Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-12 / 215. szám
ff. oM«! HMT-HSOTATOMíAíl '!9?f. szepíémEer ííf^ Meghalt Nyikita Szergejevics Hruscsov | Moszkva (MTI): Hírügynökségek jelentették szombaton délután, hogy 77 éves korában elhunyt Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának volt első titkára, a Szo- jetunió Minisztertanácsának volt elnöke. A hírügynökségi jelentések szerint Hruscsov szívrohamot kapott és röviddel kórházba szállítása után hunyt el. Az ország, ahol dr. Tímár Mátyás tárgyal Az események krónikája: HÉTFŐ: Megkezdődtek a tárgyalások az NDK és az NSZK, illetve a nyugat-berlini szenátus között, Bonnban, illetve Nyugat-Berlinben. KEDD: Koszigin—Brandt levélváltás, bejelentették a nyugatnémet kormányfő közeli moszkvai látogatását. SZERDA: Budapesten magyar—francia külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek. CSÜTÖRTÖK: Nixon elnök beszéde az amerikai kongresszusban, japán—amerikai alkudozások pénzügyi és külkereskedelmi téren. PÉNTEK: Az uruguayi tupamaro-gerillák szabadon engedték foglyukat, Jackson angol nagykövetet. SZOMBAT: Értelmezési vita a négyhatalmi nyugatberlini megállapodás körül. Fokozódik a szovjet diplomácia aktivitása Az európai problémák szempontjából jelentős nemzetközi esemény színhelye volt a héten Budapest: a magyar— francia külügyminiszteri tárgyalásokra néhány nappal az után került sor. hogy Nyugat-Berlinben létrejött a négyhatalmi megállapodás, ezt követően tehát Péter János és Maurice Schumann találkozása volt az első kelet—nyugati érintkezés. A Külügyminisztérium Bem rakparti épületében az európai problémákról, mindenekelőtt pedig a biztonsági és együttműködési konferencia előkészítéséről esett a legtöbb szó. A francia tárgyalófél meggyőződhetett arról, hogy Budapesten igen nagy jelentőséget tulajdonítanak az összeurópai értekezletnek, mind a kontinens békéje, mind a földrész országai közötti együttműködés szempontjából. A magyar tárgyalófél pedig hasznos értesüléseket szerezhetett arról, hogyan látják Párizsban az európai kérdéseket. Történt pedig mindez éppen akkor, amikor hivatalosan is bejelentették a szovjet és francia részről, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének tagja Párizsba látogat. Nyilvánvaló, hogy a Brezs- nyev-utazás jelentősége túlnő a szovjet—francia kétoldalú kapcsolatokon és ugyancsak a földrészünk jövőjét érintő nemzetközi események sorába illik. A politikai megfigyelők siettek rámutatni egyrészt a szovjet diplomácia mostani, rendkívüli aktivizálódására. amelyben Brezsnyev párizsi látogatásának protokolláris, rendkívül fontos szerepe van. Az SZKP főtitkára Pompidou köztársasági elnökkel fog tárgyalni, minden bizonnyal majd négyszemközt is... Tucatnyi más fontos tárgyalásra készül még a szov-. jet diplomácia. A jövő héten például a Szovjetunióba utazik Willy Brandt nyugatnémet kancellár Nem lehet kétséges, hogy a bonn* kormányfő útja összefügg majd a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás végre hajtásával, a szovjet—nyu gatnémet szerződés ratifiká lásának ügyével, ezen túlmenően pedig a Szovjetunió és az NSZK együttműködésének lehetőségei is napirendre kerülhetnek. Nagyok és bonyolultak a feladatok. nem csoda, ha még a nyugatnémet jobboldali ellenzék vezére is hallatni kívánja a saját nézeteit és első kézből szeretné hallani a szovjet kormányférfiak véleményét: Barzel, a CDU egyik vezére is. Moszkvába készül... A héten nyilvánosságra került, hogy még hány tárgyalást kell előre feljegyeznünk a diplomáciai eseménynaptárba a közeli hetekben. hónapokban: Koszigin miniszterelnök a skandináv államokban és Kanadában folytat eszmecserét — még mindig elsősorban az európai problémákról, amelyek Kanadát azért érintik, mert a NATO révén ez az észak-amerikai ország is jelen van Nyugat-Európában. Koszigin ellátogat Algériába. Anvar Szadat egyiptomi elnök pedig Moszkvába készül. A Szovjetunió vezetői és az arab politikusok közti megbeszélések hivatottak lesznek jó néhány, az utóbbi hónapok folyamán felmerült probléma tisztázására. Ha emlékezetünkbe idézzük a korábbi moszkvai bejelentést, amely szerint Pod- gornij szovjet államfő októ-, berben Hanoiba megy és a Vietnami Demokratikus Köztársasággal folytat tanácskozásokat a harcoló vietnami nép támogatásának fokozásáról. akkor nyilvánvalóan egészében bontakozik ki előttünk a szovjet diplomácia aktivitása. A világ túlsó felén a hét legfontosabb eseményének az amerikai—japán alkudozást minősíthetjük. Nem kevesebb. mint hét japán miniszter utazott Washingtonba tárgyalásokra... Az Egyesült Államok kormánya úgynevezett „csomagtervet” terjesztett elő. (Azt jelenti ez a kifejezés, hogy a sok részintézkedés összességet vagy elfogadnia. vagy elutasítania lehet a másik félnek. A jen felértékelése, a japán behozatali korlátozások megszüntetése. az ázsiai „védelmi” költségek tekintélyes részének Japánra való áthárítása — ilyen elemek voltak az amerikai „csomagban.”) A japán—amerikai alkudozás rávilágít a vezető tőkés hatalmak rivalizálásának hevességére. Washingtonban féltékenyen figyelik Japán gazdasági felemelkedésének rohamos ütemét Csak egyetlen jele — de éppen a dollárválság idején beszédes jele! — ennek, hogy a japán dollártartalék már meghaladja az USA aranytartalékának értékét. Ugyanakkor Tokióban roppant nyugtalanok amiatt, hogy az Egyesült Államok tőkés körei most egyszeriben a kínai piac felé fordulnak, a Kínai Népköz- társasággal kötendő üzleteket készítik elő — Japán üzletemberei pedig mind ez idáig éppen az amerikai tilalmak miatt nem tehették ugyanezt. Japánban a sajtó nyilván nem véletlenül szellőztette meg ezen a héten az olyan értesüléseket, amelyek még Henry Kissinger. Nixon különtanácsadója és Csou En-laj kínai miniszterelnök emlékezetes, titkos megbeszéléseiről szivárogtak ki, s amelyek szerint Amerika kész közreműködni a kínai olajmezők feltárásában, a kínai repülőgépipar fejlesztésében. a kínai géppark modernizálásában. Az amerikai igények között politikai természetűek is vannak: Washington diplomáciája szeretné Tokió nyakába varrni, vagy legalábbis a japánokkal megosztani annak felelősségét, hogy Tajvan ENSZ-tagságának fenntartását szorgalmazza. A „két Kína” amerikai elméletét nemcsak elfogadtatni akarják a japán kormánnyal, hanem azt is el akarják érni. hogy a szigetország képviselői álljanak ki az ENSZ-ben a népszerűtlen elmélet mellett. S ezzel vonják magukra Peking teljes haragját... A túlsó félteke egy érdekes eseménysora Ufuguay- ban, a kis. alig 3 milliós délamerikai országban zajlott le: a száznál több rab tuoa- maro látványos szökése és a szélsőséges gerillaszervezet fogságában volt angol nagykövet hirtelen szabadon bocsátása egyesek szemében azt a feltevést erősítette meg. hogy titkos alku jött létre a kormánykörök és a „balos” tupamarók között. A cél valószínűleg az, hogy a november végén esedékes elnökválasztás előtt a tupa- maro-szervezetnek tudatosan nagyobb fontosságot adjanak: egyfelől a reakció ezen a címen fokozhatja a népelnyomó intézkedéseket! másfelől a tupamarók népszerűségének növekedése lemorzsolhatja a választásokon induló baloldali egységfront táborából a szavazók tízezreit, akiknek a voksára pedig majd szükség lenne november utolsó vasárnapján. Pálfy József Dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes folytatja Chilében megkezdett tárgyalásait. Az alábbiakban bemutatjuk ezt a délamerikai országot. ★ Amikor a spanyolok Peru meghódítása után újabb „aranyország” után kutatva azt kérdezték a vidék lakóitól, mi van a hegyeken túl, az indiánok e szóval válaszoltak, csili, ami nyelvükön hideget jelent. E jellemzés azonban nem állja meg a helyét. Aligha van még egy olyan ország, amely annyi természeti változatosságot mutatna, mint Chile. A térképre pillantva hosz- szú, keskeny szalag: 4235 kilométer hosszan nyúlik el észak—déli irányban, a trópusoktól a Déli-Jeges-tengerig. Felszíne csaknem csupa felföld, az Andoknak a Csendes-óceán felé eső lejtőjén. A múlt század nyolcvanas éveitől az első világháborúig az ország északi részén lévő sa- létromossivatag jelentette Chilének a „fehér aranyat”, ennek kiviteli vámja fedezte az állami kiadásoknak körülbelül 50 százalékát. Ez az ipar hozta létre a bérmunkások tömegét. A következő korszakban rézbányászata válik világgazdasági jelentőségűvé s ma is ez szolgáltatja Chile exportjának 80 százalékát. Az ország gazdag ásványi kincseinek kitermelése a külföldi tőke, s főleg az amerikai monopóliumok kezébe került. Területének alig 10 százaléka Van mezőgazdasági művelés alatt, szinte napjainkig a feudális nagybirtok jellemezte az állapotokat. A megművelt föld 52,4 százaléka 625 nagybirtokosé volt, s parasztcsaládok százezrei éltek jobbágyi sorban. Az ország kilenc és fél milliónyi lakossága most harcol azért, hogy visszaszerezze az ország természeti kincseit, és hogy biztosítsa a gazdasági függetlenségét a Népi Egységfront pragramja alapján. Chilében már az 1930-as évek végén létrejött az első népfrontkormány Latin- Amerikában. amely felvázolta az ország legfontosabb CHILE gazdasági problémái megoldásának tervét. Gonzáles Vi- dela elnök azonban egy 50 millió dolláros amerikai kölcsön feltételeként kizárta a kommunistákat s kormányból, és illegalitásba kényszerítette a pártot. 1956-ban hét politikai párt, közöttük a Chilei Kommunista Párt és az Egyesült Szocialista Párt létrehozta a Népi Egységfrontot, amelynek jelöltje, Salvador Allende, győztesként került ki az elnökválasztásokból. Háromnegyed éves működése alatt az új kormány hozzálátott a földreform megvalósításához, és az amerikaiak által ellenőrzött rézipar birtokba vételéhez. Ez év július 15-én írta alá az elnök azt a törvényt, amely a természeti kincseket állami tulajdonnak nyilvánítja. A külföldi társaságokat 30 év alatt kártalanítják. A Chilei Köztársaság és hazánk kormánya 1965 februárjában újította fel nagykövetségi szinten diplomáciai kapcsolatait. 1967-ben egy magyar kormányküldöttség látogatása nyomán kereskedelmi megállapodást, műszaki együttműködési, valamint kulturális és tudományos együttműködési megállapodást írtak alá. Az idén júliusban magyar- chilei kereskedelmi megállapodás jött létre. A tárgyalásokon a chilei delegáció az iránt érdeklődött, hogy Magyarország bekapcsolódhat, na-e néhány chilei iparág — a gyógyszer-, alumínium ipar, a bányászat, a gördülőanyag- és élelmiszeripar — fejlesztési terveinek valóra váltásába. Akkor megállapodtak, hogy megvizsgálják az együttműködés lehetőségeit és formáit. A két ország közötti együttműködés kiszélesítése érdekében egyetértettek abban, hogy létrehozzák a két ország kormányközi vegyes bizottságát. A Clodomiro Almeyda Medina külügyminiszter budapesti látogatása után kiadott közös közlemény hangsúlyozza: kedvezőek a lehetőségek országaink gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak a szocialista elveken alapuló testvéri barátságra és a kölcsönös előnyökre épített jelentős növelésére. 1 A Lima—18 befejezte programját Befejeződött a Luna—18 automatikus űrállomás segítségével végzett kutatási program. Szeptember 11-én bekapcsolták a fékező hajtóművet, az állomás elhagyta pályáját és elérte a Hold felszínét. Az állomással moszkvai idő szerint 10 óra 48 perckor megszakadt a kapcsolat. A szerkezet és a fedélzeti rendszerek működéséről új kísérleti adatokhoz jutottak. A mérési eredmények feldolgozásé folyik. Andrzej Zbych: Kh$ű ka Lengyelből fordította: Varsányi István 24. — Tudom..., sőt, többet is tudok. Meg akarlak menteni benneteket, ostobák, még ez egyszer meg akarlak benneteket menteni... Tegyétek el mái azokat a vasdarabokat!... Bár ha jól megnézzük a dolgokat, semmi szükség rátok... Egy pipa bagót sem értek, tiszt urak... Schultz benyomta fegyverét a pisztolytáskába. Stolp, rövid tétovázás után, követte példáját. — Szeretnélek Hans, szövetségesünknek tartani — mondta. — Tartasz, aminek akarsz — rándította meg vállát Kloss. Majd később kibogozza a2 ügyet és Végigjátssza. Most egészen más érdekelte: hány órakor szökött meg Ingrid, és hogyan, és mennyi idejük van még. Igen, erről vart szó: mennyi idő van még hátra? Felfelé a lépcsőn az Albert strassei házban így okoskodott: Ingrid most két dolgot tehet: vagy hazajön és felhívja Müllert, vagy Boldt villájából azonnal elmegy Mül- lerhez és vele együtt jön el holmijáért. Ebben a napszakban egy óránál is tovább tart bejutni a belvárosba. Éjjel kettőkor a pályaudvaron kell lennie, hogy a Párizsból érkező összekötőnőt a Gestapó kezére játszhassa. A stocholmi vonat rá két órával indul. Feltehető tehát, hogy ezt a két órát a pályaudvaron tölti majd. Rápillantott órájára egy óra Öt. Ha Ingrid még idejében össze akarja szedni holmiját, legkésőbb húsz perc múlva itt kell lennie. Uj ötlete támadt. Érdemei volna megkockáztatni? A lakás ajtaját kulcsra zár ták. Kloss sokáig hallgatózott, figyelte a csendet az ajtón túl, aztán elővette mindent tudó zsebkését. A zár most hamarabb engedelmeskedett, mint az első alkalommal. A lakásban semmi változás: maradt a rendetlenség, Ingrid ruhái a padlón hevertek. Kloss odalépett a tele-, ionhoz; Müller számát tárcsázta. Biztos volt benne, hogy a haptsturmführert még a Gestapón találja. Várja a jelentéseket: mozgó csoportjai most Potsdamot kajtatják. Ordítás. Müller még a telefonba is ordított. Zsebkendőt tett a szája elé és elváltoztatott hangon megszólalt: — Kiéld kisasszony otthon tartózkodik a lakásán! — Ki beszél? — kérdezte Müller. Kloss letette a kagylót. A Gestapó-főnök legkésőbb tizenkét perc múlva itt lesz. Kinyitotta fekete táskáját és beállította a „plasztik játékot” egy óra harmincötre. — Remélem, jól számoltam — gondolta. Az egyik alacsony asztalon hatalmas vázát pillantott meg Ideális hely robbanótöltetnek ' Ebből a szobából élve senki sém távozik! Amikor már mindent előkészített, éppen indult volna az ajtó felé, hirtelen kulcs csörrent a zárban. Még arra is alig volt ideje, hogy az erkélyajtó színes függönye mögé ugorj ék. Ingrid Kiéld lépett be a szobába. Kloss a függönyszárnyak közti résen át figyelte. Az órájára pillantott: még 15 perc az élet. Ennyi van még hátra a lány életéből. És az övéből? Most magára gondolt. Hiszen ő sém hagyhatja el a szobát... Azt hitte, hogy Ingrid majd a telefonhoz siet, de nem, erőtlenül egy székre rogyott; háttal ült neki. Sírt. Kloss hirtelen szánalmat érzett; teljesen felesleges, indokolatlan szánalmat. Újra az órájára nézett: a töltet ’ tizennégy perc múlva robban. Inkább agyonlövi a lányt s távozik még Müller érkezése előtt. Kiblztosította fegyverét. Mozdulataiban, mintha lassított filmet után- zott volna; kiáltania kellene, hogy ültéből felszökjék a lány. Csak nem lő le zokogó nőt hátulról. Késő. Hangokat, majd léptek zaját hallotta a lépcsőház felől. Ingrid nem fordította rá a kulcsot a zárban! Hauptsturmführer Müller állt meg a szoba közepén. — Na, végre! — lökte ki magából a szót. — Mi történik itt? Hol volt? Ki telefonált nekem az előbb? — Leült egy székre, háttal az erkélyajtónak. — Még van egy kis időnk. Beszéljen. (Folytatjuk)
