Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-13 / 268. szám

1971. november ■ 13. RET ET-MAGYARORSZ AG 3. oldal DR. VALYÓ PÉTER: Fiatalságunk cselekvő részese a feladatok megoldásának A rendezési alap: a megszállt területek teljes kiürítése Szadat beszéde a nemzetgyűlésben a szocializmus mellett, az imperializmus ellen (Folytatás a 2. oldalról) Dr. Valyó Péter, a KISZ Központi Bizottsága nevében köszöntötte a küldöttértekez­let résztvevőit. Bevezetőül el­mondta, hogy a KISZ KB nagyra értékeli azt a mun­kát, amit a KISZ Szabolcs- Szatmár megyei Bizottsága és a megye szervezett ifjúsága a párt vezetésével végzett az elmúlt négy esztendőben, s amelynek most vonja meg a küldöttértekezlet a mérlegét. A KISZ közelgő VIII. kong­resszusára utalva hangsú­lyozta; a 800 ezer magyar KISZ-fiatal képviseletében összeülő kongresszusra sok­rétű és felelősségteljes mun­ka vár. A kongresszusi előkészüle­tekről szólva a KISZ KB titkára hangsúlyozta: az alap­szervezeti választásokon épp­úgy, mint a kongresszusi le­vél vitájában kitűnt, hogy ifjúságunk bízik pártunkban, nemcsak vár, hanem alkotó részese is kíván lenni a fel­adatok megoldásának, a szo­cialista társadalom teljes fel­építésének. Ezt itt Szabolcs- Szatmár megyében is bizo­nyították a fiatalok a kong­resszusi munkaversenyben, a kommunistavasárnapok mun­kájában — mondta dr. Valyó Péter. A továbbiakban azokról az intézkedésekről beszélt, ame­lyek az utóbbi hónapokban kedvezően érintették hazánk ifjúságát. Társadalmunk homlokterébe került az ifjú­ság nevelése, a különböző párt- és állami határozatok nyomán sok fontos kérdés megoldásában jutottunk előbbre. Példaként megem­lítette, hogy a IV. ötéves tervben félmilliárd forinttal 23 ezer új kollégiumi helyet létesítenek hazánkban; je­lentős összeggel segíti az if­júsági alap a fiatalok szóra­kozási, üdülési és sportolási igényeinek kielégítését. A különböző vállalatok, intéz­mények máris megkezdték a párt ifjúságpolitikai határo­zatából, az ifjúsági törvény­ből rájuk háruló feladatok elvégzését. — Hangsúlyozni kell azonban, hogy e felada­tok végrehajtásának még csak a kezdeténél tartunk és tapasztalható az is, hogy né­hol a kezdeti nekibuzdulás után alábbhagyott a lendület. Ezt követően azokról a főbb kérdésekről beszélt a KISZ KB. titkára, amelyek a VIII. kongresszus elé kerül­nek. Kiemelte: ezen a fóru­mon világosabban kell majd megfogalmazni miért, mi el­len és hogyan kell harcolni. Önkritikusan kell majd ele­mezni a végzett munkát, fel­fedni hiányosságainkat is. Határoznia kell a kongresz- szusnak abban, hogy miként kell alkalmasabbá tenni a KISZ-t feladatainak ellátá­sára, melyek a legfontosabb tennivalók a szervezeti élet megjavításában. Az élet sür­geti, hogy kevesebb legyen a formalitás e téren, s racioná­A beszámoló feletti vitá­ban elhangzott kérdésekre Bánóczi Gyula válaszolt, majd a vezető szervek és a kongresszusi küldöttek meg­választása következett. Az újonnan megválasztott me­gyei bizottság 55. a végre­hajtó bizottság 13 tagú. A pénzügyi ellenőrző bizott­ságnak 11 tag ja van. A KISZ VIII. kongresszusán a Sza­bolcs-szatmári fiatalokat 34 küldött képviseli. A küldött- értekezlet — élve új jogával — négy fiatalt ajánlott a kongresszus jelölő bizottsá­gának, hogy javasolja a köz­ponti bizottság tagjai sorába. A megválasztott vezető testületek tagjait, a tisztség- viselőket — a megyei bizott­ság megtartott első ülésén — dr. Tar Imre, az MSZMP megyei bizottságának első titkára köszöntötte. A KISZ megyei bizottsá­gának első titkára: Szilágyi József. Titkárai: Czakó Már­ta, Cserhiussi Endre, Halász András. A végrehajtó bizottság tag­jai: Bogdányi Ferenc, a KISZ nyíregyházi városi bi­zottságának titkára. Herczku György, a KISZ nyíregyházi járási bizottságának titkára. Holló László, a Nyíregyházi Gumigyár üzemi KISZ-bi- zottságának titkára, Homa lisabbá váljék a szervezeti élet.1 Fontos feladat az alap­szervezetek első demokratiz­musának a szélesítése, önál­lóságának a fokozása. — Nehéz, de szép feladatok várnak ránk, melyeknek el­végzésére bátran vállalkozhat a KISZ, amely az elmúlt 15 év alatti tevékenységével be­bizonyította, hogy hű maradt a zászlóbontáskor rögzített alapelveihez. A KISZ VIII. kongresszusa harcba hívja majd a magyar ifjúságot azért, hogy a párttól kapott megbízatásnak eleget téve, még nagyobb eredményeket tudjon felmutatni közös ja­vunkra, a szocializmus teljes felépítésére — fejezte be hozzászólását dr. Valyó Pé­ter. Béla, a VAGÉP dolgozója, Jäger Júlia, a Tiszalöki Ál­lami Gazdaság dolgozója, alapszervezeti KISZ-titkár. Jósvai Márta, a Nyíregyházi Zrínyi Hona Gimnázium ta­nulója. ifivezető. Kőhalmi Sándor, a mátészalkai tan­gazdaság géplakatosa, alap­szervezeti KISZ-titkár. Kolláth Adrienne, a Nyír­egyházi Tanárképző Főiskola KlSZ-foizottságának titkára. Molnár Ferenc, a Kisvárdai ÁFÉSZ KlSZ-titkára. ★ Dr. Tar Imre és dr. Valyó Péter az újonnan megvá­lasztott KISZ megyei bizott­ság ülésén meleg szeretette] emlékezett meg munkájáról és köszöntötte Bánóczi Gyu­lát, aki hat évig dolgozott eredményesen a KISZ me­gyei bizottságának élén. (Bá­nóczi Gyulát a közelmúlt­ban a nyíregyházi járási pártbizottság első titkárává választották meg.) A KISZ megyei bizottsá­gának vezetői emléklapot és ajándéktárgyakat nyújtot­tak át azoknak az ifjúsági vezetőknek, akik az elmúlt években a megyei bizottság, illetve a végrehajtó bizottság munkájában vettek részt Megválasztották a tisztségviselőket Aláírták a magyar—szovjet együttműködési kormányközi bizottság jegyzőkönyvét Vályi Péter és Mihail Le­szecsko miniszertelnök-he- lyettesek péntek este a Par­lament delegációs termében ünnepélyes keretek - között aláírták a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kormányközi bizottság XI. ülésszakának jegyzőkönyvét. A bizottság ülésszakát no­vember 10 és 12 között tar­tották Budapesten. A ma­gyar delegációt Vályi Péter, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, a szovjet delegációt Mihail Le- szecsko, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese vezette. A tárgyalásokon mindkét fél egyetértett abban, hogy a kormányközi . bizottságnak elsősorban a hosszú távú együttműködés kérdéseinek kidolgozására kell. töreked­nie és segítséget kell nyúj­tania a népgazdasági tervek koordinálásához, a közös ter­vezőmunkák folyamatossá­gához. Az állandó együttmű­ködésben részt vevő minisz­tériumok és főhatóságok munkáját is ebbe az irányba kell továbbfejleszteni. Meg­állapodtak abban, hogy a két ország tervhivatalai. a minisztériumok és főhatósá­gok indítványai alapján újabb javaslatokat dolgozzanak ki a távlati együttműködés kér­déseiben és azokat megfelelő előkészítés után a bizottság elé terjesztik. A bizottság megtárgyalta a műszaki-tudományos együttműködési állandó albi­zottság elnökeinek beszámo­lóját a végzett munkáról. Határozatot hozott arról, hogy a magyar és a szovjet ágazati minisztériumok és főhatóságok számos műsza­ki-tudományos kérdésben áttérnek a szerződéses együttműködési formáikra, ezenkívül abban is megálla­podtak. hogy tudósok és szakértők közös kollektíváit hozzák létre. A bizottság ülése a barát­ság és a kölcsönös megértés szellemében folyt, le. Az aláírás után Vályi Pé­ter kiemelte, hogy a két or­szág kapcsolatainak fejlesz­tésében igen nagy a jelentő­sége a sok ezer munkás és mérnök tevékenységének, akik a közös magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos programok sikeréért dolgoznak. Utalt azokra, akik a járműipari kooperáción munkálkodnak, akik azért, fá­radoznak, hogy sikeresen folytatódjék a számítástech­nikai program végrehajtása, akik részt vesznek a magyar —szovjet alumíniumipari megállapodás végrehajtásá­ban, a közös olefinprogram és sok egyéb közös érdekű fel­adat teljesítésében. A mi­niszterelnök-helyettes hang­súlyozta; országunknak első­rendű érdeke, hogy a magyar —szovjet megállapodások megvalósuljanak. Mihail Leszecsko rámuta­tott, hogy a most zárult ülésszakon a komplex integ­rációs program jegyében tár­gyaltak a kétoldalú kapcso­latokról, ezért újabb eredmé­nyeket sikerült elérni a két ország gazdasági együttmű­ködésében. Utalt arra, hogy különösen hasznos volt az a beszélgetés, amit Fock Jenő­vel folytatott. Az eszmecse­rén — mint mondotta — a magyar kormány elnöke sok érdekes javaslatot tett, s ez is jó alap az együttműködés továbbfejlesztéséhez. k A jegyzőkönyv aláírását követően V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete vacsorát adott, amelyen Vályi Péter és Mi­hail Leszecsko vezetésével részt vettek a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési kormányközi bizottság tagjai és szakértői. Anvar Szadat egyiptomi köztársasági elnök az újon­nan megválasztott nemzet- gyűlés első ülésszakának csütörtök esti megnyitóján bejelentette: 1. Egyiptom csak abban az esetben hajlandó tárgyalni a közel-keleti válság politikai megoldásáról, ha Izrael elő­zetesen elkötelezi magát az összes megszállt arab terület kiürítése mellett. 2. A további tárgyalások attól függenek, vajon hajlan­dó-e Izrael pozitív választ adni dr. Gunnar Jarring ez év februári kérdőívére. (Iz­rael, mint ismeretes, nem válaszolt Jarringnak, ehe­lyett — megkerülve a svéd diplomata kezdeményezését — az egyiptomi válasz tar­talmának ismeretében Kai­rónak továbbított egy emlék­iratot.) Az egyiptomi elnök az Egyesült Államokra hárította a felelősséget a jelenlegi zsákutcáért. Kijelentette: 1. Semmibe veszi a négy nagyhatalom közös felelőssé­gét; 2. az egyiptomi kezdemé­nyezést (t. i. a Szuezi-csator- na megnyitására vonatkozó kezdeményezést) egy olyan megállapodás létrejötte érde­kében próbálja kihasználni, amely szellemében tökélete­sen ellentétes Kairó nézetei­vel. Ilyen körülmények között — vonta le a következtetést Szadat — Egyiptom egyálta­lán nem hajlandó tárgyalni a Szuezi-csatorna hajózható­vá tételéről. Szadat hangoztatta, hogy a megszállt területek teljes ki­ürítésénél kevesebbet orszá­ga nem fogad el. Az Egyesült Államok kö­zel-keleti céljait Szadat —aas AFP szerint — az alábbiak­ban összegezte: 1. Kiűzni a Szovjetuniót a térségből; 2. elszigetelni Egyiptomot az arab nemzetektől; 3. aláásni Egyiptom szocia­lista vívmányait. „Az Egyesült Államok az elnyomás és a terror eszkö­zeként használja Izraelt e célok elérésére, a történelmi fejlődés menetének megállí­tására”. „De e célok nem va­lósultak meg; 1. a Szovjetunió hűséges barát volt és marad is mind a békében, mind a háború­ban; 2. Egyiptom nem szigetelő- dik el, amint történelme és sorsa is bizonyítja; 3. Egyiptom szilárdan elkö­telezte magát szocialista fej­lődése mellett.” Fidel Castro chilei megbeszélései Fidel Castro, a kubai for­radalmi kormány miniszter- elnöke, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön, hi­vatalos chilei látogatásának második napján 90 perces megbeszélést tartott Salva­dor ALLende chilei államfő­vel. megkoszorúzta Barnardo O’ Higgins szabadságihősnek — aki 1813-ban a chilei füg­getlenség „atyja” volt — a szobrát, majd az esti órák­ban részt vett azon a foga­dáson, amelyet Allende el­nök a Moneda-palotáiban adott magas kubai vendégek tiszteletére. A kubai kormányfő a fo­gadáson elhangzót pohárkö- szontőjében örömmel üdvö­zölte a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreál­lítását az ENSZ-iben. ami — mint mondotta — „figyelem­re méltó fejlemény Latin­Az Ódéira és Warta folyó találkozásánál fekvő Kostr- zynban a II. világháború ide­jéből maradt tömegsírokra bukkantak. összesen 10, egyenként 25—30 méter hosz- szú tömegsír helyezkedik el egymás mellett. ’ Közülük egyet a hitleristák lengyelor­szági bűntetteit vizsgáló bi­zottság képviselőinek jelenlé­tében feltártak. Amerika szempontjából és kedvezően fog kiihatni a kon­tinens gazdasági életére.” Egyidejűleg ismét elutasí­totta országának újbóli belé­pését az amerikai államok szervezetébe. Leszögezte, hogy Kubát az AÁSZ összes tagjainak felkérése vagy egységes hozzájárulása sem késztetheti a szervezetbe va­ló visszalépésre, .jmert az AÁSZ nem érdekel min­ket. . A kubai kormányfő a csü­törtök esti fogadáson beje­lentette, hogy Salvador AI- lende chilei államfő hamaro­san ellátogat Kubába, ahol „ugyanolyan lelkes fogadta­tásban fog részesülnj”, mint amilyenben a chilei *nép őt részesítette. / Fidel Castro pénteken megkezdte vidéki körutazá­sát Chilében. A bizottság megállapította, hogy a sírban mintegy 2000 katonát temettek el. A csont­vázak mellett szovjet, belga és francia katonaruha-gom­bokat, bakancsokat, 10, 20 és 50 kopejkás szovjet pénzér­méket találtak. Az előkerült halotti cédulákon a Wehr­macht Neuhammerben (je­lenleg: Swietoszow) működött hadifogolytáborának számai láthatók. KOMMENTÁR Szovjet leszerelési kezdeményezések A New York-i üvegpalok­ban, az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhazában két szovjet megnyilatkozás is elhangzott a legutóbbi ólak­ban egy rendkívül fontos kérdésről. Jakov Malik, a szovjet ENSZ-delegáció ve­zetője újságíróiénak kijelen­tette: már az általános vita során kedvező 'visszhangra talált a leszerelési világkon­ferencia összehívásával kap­csolatos szovjet javaslat. A közgyűlés egyik igen jelentős szervében, az úgynevezett el­ső számú ixüitíkai bizottság­ban pedig megkezdődött a le­szerelési vita és ezen Alek- szej Roscsin szovjet delegá­tus, a kérdés világszerte — többek között a genfi tárgya­lásokról ismert — szakértője mondott beszédet. Úgy tűnik, hogy a nyugati sajtó hasábjain is oly sokat emlegetett szovjet békeoffen- zíva az eddiginél is határo­zottabban irányítja a nemzet­közi figyelem reflektorait a leszerelés szerteágazó proble­matikájára. Ez a törekvés több okból is érthető. Nem. utolsósorban azért, mert minden fontos ta­nácskozáshoz jó légkörre van szükség, márpedig a légkör a nemzetközi élet számos terü­letén — mindenekelőtt Euró­pában — a javulás jeleit mu­tatja. Magasrangú'államférfi­ak látogatnak ed más főváro­sokba, sok fontos utazásra már sor került, számos láto­gatást már bejelentettek, pél­dául Nixon elnök moszkvai útját. Ilyen körülmények kö­zött kétségtelenül az eddigi­nél nagyobb esély van arra, hogy haladást érjenek el a leszerelés területén. Bizonyos részkérdésekben már van ok derűlátásra. Becsben hétfőn kezdődik a tömegpusztító fegyverek el­terjedésének megakadályozá­sát célzó szovjet—amerikai SALT-tárgyalások immár ha­todik fordulója. A tanácsko­zások elé az eddigi eredmé­nyek fényében bizakodással nézhetünk. A légkörben hosz- szú esztendők óta érvényben van — igaz, Franciaország és Kína nem írta alá — az atomesendegyezmény, de éppen a minapi amerikai föld alatti robbantás hívta fel a figyelmet arra, hogy az egyezményt ki kellene ter­jeszteni. Az emberiség előtt az atom­háború vagy az atombéke al­ternatívája áll, a leszerelés a jövő egyik hamleti nagy­ságrendű létkérdése. Vannak eredmények, de még sokkal több a megoldandó feladat. Sokat segíthetne a Szovjet­unió által javasolt leszerelési világkonferencia. Egy ilyen tanácskozás fegyver lenne — a fenyegető fester ellen. Befejeződtek a csehszlovák— NDK tárgyalások A csehszlovákiai Lányban befejeződtek az NDK és Csehszlovákia párt- és kor­mányküldöttségeinek tárgya- • lásai. A kiadott közlemény szerint a kétnapos eszmecse­re során a szívélyes barátság és az elvtársias megértés légkörében vitatták meg a , kölcsönös érdekű kérdéseket, különösen a két párt és a két ország hagyományosan jó kapcsolatainak továbbfejlesz­Indira Gandhi sajtótájékoztatója Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök pénteken befe­jezte háromnapos nyugat­németországi látogatását és egyben egész világ körüli útját és hazaindult Uj- Dalhibe. Indira Gandhi háromnapos nyugat-németországi látoga­tása utolsó napján, pénteken sajtókonferenciát tartott, amelyen hangsúlyozta; orszá­ga üdvözöl minden olyan kezdeményezést, amely elő­mozdítja a kelet-pakisztáni helyzet politikai megoldását, s mint mondotta, reméli, hogy Brandt kancellár Jahja Khan pakisztáni elnöknek Hitlerista tömegsírokra bukkantak Lengyelországban lésével összefüggő ügyeket. Mindkét fél elégedetten ál­lapította meg, hogy együtt­működésük eddigi eredmé­nyei igen jók. A tárgyalások során az eddigi eredmények­re alapozva konkretizáltak egész sor közös feladatot a közeli és a távolabbi jövőre. Az NDK párt és kormány- küldöttsége a tárgyalások be­fejeztével elutazott Csehszlo­vákiából. küldött levele jótékony be­folyást gyakorol majd a pa­kisztáni vezetőkre. Gandhi asszony most véget érő körutazásának céljáról szólva elmondotta: útja során tájékoztatni kívánta az illető országok vezetőit a szubkon- tinensen kialakult feszült helyzetről és az ezzel kapcso­latos indiai álláspontról. „Mindazonáltal a háború elkerülhetőségének kérdése nem ezen a látogatássoroza­ton, hanem az indiai—pakisz­táni határon bekövetkező ese­ményeken múlik” — szögezte le Indira Gandhi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom