Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-23 / 224. szám

mute PROLETÁRMl.EQYESfl U ETEK I xxvux. évfolyam 221. szám ARA: 80 FILLÉR 1911, SZEPTEMBER 23, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMÁBÓL Munkatársunk jelenti a Parlamentből (3. oldal) A kölcsönös tanulságok öt napja <5. oldal) Meglepetések a kézilabda megyei bajnokságban (7. oldal) Gyorslista a tv-Iolto tárgynyeremények sorsolásáról (8. oldal) Megkezdődtek Belgrádban Brezsnyev és Tito tárgyalásai (Tudósításunk az 5. oldalon) Megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka A kormány nevében dr. Korom Mihály terjesztette elő a szövetkezetekről szóló törvényjavaslatot Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Foc/c Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Ácséi György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a bu­dapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az or­szággyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeletéiről szoló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően bemutatta, s azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács beterjesztet­te az országgyűlésnek a szövetkezetekről, valamint az ifjú­ságról.szóló törvényjavaslatokat A két törvényjavaslatot előze­tes tárgyalásra megkapták az országgyűlés illetékes állandó bizottságai és szétosztották az országgyűlés tagjai között. Apró Antal közölte, hogy két képviselő interpellációt jegyzett be Ezeknek tárgyát és az interpelláló képviselők ne­vét dr. P”sta László jegyző ismertette. Az elnök javaslatára ezután az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, amely a következő: 1. A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat; 2. az ifjúságról szóló törvényjavaslat; 3. interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A--kormány nevében dr. Korom Mihály igazságügy-mi­niszter mondott expozét. Szövetkezeteink fejlesztése közérdek ban lévő vagyonnal gazdal­kodnak. A szövetkezeti tagok egyrészt közvetlen' tulajdo­nosai, másrészt dolgozói is szövetkezetüknek, legalábbis a termelő típusú szövetkeze­tekben; jövedelmük lényegé­ben a szövetkezet eredmé­nyeitől függ, élvezik a szö­vetkezés előnyeit, de viselik gazdálkodásuk kockázatát is. Kölcsönös érdekek — A Magyar Népköztársa­ság csakis a kizsákmányolás­tól mentes szövetkezes sza­badságát ismeri el, azt v édi és támogatja. A törvényjavaslat hangsú­lyozza, hogy gazdasági céljuk a tagok anyagi jólétének elő­mozdítása és egyben tervsze­rű, gazdaságos közreműkö­dés a társadalom sokrétű igényeinek kielégítésében. A jól működő szövetkeze­tek éppen ilyen módon szol­gáljak helyesen a társadalom, de a szövetkezetek és a tagok egyéni érdekeit is. Amely szövetkezetben elfeledkezné­nek erről a fontos elvről, ott megsértik a közérdeket és előbb-utobb a törvényes ren­det is. Ahol pedig ezt a fon­tos elvet tudatosan félrete­szik. ott csak álszövetkezet­ről beszélhetünk, amely fedőszervéül szolgál egyes csoportok vagy egyének kö­zösségellenes manipulációi­nak. Ezeket a szocialista ál­lam nem tűrheti és gazdasá­gi, valamint jogi eszközökkel megakadályozza ilyen műkö­désüket. De maga az egész­séges szövetkezeti mozgalom is kiveti magából az effajta kísérleteket. Szélsőséges je­lenségek és esetek eddig is előfordultak, ezután is elő­fordulhatnak, de fölöttébb káros lenne általánosítani és ezek után Ítélni meg a Az általános szocialista fej­lődésen belül az utóbbi években szövetkezeti moz­galmunk számára is erős ösztönzést adott két fontos tényező: a gazdaságirányítá­si rendszer reformja, vala­mint a szocialista demokrá­cia továbbfejlesztésének kö­vetelménye. Gazdaságirányí­tási rendszerünk reformjá­nak egyik központi gondolata a szükségletek minél telje­sebb és jobb kielégítése. A gyakorlati élet tanúsága sze­rint számottevő azon szük­ségletek köre, amelyeknek kielégítése célszerűbb szövet­kezeti úton. Ugyanakkor a szövetkezetek tevékenysége, a népgazdaság több terüle­tén nemcsak szükséges, ha­nem egyenesen nélkülözhe­tetlen. — A szocialista demokra­tizmus fejlődése szempont­jából a szövetkezeti viszo­nyok között kibontakoztat­ható aktivitásnak is nem­csak egy-egy szövetkező közösség látja hasznát, ha­nem annak társadalmi mé­retekben is sokféle előrevi­vő kisugárzása van. Ezek a tényezők, összhangban a szö­vetkezeti mozgalom szilárd voltával, igénylik a törvény- hozástól és a kormánytól; jo­gi téren is adjon további se­gítséget ahhoz, hogy a szö­vetkezetek még hatékonyab­ban és intézményesebben be­illeszkedjenek népgazdasá­gunk rendszerébe és egész szövetkezeti mozgalmunk még eredményesebben szol­gálja általános szocialista fejlődésünket. Ezeket a célo­kat szolgálja az előterjesz­tett törvényjavaslat. A szövetkezet: szocialista közösség A továbbiakban Korom Mihály elmondta: — A törvényjavaslat a szö­vetkezet fogalmának megha­tározásánál abból indul ki, hogy a szövetkezet az állam­polgárok által gazdasági és társadalmi tevékenység cél­jából önkéntesen létrehozott szocialista közösség, amely a szocialista szövetkezeti tulaj­don és a demokratikus . ön­Korom Mihály bevezető­ben hangsúlyozta, hogy ha­zánkban a szövetkezetek ál­talában — különösen pedig a mezőgazdasági, az ipari, a fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetek- — számottevően járulnak hozzá a lakosság szükségleteinek kielégítésé­hez. A több, mint egymillió tagot tömörítő mezőgazdasági termelőszövetkezeteink adják a mezőgazdasági termelés 70 százalékát. A közel negyed­milliós tagsággal rendelkező ipari szövetkezeteink a belső forgalomba kerülő hazai ipa­ri termékek 10 százalékát, a szocialista szektor által épí­tett lakások 22 százalékát adják. Az általános fogyasz­tási és értékesítő szövetkeze­tek taglétszáma több, mint másfél millió; a kiskereske­delmi és a -vendéglátóipari forgalomnak közel egyhar- madát, a községek jelentős részében teljes egészét bo­nyolítják le. A takarékszö­vetkezetek kb 800 000. a ^a" kásszövetkezetelc pedig 60 000 tagot számlálnak. Igen je­lentősek a szövetkezetek számszerűen nem mérhető társadalmi eredményei; rész­vételük a szocialista tudat- formálás, a kulturális élet, a nevelés, a szakképzés, a szociális ellátás különböző területein is. Szövetkezeteink gazdasági és társadalmi te­vékenysége, további erősödé­se és fejlesztése tehát — szögezte le a miniszter — fontos közérdek. kormányzat alapján műkö­dik. Tevékenységével elő­mozdítja tagjainak anyagi jólétét, szocialista tudatának fejlődéséi, egyben pedig köz­reműködik a társadalmi szükségletek sokoldalú kielé­gítésében. — Szövetkezeteink a szo­cializmust építő társadalmi és gazdasági környezetben lé­teznek és működnek. Dr. Korom Mihály ezután emlékeztetett az MSZMP szö­vetkezeti politikájának irány­elveire, amelyek aláhúzzák, hogy a szövetkezetek nálunk nem átmeneti alakulatok, hanem hosszú távon, a szo­cializmus teljes felépítésének folyamán hasznos szolgálatot látnak el. Ebből kiindulva, a szocialista állam minden társadalmi gazdasági és po­litikai segítséget megad szá­mukra, hogy szerepüknek és jelentőségüknek megfelelően működhessenek és fejlőd­jenek tovább. — Gazdasági tekintetben tehát a szövetkezeteket, mint az állam vállalataival azonos feltételek- melleit működő egységeket, a népgazdaság szerves alkotórészének/ ösz- szességükben egyik fontos szektorának tekintjük. Jogi­lag is szabályozni kell, hogy a szövetkezetek vállalati gaz­dálkodást folytatnak. Mind­ehhez az is szükséges, hogy a társadalmi tulajdon egyik fajtájával, a szövetkezeti szo­cialista tulajdonnal gazdál­kodó szövetkezetek és az ál­lami vállalatok gazdasági kapcsolatában a két tulajdo­ni forma azonos jogi megítélés alá essék. Az a tény azonban, hogy a szövetkezeti tulajdont az állami tulajdonnal azonos jellegű szocialista tulajdon­nak, a szövetkezeteket pedig vállalatoknak tekintjük, nem jelenti azt hogy el akarnók mosni a különbségeket az állami vállalatok és a szö­vetkezetek között. Megmarad ezután in hogy a szövetkeze­tek a tagok személyi és va­gyoni társulásai, amelyek a tagok személyes közreműkö­désével és a szövetkezők tu­lajdonában, vagy használatá­TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS. (MTI FOTO) szövetkezeteket. A társadal­mi. a csoport és az egyéni ér­dekek vizsgálatánál alapve­tően abból helyes kiindulni, hogy a munkáshatalom, a szocialista állam viszonyai között ezek az érdekek több­ségükben megegyeznek es szocialista módon érvényre jutnak. Ennek az össznang- nak politikai alapja a köl­csönös bizalom. A szocialis­ta állam bízik a szövetkeze­tekben mint társadalmunk egyik fontos gazdasági és társadalmi intézményében, a szövetkezetekbe tömörült milliók ugyancsak bizalom­mal vannak szocialista ál­lamunk politikája, és az al- tala tervszerűen irányított gazdasági rendünk iránt. A továbbiakban elmondot­ta a miniszter, hogy a tör­vényjavaslat megszünteti azt a több mint két évtizedes egyenlőtlenséget., mely a kü­lönböző szövetkezeti ágaza­tok jogi szabályozását jelle­mezte. Ez az egyenlötlenseg különösen ■ a gazdaságirányí­tási rendszer reformjával mutatkozott meg, amikor a mezőgazdasági szövetkezetek az 1967. évi 3. törvényben mar az új követelményeknek és gazdasági súlyuknak meg­felelő szabályozást nyertek. Az előterjesztett törvényja­vaslat lényegében betetőzése annak a folyamatnak, mely az átfogó szövetkezetpolitikai elemzés nyomón az 1969-ben kiadott átmeneti rendelkezé­sekkel az ipari és a fogyasz­tási típusú szövetkezeteket is kiemelte az egymástól füg­getlenül alakult, gyakran esetleges, a lényleges fejlő­dés által már meghaladott korábbi jogi szabályozásuk köréből. Egységes szövetkezeti törvény — Az egységes szövetkeze­ti törvény előkészítése kap­csán felmerült a kérdés: bé- szélhetünk-e egységes szö­vetkezeti mozgalomról, és lehetséges-e valamennyi szö­vetkezeti ágázat jogi kérdé­seinek egységes szabályozá­sa? Lehetséges, mert; bár az egyes szövetkezeti ágaza­tok eltérő tevékenységet folytatnak, és megvannak a maguk sajátosságai, mégis tisztázódtak és kiforrottak azok a közös vonások, ame­lyek mindegyik szövetkezeti formára egyaránt jellemző­ek. Az egységes szövetkezeti törvény megalkotásának le­hetőségét éppen a közös is­mérvek, az azonos elvek sze­rint működő közösségek. a szövetkezeteken belüli társa­dalmi viszonyok sok azonos vonása adják. A többi ága­zattól eltérő sajátosságait az egységes törvényen alapulói, azzal összhangban álló ága­zati jogszabályok rendezik. Egységes elvek, egységes né­zőpont. egységes szabályozás a fő kérdésekben, de lehetö­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom