Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-27 / 253. szám
MT! nVfőber •n KWT TTT * ntdai Nagyobb erélíyel a megelőzésért és a gyógyításért Nyíregyházán ü ésezett az alkoho izmus elleni országos bizottság A megyei alkoholellenes hónán jelentős eseményére került sor október 26-án Nyíregyházán. A megyeszékhelyen tartotta ülését az alkoholizmus elleni országos bizottság. A megyei tanács nagytermében megjelenteket dr. Fazekas Árpád, megyei egészségnevelési főorvos üdvözölte, majd Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelvet- tese nyitotta meg az ülést. Hangsúlyozta, hogy a szabolcsi kezdeményezés erőpróbának tekinthető az alkoholizmus elleni küzdelem megyei feladatainak végzéséhez. Az országos bizottság nyíregyházi ülése jó alkalom a megyei és az országos tapasztalatok egybevetésére, a gazdasági, jogi és politikai tennivalók összegezésére. Ezt követően dr. Bonta Mihály. az alkoholizmus elleni országos bizottság titkára méltatta az októberi megyei alkoholellenes hónap jelentőségét. Az országos bizottság a továbbiakban szekciónként folytatta munkáját. A jogi szakértő bizottság a megvei bíróság tanácstermében dr. Bacsó Jenő minisztériumi osztályvezető elnökletével vitatta meg a jog hatékonyságát az alkoholizmus elleni küzdelemben. Referátumot dr. Kovács Pál. a megyei bíróság elnökhelyettese mondott. maid a részvevők fejtették ki véleményüket, mondták el javaslataikat az alkoholizmus megf ékezetét szolgáló rendelkezések alkalmazásának tapasztalatairól. Az ifjúsági és propaganda albizottság szekcióülését dr. Métneki János, az egészségügyi felvilágosító központ igazgatója vezette. A gazdasági szakbizottság a mező- gazdasági főiskola tanácstermében látott munkához. A szekcióülés vitavtzetője Boór Károly az Országos Tervhivatal főosztályvezetője volt. Birtok János, a Nyírkámia Vállalat igazgatója tartott referátumot az üdítőital-gyártás. értékesítés és beruházás problémáiról. Az igazgató elmondta. hogy a korszerű és gazda ásos üdítőital-gyártást főként a fejlesztési a’anok hiánya gátolja, amely szorosan összefügg a modern töltőgépek gépsorok vásárlásával. A Nyírkémia, mint tanácsi üzem jelentős támogatást kao a megvei tanácstól, azonban az új épületben a régi. korszerűt1 en gépekkel dolgoznak. A lelenlegi műszaki és technológiai, beruházási viszonyok között képtelenek megfelelni a megnövekedett igényeknek. A köz- gazdasági ösztönzők sem teszik lehetővé a gyorsabb ütemű fejlesztést, a következő egv-két évben az állagmegóvás köti le a pénzük nem kis részét. A kedvezőtlen helyzet ellenére az 1958— 59-es termeié-hez viszonyítva — amikor 251 ezer palack üdítő italt gyártottak — jelenleg 6,6 millió palack fölött van az éves termelésük. Több javaslatot tett a Nyír- kémia igazgatója az iparág nagyobb ál’ami támogatása, a kapacitás növelése érdekében A gazdasági szekcióülésen dr. Hagymári József, a, megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője elmondta; megyénkben egy lakos éves vonatkozásban 10 ezer forintot költ élelmiszerekre, iparcikkekre, s ebből ezer forint jut italvásárlásra. Minden ízáz forintból 10 forintot az ital emészt fel. Javasolta többek között. változtassák meg a vendéglátóipari vállalatok érdekeltségi rendszerét, amelyben jelenleg a szeszes italok közül a tömény szesz élvezi a legkedvezőbb helyzetet. A bérezés és az anvazi ösztönzés 1971-től olyan szabályozókat tartalmaz. amelyek szerint a vállalatnál az összforgalom növekedése, az ö'fztermelékenvség az irányadó. Ezért válik szükségessé új érdekeltségi rendszer kidolgozása — országosan. — amely kellően differenciál az étel és ital forgalmazása között. Délután a megyei tanács nagytermében folytatta plenáris ülését az alkoholizmus elleni országos bizottság. A szekcióvezetők röviden beszámoltak a végzett munkáról, ismertették a felsőbb szervek elé terjesztendő javas1 azokat. Dr. Magyar János, a megyei tanács egészségügy! osztályának vezetője foglalta össze az időszerű feladatokat. értékelte az ülés munkáját és mondott köszönetét a részvételért. A megjelentek egyhangúan adtak kifejezést véleményüknek, hogy a szabolcsi kezdeményezés sikeres. Újabb ösztönzést ad arra. hogy nagyobb eréllvel dolgozzanak az állami és társadalmi szervek, minden érdeklődő. a megelőzés és a gyógyítás érdekében, amelyben Szabolcs-Szatmár megyében figyelemre méltó lépést tettek az októberi alkoholellenes hónap során. Eltűnik~e a színházjegy ? Nyolcezer szabolcsi bérlettulajdonos — KUTATÁSI TÉMA A MŰSZAKI EGYETEMEN: Műjén lesz a holnap családi háza? A lakásépítési program mintegy fele jelenleg családi házas formákban valósul meg. Az építtetőknek, valamint a város- és községrendezőknek egyaránt súlyos gondot jelent, hogy a hagyományos falusi építkezésekkel szemben máig sem alakult ki a modern, a ma követelményeinek megfelelő családi- ház-építészeti képe. Ez adta az indítást a Budapesti Műszaki Egyetem lakóépülettervezési tanszékének, hogy kutatómunkája keretében egyik feladatként vizsgálja a családiház-építés korszerűsítésének lehetőségeit. Erről a tervezőmunkáról nyilatkozott dr. Reischl Antal tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Elmondotta; jelenleg építőiparunk éppen a családiház- építtetőknek tud a legkevesebbet nyújtani ahhoz, hogy mindenütt a legkorszerűbb és leggazdaságosabb módszereket, kivitelezési formákat alkalmazzák. Pedig a magyar falvak későbbi arculatát szerte az országban döntően befolyásolja, milyenek lesznek a ma és a holnap családi házai. — Elmondhatom, ma már túl vagyunk az elméleti útkeresés nehézségein, és eljutottunk odáig, hogy a legutóbbi mezőgazdasági kiállításon immár felépítve, kompletten berendezve mutathattunk be egy olyan családi otthont, amelyet tanszékünk a magyar hagyományok alapján, a legkorszerűbb elvek alkalmazásával tervezett. Erre a szemléltető, demonstratív jellegű kiállításra egyébként azért volt szükség, mert régi tapasztalat, hogy a falusi lakosság a „csak azt hiszem. amit látok” alapon gondolkodik, és számára csak az a meggyőző, amit a tulajdon két szemével láthat. — A falusi építtetőknek a mintát rendszerint a templom, a kúria, a szemre tetszetős építészeti megoldású létesítmények, a jegyző háza, vagy az iskolák szolgáltatták. Ezt a szerepet újabban a kultúrházak, óvodák, bölcsődék és egyéb közintézmények vették át. Ez azonban semmiképp sem lehet végleges megoldás. Ráadásul a falusi lakóépületeket többnyire helyi kőművesmesterek tervezik és építik, s így azok általában nem a falusi ember igényét és ízlését tükrözik, hanem a legtöbb esetben a nem egészen kialakult ízlésű kivitelezőét. — Jelenleg tanszékünk, erre való tekintettel, azon fáradozik, hogy megfelelően tervezett kiadványokkal siessen a falusi kőművesmesterek és az építtető lakosság segítségére, és az otthonok kialakításához szükséges szemléletet konkrét megoldásokkal és nevelő hatású példákkal mozdítsa elő. Bizonyos, hogy a falusi lakóépületeinkbe már a közeljövőben bevonulnak a modern otthon technikai vívmányai: az etázsfűtés, az elektromos vízmelegítő, stb. Hadat üzenünk a régi kemencéknek is, száműzzük a hagyományos terjedelmes konyhai tűzhelyeket is, helyükre modern fűtőberendezések, illetve propán-bután gázzal, vagy elektromos energiával működő tűzhelyek kerülnek. — A különböző tervvariánsok között számos olyan van, amelyben már gépkocsiszín csatlakozik a családi házhoz, s általában: valamennyi lakóépülethez csatlakozik különböző célokra használható melléképület is. — Gazdaságossági és egyéb szempontok parancsolóan írják elő. hogy a családi házas települések — az ésszerűség határain belül — összébb húzódjanak. Ma egy városi családi ház minimálisan ezer négyzetméteres telken helyezkedik el Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a családi házas területek gazdaságosan nem közművesíthetők — Az ilyen településeken a meglévő kerteket viszont ma már nem tudják megfelelően felhasználni és hasznosítani, mert a tulajdonosok többsége dolgozni jár. Továbbmenőleg: az önellátás helyett egyre inkább a piaci ellátás bizonyul kifizetődőbbnek. A családi házakat tehát kisebb telkekre kell ’ tömöríteni, ez pedig egészen más lakásstruktúrát és beépítési formákat jelent — Tervbe vettük, hog; segítségül hívjuk a népfrontmozgalom falusi aktivistáit, a tanácstagokat, és minden szervet, fórumot, amely ebben valamit is segíteni tud. Az ő bekapcsolásukkal minden bizonnyal hamarabb jutnak el a családi házak mo- dellváltozatai a legtávolabb1 községek építtetőihez is. — A szakemberek által eddig kidolgozott tervvariánsok számát természetesen igyekszünk tovább növelni, mert meggyőződésünk, hogy gazdagabb választék nyújtásával mi, építészek is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy falvaink szebb, korszerűbb arculata mielőbb kialakuljon. foghíjas nézőterek la. A másik, hogy színházba járó törzsközönséget alakítsanak ki, megszerettessék a színházat. Ezárt városunkban is, színész—közönség találkozók, színházbarátok köre, kamaratárlatok, színháztörténeti kiállítások és egyéb rendezvények is fogadják az érkezőket. Nem pénzügyi kérdés De még adósak maradtunk a válasszal, vajon mi a fontosabb, hogy lekössék az előadásokat, a pénztár jó bevétellel zárjon, vagv az, közönség előtt játszanak a művészek? Esetenként ugyanis előfordul, hogy a bérletes előadások közönsége nem tölti meg a nézőteret. A bérletek elkeltek — a szakszervezeti bizottság, a KlSZ-alapszerve- zet, az üzem megvásárolta őket, a kulturális alap — bérletté változott, azonban nem azok kapták, akik érdeklődnek is iránta. A színház vezetői szerint a bérletes előadásokon 90 százalékos a megjelenés, vagyis nagy baiok nincsenek... Vannak nézők viszont, akik emlékeznek fél-, sőt negyedházzal előadott darabokra is.... Nem is a méricskálés miatt említjük a megjelenést, a bérletezés fogyatékosságait, hanem az ennél sokkal lényegesebb szempont miatt. A színházba járás ugyanis nem pénzügyi, anyagi kérdés. Nem elsődleges szempont, hogy a bérleteket, jegyeket mind egy szálig eladják és teljesen mellékes ; száz néző közül hányán jönnek el az előadásokra. Ez egyáltalán nem mellékes! Az ellentmondást, amely a bérleti rendszer ilyen nagy előrelépése és a nézőtér egyes üres sorai között van, a Móricz Esi gmond Színház vezetői érzik és próbálkoznak is tenni a feloldás érdekében. Olyannyira, hogy az idén már 50 %-nál több a magánbérlet-tulajdonos, s lényegesen kevesebb a kollektív bérlet, amelyet a különböző gazdasági, társadalmi szervek vásárolnak a dolgozóknak. Másrészt, a színház vezetői, szervezői állandó kapcsolatot tartanak a munkahelyekkel — a bérletek elküldése után is. Kevesebb „elkelt“ tábla „Ha így megy tovább a bérletezés, egyszerűen nem lehet eljutni egy-egy színházi előadásokra azoknak, akik alkalmilag, saját érdeklődésük szerint akarnak megnézni egy darabot. A színházi előadások zöménél a „Minden jegy elkelt” tábla fogadja az érdeklődőket. A színház a bél-letek árusítását szorgalmazza elsősorban. Márpedig vannak nézők, akik nem óhajtanak a húshoz csontot is vásárolni...” Ilyen véleménnyel gyakran találkozhatunk a színházi pénztár előtt tanácstalanul, belépőjegy nélkül maradt közönség körében. A kintrekedtek nem éppen dicsérő szavakkal méltatják a telt házakat, a színházi előadások zömét bérleti rendszerrel lebonyolító újításokat. A bérelt széken ülők — a másik tábor — ellenben esküszik rá, hogy ez a jó színházba járási forma. Nem kell minden előadás előtt jegy után szaladgálni. Egyfajta kényszert is érez a bérlsttulajdonos — ha már a zsebében a színházi „vízum” — ne restelljen felállni a tévé mellől, el is menjen az előadásra... Garanlá't nézők Melyik hát a közönség — és a színház — számára jobb, korszerűbb forma? Milyen indítékok húzódnak meg a bérleti rendszer szorgalmazása, sőt lassan egyeduralma mögött? Nem csupán szabolcsi „újítás”, világ- és országos jelenség, hogy a színházak igyekeznek „biztos” közönséget toborozni az előadásokra. Ennek legjobb módja a bérletek árusítása, melynek sok változata van: diák, nyugdíjas, üzemi, tsz, intézményi... így van ez megyénkben is, ahol ebben az évben már a 8 ezer körül tartanak, ennyi bérletet adtak el az évad 120 bérletes színházi előadására.. Ennyi előadás bevétele biztos, s még marad évi 10 szabad előadás, amelyet jegy ellenében látogathatnak az említett „alkalmi” nézők, akik szeretnek válogatni a produkciók között, nem feltétlenül minden előadást akarnak megnézni. Eléggé közismert, hogy minden színházi jegy árához jó néhány forintot az állam tesz hozzá, s komoly összegeket költ a színházak fenntartására is. Ha az állam a színházba járó közönségre hárítaná a tényleges köl tségéket — a jelenlegi helyárák többszörösét kellene fizetni, ami természetesen nem cél és nem is járható út. Az állam továbbra is dotálja a színházaikat, amely a nézőt a jegy, vagy a bérlet mérsékeltebb árával érinti. A színházak viszont igyekeznék úgy szervezni az évadot, az előadásokat, hogy azokon maximális nézőszámmal, kihasználtsággal, optimális bevétellel gördüljön le a függöny. Ez lenne a bérleti rendszer szorgalmazásának egyik oldaörülnünk kell annak, hogy megyénkben — s ez nem csak Nyíregyházára vonatkozik — 8 ezer bérlet talált gazdára, az állandó színtársulat nélküli színház több közönséget vonz, mint némelyik nagyobb város, állandó társulattal rendelkező színháza. Ez szép fejlődés, de tudni kell a számok mögé is nézni, nehogy a statisztika elvonja a figyelmet a lényegről. Nem a bérletesek számát kell csökkenteni, hanem az alibibérleteket valóságosra váltani. Növelni az egyéni — saját zsebből fizetett — bérletek számarányát. A Móricz Zsigmond Színház birkózik a nem éppen könnyű, jórészt saját erővel végzendő munkával. A jövő évadtól még 10 nem bérletes előadást hoznak Nyíregyházára, ezenkívül valamennyi bérleti előadásnál minimálisan 50—60 helyet meghagynak a jegyért zörgetőknek. így — várhatóan — kevesebbszer kerül ki a tábla: „Minden jegy elkelt”. Azaz minden jegy elkel — ha vonzó programot kínál a színház —, de jobban a közönség érdeklődése, válogatást is lehetővé tevő igénye szerint. P. G. Űj típusú napközi otthoni munka az általános iskolákban A mostani tanévben több, mint 210 ezer gyermekkel foglalkoznak az általános iskolai napközikben. A legtöbb tanintézetben azonban súlyos gondot okoz a helyhiány, a zsúfoltság. E probléma megoldásában — az illetékesek szerint — eredmények várhatók az új oktatási forma, az egész napos iskolai foglalkoztatás bevezetésétől. — A napközi otthonok „megreformálása” rendkívül felelősségteljes, alapos kísérletező munkát, elemzést igénylő feladat — mondta az MTI munkatársának Eper- jessy Gézáné, a pedagógiai társaság illetékes szakosztályának vezetője. Néhány esztendeje kísérletképpen többféle gyermekfoglalkoztatási TÁRSADALMI MUNKA Nyolc órát Mátészalkáért Mátészalkán, a Hazafias Népfront városi bizottságának kezdeményezésére a városi tanács az elmúlt csütörtökön a társadalmi munka megszervezéséről tanácskozott. A tanácskozáson részt vettek a város üzemeinek képviselői is. A városi tanács vezetői a résztvevők előtt ismertették azokat a feladatokat. amelyeket 1975-ig Mátészalkán — anyagi fedezet hiánya miatt — társadalmi munkával kell megoldani. A feladatok közé tartozik a fásítás, parkosítás, játszóterek létesítése, sportpályák építése. Jelentős társadalmi munka vár a város lakóira az új. keleti lakótelepen. ahol főleg árvizes la- ] kások épültek. Az új lakótelepen jövőre 3 holdas impozáns parkot kell létesíteni — társadalmi munkával. A parképítés 400 ezer forint értékű munkát igényel. Ugyancsak a keleti lakótelepen 1972-ben sportpályák is épülnek társadalmi munkával. A terv szerint a városban elvégzendő társadalmi munkák értéke 1975-ig meghaladja az évi másfél millió forintot. Ehhez az szükséges, hogy a város felnőtt lakossága évente 8 órát fordítson társadalmi munkára. A városi tanács és a HNF reméli, hogy a város minden munkaképes felnőtt lakosa egy munkanapot dolgozik Mátészalka szebbé és gazdagabbá tételének érdekében. A csütörtöki tanácskozáson már felajánlások is érkeztek a városi tanácshoz: az ISG képviselője bejelentette, hogy a vállalat dolgozói felépítik a játszótereket, a kútfúró vállalat pedig évi 200 ezer forint értékű társadalmi munkát vállalt. A napokban szakemberekből álló bizottság alakult a városi tanácson, amely a felajánlások figyelembevételével elkészíti a munkatervet, így jövő tavasszal már terv szerint fog indulni a társadalmi munka megyénk második várómban. Mátészalka lakói 1975-ig évi 8 órát dolgoznak azért, hogy városuk szebb legyen. formát vezettünk be, s próbálunk ki a gyakorlatban. Az eddigi tapasztalatok alap- j án az egész napos iskola bevált. Lényege az, hogy a gyerekek a tanítás megkezdésétől a délutáni órákig egész idejüket a tanintézetekben töltik, s közben a tanulás és a játékos foglalkozás megfelelő arányban váltja egymást. További lényeges vonása ennek a formának, hogy a tanítási órákon ugyanazok a pedagógusok foglalkoznak a diákokkal, akik később a leckeíráskor, vagy éppen a szabad időben felügyelnek a gyerekekre. Az egész napos iskolán belül — a meglévő hagyományos napközi mellett — újszerű megoldás az úgynevezett iskolaotthonos osztály, ahol a legkisebbek, az elsősök és a másodikosok tanulnak. Az ilyen intézetekben az osztályterem két részre oszlik, az egyik a tanulóhelyiség, a másik a játékszoba. Ennek megfelelő a berendezés is: a tanterem egyik részében van a katedra, a tábla, a padsorok, a másik részében az életkori sajátosságoknak megfelelő játékok, könyvek sorakoznak. A másik új oktatási formát a klubszerű foglalkozást a nagyobbakba hetedikesek és a nyolcadikosok körében szeretnénk megvalósítani. Ennek az a lényege, hogy a diákok a délelőttjüket tanulással töltik, délután pedig kötetlen beszélgetéseken, különböző szakköri foglalkozásokon vesznek részt. — A kísérletek végeredményéről egyelőre nem tudunk beszámolni. A következtetések levonásához hosz- szabb idő szükséges. Az eddigi tapasztalatok biztatóak.
