Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-28 / 281. szám
Í9T1 november 28. 9. oMaT A párt megyei vb napirendjéből A tanyai lakosság; érdekében Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta a tanyán élő lakosság gazdasági és kulturális helyzetét és elvileg megszabta a feladatokat az emberek életkörülményeinek további javítására. A megyei tanács elnöke beszámolt arról, hogy a megyei és járási tanácsok mit végeztek az 1964 évi megyei pártbizottsági határozat alapján a tanyai élet javításában, gazdasági, kulturális, közoktatási vonatkozásban. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a párthatározat sikeres végrehajtása érdekében annak idején konkrét tervet dolgozott ki, amelyben két ütemben szabta meg a szükséges intézkedéseket. Az első ütemben — amely lényegében egybeesik a III. ötéves terv időszakával — legfontosabb feladatként a közmű — ezenbelül is a villanyhálózat — valamint a szükséges közintézmények fejlesztését, létesítését tervezte. A második ütemben — a megye településhálózat fejlesztési tervével összhangban — hosszabb időre szóló feladatokat határozott meg, amelynek lényege a külterületi lakotthelyek differenciált fejlesztése. A harmadik ötéves terv időszakán 34 tanya villamosítását Irányozták elő, de már 1969 év végéig 49 tanyában gyulladt ki a fény. Az 1970 évi villamosítási terv végrehajtásával további 20 tanyai települést kapcsoltak be és ezzel elmondható, hogy csaknem minden továbbfejlesztésre célszerű külterületi lakotthelyet elláttak villannyal. A vízellátással kevésbé állunk jól. Bár 49 külterületi lakotthely kapott azóta mélyfuratú közkutat, azonban sok településen a lakosság csak az ásott kutak vizét tudja használni. Az úthálózat építése fejlődött, jelenleg 63 tanya rendelkezik szilárd burkolatú bekötő úttal, 50 tanyai települést érint autóbuszjárat és tizenkilencnek van vasúti megállója. A szakrendszerű oktatás biztosítására, azóta hét tanyai diákotthon létesült, 1284 férőhellyel. 22 helyen működik állandó mozi, öt helyen van állandó óvoda, 57 tanyát lát el hat művelődési autó, könyvkölcsönzéssel és rendszeres filmvetítéssel. Fejlődött a kereskedelmi hálózat is. 1960-ban 44 bolt volt, a párthatározat után 65-ben már 74, míg az elmúlt év végére 105 boltegységben vásárolhatott a tanyai lakosság. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a megyei tanács jelentése reálisan mutatja be az eddigi intézkedéseket, az eredményeket és a jelenlegi helyzetet. Javult a tanyai lakosság helyzete. Ez köszönhető a párt-, a tanácsi, a Hazafias Népfront, a KISZ-szervezetek együttes erőfeszítésének és természetesen a szolgáltatási intézményeknek. Azonban az eredmények mellett még nagyon sok a megoldatlan feladat. Mivel az 1964-es párthatározat óta a tanyai üzemegységekben a termelés szerkezete lényegesen nem változott, legfőbb feladat segíteni a jogos igényben, hogy szocialista viszonyok között dolgozhasson és élhessen — vagyis a pillanatnyinál sokkal magasabb életszínvonalat érhessen el megyénk szorgalmas tanyai lakossága. A következő években gondos felmérések után tervszerű lépéseket kell tenni a termelési viszonyok fejlesztésére. Nagymértékben kell javítani az oktatási és művelődésügyi lehetőségeket. Több újság, rádió, televízió jusson el tanyai lakosságunkhoz. A fiatalság közoktatásának és művelődésének alapkérdése az egységes kollégiumi rendszer létrehozása A leghálátlanabb körülmények között tanuló gyerekekről van szó. Kidolgozás alatt van egy olyan javaslat, miszerint a mezőgazdasági és ipari üzemek hozzájárulhatnának anyagilag a bentlakásos kollégiumok megvalósításához és ezért kapnának férőhelyeket. A tanácsoknál dolgozó kommunisták változatlanul fontos társadalmi feladatuknak tekintsék a tanyai lakosság életkörülményeinek javítását. Javasolták a végrehajtó bizottsági ülésen, hogy a megyei tanács dolgozzon ki tervet a további fejlesztési — út, villany, járda, szolgáltatás, művelődés — tennivalókra, 1971—1975-re. Hatvanötezer ember sorsát, jövőjét taglalta, elemezte a megye vezető politikai fóruma. Ismételve: nagyszerűek az eredmények! Ma már utak vezetnek a legtöbb tanyára, van villany, megszaporodtak az iskolák. Azonban még vannak iskolák, ahol nincs villany, még sok gyerek gyalogol kilométereket az iskolákba. Kevés a rádió, televízió, nagyon kevés újság jut el a tanyabokrokba. A tudatformálásban nagy feladat vár a pártalapszervezetekre, társadalmi és tömegszervezetekre. Sajátos eszközeikkel segítsék a már most is meglévő jobb lehetőségek teljes kihasználását. Folytassák még magasabb szintep azt az áldozatos munkát, amit eddig oly szorgalmasan végeztek a tanyai lakosságért. A megye egész társadalmának érdeke, lelkiismereti feladata, hogy az emberek sorsa jobban alakuljon, hasznosabban gazdálkodjanak, művelt nemzedék nőjön fel Szabolcs-Szatmár tanyavilágában. •--------------------------------------------------------Tudományos neve: P—2-es. Közönséges ember számára csak talány. Pedig évek fáradtságos, kitartó kutatómunkája van mögötte. Uj meggyíajta született: az újfehértói fürtös. Dr. Pethő Ferenc kandidátus és Pusztai Bertalan nevéhez fűződik. A kutatók ezt így nevezik: Új meggyfajtát szelektáltak. Kudarcok, sikerek váltogatják egymást, s hányszor kell újra és elölről kezdeni mindent, míg a sikert eredmény koronázza! Kétkezi fizikai munkások, laboránsok, traktorosok, technikusok segítik a kutatók, a tudományos munkatársak kísérleteinek útját a Kertészeti Kutató Intézet újfehértói állomásán is, melynek a vezetője dr. Pethő Ferenc kandidátus. Vele együtt öt tudományos kutató dolgozik itt. Dr. Pálkövi József kandidátus, dr. Bubán Tamás, Zatykó Imre és Bartha József. Birodalmuk alig 470 holdra terjed, s ebből 370 a gyümölcsös. Idejük nagy részét kinn a szabadban töltik, s benn a laborokban. Segítőtársaik: három laboráns, tíz technikus és hatvanegy fizikai munkás. A kis intézet fő feladata- a gyümölcstermesztéssé' kapcsolatos agrotechnikai jcutatások. Minden kutatónak speciális feladata van. Pethr a gyümölcstelepítési rend szerekkel és a fakoronafór tnák alakításával foglalkozik Újabban a gyümölcsösök re konstrukciójának a probléA P—2 -es munkásai mái is foglalkoztatják. Pálkövi a tápanyag-utánpótlással kapcsolatban végzett és végez kutatásokat. Bubán a termőrügyek differenciálódásának szövettanával és a vegyszeres termésszabályozás egyes kérdéseivel foglalkozik. Zatykó Imre a napokban tért meg angliai tanulmány- útjárpl. öt a termésszabályozós és a termőrügyek kialakulásának biológiai és ökológiai kérdései foglalkoztatják, míg a fiatal Bartha József a növényvédelemmel kapcsolatos kutatásokkal foglalkozik. Eseteket említenek. Bubán kísérleteket végzett a termésszabályozással kapcsolatban. Az almánál felhasznált fényre és hőre érzékeny tion- racil permetező anyagot csak éjszaka szabad használni. Nem volt a brigád részére munkaidő. És nagy pontosságot követelt. — S hány ilyen éjszaka volt! — említi Bartha. — S mindig ott volt Szilágyi Veronika a technikus, precíz munkát végzett a másik brigádból kölcsönkért Mohácsi János traktoros és Várhidi József. Ilyen munkát csak a kutatást Önzetle- iül segítő emberekkel lehet -állaim és sikerre vinni. Az eredmények csak évek nulva várhatók. S addig sokszor mindennap valamit újra kezdeni, tizedgrammnyi pontossággal mérni, precízen permetezni, s ha kudarc van újra és újra ismételni. — Végeredmény még nincs — mondja szerényen Szilágyi Veronika, a technikus. — E kísérletben is több év tapasztalatára van szükség. Kétségtelen kezdeti sikerek mutatkoznak, mert az említett módszerrel kezelt gyü- mölcsfasorok a következő évben 2Ö—30 százalékkal átlagosan több almát adtak. És nagyobbak voltak a gyümölcsök is. Hogy mi a cél? Az almatermés szakaszosságának a megszüntetése. Egyenletes termésbiztosítás, öt-hat év múlva eljutni odáig, hogy a kísérletek eredményeként minden esztendőben egyenletes termést biztosítsunk a szabolcsi almáskertekből. És ez máj- valuta. Országos siker lesz. Addig azonban száz és száz kudarc, siker, újrakezdés kíséri a kutatók és e kiváló munkát segítő szocialista brigádok útját. Veres Eszter, a szocialista brigád tagja olyan feladatot kapott, hogy számlálják meg egy átlagos - almafán, hány levél és hány gyümölcs található. — Aprólékos, sok figyelmet igénylő múnka volt — vallja. — Egy-egy fa lombtaKiss Julianna Verebélyl Péter Csolján Agnes Helmeczi Tibor Szabó Katalin ■ ■ Ofen a harmincnégyből SzaboJcsot képviselik a KISZ-kongresszuson Tíz nap múlva vonatra ül harmincnégy szabolcsi fiatal, hogy részt vegyen Budapesten a KISZ kongresz- szusán. ők képviselik megyénk ifjúságát: munkások, mezőgazdasági szakemberek, diákok, ifjúsági vezetők. Legtöbben kicsit izgulnak is: majdnem mindenki először utazik országos kongresszusra. Nemcsak személyes élményt, hanem sok új ötletet, kezdeményezést várnak a négyéves munka értékelésétől, és az új programtól. így vélekednek erről: Kiss Julianna, a Ti szavasvári Alkaloida 18 éves gyógyszergyártó szakmunkása, a KISZ-bizottság kultúrfelelőse: — Rengeteg új ember került be a vezetőségbe nálunk. Most aztán van lendület, munkakedv. Az első összejövetelen tulajdonképpen nem is KISZ-gyűlés volt. hanem klubest, ahol az újakat is mindenki megismerhette. Jól szórakoztunk, sok mindenről beszélgettünk. Én azt szeretném, hogy mindig sokan lennénk ott, ahová mi hívjuk a fiatalokat. — Terv van bőven. De szervezni is tudni kell, sok a bejáró, a váltott műszakban dolgozó, sokan tanulnak — így aztán nem valami egyszerű. Különben a kongresszuson minden érdekeset le akarok írni, hogy többet mondhassak majd el itthon a mi KISZ-eseinknek, mint amennyi az újságokban, vagy a jegyzőkönyvben lesz. Verehélyi Péter, a MüM. 110-es intézet esztergályos tanulója, a szakma kiváló tanulója: tanítása 10 gimnazista segítségével 5 óráig tartott. Átlagosan 27—35 ezer levelet és 1500—2500 darab gyümölcsöt számláltunk össze. Hogy mi értelme volt? Ha több lomblevél jut egy-egy almára, akkor a gyümölcs jobban fejlő— Én azt szeretném, ha mindenki jó tanuló lenne. És könnyebbé lehetne tenni a tanulást. Vannak már nagyon szép iskolaépületek — miénk is az — minden megvan a szakma jó megtanításához. De ez kevés. Azt kellene elérni, hogy mindenki akarjon is jó jegyeket, egy kicsit küzdjön, ne elégedjen meg, hogy éppencsak átcsúszik a vizsgán. És ehhez már köze van a KISZ-nek is. — Persze segítséget sok helyről kapunk mi, de szerintem nem sokat ér a felnőttek igyekezete sem, ha közülük nem akarja mindenki jól elsajátítani a szakmáját. Ha nem is mesterfokon, de legalább jól. Erről lehetne bőven beszélgetni a KISZ-ben. Én meg is próbálom. Csohán Ágnes, a Mátészal- kai Esze Tamás Gimnázium 16 éves KISZ vb titkára: — Van még egy sor probléma. Például az, hogy a középiskolai KISZ-vezetők legtöbbje ösztönösen és nem tudatosan vezet. Pedig micsoda különbség! Állítom, nagyon szívesen menne el sok középiskolás fiatal — akikben van ambíció — egy „Ifjú aktivisták fórumára”. Minél több helyen kellene ilyet szervezni. Sok jó tapasztalatcserével. Én ott az értekezésre hívnám fel a figyelmet. Mert most nálunk a tervezés, ellenőrzés után nagyon ritkán értékeljük következetesen, mit csináltunk. Ha rajtam múlna, én erre fordítanám az energia nagy részét. Helmeczi Tibor a SZÁÉV 23 éves géplakatosa. alap- szervezéti KISZ-titkár: — Kellene egyszer egy olyan statisztikát készíteni, amelyikben az szerepel, hogy ki miért KISZ-tag. Mert például nálunk is sokszor küszködünk, hogy egy 50 fős alapszervezetben mindössze vagy 15 lelkes srác van. És ugyanennyi, akit Ízért érdekel egy kicsit, amit csinálunk. De vannak olyanok is, akik ugyan megveszik a tagbélyeget, de nem is érdeklődnek. Ezeken kellene nekünk változtatni. Ezért is javasoltuk a kongresszust előkészítő taggyűlésen, hogy például módosítsanak a szervezeti szabályzaton: legyen felső határa a KISZ-be való felvételnek. Mert nehezen tudom elképzelni, hogy egy fiatalember mondjuk 24—25 éves korára érik KISZ-tag- gá. Ha ekkorra lehúzott 10 évet valamelyik alapszervezetben, továbbra is szíves n látjuk, de ha ekkor jut eszébe, hogy KISZ-tag legyen, szerintem valami nincs rendjén. — Különben nagy vita volt nálunk, milyen legyen a jó KISZ-vezető. Tudom, megjegyzik, ha a KISZ-tit- kár 5 perc múlva elfelejti, hogy mit ígért. És azt is, hogy mikor járt utoljára az olajos, vagy éppen mallei os munkahelyen. Szóval, oda kell figyelni— Szabó Katalin a penyigei Zöld Mező Termelószövetk. zet 21 éves alapszervi KISZ- titkára: — Az árvíz nekünk nagy próbatétel volt. És nem hallottam olyat, hogy a fiatalok a mentésnél vagy az újjáépítésnél ne állták volna meg a helyüket. Szerintem erről a helytállásról a kongresszuson is szólni kell, mert megmutatta az ifjúság erejét. Az építőtáborok fiataljai legalább úgy dolgoztak, mintha saját lakóházukat építették volna. — Ha én szót kapnák a kongresszuson, azt kérném, hadd jöjjenek újra hozzánk mindenünnen a fiatalok. Tegyék lehetővé, hogy a járás Tisza II. által érintett területén szervezzenek építőtábort. Ott építeni tovább, ahol az árvíz után a házaknál segítettünk — nagyszerű volna. Ehhez a vállaláshoz az ad bátorságot, hogy az idős emberektől annyi elismerést kaptunk, mint azelőtt soha. ★ Villanásnyi képek csupán. Kongresszus élőt loksok elképzeléssel. Erre mondják azt gyakran: ilyenek, ilyenek is a fiatalok. Marik Sándor dik. Kutatásának haszna már országszerte jelentkezik állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben. Pontosnak kell lenni a méréseknek, mert ettől függ a kísérlet eredménye. Ezek a mérések tárták fel azt, hogy a gyümölcsfának mely részein történik a virágzás előbb vagy később. És ez sok mindenre választ adhat a kutatónak — fűzi hozzá. És még ezek vjtán is sok lehetőség van a tévedésre, a melléfogásra, ha nem vigyáznak. Ezek elkerülésében a fő őrszem: Nevetős Emma a szocialista brigád vezetője laboráns. — Ha véletlenül összecserélném a különböző permetezőanyagokkal kezelt rügyeket. tévútra vezetném a kutatást — mopdja Ilyen még nem fordult elő. Pedig évente legalább ezer rügyet, fametszetet vizsgál. A kutatási eredmények névtelen munkásai, a tudományos kutatók nélkülözhetetlen segítőtársai. S abban, hogy a P—2-es megszületett nagy érdemük van. Farkas Kálmán A N"fregyh*zi Palm-' Gumigyár -zerféle terméke k5- :ött báb-nadrág gyártás? :s sze-epe1 Képi’ ön: Tőzsér Zoltánná automata gépp *4r ja le kis es«* okát. (Hammel J. felvétele)
