Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-14 / 269. szám

rvr m *)tA&VTP~cins7Hö t§n. november ?i.’ rt oWa! Áz események krónikája: HÉTFŐ: Befejeződött a „77-ek” limai tanácskozása — Kairóból Dakarba repültek az afrikai „békekövetek”. KEDD: összecsapások az indiai—pakisztáni hatá­ron — Megkezdődött az amerikai elnökvá­lasztási kampány. SZERDA: Fidel Castro megérkezett Santi agóba — In­dira Gandhi Bonnban. CSÜTÖRTÖK: Szadat beszéde a kairói parlamentben — Schumann francia külügyminiszter láto­gatása Londonban. PÉNTEK: Befejeződtek Conally amerikai pénzügymi­niszter tokiói tárgyalásai — Az indiai kor­mányfő hazautazott világ körüli útjáróL SZOMBAT: Az Arab Liga külügyminiszteri tárgyalása Kairóban — A Kohl—Bahr-találkozó ne­gyedik munkanapja. Tűzze az ENSZ napirendre a közel-keleti kérdi s! Az egyiptomi külügyminisztérium távirata Maiikhoz Az amerikai sajtóban régi szokás, hogy a híreket, ame­lyek Washingtonból, vagy Alaszkából, vagy Argentína déli csücskéből, a Tűzföldről érkeznek, együtt közöljék, mondván, hogy azok a föl­dünk egyazon félgömbjéről valók... Az elmúlt héten sok érdekes, fontos esemény tör­tént ezen a— mert innen néz­zük- — túlsó félgömbön: az Egyesült Államokban nem hivatalosan ugyan, de a va­lóságban megindult az elnök- választási kampány, Fidel Castro megkezdte chilei láto­gatását és ezen éppúgy meg­tárgyalják az észak-amerikai imperializmus elleni harc le­hetőségeit, teendőit, mint ahogyan Peru fővárosában, Limában az úgynevezett „77- ek” a 'fejlődő országok gaz­dasági gondjairól szólva az USA önzése és kizsákmányo­ló politikája ellen foglaltak állást. Vegyük sorra a túlsó fél­gömb történéseit. Kedden es­te Nixon amerikai elnök ün­neplőbe vágta magát és meg­jelent a republikánus párt díszvacsoráján a New York-i Americana-szállóban, beszé­det mondott, majd repülő­gépre szállt, elment Chicagó­ba. ott is részt vett egy re­publikánus banketten és fel­szólalt. Szónoklatai az elnök- választási kampány kezdetét jelentették. A vacsorák is. A régi szokás szerint a válasz­tási propaganda költségeit a többi között ilyen módon te­remtik elő: a köztársasági párt gazdag hívei nem keve­sebb, mint 500 dollárt fizet­nek egy vacsoráért. Egvidő- ben húsz amerikai városban volt ilyen bankett, ötmillió dolláros bevételt számolhat­tak össze a reoublikánus pártkassza őrzői. (Persze sok­kalta többe kerül a választá­si kampány, az igazi summá­kat a nagy monopóliumok, a milliomosok és a milliárdo­sok fizetik be — a köztársa­sági párt támogatói, nem is mindig önzetlenül. Az effajta kiadás sokszorosan megtérül: hói állami megrendelések formájában, höl nagyköveti megbízásokat kapnak a párt- célokra adományozó férfiak.) Nixon elnök e banketteken elhangzó beszédeit zárt láncú televíziókamerák közvetítet­ték a többi 18 republikánus vacsora résztvevői számára. A külsőségek és áz elmondot­tak alapján minden politika' • megfigyelő megeevezett ab­ban. hogy ezzel Nixon gya korlatilas már elnökjelölt ként lépett fel. Pedig, bőven van még ide­je, hiszen 1972..november 7-e a választások napja Ameri­kában... ' Addig kell felsora­koztatnia hatásos ígéreteit, vagy ami nagyobb súllyal esik latba: tennie olyasmit, ami az amerikai választók vágyainak, igényeinek meg­felel. Például a vietnami há­ború dolgában... A pillanatnyi valóság nem rímel az el­nökjelölt-elnöki szavakkal, ígéretekkel: igaz ugyan, hogy Nixon most újabb korláto­zott csapatkivonásokat je­lentett be, de óvakodik attól, hogy a teljes csapatkivonás végső dátumát meghatározza. S hogy szándékai nem a megbékélés irányában hat­nak, ezt az iS;, bizonyítja, hogy B—52-esek újra meg új­ra bombázzák a VDK terüle­tét. Akárcsak Johnson idejé­ben. (S emlékezzünk rá: az 1968-as elnökválasztás előtt az utolsó pillanatban hagyta abba az elnök a bombázáso­kat, amelyeknek ódiuma mi­att a végén ő maga nem is próbálkozott újra az elnöki tisztség megszerzésével.) Nixon, mint elnökjelölt ígérni tartozik a dollár meg­mentését, mint elnök pedig meg is kísérli. A belső hatás egyelőre jobb. mint a külső: míg az amerikai monopóliu­mok elégedettek az idegen árukra kivetett 10 százalékos pótvámmal, addig az egyre több keserűséggel tölti el az Egyesült Államok külföldi szállítóit. S mindmáig az az amerikai igény sem érvénye­sült, hogy a tőkésországok pénzeit egyoldalúan értékel­jék fel. Ezen a héten éppen Japán mondott nemet az ef­féle washingtoni nyomásra: Conally pénzügyminiszter nem ért célt tokiói alkudozá­sai során. A 10 százalékos pótvám olaj a tűzre, amely az úgyne­vezett fejlődő országokban, a harmadik világban már eddig is nagy lánggal lobogott. Több, mint két héten át Pe­ru fővárosában, fámában Üléseztek az úgynevezett „77- ek”, hogy megtárgyalják, mi­ként lehetne előmozdítani egymás közti kereskedelmü­ket csakúgy, mint együttmű­ködésüket a világ egészéről az iparilag fejlett országok­kal Nyugaton és Keleten egyaránt. (A „77-ek” elneve­zés onnan adódik, hogy elő­ször Algírban évekkel ezelőtt valóban 77 ország küldötte' gyűltek össze Ma* már 95- en vannak, de a 77-es szám jobban hangzik, könnyebben megjegyezhető — s talán sze­rencsét is hoz?) A limai ta­nácskozásokon a legtöbb fel­szólaló az Egyesült Államo­kat elmarasztalta, az éfjzak- amerikai imneriaUzmus mo­hóságát elítélte és ezzel szemben ajánlott vagy sürge­tett egyéni vagy közös akció­kat azt államosítástól a közös piacok megteremtéséig. Még mindig a túlsó félgöm­bön megmaradva szólhatunk a hét nagy eseményéről, Fi­del Castro kubai miniszterel­nök Santiagóba érkeztéről. A Kubai Kommunista Párt első titkára hét esztendeje nem hagyta el hazáját, nem volt ideje, alkalma, szándéka, le­hetősége: lekötötték a szo­cializmus építésének belső gondjai, Kuba gazdasági ne­hézségei, valamint a latin­amerikai kontinens első szo­cialista országát szorongató blokád diplomáciai, politikai megkötöttségei. Mindez árrá vezethető vissza, hogy a: USA imperialistái, mivel nem tudták megsemmisíteni a délkeleti partjaik mellett kialakult szocialista rendet minden eszközzel el akarták szigetelni a forradalmi Ku­bát. Egy éve, hogy Havannától több, mint 6000 kilométerre baloldali fordulat lehetősége jelentkezett a chilei népi egység választási győzelme, a szocialista párti dr. Allende köztársasági elnökké történt megválasztása következtében. Az új santiagói kormány első külpolitikai lépése volt, hogy felújította diplomáciai kap­csolatait a szocialista Kubá­val. Dr. Allende, aki szenátor korában nem kevesebb, min, kilenc alkalommal járt Ha vannában, baráti látogatásrr hívta meg Fidel Castrót, és a kubai miniszterelnök most tíznapos chilei tartózkodásra politikai és gazdasági tárgya­lásokra, a chilei néppel valc megismerkedés szándékává’ el is ment Santiagóba. Fogadtatása valóságos dia­dalmenet volt. A szemtanúk szerint a chilei főváros még soha nem köszöntött vendéget ilyen szeretettel. Castro mondta: közös célért külön utakon indultak el... Kölcsö nősen segíthetik egymást a észak-amerikai imperializ mus elleni politikai, diplomá­ciai, gazdasági küzdelemben A túlsó félgömbön ma — Alaszkától Argentínáig — milliók tekintenek Santiago felé. Az Allende—Castro ta­lálkozó eseményeit, következ­ményeit figyelve. — Besúgtál? — Úgy tet­szett, hogy Ring mit sem törődve a veszéllyel, ráveti magát Klossra. — Ez az át­kozott idióta feljelentett. — Megtette ezt már biz­tosan Berta. Anna Maria elhatározta, hogy ő is belép a játékba. Észrevétlenül odalopako­dott, ahol Ring pisztolya he­vert. Lehajolt. — Meg ne próbáld — szólt rá Kloss, — nem ajánlom. — A. Gestapónak akarsz átadni bennünket? — kér­dezte a lány és gyűlölettel mérte végig a kapitányt. Válaszra már nem volt szükség. Motorzúgást hallot­tak. A gépkocsi a ház előtt állt meg, majd rögtön utána nehéz léptek döngtek. Csa­pódott a bejárati ajtó. Az ajtóban a segédgyógy­szerész állt, sturmbanführer Wilhelm Schenk. Kloss éppen arra gondolt, hogy semmi sem formálja át úgy a németeket, mint az egyenruha. Teljesen más em­ber állt ejőtte; nem az, akit tegnap megleckéztetett, és akivel a német köszöntési formát gyakoroltatta. Tehát Az egyiptomi' külügymi­nisztérium táviratot intézett Adam Malikhoz, az ENSZ- közgyűlés elnökéhez, s fel­kérte, hogy a közgyűlés je­lenlegi ülésszaka tűzze na­pirendre a közel-keleti vál­ság kérdését. El-Zajjat ENSZ- fődelegátus útján Kairó azt kéri, hogy a vita időpontját e hó végére tűzzék ki. Szadat csütörtöki beszéde nyomán Egyiptom felkéri az ENSZ-közgyűlést: szólítsa fel határozatilag Izraelt arra, hogy adjon pozitív választ Jarring kérdéseire, vállaljon kötelezettséget a Biztonsági Tanács határozatának a vég­rehajtására. Amennyiben Iz­rael nem hajtja végre a köz­gyűlés ilyen értelmű határo­zatát, U Thant főtitkár nyil­vánítsa ki, hogy az ENS'-7 nem képes a válság megoldá­sára, Jarring ENSZ-megbí- zott pedig leplezze le Ernesto Guevara Lynch, Che Guevara apja pénteken délelőtt Santiagóban hosszú megbeszélést folytatott Fidel Castro kubai miniszterelnök­kel a kubai nagykövet rezi­denciáján. A megbeszélést követően Ernesto Guevara ki­jelentette: „mindenről, a leg­érdekesebb dolgokról beszél­tünk”. Ernesto Guevara, aki Argentínában lakik, azért utazott Chilébe, hogy talál­kozzék Fidel Castro minisz­terelnökkel. Santiagóban szerzett értesülések szerint öt év alatt ez volt a hetedik ta­lálkozó kettőjük között. Fidel Castro pénteken az Antofagstai „északi egyetem” 1500 halígátója előtt mintegy kétórás beszédet mondott. Egyebek között kijelentette, nem azért utazott Chilébe, hogy azt tanúsítsa, hogyan kell forradalmat előkészíteni. Hangoztatta, hogy a forrada­lom ereje az egységben rejlik és „egységes népet nem le­het legyőzni”. Beszéde további részében Castro rámutatott, hogy „a Szovjetunió gazdasági és mű­szaki segítsége nélkül a ku­bai forradalom összeomlott volna”. „A Szovjetunió látott el bennünket azzal a kőolajjal, amelyre gazdaságunknak szüksége volt, mi több, fel­őt bízta meg Ring a wroc- lawi archívum őrzésével. Wilhelm Schenk elhatározta, hogy feladatát végig teljesí­ti. A küszöbön állt pisztol­lyal a kezében. Nyomban felmérte a helyzetet, arcán mosolyfélére emlékeztető grimasz jelent meg. — Kloss kapitány úr... — mondta ■— mégis úgy visel­kedett, _ ahogy rendes német­hez illik... Te pedig áruló vagy, Ring. Nem gondoltam, hogy nem bírod ki. Látszik, hogy nem hiszel a Führer- ben, nem bí?ol a birodalom­ban. Aztán Anna Mariához fordult: Sejtettem, ki vagy te, utolsó.., Rjng hallgatott. Mégsem tudta végigcsinálni a játékot. — Az archívum biztonság­ban lesz — folytatta Schenk. — A te Ingéd, — fordult is­mét Ringhez — nem él. Az igazat megvallva, egy kicsit sajnálom is őt, mert becsü­letesebb volt nálad. Kényte­len voltam likvidálni őt. Túl­ságosan sokat tudott. Ring ezredes levetette ma­gát a padlóra és pisztolya után kapott. Elkésett. Wil­helm Schenk tüzelt. — így végzik az árulók — mondta. Kloss tudta, hogy most a világ előtt a Biz­tonsági Tanács határo­zatával szembeszegülő izraeli magatartást. Végül a közgyű­lés szólítsa fel a világ összes államait, hogy ne szállítsa­nak fegyvert Izraelnek, illet­ve alkalmazzák vele szemben a nemzetközi szankciókat, be­leértve a gazdasági embargót is. Kairó erről a diplomáciai lépésről tájékoztatta U Thant ENSZ-főtitkárt, Jarring ENSZ-megbízottat és az arab államok külügyminisztereit. Akik szombaton kezdik meg értekezletüket az egyiptomi fővárosban. Az A1 Ahram értesülése szerint dr. Murad Ghaleb külügyi államminiszter no­vember 23-án, vagy 24-én utazik New Yorkba, hogy az ENSZ-közgyűlés előtt kifejt­se Egyiptom álláspontját a ^közel-keleti válságról. s vásárolta mindazt a cukrot, amit az Egyesült Államok nem akart megvásárolni” — mondotta. Ezt követően a kubai kor­mányfő arról beszélt, hogy az imperializmus többé nem tudja betölteni csendőrsze­repét. Bár megkísérli ezt, mindazonáltal ma már gya­korlatilag nincs olyan ereje és nincsenek olyan lehetősé­gei, mint 20 évvel ezelőtt. Szombaton délelőtt hazaér­kezett háromhetes európai és amerikai körútjáról Indira Gandhi indiai miniszterel­nök. Repülőtéri nyilatkozatá­ban „egészében véve” elége­detten szólt a nyugati orszá­gokban folytatott tárgyalásai­ról. Kijelentette, valamennyi felkeresett ország vezetői biz­tosították őt arról, hogy igye­keznek előmozdítani a politi­kai rendezést a pakisztáni központi kormány és Kelet- Pakisztán választott vezetői között. Gandhi asszony elmondot­ta, hogy körútja során min­denütt hangsúlyozta, országa Anna Mariára lő. Anna Ma­ria is tudta. Szemében azon­ban nem látott félelmet, csak megadást. Nekidőlt a falnak és várt. Északon egyre erő­sebben dörögtek az ágyúk. Kloss Schenk kezét figyel­te, látta az ujját a ravaszon. Döntenie kellett. Már semmi­re sem volt idő, csak a pon­tos célzás maradt. Pontosan lőtt. Schenk lerogyott a padló­ra. Kloss hitetlenkedő cso­dálkozást látott az amerikai lány szemében. Csodálkozást és határtalan örömet, hiszen már elbúcsúzott az élettől. Lépteket hallottak. Schenk emberei, akiket a sturmban­führer az utcán álló gépko­csin hagyott. léptek be a házba. Ketten voltak. Kloss kinézett az ablakon. Látta a ház előtt álldogáló üres terepjárót. Herr strum- banführer nem hozott valami nagy létszámú .biztonsági őr­séget magával. Átadta Anna Mariának Ring pisztolyát. — Pontosan lőjj, s aztán gyorsan a kocsihoz! — Értem — suttogta. Klos$ ismerte az érzést, amikor minden másodperc egy egész percnek tetszik... Már itt kellene lehniök, már éonen be kellene lépniük. Hallotta beszélni Őket a fo­lyosón. Ráóillnntott Anna Mariára. F.z a lánv nagysze­rűen uralkodott magán. A fegwer meg serp rezzent a keiben. Itt vannak! Anna Maria és Kloss egyszerre lőttek. Az Kohl—Bahr tárgyalások Négy egymást követő nap intenzív megbeszélései után, a szombaton délelőtt lezajlott kétórás találkozóval véget ér­tek dr. Michael Kohl, az NDK minisztertanácsának ál­lamtitkára és Egon Bahr, a szövetségi kancellári hivatal államtitkára e heti tárgya­lásai, amelyet a négyoldalú berlini megállapodás alapján folytattak. A 28. tárgyalási menetet, amely az eddigi leghosszabb volt, a DPA „mammutmenetnek” nevezi. A következő találkozóra no­vember 18-án és 19-én kerül sor ismét az NDK fővárosá­ban. A két fél megállapodása szerint az azt követő két al­kalommal Bonnban ülnek össze. Egon Bahr a tárgyalások befejeztével szombaton dél­után visszarepült Bonnba. Újabb fegyveres akció Belfastban Szombaton Belfast Lower Falls katolikus negyedében az IRA katonai szárnya újabb fegyveres akciót hajtott vég­re : két géppisztolyos férfi be­rontott az egyik fogorvosi rendelőbe, s megölt egy ott tartózkodó holland matrózt. A fegyveresek ahogy jöttek, ugyanolyan gyorsan távoztak is. A rendőrség vizsgálatot indított az ügyben. A gyil­kosság oka egyelőre isme­retlen, hiszen a matróz egy néhány nappal ezelőtt érke­zett holland hajó legénységé­hez tartozott. Felteszik, hogy a támadók az áldozatot egy szolgálatban lévő brit kato­nával tévesztették össze. nem nyugodhat bele, hogy á kelet-pakisztáni menekültek közel 10 milliós tömege vég­legesen ott maradjon Indiá­ban. Magyarázatai nyomán az általa felkeresett országok vezetői jobban megértették India felfogását ebben a kér­désben. Indira Gandhi tartózkodó­an nyilatkozott áz amerikai kormánynak arról a döntésé­ről, hogy leállítja a fegyver- szállítást Pakisztánba, mert nem világos, hogy a tilalom vonatkozik-e a harmadik or­szágokból esetleg szállítható amerikai fegyverekre. 1 SS-katonák végigvágódtak a padlón. A füsttel és porral teli szobában egymás arcát is alig látták. Csak akkor néztek egymás­ra, amikor Edelsberg felé hajtottak az úton. Kloss be­letaposott a gázba, a lemenő nap fényében csillogó út üres volt. Befordultak az ősfákkal szegélyezett vársétányra. Kloss megállította a kocsit. Végre nyugodtan rágyújtha­tott. Anna Mariát is megkí­nálta. Némán szívták a ciga­rettát, tekintetük a kéklő égbolt hátterében élesen ki­rajzolódó edelsbergi váron nyugodott. — Most mit szándékozol tenni? — kérdezte Anna Ma­ria. — Hogy visszük el az archívumot az amerikai övezetbe? — Tréfálsz — mondta Kloss. A lány csodálkozva nézett rá. — Nem tudod, hol van az archívum — találgatta. Kloss elnevette magát. — Az archívum, kedves szövetségesem, illetékes ke­zekbe kerül. Még most sem érted ? Anna Maria tágra meredt szemmel bámult rá. — Ezt a menetet elvesztet­tem — suttogta. — De tudod mit, Hans, vagy hogy is hív­nak, nem is sajnálom. Egyáltalán nem sajnálom — mondta még egyszer. — Az egész vár a miénk. Megyünk? — VÉGE — Pilfy József Andrzei Zbych: Kiess kapitány Lengyelből fordította: Varsányi István 71. Fidel Castro beszéde Chilében Hazaérkezett világ körüli útiéról Indíra Gandhi

Next

/
Oldalképek
Tartalom