvény alkal­mazásának tapasztalatait. A tanácskozáson elfogadott munkaprogramon túl olyan fontos témákat is megtár­gyalnak, mint például a la­kossági szolgáltatási tevé­kenység fejlesztése, együtt­működési lehetőségei. Meg­vizsgálják a kölcsönös tá­mogatási alap célrészjegy és részjegy felhasználását, an­nak a gazdálkodásra gyako­rolt hatását. A szövetkezeti ágazatok közöt.ti egyenjogúság érvény­re juttatása érdekében úgy döntött a tanácskozás, hogy negyedévenként más-más szövetség fogja megszervezni a konzujtációs tanácskozást az elfogadott munkaprogram megvitatófára. A konzultációs testület megalakulása újabb minőségi lépést jelent me­gyénk szövetkezeti mozgal­mában. DECEMBER 20-RA befejezi éves tervé! a Szabolcs Cipőgyár Sikeresen dolgoznak az éves programban meghatá­rozott feladatok teljesítésén a nyíregyházi Szabolcs Cipőipari Vállalatnál. Az eredményes munka követ­keztében már minden ex­portkötelezettségüknek ele­get tettek! A lengyel igé­nyeket már az év első felé­ben kielégítették. A Szovjet­unió és az NDK részére el­vállalt 20—20 ezer párás té­tel utolsó hétezer, illetve öt­ezer párás küldeményei is vagonokba kerültek. A gyár az éves, mintegy nyolcvanmillió forintra ter­vezett termelési értékében négyszázezer pár cipő elké­szítését vállalták. Ebből a mai napig 380 ezer pár ké­szült el. Az előzetes számítá­sok szerint év végére érték­ben várhatóan tízszázalékos túlteljesítéssel lehet számol­ni. Ez az éves terv december 20-ra való teljesítését és mintegy húszezer pár lábbeli terven felüli elkészítését je­lenti. A feladatok ilyen mérvű túlteljesítése módot ad arra, hogy úgy a belföldi, mint a külföldi pótmegrendelések­nek is eleget tegyenek. Már dolgoznak azon az ötezer pá­rás román megrendelésen, amelyet a kishatármenti árucsere-forgalom keretében vállaltak el terven felül. En­nek a tételnek az elszállítá­sát december 10-ig vállalta a cip'fyár. Hétfőn Moszkvában aláírják az Interszputnyikról szélé megállapodást Dr. Csanádi György nyilatkozata A KGSt1 újonnan alakult 'postaügyi és távközlési ál­landó bizottságáról, az Inter- szputnyik-megállapodásról nyilatkozott szombaton a Moszkvában működő magyar •tudósítóknak dr. Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi miniszter, aki hazánk képviseletében részt vett az új KGST állandó bizottság alakuló ülésén. A KGST postaügyi és távközlési állandó bizottsága hiánypótló intézmény — mondotta dr: Csanádi György. A hírközlés kérdéseit a KGST keretében eddig nem fogta össze közvetlenül egy­séges szerv, noha a posta-, a telefon-, a távíróforgalom, a rádiózás és a televíziózás ma már szinte el sem képzelhető nemzetközi együttműködés nélkül. Mi most, az alakuló ülésen, már az 1972-es mun­kaprogramot is rögzítettük. A legfontosabb feladat most az, hogy a KGST-országok számára egységes paraméte­rekkel rendelkező és a világ- színvonalnak megfelelő mű­szaki berendezéseket alakít­sunk ki. Hosszabb időt fog igénybe venni a már meglévő berendezések bizonyos fokú egységesítése. Harmadik, s egyben talán legkönnyebben megoldható feladatunk a post ta automatizálása, ahol bizo­nyos értelemben előnyt je­lent számunkra, hogy a postai műveleteket nagyrészt ma még kézi erővel végzik, tehát könnyebb lesz az egységes gé­pesítési módszert kialakítani. Az Interszputnyik-megálla podásról, amelynek aláírásá­ra hétfőn kerül sor, a minisz­ter a következőket mondotta: az Interszputnyik nyílt szer­vezet lesz, amelyhez a jövő­ben bármely ország csatla­kozhat. A szervezet rendelte­tése az, hogy műholdak se gítségével sok ezer kilométe rés, mitöbb interkontinentális távolságokra lehessen televí­zióműsorokat közvetíteni és telefonbeszélgetéseket lebo­nyolítani. A műholdakról ér­kező adást földi állomások veszik, s Magyarországon szovjet szakértők segítségével és szovjet műszaki közremű­ködéssel valószínűleg jövőre jelölik az első olyan földi vevőállomás helyét. Az álló­Ofyenmillíós fejlesztés az ÉRDÉRT mátészalkai telepén Az ÉRDÉRT Vállalat 13. számú mátészalkai telepe fennállásának elmúlt 10 esz­tendejében alig fordítottak pénzt műszaki ’fejlesztésre. A cél itt elsősorban az volt, hogy minél több embernek tudjanak munkát adni, így mindent „élő” munklval vé­geztek el. Azonban az utóbbi években erre már nem volt szükség, sőt egyre inkább szorított a gépesítettség hiá­nya. Hiszen a telepnek nem kisebb a feladata, mint a Szovjetunióból vasúton ér­kező, és nagy értéket kéjvi­selő fenyőgömbfa-mennyiség számottevő részének kiraká­sa és feldolgozása további ipari felhasználásra. A tervezett beruházás az árvíz miatt csak az idén kez­dődhetett meg. Az ÉRDÉRT Vállalat 50 millió forintot fordít a közel ezer, embert foglalkoztató telepének fej-, lesztésére a negyedik ötéves tervben. Ebből az összegből idén felépült az új fűrész­üzemcsarnok; ahol az ugyan­csak új szovjet gépekkel, be­rendezésekkel a termelés már megkezdődött. A telepen jelenleg még rendkívül nehéz fizikai mun­kával történik az anyagmoz­gatás, a gömbfa darabolása, osztályozása. E munka meg­könnyítésére két szovjet da­rut állítottak fel, amelyek üzembe állítására a közeli he­tekben sor kerül. A további gépesítéshez jelentős belső területrendezésre volt szük­ség, amit szintén elvégeztek az idén. Utak épültek és még épülnek, mert ezek nélkül a jövő esztendőben munkába álló anyagmozgató gépeket nem tudnák használni. 1972- ben még egy daru, vala­mint anyagmozgató targon­cák és más, a munkát meg­könnyítő, termelékenyebbé tevő gépek üzembe állítása várható. A következő években pedig a legnehezebb emberi mun­kát helyettesítő gömbfada- ra|?oló gépsor és osztályozó berendezések kerülnek a te­lepre. Az 50 milliós be­ruházás befejezése után a jelenleginél 60—80 ezer köb­méterrel több, mintegy 250— 280 ézer köbméter fenyőgömbfa ipari alapanyaggá, valamint fűrészáruvá való feldolgozá­sára lesz képes az ÉRDÉRT mátészalkai telepe. más felépítését remélhetőleg már a negyedik ötéves terv­ben meg tudjuk kezdeni. Moszkvai tartózkodását dr. Csanádi György arra is fel­használta, hogy szovjet kollé­gáival találkozzék. Bescsev közlekedésügyi miniszterivel a két ország vasútjainák együttműködéséről tárgyalt. Különösen fontos Magyaror­szág számára a két ország áruforgalmának biztosítása. Szó szerint az ezzel kapcso­latban természetszerűleg adódó kisebb-n a gyobb ne­hézségek áthidalásáról is. Is­mét felmerült a batyevói kö­zös konténerátrakó pályaud­var létrehozása, amelyhez va­lószínűleg a csehszlovák vas­utak is csatlakoznak. Trubicin közúti közlekedési miniszter­rel a közúti közlekedés terü­letén folytatandó együttmű­ködés fokozásáról tárgyalt. Az együttműködés itt ma még elmarad a vasutak közötti több éves, sok évtizedes kap­csolatok jó színvonalától. Guzsenko tengerhajózási mi­niszterrel Csanádi György dr. a dunai hajózási együttműkö­désről és a Duna—Rajna— Majna-csatomarendszer ál­tal felvetett kérdésekről kí­ván beszélgetni Moszkvában. Ez a csatornarendszer össze­függő viziutat biztosít az Északi- és a Fekete-tenger között, s a néhány év múlva megnyíló lehetőségek kihasz­nálására már ma célszerű megkezdeni a felkészülést. Tízévesek a szakszövetkezetek Tíz esztendővel ezelőtt ala­kultak meg az első szakszö­vetkezetek a nyíregyházi ta­nyabokrokban. Erre emléke­zett a nyolc szakszövetkezet a napokban megtartott kibőví­tett vezetőségi üléseken. A Nyíregyháza várost csak­nem teljesen körül ölelő te­rületen, a tanyabokrokban a 8 szakszövetkezet összesen 12 000 katasztrális holdon gazdálkodik, melyből a szak- szövetkezetek területe meg­haladja a 9000 hold földet. E mezőgazdasági szakszövetke­zetek közös vagyona az el­múlt tíz esztendő során 15 millió forintra növekedett. Ezek a város környéki szakszövetkezetek jelentős szerepet vállalnak Nyíregy­háza és a környező községek ellátásában. A Nyíregyháza környékén gazdálkodó 8 szakszövetke­zetben elkészültek az első öt­éves tervek is, amelyekben meghatározták a feilődés út­ját. a közös gazdálkodással járó feilesztési lehetőségeket. A jubileumi kibővített veze­tőségi üléseken értékelték az őszi mezőgazdasági munká­kat. Ezeken került sor a szak­szövetkezeti vezetőknek és dolgozóknak iutalmazására. A Mezőgazdaság kiváló dol­gozója kitüntetést kanta Hn- rárvui András a Szabolcs Gj*- csai Mihály, az Egyesült Erő, Siska András, az TJi Erő és Lipták János, a Bessenyei Szakszövetkezet elnöke, ezen­kívül nyolc vezetőségi tag, illetve dolgozó, közöttük trak­torosok részesültek a szakmi­niszter által adományozott eJ» tanerő oklevélben. VILÁG PROLETÁRJAI, EOYElfllJETBCI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom