Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-24 / 277. szám

sxvnt évfolyam 377. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1971. NOVEMBER 24, SZERDA LAPUNK TARTALMÁBÓL Helytállás hóban, fagyban (3. oldal) Olvasóink leveleiből • ' (4. oldal) Egy este a sportszövetség . székházában (7. oldal) Halál a mezőn (o. oldal) Totótanácsadó (7. oldal) Az SZKP KB plénumának határozata a nemzetközi helyzetről Kedden véget ért az SZKP Központi Bizottsá­gának plenáris ülése. A Moszkvában kiadott hiva­talos közlemény szerint a keddi ülésen megvitatták Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsá­ga főtitkárának hétfőn előterjesztett beszámoló­ját az SZKP Központi Bizottságának a XXIV. kongresszus óta folytatott nemzetközi tevékenységé­ről. Az SZKP Központi Bizottsága a vita befejez­tével határozatot fogadott el a jelenlegi nemzetközi helyzetről. A plénum meghallgatta és megvitatta Leonyid Brezs­nyevnek, az SZKP KB fő­titkárának beszámolóját, a Központi Bizottságnak a XXIV. kongresszus óta vég­zett nemzetközi tevékeny­ségéről. A plénum teljes egyetértésben jóváhagyja és teljes egészében támogatja azt a munkát, amelyet a Köz­ponti Bizottság Politikai Bi­zottsága végzett a kongresz- szus által meghatározott kül­politikai program valóra vál­tásában. A plénum teljes mértékben helyesli a Központi Bizottság Politikai Bizottságának konstruktív álláspontját és gyakorlati lépéseit, amelyek célja az, hogy elősegítsék az imperialista agresszió veszé­lyes tűzfészkeinek felszámo­lását Indokínában és a Kö­zel-Keleten, békésen rendez­zék a hirldusztáni konflik­tust, megszilárdítsák a világ legnagyobb térsége, Ázsia békéjét és biztonságát. A bé­ke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása szempontjá­ból nagy jelentősége van a Szovjetunió és Egyiptom, il­letve a Szovjetunió és India szerződésének. A plénum jóváhagyja azo­kat a gyakorlati lépéseket, amelyek a más társadalmi rendszerű országokkal a bé­kés együttélés elveinek meg­valósítására irányulnak. A plénum nagyra értékeli a KB Politikai Bizottságának tevékenységét, amely a je­lenlegi nemzetközi helyzet egyik központi kérdésének megoldására irányul: az eu­rópai feszültség enyhülésé­nek biztosítására az európai államok békés együttélése elvei további gyakorlati al­kalmazására, a kölcsönösen előnyös együttműködésre irányulnak. E feladatok megoldásához jelentős mértékben járul hoz­zá a szovjet—francia kapcso­latok további fejlődése. E kapcsolatok az elmúlt idő­szakban minden területen, mindenekelőtt politikai terü­leten új, magasabb színvo­nalra emelkedtek. Ahhoz, hogy Európában olyan körülmények jöjjenek létre, amelyek teljes mérték­ben kizárnák, hogy e földré­szen háború támadjon, nagy­ban hozzájárultak ebben az időszakban azok a lépések, amelyek a Szovjetunió és az NSZK, a Lengyel Népköztár­saság és az NSZK közötti szerződések lehető leggyor­sabb ratifikálására, a föld­rész valamennyi állama kö­zötti kapcsolatok normalizá­lására irányultak — abból az elvből kiindulva, hogy elis­merik a második világháború következtében kialakult ál­lamhatárok. köztük az NDK és az NSZK közötti államha­tár sérthetetlenségét, az egyenjogúság, függetlenség, a belügyekbe történő be nem avatkozás elvét, az erőszakról történő lemondást a nemzet­közi kérdések megoldásában. A KB-plénum fontosnak tartja, hogy mind nagyobb támogatásra talál a szocia­lista prszágok javaslata az európai biztonság és együtt­működés kérdéseivel foglal­kozó értekezlet mielőbbi ösz- szehívására. Az európai érte­kezlet összehívása az Egye­sült Államok és Kanada rész­vételével, amely mellett ál­lást foglalt már Franciaor­szág, az NSZK, Finnország, Kanada és más államok kor­mánya, arra hivatott, hogy nagy szerepet töltsön be az európai kontinens tartós bé­kéjének biztosításában. A plénum megállapítja, hogy a kongresszus óta eltelt időszakban pártunk a testvér­pártokkal együtt nagyszabású munkát végzett a szocialista közösség további tömörítése, a hozzá tartozó országok kö­zötti sokoldalú és egyen­jogú együttműködés el­mélyítése, a szocialista gaz­dasági integráció kiszélesíté­se, a testvéri államok nem­zetközi akcióinak összehan­golása érdekében. A plénum megállapítja, hogy a Politikai Bizottság a Kínai Népköztársaság vonat­kozásában következetesen megvalósítja a XXIV. kong­resszus irányvonalát és tel­jes egyetértését fejezi ki a Politikai Bizottság állásaont- jával áe ezzel összefüggő gya­korlati kérdések megoldását illetően. A plénum megbízza a Poli­tikai Bizottságot, hogy a jö­vőben is kövesse a XXIV. kongresszus külpolitikai prog­ramját, amelynek megvalósí­tása art jelenti, hogy megja­vulnak a Szovjetunióban a kommunizmus és más szocia­lista országokban a szocializ­mus építésének külső feltéte­lei és amely megteremti vi­lágszerte a tartás béke meg­bízható előfeltételeit. A népfront V. kongresszu­sára való készülődés jegyé­ben tartották meg november 23-án Nyíregyházán az orszá­gos művelődéspolitikai mun­kabizottság ülését, melyen részt vett dr. Tar Imre, a me­gyei pártbizottság első titká­ra. Gulyás Emilné dr., a Ha zafias Népfront megyei bi zottságának titkára. Gyurc Imre, a megyei tanács el- nökhelyettése és Fábián Zol tán, az Írószövetség titkára. A megbeszélés résztvevői1 dr. Tar Imre, a megyei párt- bizottság első titkára köszön­tötte és tartott bevezetőt a párt művelődéspolitikájává’ összhangban lévő népfront- tevékenységről. A népfront Kedden Záhonyban tartotta ilését a Szakszervezetek Me­lyei Tanácsa elnöksége. Meg- ■itatták a záhonyi vasú i som ónont szakszervezeti bi- ■7, ,tf- ’k az ott dolgoz'' rjűsap élet- és munkakörül nényeivel, nevelésével és ér iekvédelmével összefüggő tevékenységéről készített je­lentést. Foglalkoztak a szak­A plénum teljes egészében támogatja a Politikai Bizott­ság beszámolójában foglalt javaslatokat a nemzetközi politika további konkrét fel­adataira vonatkozóan. A plénum megelégedéssel állapítja meg, hogy a testvéri kommunista pártok, a de­mokratikus közvélemény szé­les körei üdvözlik és támo­gatják az SZKP és a szovjet kormány nemzetközi tevé­kenységét, nagy jelentőséget tulajdonítanak annak a béké­ért és a haladásért, a népek közötti együttműködésért, az imperialista agresszió tűz­fészkeinek felszámolásáért vívott harcban. A plénum aláhúzza, hogy a XXIV. kongresszuson ki­jelölt külpolitikai program megvalósításáért vívott to­vábbi küzdelmekben a nem­zetközi küzdőtéren mindin­kább növekszik az ideológiai harc szerepe. A plénum fel­hívja a külpolitikai, ideoló­giai és propagandaszervek fi­gyelmét árra, hogy feltétlenül szükséges tevékenységük színvonalának és hatékonysá­gának növelése. Aktívan kell védelmezniük országunk ér­dekeit, a szocializmus, az egész kommunista mozgalom érdekeit az imperialista pro­pagandával és a marxizmus— leninizmus ellenségeivel ví­vott harcban. A plénum feltétlenül szük­ségesnek tartja, hogy a to­vábbiakban is határozott küz­delmet folytassanak a bur- zsoá ideológiával, a szovjet embereket a marxizmus—leni­nizmus, a proletár internacio­nalizmus szellemében nevel­jék. A párt egész nemzetkört te­vékenysége a Szovjetunió gaz­dasági , politikai és védalm' erejének állandó növekedésé alapul. Ezért a Szovjetuni művelődési irányelvéit, él képzeléseit Gál Erzsébet, az országos tanács munkatárs" ismertette, majd Molnár Zol­tán író szólt napjaink kultu rális tennivalóiról, s ebben a népfront szerepéről, lehetősé­geiről. Foglalkozott az Élet és Irodalom hasábjain folyó vi­tával is, amelynek témája a forradalmi kultúra helyes értelmezése és a tennivalók a szocialista kultúra eredmé­nyeinek továbbfejlesztésében. A vita résztvevői hasznos javaslatokkal, észrevételek­kel járultak hozzá a népfront művelődéspolitikai feladatai­nak megfogalmazásához, a közelgő kongresszus művelő­dési irányelveinek kidolgoz;' sához. szervezet és a KISZ együtt működésével. Az építők szak« szervezete megyei bizottságá­nak előterjesztése alapján részletesen foglalkozott az SZMT elnöksége azokkal a szakszervezeti intézkedések­kel, amelyeket a megye IV. ötéves tervében szereplő ki­emelt beruházások eredmé­nyes megvalósítása érdeké­ben tesznek. (Folytatás a 2. oldalor Népfront mtwelődéspolit.kaí ankétof tartottak Nyíregyházán Illést tartott az SZMT elnöksége Sztanko Todorov miniszterelnök Budapestre érkezett Megkezdődtek a magyar—bolgár tárgyalások Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság miniszterta­nácsának elnöke — Fock Je­nőnek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nökének meghívására — kéd- den délelőtt hivatalos baráti látogatásra Magyarországra érkezett. A bolgár miniszter- elnökkel együtt hazánkba ér­kezett felesége, Szonja Todo- rova. A bolgár kormányfőt a lá­togatásra elkísérte Nacso Pa- pazov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, az állami tudományos, műszaki-fejlesztési és felső- oktatási bizottság elnöke, Georgi Pavlov, a Bolgár Kom­munista Párt' Központi Bi­zottságának tagja, a minisz­tertanács mellett működő gazdasági és műszaki-tudo­mányos bizottság elnökhe­lyettese, Kiril Nesztorov, a BKP Központi Ellenőrző-Re­víziós Bizottság Irodájának tagja, külügyminiszter-he­lyettes, Ivan Ivanov külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes, Sztoio Sztanoev, a Bol­gár Népköztársaság budapes­ti nagykövete a magyar fő­városban csatlakozott a bol­gár miniszterelnök kíséreté­hez. A bolgár vendégek fogadá­sára az ünnepi, zászlódíszt öl­tött Ferihegyi repülőtéren megjelent Fock Jenő, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Dimény Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter, Púja Frigyes, a külügymi­niszter első helyettese, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Tor­dái Jenő külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, dr. Szita Já­nos miniszterhelyettes, a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok bizottságának titkára. Böjti János, a Magyar Népköztár­saság szófiai nagykövete. Ott voltak a budapesti bolgár nagykövetség munkatársai. Negyed tízkor tűnt fel a légtérben a bolgár miniszter- elnpk különgépe. A repülő­gépből kilépő bolgár kor­mányfőt és feleségét elsőként Fock Jenő köszöntötte, majd bolgár vendégek üdvözölték a fogadásukra megjelent ma­gyar közéleti vezetőket és a bolgár nagykövetség diploma­táit. A bolgár vendégeit ezután a magyar államférfiak társa­ságában gépkocsiba ültek és szállásukra hajtattak. ★ Sztanko Todorov délután látogatást tett Fock Jenőnél, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökénél. A látoga­tásnál jelen volt Púja Fri­gyes, a külügyminiszter első helyettese és Böjti János, a Magyar Népköztársaság szó­fiai nagykövete. Továbbá Ki­ril Nesztorov, a BKP Köz­ponti Ellenőrző-Reviziós Bi­zottság Irodájának tagja, kül­ügyminiszter-helyettes és Sztoio Sztanoev. a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. ★ Kedden délután az Ország­házban megkezdődtek a ma­gyar—bolgár tárgyalások. Magyar részről a tárgyalá­son részt vett Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhe­lyettese, Púja Frigyes, s kül­ügyminiszter első helyettese, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, dr. Szita János miniszterhelyettes, a nemzetközi gazdasági kap­csolatok bizottságának 'titká­ra, Böjti János, a Magyar Népköztársaság szófiai nagy­követe, Oláh József, a Kül­ügyminisztérium főosztályve­zetője. Bolgár részről a tárgyalá­son részt vett Sztanko Todo­rov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Nacso Papazov, a Bolgár. Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, az álla­mi tudományos, műszaki-fej­lesztési és felsőoktatási bi­zottság elnöke, Georgi Pav­lov, a BKP KB tagja, a mi­nisztertanács mellett működő gazdasági és műszaki-tudo­mányos bizottság elnökhelyet­tese, Kiril Nesztorov, a BKP Központi Ellenőrző-Reviziós Bizottság Irodájának tagja, külügyminiszterhelyettes, Iván Ivanov külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Sztoio Szia- noev, a Bolgár Népköztársa­ság budapesti nagykövete. Befejezte tanácskozását az MSZBT országos eetekezlete Apró Antal a társaság új elnöke A Magyar—Szovjet Baráti ’ársaság országos értekezlete kedden a Parlament kong­resszusi termében befejezte munkáját. A tanácskozáson felszólalt Vályi Péter, a kormány elnök- helyettese. Beszéde elején át- idta a kormány szívélyes üd­vözletét és jókívánságait a anácskozás résztvevőinek najd méltatta az MSZBT-nek a magyar—szovjet barátság ^mélyítésében szerzett érde- neit. — A Magyar—Szovjet Ba riti Társaság létrejötte óta eredményesen segíti a ma­gvar—szovjet barátság elmé- I/ítését — mondotta. Jelen- hős részt vállal népünk és a szovjet népek közötti barát­ság ápolásában, népünk haza­fias, internacionalista neveié sében. — Bátran elmondhatjuk hogy a magyar—szovjet ba rátság gondolata politikán1 szerves része, behatolt a köz­tudatba. Egész társadalmunl- ixőzös ügye a két nép egymár h inti kölcsönös megbecsülé­se. szeretete. A Szovjetunió a szocialista rendszer erejével a világ leg­erősebb hatalmát teremtette meg, amely magas fejlettsé­gű iparral rendelkezik, a vi­lág legfejletteb közoktatását hozta létre, magas szocialista kultúrát alkotott. A Szovjet­unió a tudományok egész so­rában a világ Ranglistáján az első helyre került. Szovjet emberek vállalkoztak első­ként arra, hogy úttörők le­gyenek az űrkutatásban. A Szovjetunió népe elsőnek kez­dett hozzá — utat mutatva minden népnek — a szabad­ság világa, a kommunista tár» sadalom felépítéséhez. — Korunk történelmi ese­ményei ismételten bebizonyí­tották, hogy a kommuniz­musért folyó harc elválaszt­hatatlanul összeforr a béke védelméért folyó* küzdelem-x mel. Az emberiség létérdeke ’ megköveteli, hogy a ma lé­tező két ellentétes világrend- szer békében éljen egymás mellett. Száz és százmilliók gondolkodásában gyökere­zett meg a felismerés: az im­perializmus háborút, a kom­munizmus békét jelent. Bé­kés életünk legfőbb biztosíté kát jelenti az, hogy a Szov­jetunió a szocialista közös "ég. a béke védelmének leg főbb támasza hatalmas véd erővel rendelkezik. Vályi Péter ezután a nemzet közi helyzetről szólt majd KGST fontosságáról beszélt — Hatékonyabb fejlődé sünk egyik fő útja — álla­pította meg a továbbiakban —, hogy még jobban bővítsük külgazdasági, külkereskedel­mi kapcsolatainkat. Ebből a szempontból a KGST-orszá- gok gazdasági integrációja óriási jelentőségű az egész szocialista közösség és ha­zánk további fejlődése szem­pontjából. — Együttműködésünk ará­nyait érzékeltetheti, hogy kül­kereskedelmi forgalmunk 36 százalékát bonyolítjuk le a Szovjetunióval és a kölcsönös árucsere évenként eddig át­lagosan 10—14 százalékkal nö­vekedett. Körülbelül ezek az arányok várhatók a negyedik ötéves terv időtartama alatt is. Befejezésül az örvendetesen növekvő magyar—szovj tu­ristaforgalomról szólt: tap- csolataink szélesedésévé — mondta - a következő évek­ben kölcsönösen tovább nö­vekszik majd a turizmus is. innék a feltételezésnek eg. Ik alapja az életszínvonal növe­kedése. A magyar kirándulók, közöttük az új Zsiguli-tuiaj- donosok közül nyilván sokan . elindulnak abba az országba, amelynek határai a világ egy- hatodát övezik, hogy kielégít­ek érdeklődésüket az ott lát­ható óriási gazdasági, kultu­rális alkotások iránt, vagy íregtekintsék a múzeumok­(Folytatás a 2. oldalon) V1IÄ6 PRO lETÁRfAI, EGYES 0 U ETEK 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom