Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-27 / 253. szám

I old*? KBTFT MA0YARORR7AG i97t o!ct<5ßer HÚSZ PALACK Szerkesztői üzenetek NINCS VIZ A vajai gázcseretelep 20 palack cseréjére alkalmas, s ez a szám elenyésző a Vaja, ör és Rohod községekben lé­vő összes gázpalackok szá­mához viszonyítva, amely el­éri a kétszázat. Ebből kö­vetkezik, hogy az említett községek lakói nem akkor cserélhetik gázpalackjukat, amikor az megüresedik, ha­nem akkor, amikor kapnak. A lakosság hajlandó lenne anyagi áldozatot is vállalni egy nagyobb cseretelep lét­rehozása érdekében — ezt a törekvést a községi tanács is támogatná — melyhez ké­rik az illetékesek támogatá­sát, segítségét is — írja le­velében Molnár József Va­ja, Láhner Gy. u. 14. alatti lakos. LASSÚ Október 21-én reggel a Petőfi utcai Patyolat-szalon­ba vittem el ruhámat kitisz- títtatni. Sokan, közöttük én is — bosszankodtunk a hosszas várakozás miatt, mely egy óránál is több volt. Aztán mindannyian beláttuk, hogy amikor egyetlen személy ve­szi át és adja ki a ruhát, közben pénzt kezel és bi- zonylatol, a sor nem halad­hat gyorsabban. A csúcsfor­galom időpontjában még rosszabb lehet a helyzet. Kérjük az illetékeseket, hogy jobb munkaszervezéssel biztosítsák a gyorsabb kiszol­gálást a Petőfi utcai Patyo­lat-szalonban — javasolja le­velében K. J. nyíregyházi ol­vasónk. VENDÉG MANDAN Anna-Maija Raittila, a finn költőnő és fordító nyír­egyházi tartózkodása alatt felkereste Váci Mihály tar­tózkodási helyeit, így a szü­lői házat és a II. mandai is­kolát is, ahol Váci Mihály tanított. A költőnő érdeklő­déssel hallgatta, hogy a gye­rekek mit tudnak a költőről, s a verseket, melyeket a ta­nulók szavaltak. Bennsősé- ges ünnepség volt e találko­zás, mely emlékezetes marad mindannyiunk számára — közölte Kisely János II. Manda-bokor, általános isko­la tanítója. FÉLMEGOLDÁS ■ A közelmúltban Baktaló- rántházán a Petőfi utcában útjavítást végeztek. A hozzá nem értő ember is megálla­píthatta, hogy amilyen mun­kát ott végeztek, — az út­testről a homokot leseperték, az 5 centiméternél mélyebb gödröket bitumennel beper­metezték, majd szurkos ka­viccsal betömték — lényeges változást nem eredményez­het. Valamivel nagyobb költ­séggel évekre megoldhatták volna az út karbantartását, véleményem szerint ez ‘lett volna takarékosabb megoldás — írja Szigeti László bakta- lórántházi olvasónk. Csáki Sándor nyíregyházi olvasónknak levélben vála­szoltunk. Papp Bálintné bot­paládé Dolhai Jánosné aja­ki, Kóródi András urai, Óno­di Ferencné gávai, Fodor Andrásáé aranyosapáti lako­sok ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Vajda Albert ttszarádi és Kocsis Sándor tunyogmatolcsd olvasóink problémájával foglalkozni fo­gunk Adóm Jánosné kétér- közi lakos ügyében az illeté­kesek a szükséges intézkedést megtették, özv. Fries József- né nyírmadai lakost a társa­dalombiztosítási igazgatóság levélben tájékoztatta, özv. Papp József csengersimai la­kos ügyében az illetékesek intézkedtek. Nyíregyházán, a Felszaba­dulás út 5. és 7. számú ház­ban lakunk. Már hónapok óta — amióta a környékün­kön építkezések folynak —, nincs víz a két udvari víz­csapban. Főzéshez és tisztál­kodáshoz a gyermekek és a háziasszonyok próbálnak a szomszédból, vagy távolabbi helyekről vizet szerezni. Csakhogy ezzel meg az a baj, hogy a mi két házunk kapu­ja Nyíregyháza két legfor­galmasabb utcakeresztező­désére nyílik, ahol nagyon kell vigyázni, ha például egy kerékpárra akasztott kanná­val egy gyermek kibicikli­zik az utcára. A forgalmas utcakereszteződések közleke­dési rendőrei már többször figyelmeztettek bennünket. A mi véleményünk is az, hogy ami a mi vízcsapjainkkal történt, az nemcsak sértő, hanem ebben az esetben még életveszélyes is. Sürgősen kérjük az építőket, hogy ha elvágták a vízvezetékünket, bármilyen oknál fogva, ők állítsák helyre. Eddig szám­talan kérést adtunk be különböző szerveknek, ered­ménytelenül — írják a Fel- szabadulás út 5. és 7. számú ház lakói. NEONFELIRAT A neonfeliratoknak nem­csak a város központjában van rendeltetésük, hanem mindenütt — a város külön­böző pontjain is — ott, ahol azokat egy bizonyos céllal felszerelték. Jó lenne ha ezt figyelembe vennék az állo­más környéki neonfelirattal rendelkező üzletek, intézmé­nyek is, hiszen október 25-én este egy egész csokorra valót lehetett összeállítani az egy­általán nem, vagy csak hiá­nyosan égő neonfeliratokból. Például egyáltalán nem égett a Petőfi utcai bistró felirata, a 2-es számú posta- hivatalé, a Patyolat-szaloné, és hiányos volt az Utasellátó éttermének felirata is — közli levelében Sz. M. nyír­egyházi olvasónk. NEM FIZETNEK A szamostatárfalvi alma­termelők a csengeri szövet­kezettel kötöttek szerződést. Az alma átvételére két hét­tel ezelőtt került sor, a ter­melők azonban még a mai napig sem kapták meg az alma ellenértékét. A szövet­kezet arra hivatkozik, hogy nem tudják az árát. Adás-vé- telnél döntő szempont az ár, különösnek tartottuk, hogy az átvételkor miért nem kö­zölte a szövetkezet, hogy mennyit fizet az alma kiló­jáért, s azt még furcsábbnak, hogy ilyen hosszú ideig nem szerzett információt az al­ma árával kapcsolatosan. Kérjük a szövetkezet vezető­ségét, hogy döntsenek az át­vételi ár ügyében, s minél előbb fizessék ki az általunk átadott alma ellenértékét — írja Király Béla Szamosta- tárfalváról. belfújt sátor A Hidasháti Állami Gaz­daság. a kamuti Béke. a mu- ronyi Lenin és a mezőberé- nyi termelőszövetkezetek kö­zös összefogással és beruhá­zással másfél millió forintért hatalmas műanyag sátort építtettek. Az óriási sátrat ventillátorokkal befuvatott levegő tartja fenn és „gyom­rában” egyszerre 3 ezer ton­na műtrágyát tudnak tárol­ni. A Békés megyében első­ként felépített ilyen létesít­mény beváltotta a hozzá fű­zött reményeket. (Békés megyei Népújság) 7 érkép, levelezőlap A Kartográfiai Vállalat Győr-Sopron megye idegen- forgalmi nevezetescégeiről térképes levelezőlapot ad ki. Ugyancsak térképes levelező­lappal ajándékozzák meg a Hegyeshalomban gépkocsi­val hazánk területére lépő idegeneket. A levelezőlapon az M—5-ös nemzetközi mű- út mellett megtalálható ét­termeket és történelmi érde- kességű helységeket tüntetik fel. (Kisalföld) Gépesített lombelhordás Szekszárdon a Rákóczi utca öreg gesztenye-fáiról lehulló lomb nagy tömegben gyűlik össze nap mint nap és kézi erő szűkében nagy gond az eltakarítás. A pet- rencényi kupacokba összesepert, összegyűjtött faleveleket markoló­géppel rakják gépkocsira, pótko­csira. s úgy szállítják el. (Tolna megyei Népújság) Narancstermesztés Szegeden A szegedi egyetem bota­nikus kertjében — a szo­kottnál korábban — bőséges narancstermés ígérkezik. A szubtrópusi klímájú üvegház­ban már színesednek. sár­gulnak a termések a negyed- százados fán. Lombozata már évek óta a tetőzetig nyúlik fel. és a szűk hely gátolta a fejlődésben, ezért üvegkupo­lát építettek a tetőre két mé­terrel növelve a növényházat. (Csongrád megyei Hírlap) Műemlék­helyreállítás A Győri Ingatlankezelő Vállalat megkezdte a város egyik legjellegzetesebb mű­emléképületének, a Kreszta- házpak a rekonstrukcióját. A ház érdekessége, hogy há­rom, utcára néző homlokza­tát zárt erkélyt utánzó kúpus sarkok fogják egybe. A Kreszta-ház 1617-ben Zaphot német varga tulajdona volt. Mai nevét'a város híres ke­reskedő családjáról, a ház utolsó tulajdonosáról kapta. (Kisalföld) Ujraalkotott arcok Vasárnap a keszthelyi Ba­laton Múzeumban arcre­konstrukciós kiállítást nyitot­tak. Árpás Károly szobrász- művé^ ásatási koponyák alapján készített alkotásai­nak bemutatója a múzeumi hónap Veszprém megyei ren­dezvényeinek kiemelkedő eseménye. (Veszprémi Napló) Becsapott rókáit Becsapta az idő' a sarki rókát^ de szinte valamernyi szőrmés ál­latot a mecseki á .atkertben. Már vagy két hete készülnek a télre, és lassan mindegyik állat téli bundára vált A sarki róka szép fehér bundát öltött a nyári sötét helyett — ugyanakkor a Mecsek alján valóságos nyári mediterrán meleg alakult ki az utóbbi na­pokban. (Dunántúli Napló) Patkány fogó Afrikába Afrikai megrendelőknek szállít a Miskolci Vas- és Fémipari Ktsz. Az export —1 folyamatos szállításra — évi mintegy 1 millió 200 ezer patkányfogó. amit a kárté­kony rágcsálók elpusztításá­ra gyárt a szövetkezet. (Déli Hírlap) Késsel támadt édesanyjára A kiskőrösi rendőrkapitányság előzetes letartóztatásba h T ozte Skuta István 26 éves akar i la­kost. Skuta október 17-én este egy nézeteltérésből adódóan kés­sel támadt édesanyjára. A sze­rencsétlen nő kétségbeesésében a szomszédokhoz menekült. Slcutá- ról egyébként az is kiderült, hogy még júliusban úgy megver­te édesanyját, hogy az súlyosan megsérült. (Petőfi Népe) Autószervizek, benzinkutak Pest megyében a gépkocsi­állomány növelésével lépést tartva autószervizek, benzin­kutak hálózatát építik ki. Gö­döllőn. Nagykátán, Vácott és Cegléden építenek többek között új szervizt, míg a fő közlekedési utak mentén ösz- szesen 23 új benzinkút épül. (Pest megyei Hírlap> Bővülő autótelep Tárgyalások folynak a Merkúrral az AUTÓKER miskolci Sajó-parti használt- autó telepének bővítéséről. Amennyiben a most folyó tárgyalások eredményesek lesznek, már novembertől magánosok is vásárolhatnak a használt személygépkocsik­ból. (Déli Hírlap) Római kori kút A fenékpusztai erődítmény ásatásai során egy római Kútra találtak a régészek. Az erődítmény északi kapuja kö­zelében a tavaly feltárt ró­mai pékségek mellett ásták a kutat az V. század közepén. A három méter átmérőjű és ma is közel 10 méter mély kutat másfél évezreddel ez­előtt fával bélelték ki. A ré­gészek megtalálták a fabélés maradványait, amelyeket Bu­dapesten konzerválnak. (Veszprémi Napló) Lakat alatt a hét jómadár Megbotránkoztató bűntett ügyé­ben nyomoz a Hajdú-Bihar me­gyei rendőr-főkapitányság. Egy tizenöt éves kislány október 16- án Ha.idúhadházra utazott egy is­merősét meglátogatni. Este mo­ziba ment, s Nagy László és két társa magukat rendőröknek mondva igazoltatták, s felszólítot­ták, „kövesse őket a kapitányság­ra.” A lány nem volt ismerős a községben, így nem vette észre, hogy a község keleti részén elte­rülő erdőhöz vezették. Útközben a három jómadárhoz csatlakozott a galeri másik négy tagja is. Az erdőbe érve levetkőztették a lányt, s mind a hét fiatalember megerőszakolta. Aztán a társaság különvált, hárman a lánnyal ma­radtak, ismét a földre rántották, mindhárman ismét megerősza­kolták, majd a földön fekve hagyták. A rendőrség már más­nap délben elfogta a héttagú ga­lerit, akiket előzetes letartózta­tásba helyeztek. (Hajdú-Bihari Napló} Befejeződött a nyomozás A kisemmizett anyós egyházi magyei bíróság úgy Az eltartási szerződések gyakran idegen emberek kö­zött is megoldják az öregkor gondját, a gondoskodást. A legtöbbjük esetében meg­egyeznek az eltartók és el­tartottak, ritkán kerül sor vi­tára, különösen azóta, hogy az államunk nagyobb figyel­met szentel ezeknek az ügyeknek. Épp ezért tűnik az alábbi ügy rendkívül furcsá­nak: rokonok között mérge­sedett el annyira a vita, hogy a vége rendőri nyomozás lett, majd pedig a nyíregyhá­zi városi-járási ügyészség vádiratot nyújtott be a bíró­sághoz Az ügy 1968-ban kezdődött, amikor özv. Bitter - Józsefné (érvénytelen) eltartási szerző­dést kötött lányával és veié­vel, Drabik János 54 éves, azóta budapesti lakossal és feleségével. Az eltartási szer­ződés szerint özv. Bittemé Átadott a lányáéknak 150 ezer forintot, akik a pénzből öröklakást vásároltak Nyír­egyházán, a Makarenko utca 1. szám alatt, s e lakásban özv. Bitiemének élete végéig egy szobát biztosítanak teljes ellátással. A házaspár és özv. Bittemé között azonban hamarosan megromlott a viszony és ke­nyértörésre került a sor. A viszálykodás talán akkor kezdődött, amikor Drabikot menesztettek a Halászati Tsz- nél betöltött adásából. Ettől kezdve — ahogyan özv. Bit­temé a nyomozás során el­mondta — az idős, 65 éves asszonyt állandóan üldözték, hogy költözzön ki a lakásból. Özv. Bittemé sokat éhezett, mert nem kapott enni, télen pedig fázott, mert nem, vagy alig adtak neki tüzelőt. Egy alkalommal odáig fajultak a eszekedések, hogy Drabik Já­nos meg is verte az anyósát, özv. Bitterné emiatt feljelen­tette őt, s a bíróság megbün­tette. ■ Az eset után azonban özv. Bittemé ifleiglenesen Buda­pestre költözött, az ingósága­it pedig a lakásban hagyta. Kis szobáját lezárta. Később többször próbált hazajönni de Drabikék nem engedték be. Valahogy mégis meg kel­lett oldania helyzetét, ezért a bírósághoz fordult. A nyír­dón tött, hogy Drabikek fizes­senek vissza 134 ezer forintot özv. Bitiemének, 10 ezret in­dulásként, a többit pedig két­ezres részletekben havonta Cserében az idős asszony kö­teles kiüríteni a lakást. Törvényességi óvás folytán az ügy a Legfelsőbb Bírósághoz került, ahol kimondták, hogy özv. Bittemé csak akkor kö teles kiüríteni a lakást, ha a tartozást teljes egészében megfizették neki. Közben azonban Drabikék Budapestre akartak költözni és el akarták adni a lakást. Ez sikerült is, de csak azzal a feltétellel, hogy ha kiürítik. Drabikék felszólították özv. Bitiemét, hogy hurcolkodjon el, ő azonban — teljesen jo­gosan, hiszen pénze már nem volt, lakása sem, ezenkívül a bíróság is feljogosította erre — nem vitte el. Drabikékon ez nem fogott ki, önhatalmúlag feltörték a kis szobát, leltárba vették az idős asszony holmijait és le­hordták a ház szárítójába. Most az ügyészség magán­laksértéssel vádolja Drabik Jánost és feleségét. Az ügy­nek az a jogi érdekessége, hogy Drabikék a saját laká­sukon belül követtek el ma­gánlaksértést. Védekezésük szerint nem követtek el sem miféle törvénybe ütköző cse­lekedetet. Hacsak azt nem, hogy majd­nem teljesen kisemmizték özv. Bitter Józsefnét, akinek ma se lakása, se pénze... (kun) A lap megírta — az illetékes válaszol NINCS POSTÁS A Kelet-Magyarország 1971. október 6-i számában „Nincs postás” című cikkben foglal­takat megvizsgáltuk. Tyúkod postahivatal kézbesítési kör­zetéhez tartozó említett kül­területi lakott helyen való­ban szünetelt a kézbesítés október 1-től 13-ig, tehát nem szeptember 1-től. Ennek oka az volt, hogy a kézbesítést végző dolgozó felmondott, s helyette új munkaerőt nem tudunk felvenni, annak el­lenére, hogy a létszám bizto­sítása érdekében a hivatal a helyi szervek segítségét is kérte. Október 13-a után már minden külterü’eti részen a kézbesítés biztosítva volt. Sajnos több esetben előfor­dul, hogy a posta a kivált dolgozók helyett megfelelő új munkaerőt beállítani — a helyi szervek segítségét kér­ve — sem tud, ilyen esetek­ben a lakosság segítségét is és türelmét kérjük. Postaigazgatóság Debrecen NÉMA TELEFON Telefonkészülékem — melynek hívószáma: 37—46 október 15-én elromlott, ezt 16-án és 18-án is jelentettem, ígéretet is kaptam, hogy megvizsgálják a vonalat, ez megtörtént, de telefonom továbbra is néma maradt. Október 25-én már ismét működött a telefonom. Nem­csak a 10 napi várakozás bosszantott, hanem az, hogy bérházunk (Arany János ut­ca 19—21 szám alatti) lép­csőházában a távbeszélőszek­rény állandóan nyitva van, a huzalok a földön hevernek, mintha nem volna gazdája. Nem csoda tehát, ha telefo­nunk elromlik, a távbeszélő- vonal napokra megszakad. Felhívjuk az illetékesek fi­gyelmét erre a hiányosságra és rendszeres ellenőrzésüket és karbantartást kérünk — olvastuk Scholtz Miklós, Arany János utca 21. szám alatti lakos levelében. VILLANY A Kelet-Magyarország 1971. szeptember 22-i számában közölte Mester Péter sza- mosangyalosi lakos panaszát, hogy lakásában nincs vil­lanyvilágítás, mivel a TI- TÁSZ Vállalat ez ügyben a tanácshoz küldi, a csengeri tanács pedig a TITÁSZ-hoz. A panaszt a helyszínen meg­vizsgáltuk. Mester Péter la­kása olyan utcában épült, ahol nincs villanyvezeték. A TITÁSZ csak abban az eset­ben tudja bekapcsolni, ha a tanács megépítteti a villany- hálózatot. Ez ügyben eljár­tunk a csengeri tanácsnál. Közölték, hogy Mester Péter lakása árvizes kölcsönből épült és még hozzá hasonló­an abban az utcában több lakás is, a tanács meg fogja építtetni a villamos hálóza­tot, ha ahhoz a szükséges pénzügyi fedezet rendelke­zésére fog állni. Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat mátészalkai üzemigazgatósága ÜRES KIRAKATOK Az iparcikk kiskereskedel­mi vállalat a Zrínyi Ilona utcában megépíti a város legnagyobb, legkorszerűbb áruházát. Az építkezést meg­előzően azokat az üzleteket kiköltöztették, melyek bele­estek az építkezés vonalába. A kiköltözködés érthetően lassú ütemben halad, hiszen új helyiségeket kellett terem­teni a költöző boltok számá­ra. Lehangoló látvány azon­ban a megüresedett boltok kirakatai, bejáratai cégtábla nélküli helyiségei. Nem tud­juk, hogy a szanálás mennyi időt vesz igénybe, ezt sür­getni nem lehet, mindössze annyi megjegyzésünk lenne, hogy nem lehetne-e ezeknél az üzleteknél a rolókat le­húzni, az üresen tátongó ki­rakatokat befedni, a város belterületének képét elvisel­hetővé tenni addig is, míg az építkezés megkezdődik? — írja F. P. HAZAI KILÁTÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom