Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-07 / 263. szám
dim selet-magyarorsza® Ezt az oldalt a Karpa- tontúli területen megjelenő testvérlapunk, a Kárpáti Igaz Szó munkatársai állították össze a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából. Együttműködés nélkül elképzelhetetlen Szidor Vladimírnak, a Vinoliradovói Műanyag- cikk Gyár igazgatójának. „Kérjük, nyújtsanak segítséget Turpa-vili Mihal elvtársak, kombinálunk üzemvezetőjének, aki a szerszáihmű- hely munkáját szeretné tanulmányozni Önöknél... > Tbiliszi, 1971. május... Építőanyag-kombinát.” „Tisztelt igazgató elvtársi Előzetes megbeszélésünk alapján vállalatuk — j a Zaporozsjei Gépkocsigyár mechanikai üzemébe küldjük tapasztalatcserére Tóth András üzemevezető-helyettest, a Vinohrado- v ói Müanyagcikk Gyár gépészmérnökét... Elvtársi üdvözlettel: Szidor Vladimir igazgató.” ’ KÉT LEVÉL A SOK KÖZÜL. Mondhatnánk azt is — a barátkozások, az együttműködés előfutárai. A műanyagcikk gyárba több tucatnyi ilyen levél érkezik egy év alatt, s a vinohradovói mérnökök, technikusok, egyszerű munkások is a Tóth András kezébe adott ajánlólevélhez hasonló sorokkal indulnak a Lelt SzSzK-ba, Moszkvába, Vilniuszba, Szimferopolóa... Ki repülőgépen vág neki az útnak, ki vonaton. S nem is az a fontos, hogy egyedül vagy csoportosan kopogtatnak be a tastyérváltalatokhoz. így is, úgy is a barátság, az együttműködés követei lesznek, s nemcsak tervrajzokat, feljegyzésekkel, sűrűn teleírt zsebkönyvecskéket hoznak, vagy visznek majd haza, hanem az új barátok címét is. TURPASVILI MIHAL már másodízben jár Vinohrado- vón. Az egyik viszonylag fiatal grúziai gyár, a Tbilisziben üzemelő építőanyag-ipari kombinát üzemvezető mérnöke. A kombinát két éve épült, s 450 munkást foglalkoztat, feleannyit, mint a vinohradovói testvérvállalat. — Internacionalista a mi kollektívánk is — mondja a Tbiliszből érkezett vendég. — Hiszen a gTÚz nemzetiségű munkásokon kívül vannak nálunk örmények, azerbajdzsánok, tatárok, de még magyarok is... Magyarok? Mihal élvezi a hatást. Szája szögletében jellegzetes kaukázusi mosoly viljan. A „magyarjaink” érdeklik? Lukács István öntödei szakmunkás a gyárban. Lukácsné a laboratórium helyettes vezetője. „ A magyar tankönyvkiadás Kárpát-Ukrajnában 25 évvel ezelőtt nevezetes esemény szemtanúi voltak az Uzshorodi Ragyanszka Skola tankönyvkiadó'-' munkatársai, a terület pedagógusai — a nyomdából kikerült az első magyar nyelvű tankönyv — az első osztályos számtan- könyv, melyet követték a többiek. A kiadó tervében egyre több helyet foglaltak el a magyar tannyelvű iskolák számára készülő könyvek, módszertani kiadványok. Jelenleg évente már 40 magyar tankönyvet jelentettünk meg. 25 év alatt 905 könyvet adtunk ki, illetve adtunk ki újra a terület magyar nyelvű középiskolái és nyolcosztályos iskolái számára. A példányszám eléri a 3 milliót. Ennyi magyar tankönyvet amióta csak iskolai oktatás folyik a területen együttvéve nem adtak ki az iskolások számára. Jelentős, felelősségteljes szakasz kezdődött kiadónk életében. 1970-től az iskolák áttérnek az új tantervre, s ez azt jelenti, hogy 1970-től 1972—1973-ig csak a magyar iskolák számára 108 új tankönyvet kell kiadni, közte 44 eredeti kiadványt, melyek szerzői Kárpátontúli egyetemi tanárok, írók, pedagógusok. Eddig már 70 tankönyvet jelentettünk meg. A tan- könyvkiadó tevékenységében aktívan részt vesz Bállá László — a Kárpáti Igaz Szó szerkesztője, (iró), Drávái Gizella és Vladimir Piroska magyar nyelv és irodalom szakos tanárok, Rőt Sándor és Homonai Vaszil, a pedagógia és nyelvtudományok doktorai, Csengeti Der zső dobronyi pedagógus, Bar- zsó Tibor, Egressy György. Braun Henrik fordítók, valamint sokan mások. A tankönyvek szerkesztésével 14- en foglalkoznak, ezenkívül mintegy 40 külső munkatársunk is van. Jók a kapcsolataink a magyarországi tankönyvkiadóval. Rendszeresen megkapjak legújabb tankönyveiket, s talán mondanom sem kell, hogy ez jelentős segítséget nyújt munkánkban. Több kiadványunk Magyarországon is érdeklődésre tart számot. Ezek: Rőt Sándor professzor „A magyar nyelv fejlődésé. A magyar—keleti szláv nyelvi kapcsolatok”, Bállá László „A tanulók vallásellenes nevelése a magyar irodalom óráin”, Drávái Gizella „Tanácsadó nyelvtanitok számára”, Homonai Vaszil „Pedagógiai gondolatok Magyarországon” c. könyvek. Kiadónk a jövőben tovább fogja fejleszteni kapcsolatait a magyarországi tankönyvkiadóval. Terveink között szereped továbbá az is, hogy több módszertani kiadványt adjunk a magyar iskolákban dolgozó pedagógusok számára. Ivaskovics Mihajio, a Ragyanszka Skola Tankönyvkiadó (uzshorodi) vezetője Érdekes történetet mesél el. István szülei a Magyar Tanácsköztársaság bukása után, még a huszas években kerültek ki a Szovjetunióba. Három fiút és egy kislányt neveltek fel. A fiatalok valamennyien Tbilisziben élnék. Istvánoknak két gyermekük van — egy kislány és. egy ötéves kisfiú. — A fiúcska grúz nevet kapott! — mondja büszkén Mihal. — Givinek hívják. Úgy bizony! VISSZAKANYARODUNK A BESZÉLGETÉS témájához. Azt a kérdést feszegetjük Szidor Vladimír igazgatóval, lljás János főmérnökkel, Vi- linyovszki Zoltán műhelyvezetővel és Turpasvili Mihal mérnökivel, hogy milyen gyümölcsöket érlelhetnek a baráti kapcsolatok. — Együttműködés nélkül elképzelhetetlen a korszerű ipari termelés — szögezi le az igazgató. — Tessék, példával is szolgálhatok. Gyárunk harmadik éve áll szocialista versenyben a lettországi Ogri Építőipari Üzemmel. Tavaly 15 dolgozónk- járt a testvér- vállalatinál, majd pedig mi fogadtuk a barátainkat. 12 ezer műanyag alkatrészt gyártottunk számukra. Tervein felül. Határidőre. Iljás János veszi át a szót: — Mi viszont Ogriból több müanyagcikk és présforma műszaki rajzait kaptuk meg — mondja. Vilinyovszki Zoltán hozzáfűzi: —A Baiti-mellékd barátainknak köszönhetjük, hogy egy űj. csaknem kéttucatnyi munkafolyamat végzésére alkalmas építőipari gépet kaptunk. Aranyat ér ez a gép, hiszen jövőre tovább terjeszkedik a gyár. Építkezésbe kezdünk... Aztán szóba kerülnék a nem termelési jellegű kapcsolatok is. Tupasvili Mihal a vállalati üdülőről mesél. A vinohradovóiak is üdülőzónát létesítenek. Mi lenne, ha megszerveznénk a csereüdültetéseket? Jó ötlet. Majd Tbi lisztben folytatják a tanács kozást! — Tbiliszibein? — Igen. Tibüiszáben. Iijé János ugyanis hasnarosar hozzánk utazik. Meghívtuk hogy viszonozza a látogatást. A barátságot ápolni, fejieszte ni kell— FRÁZISOK? A BARÁTOK KÖZÖTT a sokat ismételt, olykor szónokiasnak tűnő szavak is visszakapjak meleg ségüket, ragyogásukat, Márkus Csaba Épül, szépül, A szőlősi kerület öt falvá- ban Bökkényben, Farkasfalván, Péterfalván, Tivadarban, Forgolányban 1948-ban szinte egyidejűleg alakult 5 kollektív mezőgazdasági üzem. A fejlődés során az öt kolhoz tagjai úgy találták, hogy nagyobb táblákon, erőtartalékaik egyesítésével jobb eredményeket érhetnek el. Ezért egyesültek 1960-ban a Határőr Kolhozban. A központ a viszonylag fejlettebb Petrovón lett. A sokoldalú gazdaság jelenleg alapvető termelési irányának az állattenyésztést és gabonatermesztést tekinti. Kiemelt ágazatként szerepel a zöldségtermesztés és jól fejlett melléküzemági gazdasága biztosítja a kolhoztagok kerek esztendei foglalkoztatottságát. A kolhoz 3074 hektár mezőgazdaságilag hasznosított földjéből 2234 hektár a szántó, 695 hektár legelő, 98 hektár gyümölcsös és 29 hektár a szőlő. A szántóterület jelentős részén — 1000 hektáron — gabonát termesztenek. A korszerű termeléstechnológia lehetővé tette, hogy már több éven át 35—40 mázsát meghaladó gabona- terméseket és 250—310 , mázsán felüli zöldségterméseket érjenek el a vetésterület minden hektóráról. A kolhoztagok munkájának eredményességét talán a legjobban jellemzi ha megemlítjük, hogy 100 hektár termőföldre vetítve 500—550 mázsa tejet, 100—120 mázsa húst, 50—55 ezer tojást és 400 kg gyapjút állítanak elő az utóbbi néhány évben. A segédüzem módot ad a kolhoz vezetőségének arra, hogy jelentős munkaerőtartalékokat halmozzanak fel a munkacsúcsok idejére és így ne nehezedjenek tehertételként az alapvető termékekre, hanem maguk is produktív munkát fejtsenek ki. Ennek érdekében indították be 1969-ben a téglagyárat, amely évente 12 millió normáltégla gyártására képes. A téli idényben, azok a kolhoztagok, akik nyáron a mezei brigádokban dolgoztak, kosárfonással és kézimunkával foglalkoznak, mint házi bedolgozók. Ebben az évben lépett üzembe a kol- hol konzervgyára, amely évente 3 millió normálüveg zöldségkonzervet készít. . A kolhoz vezetősége mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés munkáját igyekszik a legtökéletesebben gépesíteni. A gépesítés programja kiterjed minden ágazatra. Jelenleg a gazdaságban 50 traktor (azaz normáltraktorra átszámítva 96,3), 29 tehergépkocsi és igen nagy számú más mezőgazdasági gép üzemel. A kolhoz villanymotorjainak száma közel kétszáz, összteljesítményük 1656 kW. A mezőgazdasági nagyüzem nagyon jövedelmezőn működik. A múlt év pénzbevétele 2,5 millió rubel volt. A tiszta haszon ebből meghaladta a 771 ezer rubelt. A gazdaság igen magas, mintegy 45,3 százalékos jövedelmi rátával dolgozott. Kovács Alfréd felvétele a kolhoz konzervgyárában készült. A képen: Csatlós Viola, Csatlós Jolán és Veres Erzsébet a paradicsomot rakják üvegbe. A pénzbevételeket a kolhoz vezetősége tovább igyekszik növelni. Ebben az évben pl. már 3,5 millió rubel körüli bevétellel számolnak, s az ötéves terv befejező évében, 1975-ben az árbevétel eléri az 5 millió rubelt. A szilárd pénzgazdálkodás lehetővé tette a kolhoz vezetősége számára, hogy állandósítsa,- a véletlenektől függetlenítse a tagság fizetését. Már az elmúlt évben elérte azt, hogy minden munkában töltött napért jaz átlagfizetés 4 rubel 35 kopek volt. A kolhoz állóeszközeinek értéke, amely az ötéves terv elején csak 2 millió rubelt tett ki, 1970 végére 3,8 millió rubelre emelkedett. A kolhoz megszilárdult anyagi helyzetét a legjobban jellemzi talán, hogy a kolhoztagok az utóbbi hat év folyamán minden évben rendszeresen kapnak fizetett szabadságot, nyugdíjat; A kolhoz tagsága nemcsak üzemfejlesztésre, hanem szociális és kulturális építkezésekre is nagy összegeket fordít. Az utóbbi év legfontosabb építkezései közé tartozik a teljesen gépesített 400 férőhelyes tejtermékfarm, 6000 szárnyas számára egy tojó- ház, téglagyár, egy 5000 négyzetméter» alapterületű üvegház és a már említett 3 milliós teljesítményű korv- zervgyár. A szociális célokat szolgáló építmények közé tartozik a kolhoz által az utóbbi években készült 320 tanulóra méretezett iskola, a községi tanács adminisztratív épülete, szülőotthon és egy városi típusú sportstadion. A községek ben aszfaltozott utak vezetnek, sokfelé van már járda is a házak előtt. A kolhoz vezetősége én pártszervezete azt a eéft tűzte maga elé, hogy a kilencedik ötéves terv feladatait határidő előtt teljesíti. Andor György Kárpát-Ukrajnában rohamosan fejlődik az idegenforgalom és gyors ütemben épülnek a szállodák. Ezek közül a legimpozánsabb az Ungvárott épült Uzsgorod, mely szobáival összkomfortot nyújt a látogatóknak. Nemrég a Tverszkoj úti kis étteremben ebédeltem. Épp távozni készültem, mikor a felszolgálónő megkérdezte, hogy nem akarok-e találkozni egy idős, Moszkvában élő magyar emberrel. Természetesen nagyon megörültem a találkozás lehetőségének, s tekintetemmel az emberek arcát kezdtem fürkészni. Hetvenöt évét meghazudtoló fürgeséggel, mosolygós, kipirult arccal állt meg az asztalomnál és nyújtotta felém kezét, hogy bemutatkozzon : — Már András vagyok. Erdélyben születtem, Zágonban Húsz éve nem találkoztam földiekkel. Sokáig állt így, tűnődő tekintettel, hol rám, hol maga elé nézett. Leolvastam arcáról, hogy gondolatban bebarangolja most a háromszéki Szépmezőt, a rétyi nyírt, a hegyeket, a völgyeket, az egesz szülőföldet. Vorosilov magyar katonája gyerekkorának jól ismert tájait. — Kicsit elfogult vagyok — magyarázza. — Húszéves voltam, mikor pgy katonai szerelvényen orosz földre hoztak. Otthon tavasz volt akkor, virágoztak az akácfák, s minden olyan csodálatosnak tűnt. Úgy néztem akkor azt a vidéket, mintha valaki azt súgta volna, hogy jól nézd meg, mert most látod utoljára. Ha ezek a képek jutnak az emlékezetembe, úgy érzem, hogy ismét húszéves vagyok és még az akácillatokat is érezni vélem! András bácsi összeráncolta szemöldökét, mint aki valahonnan a távolból akarja most egyszerre összeterelni gondolatait. Majd kihúzta magát, s a szeme megtelt fiatalos csillogással. — Honvéd huszár őrmester voltam, mikor 1916-ban Galíciában fogságba ejtettek az oroszok. Szibériába kerültem. Itt barátkoztam meg Szanyin Szergej káplárral, aki elmesélte, hogy az orosz katonák nem akarnak harcolni a cárért, hogy az üzemekben gyakran sztrájkolnak a munkások, mert nyakig vannak a nyomorban. Mikor kitört a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, Már András nem gondolkodott azon, hogy hova kell állnia. Végig ott harcolt azok oldalán, akik Lenin nevével indultak a harcba. — 1917-ben tagja lettem a pártnak és önként jelentkeztem a Vörös Hadseregbe. Részt vettem Ufa felszabadításában, harcoltam délen, s nemegyszer kitüntetést is kaptam. Oroszok; ukránok, lettek, grúzok, magyarok harcoltak együtt, s bár nem ismertük egymás nyelvét, szí- vünjt mégis egyért dobogott. A fegyvert egyformán keményen szorítottuk! Milyen boldog voltam, mikor Vorosilov elvtárs egy huszár zászlóaljat bízott rám! Nagyon szeretett bennünket, magyarokat. Kevés volt az időnk mindkettőnknek, nem sokáig beszélgettünk, de mikor elváltunk, megbeszéltük, hogy holnap ismét találkozunk. Másnap, hogy a Tverszkoj utcára értem, András bácsi már várt rám, pedig én is előbb érkeztem, mint ahogy megbeszéltük» András bácsiékhoz mentünk, tegnapi meghívásának tettem eleget. Szépen berendezett lakása van a Lenin- hegyen. Az előszobában egy hetven körüli, jóságos arcú néni fogadott bennünket A felesége. Kedves mosolyú orosz asszony. Megismerkedtem két fiával, akik részt vettek Budapest felszabadításában, aztán a két menyével, unokáival. Régi ismerőiként, terített asztallal vártak. így él Már András, a nagy október hű katonája, az egykori zsellérgyerek, aki a Szovjetunióban, a nagy Lenin hazájában talált új hazára és boldogságra. Szász István, a Kárpáti Igaz Szó moszkvai .4ekíqsí6^b *22. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ tBVÍ. iWfWHfcet *
