Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-10 / 213. szám

-TWa! RELET-MAGYARORSZÄG Í9TI. szeptember Ä Bahr Berlinből váratlanul Bonnba repült Csütörtökön délelőtt foly­tatódtak a megbeszélések dr. Michael Kohl. az NDK ál­lamtitkára és Egon Bahr, az NSZK államtitkára, illetve dr. Günter Kohrt. az NDK államtitkára és Ulrich Mül­ler nyugat-berlini szenátusi igazgató között. Mindkét megbeszélésre az NDK fővá­rosában került sor. Egon Bahr a vártnál rö- videbb idő alatt, már a ko­ra délutáni órákban vissza­érkezett Nyugat-Berlinbe, maid a tempelhofi repülőtér­ről visszarepült Bonnba. A legközelebbi Kohl—Bahr megbeszélés időpontjában ha­marosan megállapodás tör­ténik majd. Klaus Schütz nyugat-berli­ni kormányzó polgármester Ulrich Müllert. a szenátus megbízottját ugyancsak ko­ra délután visszarendelte je­lentéstételre az NDK fővá­rosából. Nyugat-Berlinben Müller közölte, hogy Kohrt- tal legközelebb nem e hé­ten pénteken, hanem csak a jövő héten kedden találko­zik majd. Kohl és Bahr csütörtöki 18. találkozója után. amely három óra hosszat tartott. Nyugat-Berlinben rövid köz­leményt adtak ki. amely így hangzik: ..Egon Bahr. a szö­vetségi kancellári hivatal ál­lamtitkára és dr. Michael Kohl. az NDK miniszterta­nácsának államtitkára szep­tember 9-én folytatta 1971. szeptember 6-án megkezdett tárgyalásait. A szövetségi köztársaság és az NDK kül­döttségei az NDK miniszter- tanácsának épületében ta­lálkoztak Berlinben. A tár­gyalások folytatásának idő­pontját a közeljövőben tű­zik ki.” Hírügynökségi jelentések szerint Bahr csütörtökön dél­előtt körülbelül 40 perccel a megbeszélések után hirtelen visszautazott Nyugat-Ber­linbe, majd rövid ott-tartóz- kodás után visszatért a meg­beszélés színhelyére. Nyugat- Berlinben a megbeszélés meg­szakítására vonatkozólag nem voltak hajlandók kö­zölni semmiféle részletet. Bonnban Ahlers, a kormány szóvivője érdeklődésre meg­erősítette, hogy BahrNyugat- Berlinből telefonbeszélgetést folytatott Horst Ehmkével. a szövetségi kancellári hivatal miniszterével, de a beszélge­tés tartalmáról nem nyilat­kozott. Lurgi Longo Varsóban A csütörtöki Trybuna Ludu vezető helyen foglalkozik Luigi Longo, az Olasz KP fő­titkára varsói látogatásával, s Edward Gierekkel és a LEMP más vezetőivel foly­tatott tárgyalásaival. — A két párt vezetőinek megbeszélései — írja a lap — nézetazonosságot mutattak. Edward Gierek a LEMP KB nevében elismerését tol­mácsolta az olasz kommunis­táknak a dolgozók védelmé­ben, a társadalmi haladásért és békéért vívott harcukért. A megbeszéléseken a két párt vezetői aláhúzták, hogy az 1969-es moszkvai nem­zetközi értekezlet dokumen­tumai szellemében alapvető jelentőségű a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom egységének erősítése. Az eszmecsere során átfo­góan elemezték az európai biztonság kérdéseit, es újból teljes támogatásukról bizto­sították az európai biztonsá­gi értekezlet mielőbbi össze­hívására tett kezdeményezé­seket. A két párt vezetői kölcsö­nösen kifejtették, hogy fej­leszteni akarják a LEMP és az OKP együttműködését. Az ír válság (Ínyében Összehívják az angol parlamentet Az angol kormány csü­törtökön ülést tartott és ez­után közölték, hogy szep­tember 22-re összehívják a parlament rendkívüli. két­napos ülését. A parlament összehívását előző nap követelte Harold Wilson, a munkáspárti el­lenzék vezére, hogy megvi­tassák az észak-írországi helyzetet. Az angol ellenzék közvet­lenül azután kérte a parla­ment összehívását. hogy Észak-Irországban beve­zették az internálásokat. Ak­kor ezt a követelést Edward Heath elutasította. fl magyar műszaki delegáció folytatta moszkvai tárgyalásait A magyar tudományos és műszaki delegáció, amely dr. Ajtai Miklós miniszterelnök­helyettes vezetésével negye­dik napja tartózkodik a szovjet fővárosban, csütörtö­kön folytatta hivatalos meg­beszéléseit a szovjet tudomá­nyos és műszaki fejlesztési irányítószervek vezetőivel a két ország együttműködésé­nek bővítéséről, a legkor­szerűbb és a népgazdaság szempontjából legjelentő­sebb kutatási területeken. A delegáció tagjai a láto­gatás eddigi tapasztalatairól elmondták, hogy a szovjet vendéglátó szervek minde­nütt a legnagyobb előzékeny­ségét és együttműködési készségét tanúsítják a ma­gyar műszaki fejlesztés ve­zetői iránt, ami csupán azért érdemel megjegyzést, mert a magas hőmérsékletek inté­zetében, a mikrobiológiai kutatóintézetben és más szovjet tudományos közpon­tokban is olyan kísérletek és kutatási eredmények tanul­mányozását tették lehetővé számukra, amelyek pillanat­nyilag a maguk nemében pá­ratlanok a világon. Természetesen a látogatás nem kizárólag tanulmányút jellegű, hiszen az országos műszaki fejlesztési bizottság vezetői a most gyűjtött ta­pasztalatok és az eszmecse­rék alapján pénzkén, a lá­togatás utolsó napján konk­rét megállapodást is kötnek a szovjet tudományos és mű­szaki állami bizottsággal a két ország között korábban létrejött tudományos kutatá­si és műszaki fejlesztési együttműködési terv kibőví­téséről. Dr. Tímár Mátyás befejezte argentínai tárgyalásait Szerdán Oscar Mario Ches- cota tábornok ipari- és keres­kedelemügyi miniszter ebé­det adott dr. Tímár Mátyás és kísérete tiszteletére. Az ebéden megjelent Eduardo V. Di Prisco, a miniszter első helyettese, továbbá Ernesto Bonsignore ipari, Alfredo J. Girelli külkereskedelmi és Juan C. Villa belkereskedel­mi államtitkár. Este Mátyás László, hazánk Buenos Aires-i nagykövete fo­gadást adott Tímár Mátyás és kísérete tiszteletére. A fo­gadáson megjelent Gustavo Malek oktatási és kulturális miniszter, a diplomáciai tes­tület és a gazdasági, kultu­rális élet sok vezető szemé­lyisége. Tímár Mátyás a Miniszter- tanács elnökhelyettese este vacsorát adott a Buenos Ai­res-i Plaza Hotelban vendég­látója Oscar Mario Chescotta miniszter tiszteletére. A magyar—argentin tár­gyalások hivatalos program­ja ezzel véget ért. A tanács­kozások során — amelynek keretében a miniszterelnök- helyettes és kíséretének tag­jai magas szinten tárgyaltak az argentin kormány képvi­selőivel — áttekintették a két ország gazdasági kapcso­latainak fejlődését és körvo­nalazták a kereskedelmi együttműködés kölcsönös ér­dekekre alapozott bővítésé­nek lehetőségeit. Csütörtökön helyi idő sze­rint a déli órákban — a ma­gyar—argentin tárgyalásokat befejezve — Tímár Mátyás és kísérete a chilei főváros­ba utazott, ahová a kora dél­utáni órákban érkezett meg. BVT-kiildöttek az ENSZ-ben A Béke-világtanács kül­döttsége, amely jelenleg az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében tartózkodik. részt vett az ENSZ gyarmati kér­désekkel foglalkozó bizottsá­gának ülésén. Romes Csand- ra. a BVT főtitkára, a kül­döttség vezetője felszólalt az ülésen és részletesen foglal­kozott a Béke-világtanács és az ENSZ együttműködésének szükségességével. Isabelle Blume, a BVT el­nökségi tagja felszólalásában rámutatott, hogy véget kell vetni a dél-afrikai gyarma­tosítók jelenlétének Namíbiá­ban. Krisna Menőn, az is­mert indiai közéleti szemé­lyiség a gyarmatosítás min­den formájának felszámolá­sát sürgette. , Nyeklesza szovjet delegá­tus — aki ugyancsak felszó­lalt az ülésen — határozot­tan állást foglalt amellett az elgondolás mellett, hogy te­remtsenek szoros együttmű­ködést az ENSZ és az impe­rializmus és a gyarmati rend­szer ellen küzdő nemzetközi szervezetek között. Andrzej Zbych: Kio$$ kapitány Lengyelből fordította: Varsányi István 22. Akaratlanul is lebiggyesz­tette ajkát; természetesen nem bízott ezekben az egyen­ruhás urakban, akik vakon teljesítik a Führer minden parancsát Keleten is, Nyu­gaton is. Kész volt menteni őket a Gestapo elől, ha erre egyáltalán lehetőség nyílik, de ennél többet nem tehet. Akár így. akár úgy, haupts- turmführer Müller sokat meg nem tud tőle. * Sokkal hamarabb hívták a Gestapóra, mint gondolta. Mielőtt eljutott volna a Kürfürstendammra, a járda- szegélynél fekete autó féke­zett. Fritz Schabe ugrott ki belőle és viszonylag udvari­as hangon kérte Klosst, hogy szálljon be. Két kőarcú SS- katona között ülve, éppen olyanok, mint Canaris Őrei, a főhadnagy két dolgot, sze­rinte a két leglényegesebb dolgot latolgatta: vajon tud­ja-e Müller, hogy járt Bold- nál, és mit csináljon a feke­te táskával? Ha most úgy kezelik, mint letartóztatot­tat elveszik táskáját. Akkor pedig... Keserű lett a szája íze. Mindennek vége; s ép­pen most nincs nála ciánká­li. Kibírja? Fel kell bőszíte- nie a gestapósokat, akkor még remélheti, hogy legalább időben agyonlövik. Müller irodájában vakító fényesség uralkodott. Kloss a szoba közepén ült egy szé­ken. Táskáját a térdén tar­totta. Gyors mozdulattal be­le tud nyúlni; ez a tudat meg is nyugtatta. Lassan vissza­tért játékos szenvedélye, a pókerjátékos fanatizmusa, amelyet néha szégyellt, pe­dig nemegyszer a legnehe­zebb pillanatokban segített rajta. — Beszélj, hol van Ingrid Kiéld? — rikoltotta Müller. Kloss hallgatott. — Beszélj! — üvöltötte a gestapós. E specialista mód­szerei meglehetősen primití­vek voltak. — Szeretném eszedbe jut­tatni — mondta Kloss —, hogy német tiszttel beszélsz. Egy másodpercig úgy érez­te, hogy Müller megüti: ar­ca centiméterekre volt az övétől; szeme kidülledt, ádámcsutkája le s föl szalad­gált. A gestapós azonban fé­kezte magát. — Uraságod tehát nem hajlandó beszélni? — szűrte a kérdést a fogai közt. Kü­lön hangsúlyozta az „urasá­god” szót. — Volt már dol­gunk különböző német tisz­tekkel. — Lehetséges — jelentette ki Kloss nyugodt hangon. — Sajnos, én ezt nem tudha­tom. Hűvös magatartása és sza­batos beszéde kihozta sod­rából a németeket. — Miről folyt a konferen­cia az admirálisnál? — ve­tette oda a kérdést Müller. Tehát ezt Is tudják —gon­dolta Kloss. — Tessék felhívni az ad­mirális urat — vágta rá azonnal. — Maga gúnyolódik! — ordította Müller. — Még aligha lehetett dolga eddigi életében a Gestapóval. Miből gondolja, hogy egyáltalán él­ve távozik innen... Én... — rikácsolt, majd megfulladt saját fenyegetéseitől. Most — gondolta Kloss. Felpattant székéről. Kiálto­zása semmiben sem maradt el Müller ordítozásától. — Szégyen és gyalázat! Én szégyellem magam ön miatt! — Süvített Kloss hangja. — Úgy viselkedik, mint a leg- bumfurdlbb SS-kopó! Ho­gyan bánik az olyan tiszttel, aki segíteni akar?! Ellenség­nek nézi?! — Maga akar nekünk se­gíteni? — ismételte meg Müller. Arcáról az ámulat kifejezését lehetett leolvas­ni. Rágyújt, főhadnagy? Az ordítozás célba talál náluk — vonta le Kloss a végkövetkeztetést. — Szívesen — mondta. — Beszéljünk hát józa­nul. Kérem, üljön le! Az ad­mirálissal folytatott beszél­getés Ingrid Kielddel volt kapcsolatos? Kloss jó mélyen leszívta a füstöt. Most csakugyan pó­kerjátékosnak érezte magát, akinek két pár van a kezé­ben, de nem terítheti ki. Az ellenjátékosnak legalább fullja van. — Igen is, meg nem is — közölte szenvtelenül. Müller arcára visszalopa kodott a bizalmatlanság. — Hogy értsem ezt? — Az admirális úr — foly­tatta kimért lassúsággal Kloss — nagyon szeretné tudni miért érdekli önöket Ingrid Kiéld? Le is kapott bennünket, Schultzot és en­gem, amiért hagytuk kisikla- ni a lányt a kezünk közül. Úgy gondolta, hogy hasznát vehettük volna. (Folytatjuk) A Minisztertanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) A rendelet lehetővé teszi, hogy az állampolgárok az in­gatlanok adásvételét maguk bonyolítsák le. Az ingatlan- közvetítő vállalatok közve­títői, szolgáltatási és egyéb megbízásos feladataikat az igényekkel összhangban, a területi sajátosságok figye­lembevételével látják el. Az érdekeltek megbízása alap­ján folytatott tevékeny­ségükért a szolgáltatásokkal arányban álló díjazást kap­nak. A könnyűipari miniszter jelentést tett egyes beruházá­soknak a vállalatok verse­nyeztetése útján törté­nő megvalósításáról. A kormány az e té­ren szerzett kedvező tapasz­talatok alapján felhívta a minisztereket, vizsgálják meg más ágazatok területén is, hogy versenyeztetés útján, rekonstrukciós kapacitásbőví­téssel milyen beruházási költség-megtakarítást lehet elérni. A Minisztertanács — a nemzetközi gazdasági kap­csolatok bizottságának elő­terjesztése alapján — foglal­kozott a KGST-országokkal folytatott nemzetközi szakosí­tás és kooperáció egyes idő­szerű problémáival. Határo­zatokat hozott az illetékes magyar szervek feladatairól a nemzetközi szakosításban és kooperációban. Ezután a kormány egyéb ügyeket tárgyalt. (Részletes ismertetés az 5, oldalon.) Fehér Lajos nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) — A kiállításra 19 ország­ból 76 művész jelentkezett alkotásaival, s 40 magyar művész kapott megbízatást festmény, szobor, vagy gra­fikák alkotására. Az indí­ték — úgy vélem — nem szorul különösebb magyará­zatra. Az ember és a termé­szet összetartozása — mint ahogy a valóságban — a mű­vészetben is elválaszthatat­lan egységben jut kifejezés­re. A Műcsarnok 10 bemuta­tótermében igényesen rende­zett képzőművészeti kiállí­tásnak szinte mindegyik al­kotása remekmű a maga ne­mében. Sok szép. valóban művészi természetfotóban gyönyörködhetünk az Ernst Múzeumban szervezett nem­zetközi fotóművészeti kiállí­táson is. Külön öröm szá­momra a magyar alkotó- és fotóművészek népes felvo­nulása és magas színvonalú szereplése a rangos nemzet­közi mezőnyben. Kiemelkedő eseménye a vadászati világ- kiállításnak--’a- máris nagy közönségsikert kiváltó nem­zetközi természetfilm-fesz- tivál. amelyen 23 ország 153 versenyfilmjét vetítik. KÉRDÉS: A kiállítás mi­lyen új távlatokat nyit a ha­zai vadgazdálkodás és vadá­szat fejlesztéséhez? VÁLASZ: Erre úgyszólván kimerítő választ ad a ma­gyar vadgazdálkodás pavi­lonja. Az érdeklődők meg­tudhatják, hogy Magyaror­szágon a Vadászterületek 82 százaléka a vadásztársasá­gok kezelésében van. A mint­egy 700 vadásztársaság min­den egyes tagjára 350 kát. holdnyi terület jut. Ez a pa­vilon bizonyos mértékig vá­laszt ad arra is, amit szak­embereink tudnak a legjob­ban: csak összefüggő terüle­teken lehet átgondolt, kor­szerű vadgazdálkodást foly­tatni. s a célszerű vadászat fontos láncszem a természeti kincsek védelmében. Vagy más szavakkal — a vad vé­delme egyben természetvé­delem is! KÉRDÉS: A kiállítás meg- rendezá-e nyilván nagy fele­lősséget és sok gondot jelen­tett számunkra. Mivel gaz­dagodtunk ezek vállalásával? VÁLASZ: Több tízezer külföldi látogató ismerked­hetett meg személyes benyo­másai alapján a Magyar Népköztársaság életerős, egészséges fejlődésével. Ám nemzetközi tekintélyünk erősödése csak a dolog egyik oldala. Gyarapodásunk ab­ban is lemérhető, hogy a kiállításra számos új épület készült és az újonnan emelt szállodákkal együtt ez igen jó befektetésnek ígérkezik. Csaknem másfél ezerrel nö­vekedett a szállodai férőhe­lyek száma. Uj szállodák nyíltak Budapesten, Viseg- rádon. Szekszórdon, Tata- Remeteség-pusztán és a ge- menci erdőben. Ezenkívül kö­rülbelül 200 vendéglátóhely — étterem, csárda, borozó — külön fejlesztéssel is fel­készült a külföldi vendégek fogadására. — Az új épületeknek a vendéglátás kulturáltságá­nak, emelkedő színvonalának hasznát pedig mind a nép­gazdaság, mind a hazai ter­mészetbarátok most és a jö­vőben egyaránt élvezik, akárcsak az évről évre na­gyobb számban hazánkba látogató külföldi turisták. KÉRDÉS: Mindez nyilván­valótan nagyon sok erőfeszí­tést, fáradozást igényelt a szervezést és kivitelezést végzőktől? VÁLASZ: Ahhoz, hogy a kiállítás ilyen impozáns ke­retek között fogadhassa a lá­togatókat, valóban több mi­nisztérium, intézmény, válla­lat és társadalmi szervezet összehangolt munkája kel­lett. S mindenki nagy fele­lősségérzettel teljesítette kö­telességét. Közülük külön el­ismerést érdemel a fővárosi tanács a kiállítás környéké­nek rendezésével, az ötezer férőhelyes új autóparkoló te­rület kiépítésével és a városi közlekedés jó szervezésével nyújtott segítségéért. Vonat­kozik ez a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumra is, elsősorban a zavartalan szál­lítás lebonyolításáért és egyes utak korszerű felújításáért. — Köszönet illeti az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot, s vállalatait a szállodai létesítmények, va­lamint a kiállítás pavilonjai­nak kifogástalan felépíté­séért. Ugyancsak elismeréssel kell szólni a Belkereskedelmi Minisztériumról, a megyei tanácsokról és a kiállítás­ban érdekelt társadalmi szer­vezetek gondos munkájáról. — Végül kormányunk ne­vében megköszönöm a kiál­lítás főbizottsága és a 22 szakbizottság munkatársai­nak ötletgazdag tevékenysé­gét. a rendezésért felelős MÉM kiállítási iroda dolgo­zóinak. továbbá azoknak a rendező szerveknek, szakem­bereknek. tudósoknak, mű­vészeknek. s nem utolsósor­ban a sajtó, a rádió, a te­levízió munkatársainak lel­kes közreműködését. akik hozzájárultak a vadászati vi­lágkiállítás sikeres megren­dezéséhez. Fülöp herceg Budapestre látogat A királyi udvar csü­törtökön hivatalosan bejelen­tette, hogy Fülöp edinburghi herceg, az angol királynő férje, szeptember 16—19 kö­zött Magyarországra látogat. Fülöp herceg a nemzetközi lovasszövetség elnöke és eb­ben a minőségében tekinti meg az első hajtó Európa­bajnokság versenyszámait, amelyeket a vadászati világ­kiállítás keretében rendez­nek meg Magyarországon. A négyesfogatok versenyén rajthoz áll a királynő foga­ta is, amely májusban a windsori lovasbemutatór le­maradt a magva” mö­gött

Next

/
Oldalképek
Tartalom