Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-19 / 273. szám

KELET-MAGYARORSZÁG 1971. november !ft Brezsnyev fogadta a szórnál! elnököt í. oldal Magas szfntü szovjet gazdasági küldöttség látogat Jugoszláviába A jugoszláv külügymi­nisztérium heti szokásos saj­tóértekezletén Dragoljub Vu- jica szóvivő elmondotta, hogy rövidesen magas'szintű szovjet gazdasági küldöttség , látogatása várható. Egy további kérdésre vá­laszolva a szóvivő bejelen­tette, hogy november 24-től. 26-ig Jugoszláviába látogat dr. Eppler nyugatnémet gaz­dasági miniszter, aki tár­gyalásokat folytat majd a két ország gazdasági kap­csolatainak bővítéséről és a jugoszláv—NSZK együtt­működésről a fejlődő orszá­gokkal folytatott kereskede­lemben. A Tanjug tudósítójának kérdésére Tito elnök jövő héten sorra kerülő romániai látogatásával összefüggés­ben elmondotta, hogy arra, „olyan időpontban kerül sor, amikor minden területen si­keresen fejlődnek a jugo­szláv—román kapcsolatok. A Tito—Ceausescu találkozó „újabb lépést' jelent majd a barátság és sokoldalú kap­csolatok fejlesztésében”. A szóvivő végül bejelen­teti?, hogy Dzsemal Bijedics kormányfő meghívására no­vember 22-től, 26-ig hivata­los látogatást tesz Jugoszlá­viában Hoveida iráni mi­niszterelnök. Brandt beszéde az SPD kongresszusán Csütörtökön Bonnban meg­nyílt a Nyugatnémet Szociál­demokrata Párt rendkívüli kongreeszusa. A tanácskozás középpontiában belpolitikai kérdések állnak. A kongresz- szuson Willy Brandt, a Párt elnöke az NSZK szövetségi kancellárja tartott beszámo­lót a párt kétéves kormány­zásának eredményeiről és so­ron következő feladatairól. Brandt kancellár fontos külpolitikai célként jelölte meg a Szovjetunióval és Len­gyelországgal kötött szerző­dések ratifikálását, a Nyu- gat-Berlinről szóló egyez­mény életbeléptetését, vala­mint egy csehszlovák—nyu­gatnémet szerződés megkö­tését. Fontos téma lesz a jö­vő évben az is. — mutatott rá — hogy további erőfeszíté­seket tegyenek a két Né­metország közötti kapcsola­tok rendezésére. A kancellár „távlati tervként” hangsú­lyozta annak szükségességét, hogy egy európai biztonsági és együttműködési konferen­cia révfjn, készítsék elő a kontinens békéiét. Egyúttal' felszólította az ellenzéket, hogv a ..keleti szerződéseik­kel” kapcsolatos vitáktól füg­getlenül közös nvilatkovat- . ban rögzítsék azokat a célki­tűzéseket. amelyekben nincs vita. Egy ilven közös nyilat­kozatban a kancellár szerint . mindenekelőtt a békeakarat- . nak. a nemzet iránti elköte­lezettségnek. valamint a nyugat-európai egység meg­teremtésére irányuló kész­ségnek kellene félreérthetet­lenül kifejezésre jutnia. Willy Brandt másrészt ismé­telten hangsúlyozta, hogv a kormány megértésre és egyet­értésre való törekvése nem jelenti, hogy az SPD mint­egy utó1 a" ..törvényednek Is­meri el Németország meg­osztottságát.” Belpolitikai kérdésekről szólva a kancellár a reális lehető: égek figyelembevéte­lét kérte az ár- és bérköve­telésekkel kapcsolatban. Egyúttal felelőtlenségnek ne­vezte. ha valaki pártérde­kekből vagy csoportérdekek­ből bizonytalanságot és nyugtalanságot akar előidéz­ni. A jelenleg tapasztalható árnövekedés mértékét Brandt mindenesetre túlságosan ma­gasnak tartja — és mint mondotta — ellene van. hogv a helyzet rosszabbodjék. A nemzetközi valutaválság kér­désében a kancellár hangsú­lyozta. a szövetségi köztár­saság kormánya minden le­hetőt megtesz, hogy „ne en­gedje felülkerekedni a nem­zeti önzést és a szűklátókö- rű&éget a politikai és gazda­sági józanságon. . A rendkívüli kongresszust Wehner, a párt alelnöke nyi­totta meg. Felszólalt Schiller gazdasági és pénzügyminisz­ter is. A . kongresszus szom­batig tart. Indira Gandhi levele U Thant ENSZ-főtitkárhoz Indira Gandhi felkérte U Thant ENSZ-főtitkárt, taná­csolja a pakisztáni katonai kormánynak a Bangla Desh- sel való politikai rendezést. A kérést az indiai minisz­terelnök-asszonynak egy csütörtökön nyilvánosságra hozott levele tartalmazza. A levélben Indira Gandhi U Thant október 20-i írás­beli javaslatára válaszol, amelyben felajánlotta jószol­gálatait az indiai szubkonti- nensen kitört konfliktus el­simítására. Gandhi asszony azonban válaszában utalt arra, hogy a válság tulajdon­képpeni oka az, hogy a pa­kisztáni kormány nem haj­landó megegyezni a kelet­pakisztáni lakossággal és annak megválasztott képvi­selőivel. Hozzátette, a fe­szültséget csak fokozná, ha az islamabadi kormány és Kelet-Pakisztán közti prob­lémát indiai—pakisztáni konf­liktussá változtatnák. Pa­kisztán a konfliktust kétol­dalúnak akarja feltüntetni, s emiatt csapatokat vont össze g határon. India ebben a válságos helyzetben tanúsí­tott nagy önmegtartóztatása ellenére kénytelen volt in­tézkedéseket hozni határai­nak védelmére. Pakisztán India-ellenes kampánya azt erősíti meg, hogy a pakisz­táni katonai kormány nagy­szabású' támadásra készül. A miniszterelnök-asszony kifejtette azt a véleményét, hogy a probléma megoldása érdekében Mudzsibur Rah­man sejket szabadon kell bocsátani a börtönből. Csak ha a pakisztáni kormány megegyezésre jut vele és tár­saival, akkor ér véget az az Indiára nehezedő gazdasági és szociális megterhelés, amelyet a több millió, kelét­pakisztáni menekült befo­gadása jelent, mivel a mene­kültek csak akkor térnek is­mét haza, ha a körülmények biztonságossá válnak — hangsúlyozza a levél. Ülést tartott az Egyesült Államok KP Országos Bizottsága New Yorkban megtartották az Egyesült Államok Kom­munista Pártja Országos Bi­zottságának ülését. Mint a Daily Word közli, az ülésen az 1972. évi elnökválasztásra való felkészülésről Henry Winston, a kommunista párt országos elnöke tartott be­számolót. Winston hangsú­lyozta, hogy a kommunis'ák- nak teljes mértékben jjd kell használniuk a küszöbönálló választási kampányt a kom­munista párt álláspontjának, megismertetésére. Az Egyesült Államokban a monopoltőke egész rendszere „bizalmi válságba” került. A néptömegek mind kitartóbT ban i keresik problémáik fa a Allende Fidel Castro látogatásáról Nagyon fontosnak nevez­te Fidel Castro chilei láto­gatását Salvador Allende, chilei, köztársasági elnök az Atacama tartománybeli Co- piapóban mondott beszédé­ben. A nagyváros főterén felál­lított emelvényről a bányá­szó’ | az, a katonákhoz, a dolgozókhoz intézett beszé­dében Allende igen meleg hangon szólt a kubai mi­niszterelnökről, az ..elvtársról és barátról”, Fidel Castróról. A Chilei Köztársaság el­nöke üdvözölte az ércbányá­szatban dolgozók első szak- szemináriumát, amely csü­törtökön kezdte meg mun­káját Copiapóban. „Most már elmondhatjuk, hogy a réz valóban a miénk, s töb­bé nem az idegen tőkéé — mondotta AUende, majd hozzáfűzte, a chilei nép bir­tokába került az ország szá­mos más nyersanyagkincse is, mint például a vas, a sa­létrom, a szén, a jód és a kén. tényleges válaszokat és eb­ben a keresésben mind gyak­rabban fordulnak a maxiz- mus—leninizmus tanításai­hoz. Henry Winston sürgette a harc fokozását az indokínai háború megszüntetéséért, majd tolmácsolta az országos bizo'tságnak Angela Davis foiTó üdvözletét. Az országos bizottság jó­váhagyta Winston beszámo­lóját és azokat a határozató kát, amelyek értelmében ha­marosan nyilvánosságra hoz­zák a párt választási prog­ramját és megalakítják a választási kampány lefolyta­tását megszervező bizottságo­kat. ' Öus Hall, az'Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának 'főtitkára beszédében sürgette a harc fokozását a kormány rendkívüli intézkedései el­len. Mint mondotta, „össze kell hangolni a munkásosz­tály és az egész amerikai nép offenzíváját”. Az Egyesült Államokban és a kapitalista világban mély válságban van a kapitaliz­mus rendszere — hangsúlyoz­ta a kommunista párt főtit­kára, majd megállapította, hogy az amerikai csapatok Dél-Vietnamból való részle­ges kivonását hiba lenne úgy értéltelni, hogy „Vietnamban véget ér az agresszió”. A következő felszólaló Ge­orge Meyers, az országos bi­zottság végrehajtó irodájának titkára a kormány rendkívüli intézkedései ellen vívott harc feladatait ismertette. Csuvasföldi jegyzetek (4.) A sörnövény tit!<ai Ha egészen őszinte akarok lenn., nem ízlett a sör. Egé­szen pontosan fogalmazva, a házilag készített csuvas bar­na sör gondolata visszari­aszt. Dehát a barátság oltá­rán néha sört is áldozni kell. Szeretem, nem szeretem, it­tam belőle. Kibírtam. Egye­sek szerint egészen kitűnő ez a sör, igaz, ezek . az „egye­sek”, egy-kettő kivételével, csuvas vendéglátóink voltak, mások szerint az ember sok mindent kibír. Voltaképpen tisztességtelen dolog is tőlem, hogy e ma­gasra nyurgult komlósorok és a kicsire apadt folyócska közti szabad mezőn kapott nagyszerű traktából csak a sörre van képem visszaemlé­kezni, s nem például az egy­besült kacsára, — de ennek • rém én vagyok az oka Ha­nem a komló. Eleddig nem sokat hederítettem erre a furcsa nyurga növényre, ha ország-világ járta utamon itt-ott láttam is, legfeljebb az jutott eszembe, hogy eb­ből lesz a sör. Arra alig gon­doltam. hogy ebből lesz a gazdagság és a felemelkedés. Az orosz föderáció komló­termelésének háromnegyed részét csuvasföld adja. S a csuvasföld termésének egy jelentős hányadát a kilenc községet egyesítő Volga szovhoz! Kozlovkáig, a 12 ezer lakosú járási székhelyig szinte a Volga mellett fut a kitűnően karban tartott or­szágút. Onnan azonban a hátralévő 12 kilométert, a szovhoz központjáig, rázós, döcögős földúton teszi meg autóbuszunk, — mintha az isten háta mögé sodorna dol­gunk. A dombtetőn, az „isten há­ta mögött”, egy újdonatúj kultúrház köszönt, — minden kellék meg van itt, hogy a ház, valóban a kultúra haj­léka legyen. Rögtönzött kul­túrműsor a színpadon, rög­tönzött baráti gyűlés és szinte pillanatok alatt tudo­másul kellett vennem, hogy nem az isten háta mögé dö- cögtefett az út, hanem egy olyan szovhozba, ahol tudo­mányos módszerekkel terme­lik a komlót, Csuvasia „sző­lejét”, ahol a kísérletezések eredményei százezer rubelek­ben mutatkoznak meg, s ahonnan szerte a szovjet or­szág kolhozaiba, szovhozaiba terjesztik el e „sömövény” feltárt titkait. — Nemcsak sör. Gyógyszer is. Egész sor gyógyszer alapanyagát készítik a kom­lóból — figyelmeztet lelkes előadónk, a komló helyi szakértője, a szovhoz igazga­tója. Sz. Á. Jakimov. aki a komló mellett, vagy ahogy inkább még annak is előtte, 1100 munkásember sorsáért is felelős. A homló, azazhogy a kom­ló — csak egy betű a csuvas és a magyar neve között a különbség — évről évre ja­vuló jómódot biztosít ebben a szovhozban is a dolgozók­nak. Pedig itt mezőgazdál­kodni, nem tartozik a leány­álmok közé. Ha jön a, szél. megy a föld. Az a vékony kis termőtalaj! Aztán, ha meg­unja a szél, hogy hurcolássza a már homokosra rostált egykori vékony humuszt, hát leteríti, ahol megunta ci­pelni. Mondjuk ráteríti egy ötszáz hektáros gabonatáb­lára! Tehát homokvihar az ván. De esőt hozó már rit­kábban. Még ri tkábban, mint Csuvasia más területein, pe­dig köztudott, hogy Csuva- siában, ha vízről van szó, rendszerint csak a Volgára gondolnak, esőre alig alig. És most még a szárazság is! Voronovszki elvtárs, a párt Központi Bizottságának első titkára, akire már hi­vatkoztam, higgadtan, de nem valami nagy megelége­dettséggel konstatálta, hogy minden bizodalom a szep­temberben van, hogy az még hoz esőt a mezőgazdaságnak. De így is meg kell fogni minden fűszálat, szó szerint is, hogy a növekvő állatállo­mánynak ne legyenek ta­karmányozási gondjai. — Nehéz év volt. Már ok­tóber 11-én megjött a hó. De a tavasz nagyon későn jött, a május, június hideg, vi­szont a július—augusztus tik­kasztó volt. Július 23-án 45 fok meleg volt! — idézi fel a kemény hónapokat a párt első titkára. — De a csuva- sok tudnak dolgozni! — tet­te hozzá magabiztosán. — Egy négyzetméteren nyolc hónap alatt 12 kiló uborkát szüreteltünk! — ezt már a Volga szovhoz igazga­tója mondja, s közben az Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára csütörtö­kön fogadta Mohammed Szi- ad Barre tábornokot, a Szo- máli Demokratikus Köztársa­ság legfelső forradalmi taná­csának elnökét. A tárgyaló felek érintették a szovjet—szomáli kapcsola­tok további fejlesztésének • • Illést tarlóit a Miuiszferíanács (Folytatás az 1. oldalról) ehhez kapcsolódó víz- és csatorna közmű fejlesztésére fordítsák. A kormány a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette és felhívta a tanácsok figyel­mét az egyes ágazatok fej­lesztésével kapcsolatos fon­tosabb szempontokra. A ta­nácsok kulturális fejlesztési tevékenységén belül elsősor­ban az általános iskolai, diákotthoni férőhelyeknek a növelésére, a nagyvárosok, a fejlődő ipari központok és azok környékének összehan­golt fejlesztésére. A belkereskedelmi minisz­ter, valamint a mezőgazda­sági és élelmezésügyi mi­niszter beszámolt a lakosság burgonya-, zöldség- és gyü­mölcseit átására való felké­szülésről. A jelentés megál­lapítja: bár a téli ellátás szempontjából legfonto­sabb élelmiszerekből az idei termés nem éri el a múlt évit, az állami és a szövet­kezeti kereskedelmi vállala­tok burgonyáiból. zöldség- főzelékfélékből és gyümölcs­ből olyan mennyiséget kész­leteztek, amelyből a lakos­ság ellátása az új termésig zökkenőmentesen . biztosít­ható. A MinisztgjrtanflC# a, bc- $z!&rnglót éj'fbkáaía._ FelJiivía az illetékes minisztereket és ors/mos hatókörű szervek vezetőit, hogy a lakosság té­li él elm i szer-ellátásához szükséges további intézke­déseiket tegyék meg. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa elnökének előterjesztésére a kormány jóváhagyta a tanács alap-za- b ily át. Égvben az OKISZ elnöke' tájékoztatta a kor­mányt ae ipari szövetkeze­tek VI. kongresszusán . el­hangzott fontosabb javasla- tokrél. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelen­tést tett a kormánynak a vadászati világkiállítás főbb tapasztalatairól. A kormány a jelentést jóváhagy óláig tu­domásul vette. Ezután a kormánv e"véb ügyeket- tárgyált. (MTI) épülő új és modern szarvas­marhatelep felé kalauzol bennünket. Az ország 300 ezres szarvasmarha-állomá­nya nem egységes, van köz­te apró, vörös-púpos fajta, amely kevés, de magas zsír- tartalmú tejet ad, a szimen- táli közismerten bő tejelő, de alacsonyabb zsírtartalmú a teje, aztán végül ott van a fekete-tarka, elsősorban a háztáji gazdaságokban. A szovhoz szimentáli, bő hoza­mú tehenekre rendezkedik be, ebben látják itt a jövő fejlődésének útját. Az út, a szovhozban, aztán megint csak a komlóhoz ka­nyarodik. Ha minden út Ró­mába vezet másutt, itt min­den a 90 hektárnyi komlóhoz. Ez a büszkeség, a speciális, a gazdagság forrósa. — Ám, mi is tudunk ám számolni, — kocintunk#a há­zilag főzött sörrel — nem adjuk el mind a termést a sörgyáraknak, hanem épí­tünk magunknak is egy sör­gyárat. S akkor nem házilag, hanem korszerűen és nyere­ségesen állítunk elő sört... — Úgy legyen — mondom lelkesen, kétszeresen is lel­kesen, hogy jobb legyen en­nek a szovhoznak is, s ha majdan visszakerülök ide. jobb lpgyen nekem is a sör. Gyurkó Géza kérdéseit, valamint a jelenlek gi nemzetközi helyzet idősze­rű problémáit. Véleményt cseréltek az afrikai nemzeti felszabadító mozgalom kér­déseiről, továbbá a haladó erők egységéről az imperia­lizmus és a gyarmatosítás el­leni küzdelemben. KOMMENTÁR Édes élet — Rómával A bécsi Kronen Zeitung című napilaptól kölcsönöz­tük — bevall juk — a fenti címet, némi rövidítéssel. A Kronen Zeitung főcíme ugyanis így szól: „És most kezdődik az édes élet Rómá­val”. Tehát nem Rómában, mint Fellini világhírű Dolce, vita-jában, hanem Rómával. Mert a második világháború után bizony hosszú, hosszú ideig egyáltalán nem volt édes és baráti a kapcsolat Róma és Becs, azaz Ausztria és Olaszország között._ A fő vitás, pont Dél-Tirol kérdése volt, ahol zömmel osztrákok, illetve németajkú- ak laknak, s ahol — a határon túliak vé­leménye szerint — az olasz kormány nem biztosí­totta kellőképpen azokat a feltételeket, amelyek egy demokratikus államban egy kisebbséget, egy nemzetisé­get megilletnek. Az áldatlan Helyzet hosszú ideig azért vált több, mint áldatlanná: kifejezetten tűz­veszélyessé, mert a meglévő konfliktust sokszorosára na­gyítottak szélsőjobboldali elemek, osztrák és nyugat­német volt nácik és újnácik. Bizonyára emlékszik rá az olvasó, az elmúlt sok-sok év során hány bombamerény­letről és egyéb terrorista te­vékenységről értesült Dél- Tirollal kapcsolatban, s azt sem feledhette el, hogy ezek­nek az akcióknak általában szélsőjobboldali, fasiszta ele­mek voltak mind az értelmi, mind a gyakorlati szerzői. A legutóbbi hónapokban azonban az olasz kormány komoly lépéseket tett a dél- tiroli kérdés kedvező rende­zésére, egyfelől. Másfelöl, mind nehezebb idők járnak a nyugatnémet és osztrák neofasisztákra, a létükért folytatott küzdelmükben egyre kevesebb idejük ma­radt a dél-tiroli zavargások­ra. így megérett a helyzet a legmagasabb szintű párbe­szédre is Róma és Becs kö­zött : a héten sor került Franz Jonas osztrák köztár­sasági elnök látogatására Giuseppe Saragat olasz köz- társasági elnöknél. (Megjegy­zendő: 52 éve, 1919 óta elő­ször járt osztrák államfő Itáliában.) Az államfői ta­lálkozó mind az olasz, mind az osztrák sajtó szerint ked­vező eredményeket hozott. Nemcsak a dél-tiroli kérdés­ről tárgyaltak és ebben értek­ei sikert, hanem a kereske­delmi és az idegenforgalmi együttműködés továbbfejlesz­téséről, s több más problé­máról. Még a dél-tiroli (tehát olaszországi) osztrák sajtó is pozitiven ír. „Az új olasz politika már nem az irreden­ta sovinizmuson alapul” — jegyzi meg a Tiroler Tage­szeitung. Ami pedig az osztrák la­pokat illeti: a már idézett Kronen Zeitunghoz hasonló a hangneme a többi úiságnak is. „Teljes siker Rómában” — írja például az Arbeiter Zeitung, a kormányon lévő szociáldemokraták ■ lapja. „Értékes megbeszélések” — foglal állást a Wiener Zei­tung. Két európai ország közele­déséről, barátságuk elmélyí­téséről van szó, közülük az egyik közvetlen szomszé­dunk. Nyilvánvaló, hogy ez a fejlemény hazánkban is kedvező visszhangra tálál, már csak azért is, mert az európai béke és biztonság ügyét is előbbre viszi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom