Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-10 / 213. szám

AZ MSZMP. SZABOLCS-SZATIMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAMÁCS LAPJA xxv ül Évfolyam 213. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1971. SZEPTEMBER 1«, PÉNTEK LAPTTXK TARTALMABŐB Tovább nyújtózkodtak a takarónál? (3. oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora (4, oldal) A megye éléskamrájában (5. oldal) A nagykállói sakkozóknál (7. oldal) Kádár János« Losonczi Pál« Korszerűsítik a lakóházkezelést, Fock Jenő fogadta a francia külügyminisztert Maurice Schumann kedvezőnek ítéli a francia »magyar kapcsolatok jövőjét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön délelőtt hivatalában fogadta a ha­zánkban hivatalos látogatá­son tartózkodó Maurice Schumann francia külügy­minisztert. A francia vendéget a Par­lamentben fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, * Maurice Schumann hivata­lában kereste fel Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét A szívélyes légkörben le­zajlott látogatásokon — ame­lyeken a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének le­hetőségeit. valamint az idő­szerű nemzetközi kérdése­ket tekintették át — különös jelentőséget tulajdonítva az európai biztonsági konferen­cia összehívásának — jelen volt Péter János külügymi­niszter és Mód Péter, ha­zánk párizsi nagykövete, to­vábbá Jacques de Beau­marchais, a külügyminiszté­rium politikai ügyek igaz­gatója. Paul Lemerle kabi­netfőnök és Raymond Gas- tambide, a Francia Köztár­saság budapesti nagykövete. ★ Maurice Schumann fran­cia külügyminiszter csütörtök délután ünnepélyesen megko­szorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. ★ Maurice Schumann fran­cia külügyminiszter csütörtö­kön délután Nagy János kül­ügyminiszter-helyettes és Raymond Gastambide buda­pesti francia nagykövet kí­séretében ellátogatott a va d ásza ti világkiállításra. A ven­déget Földes László minisz­terhelyettes. a világkiállítás kormányfőmegbízottja fo­gadta. majd bemutatta a ki­állítás néhány pavilonját. ★ Maurice Schumann fran­cia külügyminiszter a ma­gyar vezető politikusoknál Ülést tartott Csütörtökön Tiszavasvári- ban tartotta ülését a Sza- bolcs-Szatmár megyei kép­viselőcsoport, amelynek na­pirendjén az országgyűlés őszi ülésszakára való felké­szülés szerepelt. Dr. Fekszi Istvánnak, a képviselőcsoport elnökének bevezetőjét köve­tően dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyette­se tájékoztatta a képviselő­ket az egységes szövetkezeti' törvény megyei előkészületi munkájáról és me­gyénk szövetkezeti mozgal­mának helyzetéről. E napi­rendi pont vitájában részt vett Gulyás János, a MÉ­SZÖV és Czimbalmos István, a KISZÖV elnöke, ott vol­tak a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek tit­kárai is. Az ifjúsági törvényjavas­lattal kapcsolatos megyei helyzetképet Bürget Lajosné, a KISZ megyei bizoílságána.: tett csütörtök délelőtti láto­gatását követően Péter Já­nos külügyminiszter és a többi magyar vendéglátó tár­saságában hajókirándulást tett a Hunyadi sétahajó fe­délzetén, ahol egyébként folytatódtak a magyar és a francia külügyminiszter ve­zette magyar—francia kül­ügyminiszteri tárgyalások. A francia külügyminiszter a magyar vezető politiku­sokkal folytatott eszmecseré­ről elmondta az újságírók­nak, hogy a megbeszélések során áttekintették a két or­szág közötti gazdasági, és kulturális kapcsolatok továb­bi fejlesztésének lehetőségeit. A gazdasági együttműködés terén még sok a teendő. Le­szögezte, hogy az utóbbi három évben ugyan az áru­csere-forgalom a két ország között mintegy 33 százalék­kal nőtt, az export és az import azonban nincs egyen­súlyban, bizonyos arányta­lanságok mutatkoznak. Ezért a jövőben a Magyarország­ról Franciaországba irányuló export növelését kívánják szorgalmazni. Készek va­gyunk a lehető legnagyobb mértékben támogatni a ma­gyar ipari termékek forgal­mazását Franciaországban. E cél érdekében fel fogjuk használni minden befolyá­sunkat — mondotta a francia külügyminiszter. A kulturális kapcsolatok­ról szólva a külügyminiszter örömmel állapította megi hogy Magyarországon széles körben oktatják a francia nyelvet. Igen hasznosnak mi­nősítette a két ország fiatal­jainak kölcsönös tanulmány­útjait, az ösztöndíjasok cse­réjét Francia részről általá­ban nagy súlyt helyeznek a szellemi és kulturális érté­kek nagy cseréjére. A francia—magyar kapcso­latokat illetően a jövő kilá­tásai biztatóak — ez világo­san kiderült a magyar poli­tikusokkal folytatott eszme­csere során — mutatott rá. Meggyőződtem arról, hogy a magyar kormány teljes sú­lyával támogatja a népek kö­zötti békés egymás mellett élést és az európai biztonsá­gi konferencia összehívását. Természetesnek tartva, amit a magyar vezetők hangsú­lyoztak megbeszéléseinken, hogy tudniillik szövetségese­ikhez, barátaikhoz minden­kor hűségesek maradnak, s ennek szellemében folytatják külpolitikájukat ★ Maurice Schumann csütör­tökön délután a városligeti Gundel étteremben sajtó- konferencián válaszolt az újságírók kérdéseire. Egye­bek közt rámutatott hogy a nyugat-berlini kérdés meg­oldását célzó és a minap aláírt négyhatalmi megálla­podás igen kedvező politikai légkört teremtett; ilyen at­moszférában került sor ma­gyarországi látogatására. A tárgyalások során alkalma nyílott a magyar politikai élet .vezetőivel eszmecserét folytatni az európai bizton­sági konferencia összehívásá­ról, s kifejteni a francia kormány véleményét az eu­rópai biztonsági konferencia összehívásával kapcsolatban. Mint mondta, ez a vélemény nem különbözik a magyar állásponttól. Emlékeztetett arra, hogy a francia kormány a finn kormány javaslatát, kezdeményezését az európai biztonsági konferencia meg­tartásárai kedvezően fogadta. A külügyminiszter ezutár arról szólott, hogy a nyugat­berlini négyhatalmi egyez mény végleges aláíráséi nem szabad tétlennek ma radni: folytatni kell a két oldalú eszmecseréket. Ezzé’ kapcsolatban a francia kor­mánynak megvannak az e’. képzelései, amelyeket kétna­pos magyarországi tárgya Xásai során kifejtett a ma­gyar partnereknek, és az’ tapasztalta, hogy e kérdésben sincs véleménykülönbség Bu­dapest és Párizs között. a megyei képviselőcsoport titkára ismertette. E napiren­di pont vitájához meghívták Szaniszló Jánost, a Magyar Honvédelmi Szövetség és Hadházi Lászlót, az MTS me­gyei elnökét is. A megyei képviselőcsoport ülésén felszólalt Danes Jó­zsef, Széles Lajos, Szviridov Ivánná, Bojtor Miklós, Ko­vács Lajos, Rubóczki Ist­vánná, Spisák András, özv. Gáspár Mihályné és Hosszú László képviselő. Az országgyűlési képvise­lők megyei csoportja ezután több tagját megbízta - tör­vényjavaslatok országgyűlé­si bizottságok vitájában váló részvételre, illetve az őszi ülésszak napirendjeihez való felszólalásra. Buda István miniszterhelyettes előadása Nyíregyházán Csütörtökön délelőtt a me- y'e gazdasági szakemberei - lek Buda István munkaügyi íiniszfcerhelyettes tartott elő- dást Nyíregyházán, a városi anács nagytermében. Az leadáson — amelyen meg- elent Cs. Nagy István, a me­lyei pártbizottság politikai osztályának veze­tője, Orosz Ferenc, a megyei tanács elnöke. Kanda Pál, az SZMT titkára — a IV. ötéves terv várható gazdaság-, bér- és jövedelempolitikájáról volt szó, majd Buda István vá­laszolt a hozzá intézett kérdé­sekre. szabályozzák az ingatlan adásvételét és a lakások cseréjét A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Meghallgatta és jóváhagyó­lag tudomásul vette a kül­ügyminiszter jelentését Lo- sonczi Pálnak, az Elnöki Ta­nács elnökének hivatalos finnországi látogatásáról. A kormány megelégedéssel vet­te tudomásul, hogy az Elnöki Tanács elnöke és kísérete hasznos tárgyalásokat foly­tatott a Finn Köztársaság el­nökével és a firm kormány több tagjával a két ország közötti kapcsolatok fejleszté­séről és az időszerű nemzet­közi kérdéseikről. A külügyminiszter előter­jesztése alapján a kormány határozatot hozott az ENSZ- közgyűlés 26. ülésszakára uta­zó magyar küldöttség össze­tételéről és tevékenységének irányelveiről, valamint a nemzetközi atomenergia ügynökség közgyűlésének XV. ülésszakán való részvé­telről. A külkereskedelmi minisz­ter beszámolt a szeptember 2—7. között Algériában tett látogatásáról. A kormány a gazdasági tárgyalásokat hasz mosnak ítélte, s a jelentést jóváhagy óla g . tudomásul vet­te. A lakásépítés fejlesztésér®. a'lakáselosztás és a lakbérek üj rendszeréről szóló tavalyi kormányhatározat végrehaj­tásával kapcsolatban az épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter jelentést terjesztett elő a lakóházkezelés és fenn­tartás fejlesztéséről. A je­lentés megállapítja, hogy a lakóházak felújításának és korszerűsítésének üteme nem tart lépést a szükséglét ­tel. Emiatt a lakóépületek műszaki állapota az átlagos­nál nagyobb mértékben rom­lik. Nem fejlődött kielégítő mértékben a javitó építőipari kapacitás, fejlesztésre szorul a házfelügyelői rendszer. A kormány a jelentest meg­vitatta, s határozatot hozott, amely előírja, hogy a taná­csok — az építőipar köz­ponti fejlesztési irányelvei­nek figyelembevételével — a lakóházak fenntartási fel­adatainak megoldására dol­gozzanak ki megfelelő mű­szaki fejlesztési programot Korszerűsíteni kell a házke­zelési szervék tevékenységét, valamint jövedelmi és érde­keltségi rendszerét. Ki kell dolgozni a házfelügyelő”.; munkájával szemben támasz­tott követelményeket és a házfelügyelők kötelezettee- geit, s javítani kell tevékeny­ségük ellenőrzését. A lakóhá­zaknál is szükséges a terv­szerű megelőző karbantartas bevezetése és alktomazása. A cél az, hogy a tanácsi házke­zelési szervek biztosítsák a lakóépületek minél jobb ál­lapotát, s a lakosság — a megemelt lakbér ellenében — több és jobb minőségű szol­gáltatásiban részesüljön. A kormány 1970-ben meg­jelent határozata előírja, hogy az ingatlanok adásvé­telének és cseréjénei', vala­mint a bérlakások cseréjé­nek rendjét újra kell szabá­lyozni. Ennek alapján az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentést terjesz­tett elő az ingatlanközvetítés jelenlegi rendszeréről és ja­vaslatokat tett az ingatlanok és lakáscserék közvetítésé­nek szabályozására. Az ingatlanközvetítő vál­lalatok-. értékmegállapitasi tevékenysége keretében éi- v égzandő szolgáltatások tar­talma eddig jogszabályban nem szerepéit. A kormány most hozott rendelets korsze­rűsítette az ingatlanok adás­vételének és cseréjének, to­vábbá a bérlakások cseréjé­nek közvetítésével foglalko­zó tanácsi ingatlanközvetítő vállalatok munkáját. Az in- gatiankösvetítő szervé' te­vékenysége nein terjedhet ki hatósága feladatok ellátására, s az. eddigi 3 százalékos köz­vetítési <dij megszűnik. (Folytatás a 2. oldalon) Fehér Lajos nyilatkozata % vadászati világkiállításról Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a kormány elnökhelyette­se csütörtökön felkereste a ' vadászati világkiállítást, ahol Szőke Mátyás, a MÉM kiállítási iroda igazgatója kí­sérte el a pavilonokba. Meg­tekintette Etiópia kiállítási csarnokát, a Fővárosi Kéz­műipari Vállalat bemutató­ját, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat az Országos Vízügyi Hivatal, a Nimród vadászbolt. a Ma­gyar Vadászok Országos Szö­vetsége és a MAVAD pavi­lonját. A látogatás befejez­tével Fehér Lajos nyilatko­zott a világkiállításról a saj­tó munkatársainak. KÉRDÉS: Félidejéhez kö­zeledik a vadászati világki­állítás. Melyek Fehér elv­társ tapasztalatai, milyen kö­vetkeztetések vonhatók le at elmúlt időszak alapján? VÁLASZ: A kiállítás nagy­szerű kivitelezését azt hi­szem nem szükséges külö­nösebben bizonygatni. Mind a külföldi, mint a hazai köz­vélemény élénk érdeklődését és elismerését igazolja az a tény. hogy a megnyitás nap­jától a mai napig 600 000 lá­togató tekintette meg a ki­állítást. összesen 52 ország mutatja be itt színes csokor­ba gyűjtve természeti szép­ségeit. vadászati kultúráját, vadászati művészetét és mindazt, ami nemcsak egy- agy országra, de földünk európai, ázsiai, afrikai és amerikai kontinenseinek élő­világára is sajátosan jel­lemző. KÉRDÉS: Ez a kiállítás te­hát nemcsak a vadászat hí­vei számára jelentős ese­mény, hanem sokkal széle­sebb körben is kiváltotta az érdeklődést. VÁLASZ: így igaz. A bu­dapesti munkásokat épp úgy érdeklik a kiállítás látniva­lói. mint a mezőgazdaságban és a hivatalokban dolgozó­kat. A természetkedvelő em­berek minden csoportja meg­található a kiállításon. A résztvevő országok vadászati szakembereit az a törekvés vezette és vezeti, hogy a szakmai közölnivalókon túl gazdaságföldrajii és kultúr­történeti ismeretekkel is gya­rapítsák a látogatók Ismere­teit. Ez a kiállítás a nagy es kis országok, a népek kö­zötti barátság és együttmű­ködés természetes és magától értetődő lehetőségének bá­torító jelképe, s — talán nem hat túlzásként -- a jö­vőre nézve nagyon is reális ígérete. KÉRDÉS: Eszerint btzo nyos értelemben jószolgálat, szerepe is van a világkiállí tásnak a népek barátságá­nak erősítésében? VÁLASZ: Kétségtelenül. S az egyes országok képviselői tö­rekednek is erre. A legtöbb kiállító allamnak például külön nemzeti napja van. Ez önmagában Is arra készteti á részvevőket és a látogató­kat. hogy közelebbről is megismerkedjenek az illető ország társadalmi és gazda­sági szerkezetevei, földrajzi és természeti adottságaival. Itt a kiállításon is kitűnik, hogy a fejlődő országokat a legnagyobb államokkal tel­jesen egyenrangú partner­ként tiszteljük. KÉRDÉS: A kiattvtáson lát­ható szép képzőművészeti alkotások csak a rendezők jó ízlését dicsérik, vagy pe­dig célzatosan kapott hangsúlyt a művészet is eb­ből az alkalomból? VÁLASZ: Kézenfekvő, hogy a kiállítás rendezőit és kivitelezőit mindkét törekvés vezette. A vadászat, ez az egyik legősibb tevékenység, mindig foglalkoztatta a mű­vészeket. Már a barlangraj­zok készítőit is, de még in­kább a középkor és a jelen művészeit. A bemutatásra ki­állított anyag zöme a XVII., XVIIL. XIX. században ké­szült. s nagyrészt a Szépmű­vészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria gyűjtemé­nyéből került ki. Elküldte azonban Budapestre felmér­hetetlen értékű kincseit a Leningrádi Ermitázs. a drez­dai Zwinger, a varsói Nem­zeti Múzeum és az Egyesült Államok Nemzeti Múzeuma (Folytatás a 2. oldatod

Next

/
Oldalképek
Tartalom