Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-05 / 261. szám

S. óMal KELET-MAOYARORSZAG I97Í. november S. Megkezdődött az ENSZ-ben a szovjet leszerelési javaslat vitája Magyarok Kubában Miközben Moszkvában és a Szovjetunió egész területén az utolsó előkészületek folynak már a fényes dátum: novem­ber 7. méltó megünneplésére, az Egyesült Nemzetek Szer­vezete közgyűlésének 26. ülés­szakán megkezdték a vitát a legfontosabb napirendi kérdés­ről: a leszerelési világérte­kezlet összehívásáról, amely a Szovjetunió javaslatára ke­rült a világszervezet plénuma elé. Nem véletlen, hogy éppen a világ első szocialista hatalma állt ilyen javaslattal a világ elé. Éppen most, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom évfordulójának előestéjén a leginkább aktuális emlékez­tetni arra, hogy a leszerelés, vagyis a béke kérdése kez­dettől fogva fő gondja a szovjet hatalomnak. A föld­ről és a békéről szóló dekré­tumokkal kezdte el működé­sét a lenini hatalmi appará­tus. A szovjet diplomáciának, azaz a Szovjetunió külpoliti­kájának azóta is a béke meg­védése a legfontosabb célki­Amiot korábban jelentet­tük, a szövetségi fellébbvite- li bíróság elutasította termé­szetvédelmi szervezetek és nukleáris kísérletek ellen tiltakozó csoportok kerese­tét amely az alaszkai Amc- hitka szigeten tervezett föld alatti nukleáris robbantás be­tiltását célozta. Ezzel egyidejűleg George L. Hart Keruléfí* tfirá:'aálln- delte a „Cannikin” fedőnevű föld alatti nukleáris robban­tással kapcsolatos titkos do­kumentumok közzétételét. így került nyilvánosságra dr. Russel E. Trainnek. Nixon elnök természeti környezetvé­delmi főtanácsadójának egy évvel ezelőtt készült feljegy­zése, amelyben a kísérlet ellen foglalt állást. John N. Irwin külügyminiszter-he­lyetteshez intézett beadvá­nyában Train kétségbe vonja az amerikai atomenergia­tűzése és, ettől elválaszthatat­lan a leszerelés kérdése. A második világháború után megerősödve, igazi nagyhatalommá, egy egész vi­lágrendszer vezetőjévé fejlőd­ve, ugyancsak kezdeménye­zések egész sorát tette meg a szovjet külpolitika, s hogy a forró harmadik világháború a hidegháború legfagyosabb éveiben sem szabadult rá az emberiségre, az döntően Moszkva bátor, józan, meg­fontolt és határozott külpoli­tikájának köszönhető. Erről beszélt a Szovjetunió ENSZ-képviselője, Jakov Ma­lik is a közgyűlésen, amidőn előterjesztette a leszerelési világértekezlet összehívására vonatkozó szovjet javaslatot, rámutatva, hogy az SZKP XXIV. kongresszusán újabb megerősítést kapott a béke és a leszerelés politikája, a szov­jet külpolitika szerves része. Kifejtette a Szovjetunió meg­győződését, hogy valamennyi állam közös intézkedést kell hozzon a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a katonai ki­bizottságinak azt az állítását, hogy aiz amehitkai robbantás nem okoz majd nagy erejű földrengéseket. A Nevadá- ban végrehajtott korábbi föld alatti robbantások nyo­mán tapasztalt föld alatti rengésekre hivatkozva Train hangoztatja, hogy az Amc- hitika sziget alatt terve­zett robbantás által várha­tóan elinduló nagy erejű földrengések olyan víz alatti j teggermozgást, illetve hul­lámzást és tengerárt idézhet­nek elő, amelyek nemcsak Amchitfca, hanem Japán és Kalifornia partjait is meg­rongálhatják. Ugyanakkor Train szerint lehetséges hogy a nukleáris robbantás következtében 100, sőt 1000 évig is sugárveszélyes lesz a környéken az óceán. A szövetségi fellebbviteli bíróság által elutasított ke­reset csütörtökön került az USA legfelső bírósága ele. adások csökkentésére, a nem­zetközi kapcsolatok javulásá­ra, a béke és biztonság meg­szilárdítására. E célok eléré­sét szolgálná a leszerelési vi­lágértekezlet. Hétfőig elnapolták a javas­lat feletti vitát, több okból. Egyebek közt azért is, mert addigra valószínűleg megér­keznek az ENSZ székhelyére a Kinai Népköztársaság kép­viselői is. „A Kínai Népköz- társaság az ENSZ-ben a bé­ke- és igazságszerető orszá­gok és népek mellett fog ki­állni” — közölte a minap Pe- kingban Csi Peng-fej ügyve­zető külügyminiszter. A vi­lág közvéleménye feszült ér­deklődéssel figyeli: megfelel - nek-e majd Peking tettei az ENSZ-ben Peking szavainak? A leszerelési világértekezlet­ről szóló javaslat pozitív to­vábbvitele erre mindjárt ki­tűnő alkalmat kínál, hiszen a világ leginkább béke- és igaz­ságszerető állama javasolta, valamennyi ország békéje ér­dekében. A szovjet közéleti szemé­lyiségek egy csoportja csü­törtökön sajtónyilatkozatban fejtette ki a szovjet társada­lom, elsősorban a tudomá­nyos és művészi értelmiség véleményét Leonyid Brezs- nyev franciaországi látoga­tásának eredményeiről. A nyilatkozatot többek között Mihail Alpatov művé­szettörténész akadémikus, Martirosz Szarjan, a világ­hírű örmény festő, Eduardas Ulánbátorban csütörtökön ünnepi gyűlést tartottak Szovjet-Oroszország és Mon­gólia első baráti szerződése aláírásának 50. évfordulója alkalmából. Az ünnepi gyűlés elnökségében helyet foglalt J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első tit­kára, a Mongol Népköztársa­ság miniszterelnöke, Zs. Szambu, a Nagy Népi Hurál elnökségének elnöke, vala­25 éves az UNESCO Párizsban kétnapos ünnepi ülésszakon emlékeztek meg az ENSZ nevelésügyi tudo­mányos és kulturális szerve­zetének, az UNESCO-nak 25 éves fennállásáról. 109 or­szág 250 képviselője, Pom­pidou francia köztársasági elnök méltatta a párizsi köz­ponttal működő nemzetközi szervezet jelentőségét. Hangoztatta: az UNESCO- nak nem valamiféle univer­zális „világkultúra” létreho­zásán és terjesztésén kell fá­radoznia, hanem arra hiva­tott, hogy az emberiség által létrehozott kultúrák többsé­gét bekapcsolja az ismere­tek nemzetközi áramkörébe. Pompidou javasolta, hogy a világszervezet a jövőben összpontosítsa erőfeszítéseit elsősorban az oktatás és a nevelés megújítására és has­son oda, hogy a tudományos együttműködés a világ min­den országát felölelő tevé­kenységgé váljék. Mezelaitis Lenin-díjas költő, Leonyid Szedov akadémikus, a nemzetközi űrhajózási szövetség alelnöke írta alá. Az aláírók örömmel álla­pítják meg, hogy a szovjet— francia viszonynak Leonyid Brezsnyev látogatása új mi­nőséget adott, s a két ország kapcsolatai ma mintapéldául szolgálnak a különbözp tár­sadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élésre.. mint a párt és az állam más vezetői. Ott volt továbbá a szovjet kormányküldöttség, élén F. Vasziljevvel, az OSZSZSZK minisztertaná­csának első elnökhelyettesé­vel. Ünnepi beszédet mon­dott Sz. Luvszan, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politi­kái Bizottságának tagja, a minisztertanács első elnök- helyettese. Alig néhány napja a 400 ezer példányban megjelenő Granma, a Kubai Kommu­nista Párt központi lapja terjedelmes, fényképekkel illusztrált cikkben számolt be a Havanna Mariano körzeté­ben felépült üvegkombinát­ról. Nagy elismeréssel írt a lap hazánk odaadó segítségé­ről: az évi 17 ezer tonna üvegárut gyártó kombinát ugyanis magyar mérnökök tervei alapján, magyar szak­értők irányításával épült, s a legtöbb gépen is a Made in Hungary olvasható. Akár dr. Ajtai Miklós mi­niszterelnök-helyettes látoga­tása nyitányának is tekint­hetjük a Granma cikkét. A Kubába induló magyar kül­döttség látogatásának célja: a két távoli ország kapcsolatai­nak szorosabbra fűzése, együttműködésének széle­sebb alapokra helyezése. An­nál is inkább, mert — mi­ként azt Carlos Rafael Rod­riguez államminiszter, a Ku­bai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága titkárságá­nak tagja múlt évi budapesti látogatásakor megjegyezte, — a kapcsolatok feljesztésében még számos a kihasználatlan lehetőség. Amióta Fulgencia Batista tábornok, Kuba Amerika-ba- rát diktátora lassan 13 esz­tendeje repülőn elmenekült Havannából Fidel Castro for­radalmi csapatai elől, a cu­korsziget hatalmas változá­sokon ment át. önmagában az a körülmény, hogy az amerikai kontinensen is lét­rejött egy szocialista állam — az első a nyugati féltekén —, rendkívül nagy jelentősé­gű Latin-Amerika szempont­jából. Csődöt mondott az Egyesült Államoknak min­den arra irányuló kísérlete, hogy Kubát elszigetelje, az 1962. február 3-án életbe léptetett embargóval gazda­ságilag tönkretegye. Tizenegy esztendeje, 1960- ban kötötték az első szovjet— kubai, majd nem sokkal ké­sőbb a magyar—kubai áru­csere-forgalmi, ; hitelnyújtási, műszaki-tudományos megál­lapodást. Moszkva és Havan­na között 160 millióról csaknem egymilliárd rubelre emelkedett az árucsere-forga­lom. Bár megközelítőleg sem ilyen arányban, de fejlődtek hazánk kereskedelmi kapcso­latai a „La Tierra Libre de America”-val, Amerika sza­bad földjével, ahogy országu­kat a kubaiak nevezik. Magyarország — mint arról az október 13-án aláírt, mű­szaki-tudományos együttmű­ködés jövő évre szóló mun­kaprogramja intézkedik — mindenekelőtt állategészség­ügyi, mezőgazdasági, vegy­ipari és geológiai témákban nyújt támogatást Kubának. Több, mint 70 szakértőnk utazik majd hosszabb-rövi­debb időre a latin-amerikai államba. Nem újkeletűek ezek a személyes kapcsolatok sem: mezőgazdasági szakem­berek, ifjú szakértők, mű­szakiak és orvosok egész so­ra tette már meg a Budapes­tet Havannától elválasztó, tízezernél több kilométeres utat. A szerződés értelmé­ben portál- és úszódaruk, másoló markológépek, Diesel- mozdonyok és könnyűipari cikkek, gyógyszerek és gépi berendezések jelzik a ma­gyar áruk valóban széles skáláját, amelyek ellenében cukor, színesfém-koncentrá- tumok. kávé és kitűnő ital­áru érkezett hazánkba. Kuba nagyszabású terveket dolgozott ki az elkövetkező évekre. Úgy véljük, hazánk is hasznos segítséget nyújt­hat e programok megvalósí­tásához, amelyek keretében például öt év alatt 20 ezer műszaki értelmiségi végez a kubai egyetemeken, ugrás­szerű fejlődést ér el a tex­tilipar és a szolgáltatóháló­zat, megkétszerezik az ener­giatermelést. A miniszterel­nök-helyettesünk vezetésével Kubába induló delegáció nem utolsósorban arról tár­gyal majd, hogy szerény le­hetőségeinkhez képest, mi­ként támogathatjuk érvény­ben lévő megállapodásaink keretében — a kölcsönös elő­nyök alapján — a kubai tár­sadalom és gazdaság fejlesz­tésének szép terveit. Nemrég a világ közvélemé­nye Havannára figyelt. Ko­szigin szovjet miniszterelnök és a kubai vezetők tárgyalá­sai megerősítették az első szocialista berendezkedésű latin-amerikai állam világpo­litikai helyzetét. További szovjet támogatásra számít­hat Kuba forradalmi vívmá­nyainak, gazdasági életének erősítésében. A Chilével, Pe­ruval és Mexikóval kedve­zően alakuló gazdasági kap­csolatok mellett nyilvánva­lóan rendkívül fontos körül­ményként értékelhető az is, hogy Kuba számíthat a Szov­jetunió és a többi európai szocialista ország segítségé­re, gazdasági és politikai ér­telemben egyaránt. Hazánk és Kuba kapcsola­taiban nagy jelentőségű állo­más a dr. Ajtai Miklós mi­niszterelnök-helyettes vezet­te magyar kormányküldött­ség látogatása. Ha földrajzi­lag nem is, átvitt értelemben csökkenti a két ország közti távolságot, hozzájárul Ma­gyarország és az amerikai kontinens első szocialista államának gyümölcsöző együttműködéséhez. ■ " " " ’ I ■ TT-.-.=tf Ülésezett a Vietnam-értekezlet Tiltakozások az amerikai atomrobbantás ellen Szovjet közéleti személyiségek nyilatkozata Mongol nagygyűlés Andrzej Zbych: kapitány Lengyelből fordította: Varsányi István Párizsban csütörtökön foly­tatta munkáját a vietnami háborúval foglalkozó úgy­nevezett négyes értekezlet. Nguyen Minh Thy, a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság küldötte felszólalásá­ban rámutatott: mindaddig, amíg az Egyesült Államok nem szünteti be agresszív háborúját, a vietnami nép nem tehet mást, mint foly­tatja a harcát az igazi füg­getlenség és szabadság kiví­vásáért. Ami az amerikai foglyok kérdését illeti — mutatott rá a küldött — a VDK hatósá­Vincze Józsefnek, a Ma­gyar Népköztársaság prágai nagykövetének részvételével szerdán a késő esti órákban meleg hangulatú csehszlovák —magyar barátsági gyűlésre került sor az észak-csehor­szági Zamosti Blata-ban, a Liaz Gépkocsigyár üdülőköz­pontjában. A nagykövet a gyűlés előtt a fennállásának huszadik évfordulóját ünnep­lő nagyüzem csehszlovák— magyar barátság nevet viselő szocialista munkabrigádjá- nak meghívására látogatást tett a vállalat Mnichovo gai hajlandók őket szabadon bocsátani, mihelyt az Egye­sült Államok kijelöli a Viet­namban tartózkodó amerikai csapatok feltétlen kivonásá­nak határidejét. William Porter amerikai küldött felszólaláséiban nem volt hajlandó a vietnami há­ború lényegét érintő kérdé­sekről beszélni, ehelyett pro- pagandaszólamokait hangoz­tatott a vietnami lakott te­rületeket bombázó és a VDK hatóságai által fogva tartott amerikai pilótákkal kapcso­latban. Hradiste-i és rynovicei tele­pein. A Mnichovo Hradiste-i üzemegység fejlesztési rész­legében tevékenykedő 21 ta­gú szocialista munkabrigád 1961-ben alakult, s évekig igen szoros kapcsolatokat tartott fenn Magyarország­gal. 1968—1969-ben e kap­csolat megszakadt, de a .gád tagjai a kollektíva ha­gyományainak megfelelően, nemrég felújították a baráti viszonyt. Az 56 országba, kö­zöttük hazánkba is exportáló Liaz kiterjedt termelési kooperációt folytat a győri Rába-gyárral. 64. Gyorsan átvizsgálta a bő­rönd tartalmát; remélte, hogy talál valamit, ami igazolná gyanúját és kizárná a provo­káció eshetőségét. Fehérne­mű, kozmetikai szerek, a „Mein Kampf”, egy doboz kávé... Szimpla fenekű bő­rönd volt. Minden tárgyat megvizsgált sorban. A leg­gondosabban természetesen a kozmetikai felszerelést. Ki­csavarta a rúzst, ellenőrizte a fésűket, kinyitotta a parfü- mösüvegcséket. Sehol sem­mi. Nézegette a kávésdobozt is. Ismerte a lengyel és a né­met felderítésben alkalma­zott módszereket. Ameri­kaiakkal eddig még nem volt dolga, legalábbis eddig még nem játszott ellenük. Meg­kopogtatta a „Mein Kampf” tábláját, leejtette a padlóra a kávésdobozt; odagurult a szoba közepére. Amikor fel­emelte, mindennel tisztá­ban volt .. Az oldalfal lepat­tant és felfedte a rejteket... Nem valami biztató * — gondolta. Vékony mikrofilmtekercset látott; természetesen be­hatóbb vizsgálatra lett volna szükség, de így szabad szem­mel is látható volt, hogy a felvétel ipari konstrukciót ábrázol. A bőrönd fölé ha­jolt, hogy viszonylagos rend­ben hagyjon mindgnt, ami­kor hirtelen kattant a ki­lincs. Villámgyorsan megfor­dult, de a pisztolyát már nem tudta előrántani... Kü­lönben maga sem tudta, hogy ez most helyes lenne-e. An­na Maria Elken állt az ajtó­ban sturmführeri egyenru­hában, lövésre tartott revol­verrel. — Dobd el azt a csúzlit — vetette oda Kloss közömbö­sen. — Már sikerült feljelente­ned? Azt gondoltad, hogy os­tobán besétálok a karjaitok­ba? — Csodálom a merészsége­det — mondta Kloss egészen őszintén. — Mióta dolgozol a jenkiknek? Lő? Nem lő? Minden bi­zonnyal lőni fog. Mint a gu­mi, úgy nyúltak a másod­percek, a helyzet kilátástalan volt. Anna Maria kezét nézte, az ujját figyelte a ravaszon... Ebben a pillanatban a fel­rántott ajtóban megjelent Inge. Erős ütéssel kiütötte Anna Maria kezéből a pisz­tolyt. A fegyver leesett a padlóra. — Hallottam — suttogta Inge, s alig kapott levegőt —, hallottam, amikor azt mond­ta: „Mióta dolgozol a jenkik­nek?” — Köszönöm, Inge — mor­mogta Kloss és felemelte a pisztolyt a földről. Ránézett Anna Mariára. A legszívesebben ezt mondta volna: „Látod, mit csináltál, te kis hülye?” — Megmentettem az éle­tét — Inge láthatóan Kloss köszönetére várt. — Úgy örülök, hogy a lengyelek el­engedték. — Meglógtam — dörmögte. Kloss Anna Maria pisztolyá­val játszadozott, de a szemét a lányról le nem vette. Most mit mondjon Ingének. Azt, hogy tréfálkoztak... Úgy sem hiszi el. Elken kisasszony egyébként is felhagyott már mindenféle védekezési kísér­lettel. — Hitlerista vipera — szi­szegte, de Inge rá sem hede­rített. — Maga úgy viselkedik, mintha... — Nem fejezte be. — Hiszen meg akarta magát ölni! Ez teljesen igaz volt, a lány megmentette életét. Nehéz volna ennél foná­kabb helyzetet kitalálni — gondolta és arcon csókolta Ingét. A lány elpirult. Hirtelen motorzúgás ütötte meg fülüket; gépkocsi állt meg a ház előtt. Inge az ab­lakhoz ugrott. — A bácsikám! — kiáltot­ta. Ez még Kloss számára is több volt a soknál. Amerikai kémnő, német lányszövetségi tag, aki megmenti az életét és most meg ez a minden hájjal megkent Abwehr-ró- ka, akit nem lehet egyköny- nyen becsapni. Ezer ötlete is támadt, de egyik sem ért egy fabatkát sem. Inge kifutott a szobából, de az ajtót nyitva hagyta; Anna Maria leült a heverőre és cigarettát kért. Neki most már teljesen mindegy! Utol­só játszmája következik. Kloss az ajtónál maradt; hallotta Inge és Ring beszél­getését, amely korántsem hasonlított szívélyes társal­gásnak. Az ezredes úr meg­próbált kedélyeskedni, leg­alábbis az elején. — Hogy vagy, Inge? Sike­rült hamarabb visszajönnöm, mint gondoltam. — Lehajolt hozzá, hogy megcsókolja, de a lány elugrott. — Ne közelíts! Őszintén elképedt. — Megbolondultál? Mi tör­tént? — Bálőttél az öreg Martá­ra! Kloss az ajtöhasadékon át figyelte Ring arcát. Az ezre­des igazán megdöbbent; hall­gatott. {Folytatjuk!, Csehszlovák—magyar nagygyűlés Zamosti Blata-ban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom