Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-12 / 215. szám

®3cvm* e'foliam als, szám ARA 1 FORINT ioil szeptember 12, vasárnap Losíouckí Pál hétioo utazik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke — a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelsőbb népi gyűlése el­nökségének meghívására — hétfőn egyhetes hivatalos bará­ti látogatásra a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba utazik. A két ország kapcsolatai- i nak történetében most első I ízben látogat magyar államfő a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. Az államaink I közölt 1949-ben létrejött dip­lomáciai kapcsolatok során ! azonban már eddig is több 1 ízben került sor vezető párt- ! és kormányképviselők kölcsö­nös látogatására, személyes í találkozására. I Az Elnöki Tanács elnökét í most vendégül látó KNDK I népének a német fasizmus és a japán militarizmus fölött aratott győzelme adta meg a lehetőséget, hogy elinduljon a nemzeti függetlenség meg- 1 teremtésének, majd a szo­cialista társadalmi rend épí­tésének útján. Míg ez a fo­lyamat Korea északi részé­ben biztatóan haladt, délen — amelyet az amerikaiak tartanak megszállva — minden módon igyekeztek hátráltat­ni a demokratikus fejlődést ' és 1950 júniusában agresszív eszközeivel háborút indítot­tak a népi Korea ellen, pusztították az ország bátor népét Az amerikai agressziót . si­került megállítani. A Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság a pusztító háború után gyorsan talpra állt, a romo­kon új élet sarjadt: gyárak százai nőttek ki a földből. Az ország ma fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelke­zik. Államközi egyezmények és megállapodások szabályoz­zák a két ország között év­ről évre eredményesebb gaz­dasági, kulturális és műsza­ki-tudományos együttműkö­dést. A Budapesten ez év elején aláírt két évre szóló magyar—koreai kulturális és tudományos munkaterv újabb területeket tárt fel a kapcsolatok bővítésére: min­denekelőtt a szakemberek és az alkotók tanulmányútjait. kölcsönös látogatásait, ösz­töndíjas hallgatók cseréjét helyezte kilátásba, művész- együttesek vendégszereplé­se, kiállítások megrendezése egymás országában segítik a két baráti nép kultúrájának jobb megismerését. A két ország műszaki-tu­dományos kapcsolatainak el­mélyítésére műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ságot hoztak létre, amelynek munkája nyomán elsősorban a. mezőgazdaságban alakultak ki hatékony kapcsolatok, a többi között hibrid vetőma­gokat cserei a két ország. Az együttműködés további el­mélyítését szolgálta Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter májusi phenjani látoga­tása. Losonczi Pál mostani ko­reai látogatása, valamint vendéglátóival tartandó esz­mecseréje — a magyar köz­vélemény meggyőződése sze­rint — minden bizonnyal a két ország gazdasági kapcso­latainak elmélyítése útján is jelentős állomás lesz. a két nép barátságának törhetet- lenségéról fog újabb tanúbi­zonyságot tenni. Magyar—chilei gazdasági vegyes bizottság alakult A prágai pártbizottság küldöttsége Budapesten Szombaton. az MSZMP Központi Bizottsága meghí­vására fővárosunkba érke­zett a prágai pártbizottság küldöttsége. A küldöttséget Antonin Kapek, a CSKP KB elnökségének tagja, a prágai városi pártbizottság vezető titkára vezeti. A vendégek a nap folyamán Németh Ki­folynak, a Politikai Bizott­ság tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának és a budapesti pártbizottság vezetőinek társaságában meg tekintették a vadászati világ­kiállítást. ★ Martin Dzur vezérezredes, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere — Czinege Lajos vezérezredes. honvédelmi miniszter meghívására — a vadászati világkiállítás alkal­mából baráti látogatásra ha­zánkba érkezett. A vendég Czinege Lajos vezérezredes társaságában szombaton láto­gatást tett a vadászati vi- lágkiállitáson. Magyar kitüntetések finn személyiségeknek Helsinki nagykövetségün­kön bensőséges ünnepség ke­retében nyújtotta át Rónai Rudolf nagykövet azokat a kitüntetéseket. amelyeket Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke adományozott finn személyiségellnek. Ki­tüntetésben részesültek az állami, társadalmi, gazdasági és kulturális élet azon sze­mélyiségei, akik kimagasló érdemeket szereztek a Ma­gyarország és Finnország kö­zötti sokoldalú baráti kap­csolatok elmélyítése érdeké­ben. Pénteken délután Santiagó- ban megalakult* a magyar— chilei gazdasági vegyes bi­zottság. Az alakuló ülésen megjelent Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Clodomiro Al- meyda chilei külügyminisz­ter, valamint a magyar mi­niszterelnök-helyettes kísé­retének magas rangú szemé­lyisegei és a chilei gazdasági minisztériumok vezető képvi­selői. A tanácskozást Clodo­miro Almeyda külügyminisz­ter nyitotta meg, s beszédé­ben körvonalazta a gazda­sági együttműködés erősíté­sének lehetőségeit. Ezután Tímár Mátyás összegezte a magyar—chilei gazdasági kapcsolatok bővítésének na­pirendre került kérdéseit. Tanácskozás a szocialista gazdasági integrációról A minisztériumok és más országos hatáskörű szervek vezetői szombaton tanácsko­zást tartottak a Parlament­ben. Vályi Péter, a Minisz­tertanács elnökhelyettese tá­jékoztatta a résztvevőket a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának legutóbbi. 25. Megnyílt a Morvaország fővárosában, a 350 ezer lakosú Brnóban pénteken délután párt- és állami vezetők jelenlétében Andrej Barcak külkereske­delmi miniszter nyitotta meg a brnói 13. nemzetközi gép­ipari vásárt, amely szerve­zettségével, kitűnő lehetősé­geivel ma Közép-Európa egyik legrangosabb vására, összterülete 640 ezer négy­zetméter. 30 ország több, mint másfél ezer kiállítója vesz részt a vásáron. Köztük hazánk, amely az 1959. évi, első brnói nemzetközi vásár óta mind a tizenhárom vásá­ron részt vett. A szeptem­ber 11, és 20. között meg­rendezett kereskedelmi és árubemutató seregszemlén 17 magyar vállalat szerepel a kiállítók sorában. Mind a szocialista, mind a tőkésor­szágok jelenlétükkel is kife­ülésszakáről, amelyen elfo­gadták a szocialista gazdasá­gi integráció programját. A tanácskozáson megvitatták a KGST-országokkal folyta­tott nemzetközi szakosítás és kooperáció időszerű kérdé­seit és a következő időszak teendőit. brnói vásár jezett érdeklődése a 13. brnói nemzetközi gépipari vásár magas színvonaláról tanúskodik. A HUNGEXPO szervezésé­ben, 1408 négyzetméter alap­területen 17 magyar vállalat szerepel a kiállítók sorában. A kiállítók híradástechnikai gyártmányokat, gyógyszer- ipari felszereléseket, tv-kép- csöveket, irodagépeket, élel­miszeripari gépeket, vegyipa­ri műszereket, szerszám-, ká­bel- és híradástechnikai gé­peket mutatnak be, hogy csak a legfontosabbakat em­lítsem. A vásárral egyidőben van egy fontos jubileum: az eu­rópai és tengerentúli műsza­ki-technikai szaklapok és folyóiratok szerkesztőinek első nemzetközi találkozójá­nak 10. évfordulója. Felavatták a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolát AZ ÜNNEPSÉGEN DR. SZŰCS' KÁLMÁN MONDOTT AVATÓBESZÉDET. Megyénk és az egész kele­ti országrész jelentős okta­tási, tudományos eseményé­re került sor szombaton dél­előtt. a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. Az El­nöki Tanács határozata alap­ján ekkor került sor a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Főis­kola ünnepélyes felavatására és a tanév megnyitására. A Himnusz elhfengzása után a főiskola hallgatói virággal köszöntötték az elnökségben helyet foglaló vendégeket, akik között ott volt Ekler György, a megyei pártbizott­ság titkára. Orosz Ferenc, a megyei tanács elnöke. dr. Szűcs Kálmán kandidátus, a MÉM szakoktatási főosztá­lyának vezetője. Varga Gyu­la, a nyíregyházi városi párt- bizottság első titkára. dr. ördögh János, a városi ta­nács elnökhelyettese. A főiskolai rangot kapott intézmény vezetősége nevé­ben dr. Vétek János kandi­dátus, főigazgató köszöntötte a résztvevőket, s megnyitó szavaiban vázolta a mostani jelentős eseményhez vezető út legfontosabb állomásait. Nyíregyházán 1937-ben nyílt meg a kertmunkás iskola, majd a felszabadulást köve­tően, 1946-ban kertészeti kö­zépiskola kezdte meg itt a működését. Éppen tíz éve, 1961-ben nyilvánították fel­sőfokú mezőgazdasági tech­nikummá az intézményt, amely az azóta végzett jó munkája nyomán érdemelte ki a főiskolai rangot. Főiskolaavató és tanév­Kálrnan mondott. Miután meleg szavakkal köszöntötte az új főiskola vezetőit, ok­tatóit és hallgatóit, arról a gyors ütemű fejlődésről szólt, amely országunk mezőgazda­ságában az utóbbi évek so­rán végbement. —- A szükségek aiapjan merte fel a MÉM a Nyír­egyházi Felsőfokú Techni­kum helyzetét. tárgyi és sze­mélyi feltételét, s úgy talál­ta. hogy e nagy kiterjedésű megye mezőgazdasági okta­tási intézményében minden lehetősége adva van a szín­vonalasabb, főiskolai képzés­nek. A hatvanegy oktató kö­zül öt rendelkezik kandidá­tusi tudományos fokozattal, nyolc fő egyetemi doktorá­tussal. többen a szakmai mellett magas fokú politikai képzettséggel, illetve felső- és középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek. A. tárgyi felté­telek is adottak. megfelelő az intézmény elhelyezése, a különböző korszerű felszere­lések mellett 15 ezer köte­tes könyvtár áll rendelkezés­re. Az utóbbi években több mint 600 kertészeti és 100 gé­pészeti szaktechnikus szer­zett itt oklevelet és helyez­kedett el a környező mező- gazdasági üzemekben. — A jó munka bizonyítéka is a főiskolává nyilvánítás — mondta dr. Szűcs Kálmán, majd azokról a feladatokról szólt, amelyek a Nyíregyhá­zi Mezőgazdasági Főiskolá­ban az üzemmérnökképzés terén állnak majd az okta­tók és a hallgatók előtt. Han­tul igen fontos feladata less az intézménynek a szakem­berek továbbképzése. Orszá­gos intézmény a nyíregyházi, a következő öt • év alatt ■ a mintegy 12 ezer korábban ■végzett szaktechnikus túl­nyomó récének üzemmérnök­ké való átképzését kell meg­oldani. Ezenfelül ki, kell ven­nie a részét az intézmény­nek a gazdasági vezetők rendszeres továbbképzésé­ből. Mindemellett az eddigi­nél is jobb kapcsolatot kell kiépíteni a kutatóintézetek­kel, szorosabbá fűzni az együttműködést a terrnelő- üzemékkel. — Nemcsak cég­tábla- és címváltozást jelent tehát a főiskolává nyilvání­tás. hanem az eddiginél iS szívósabb munkát. Ezt követően Ekler György a megyei partbizottság ne­vében köszöntötte új főisko­lánk avató ünnepségének résztvevőit, az intézmény dolgozóit es hallgatóit. — Ez az iskola együtt nőtt a me­gye mezőgazdaságával, s a főiskolai státusz elnyerése a megyében végbement fejlő­dés elismerésének is szól — mondta többek között, majd azt. hangsúlyozta, jogos a remény, hogy ez a főiskola segíti, majd . megoldani, a ke­leti országrész még meglévő gondjait. Ennek során sokat tehet a Nyíregyházi Mező­gazdasági Főiskola azért, hogy a tudomány műiéi ha­tékonyabban közvetlen ter­melőerővé váljék. Méltatta azt az igyekezetét, amellyel ebben az intézményben ed­dig is segítették, felkarolták a munkás-paraszt származá­sú tanulókat, majd arról be­szélt. hogy az innen kikerülő fiatal üzemmérnökök nem­csak a szakmai feladatok el­végzésében. hanem a falu társadalmának tudatformá­lásában is jelentős szerepet kapnak. — Legyen ez a fő­iskola a kommunista szak­emberképzés egyik bázisa Szabolcs-Szatmárban — mondta, s befejezésül sikere­ket kívánt az intézmény ok­tatóinak. hallgatóinak. A társintézmények névé-' ben dr. Ács Antal, a Debre- • ceni Agrártudományi Egye­tem rektora köszöntötte Sza- bolcs-Szatmár megye üj fő­iskolájának dolgozóit, hall­gatóit. majd László József, a főiskola KISZ-titkára tolmá­csolta a hallgatók örömét a főiskolává nyilvánítás felett, s tett fogadalmat jó mun­kára. Ezt követően a főis­kola új elsőévesei letették az esküt, akiket dr. Vétek János hallgatókká fogadott. Az ünnepség az Intemacio- nálé hangjaival ért véget, i FŐISKOLAI HALLGATÓVÁ FOGADOM... KÉPÜN­KÖN DR VÉTEK JÁNOS FŐIGAZGATÓ ÉS BÉRCES ÉVA, AZ ELSŐÉVES. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELEI.) LAPUNK TARTALMÁBÓL ........ ...................... • ................. » Nyereségünk forrásai (3. oldal) Albérlők és ágyrajárók (5. oldal) A HAf íi-ügy tanulságai (5. oldal) Mai sportműsor (11. oldal) Mit fizet a lottó? (12. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom