Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-23 / 224. szám
mute PROLETÁRMl.EQYESfl U ETEK I xxvux. évfolyam 221. szám ARA: 80 FILLÉR 1911, SZEPTEMBER 23, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMÁBÓL Munkatársunk jelenti a Parlamentből (3. oldal) A kölcsönös tanulságok öt napja <5. oldal) Meglepetések a kézilabda megyei bajnokságban (7. oldal) Gyorslista a tv-Iolto tárgynyeremények sorsolásáról (8. oldal) Megkezdődtek Belgrádban Brezsnyev és Tito tárgyalásai (Tudósításunk az 5. oldalon) Megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka A kormány nevében dr. Korom Mihály terjesztette elő a szövetkezetekről szóló törvényjavaslatot Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Foc/c Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Ácséi György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeletéiről szoló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően bemutatta, s azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács beterjesztette az országgyűlésnek a szövetkezetekről, valamint az ifjúságról.szóló törvényjavaslatokat A két törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra megkapták az országgyűlés illetékes állandó bizottságai és szétosztották az országgyűlés tagjai között. Apró Antal közölte, hogy két képviselő interpellációt jegyzett be Ezeknek tárgyát és az interpelláló képviselők nevét dr. P”sta László jegyző ismertette. Az elnök javaslatára ezután az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, amely a következő: 1. A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat; 2. az ifjúságról szóló törvényjavaslat; 3. interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A--kormány nevében dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter mondott expozét. Szövetkezeteink fejlesztése közérdek ban lévő vagyonnal gazdalkodnak. A szövetkezeti tagok egyrészt közvetlen' tulajdonosai, másrészt dolgozói is szövetkezetüknek, legalábbis a termelő típusú szövetkezetekben; jövedelmük lényegében a szövetkezet eredményeitől függ, élvezik a szövetkezés előnyeit, de viselik gazdálkodásuk kockázatát is. Kölcsönös érdekek — A Magyar Népköztársaság csakis a kizsákmányolástól mentes szövetkezes szabadságát ismeri el, azt v édi és támogatja. A törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy gazdasági céljuk a tagok anyagi jólétének előmozdítása és egyben tervszerű, gazdaságos közreműködés a társadalom sokrétű igényeinek kielégítésében. A jól működő szövetkezetek éppen ilyen módon szolgáljak helyesen a társadalom, de a szövetkezetek és a tagok egyéni érdekeit is. Amely szövetkezetben elfeledkeznének erről a fontos elvről, ott megsértik a közérdeket és előbb-utobb a törvényes rendet is. Ahol pedig ezt a fontos elvet tudatosan félreteszik. ott csak álszövetkezetről beszélhetünk, amely fedőszervéül szolgál egyes csoportok vagy egyének közösségellenes manipulációinak. Ezeket a szocialista állam nem tűrheti és gazdasági, valamint jogi eszközökkel megakadályozza ilyen működésüket. De maga az egészséges szövetkezeti mozgalom is kiveti magából az effajta kísérleteket. Szélsőséges jelenségek és esetek eddig is előfordultak, ezután is előfordulhatnak, de fölöttébb káros lenne általánosítani és ezek után Ítélni meg a Az általános szocialista fejlődésen belül az utóbbi években szövetkezeti mozgalmunk számára is erős ösztönzést adott két fontos tényező: a gazdaságirányítási rendszer reformja, valamint a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének követelménye. Gazdaságirányítási rendszerünk reformjának egyik központi gondolata a szükségletek minél teljesebb és jobb kielégítése. A gyakorlati élet tanúsága szerint számottevő azon szükségletek köre, amelyeknek kielégítése célszerűbb szövetkezeti úton. Ugyanakkor a szövetkezetek tevékenysége, a népgazdaság több területén nemcsak szükséges, hanem egyenesen nélkülözhetetlen. — A szocialista demokratizmus fejlődése szempontjából a szövetkezeti viszonyok között kibontakoztatható aktivitásnak is nemcsak egy-egy szövetkező közösség látja hasznát, hanem annak társadalmi méretekben is sokféle előrevivő kisugárzása van. Ezek a tényezők, összhangban a szövetkezeti mozgalom szilárd voltával, igénylik a törvény- hozástól és a kormánytól; jogi téren is adjon további segítséget ahhoz, hogy a szövetkezetek még hatékonyabban és intézményesebben beilleszkedjenek népgazdaságunk rendszerébe és egész szövetkezeti mozgalmunk még eredményesebben szolgálja általános szocialista fejlődésünket. Ezeket a célokat szolgálja az előterjesztett törvényjavaslat. A szövetkezet: szocialista közösség A továbbiakban Korom Mihály elmondta: — A törvényjavaslat a szövetkezet fogalmának meghatározásánál abból indul ki, hogy a szövetkezet az állampolgárok által gazdasági és társadalmi tevékenység céljából önkéntesen létrehozott szocialista közösség, amely a szocialista szövetkezeti tulajdon és a demokratikus . önKorom Mihály bevezetőben hangsúlyozta, hogy hazánkban a szövetkezetek általában — különösen pedig a mezőgazdasági, az ipari, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek- — számottevően járulnak hozzá a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez. A több, mint egymillió tagot tömörítő mezőgazdasági termelőszövetkezeteink adják a mezőgazdasági termelés 70 százalékát. A közel negyedmilliós tagsággal rendelkező ipari szövetkezeteink a belső forgalomba kerülő hazai ipari termékek 10 százalékát, a szocialista szektor által épített lakások 22 százalékát adják. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek taglétszáma több, mint másfél millió; a kiskereskedelmi és a -vendéglátóipari forgalomnak közel egyhar- madát, a községek jelentős részében teljes egészét bonyolítják le. A takarékszövetkezetek kb 800 000. a ^a" kásszövetkezetelc pedig 60 000 tagot számlálnak. Igen jelentősek a szövetkezetek számszerűen nem mérhető társadalmi eredményei; részvételük a szocialista tudat- formálás, a kulturális élet, a nevelés, a szakképzés, a szociális ellátás különböző területein is. Szövetkezeteink gazdasági és társadalmi tevékenysége, további erősödése és fejlesztése tehát — szögezte le a miniszter — fontos közérdek. kormányzat alapján működik. Tevékenységével előmozdítja tagjainak anyagi jólétét, szocialista tudatának fejlődéséi, egyben pedig közreműködik a társadalmi szükségletek sokoldalú kielégítésében. — Szövetkezeteink a szocializmust építő társadalmi és gazdasági környezetben léteznek és működnek. Dr. Korom Mihály ezután emlékeztetett az MSZMP szövetkezeti politikájának irányelveire, amelyek aláhúzzák, hogy a szövetkezetek nálunk nem átmeneti alakulatok, hanem hosszú távon, a szocializmus teljes felépítésének folyamán hasznos szolgálatot látnak el. Ebből kiindulva, a szocialista állam minden társadalmi gazdasági és politikai segítséget megad számukra, hogy szerepüknek és jelentőségüknek megfelelően működhessenek és fejlődjenek tovább. — Gazdasági tekintetben tehát a szövetkezeteket, mint az állam vállalataival azonos feltételek- melleit működő egységeket, a népgazdaság szerves alkotórészének/ ösz- szességükben egyik fontos szektorának tekintjük. Jogilag is szabályozni kell, hogy a szövetkezetek vállalati gazdálkodást folytatnak. Mindehhez az is szükséges, hogy a társadalmi tulajdon egyik fajtájával, a szövetkezeti szocialista tulajdonnal gazdálkodó szövetkezetek és az állami vállalatok gazdasági kapcsolatában a két tulajdoni forma azonos jogi megítélés alá essék. Az a tény azonban, hogy a szövetkezeti tulajdont az állami tulajdonnal azonos jellegű szocialista tulajdonnak, a szövetkezeteket pedig vállalatoknak tekintjük, nem jelenti azt hogy el akarnók mosni a különbségeket az állami vállalatok és a szövetkezetek között. Megmarad ezután in hogy a szövetkezetek a tagok személyi és vagyoni társulásai, amelyek a tagok személyes közreműködésével és a szövetkezők tulajdonában, vagy használatáTANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS. (MTI FOTO) szövetkezeteket. A társadalmi. a csoport és az egyéni érdekek vizsgálatánál alapvetően abból helyes kiindulni, hogy a munkáshatalom, a szocialista állam viszonyai között ezek az érdekek többségükben megegyeznek es szocialista módon érvényre jutnak. Ennek az össznang- nak politikai alapja a kölcsönös bizalom. A szocialista állam bízik a szövetkezetekben mint társadalmunk egyik fontos gazdasági és társadalmi intézményében, a szövetkezetekbe tömörült milliók ugyancsak bizalommal vannak szocialista államunk politikája, és az al- tala tervszerűen irányított gazdasági rendünk iránt. A továbbiakban elmondotta a miniszter, hogy a törvényjavaslat megszünteti azt a több mint két évtizedes egyenlőtlenséget., mely a különböző szövetkezeti ágazatok jogi szabályozását jellemezte. Ez az egyenlötlenseg különösen ■ a gazdaságirányítási rendszer reformjával mutatkozott meg, amikor a mezőgazdasági szövetkezetek az 1967. évi 3. törvényben mar az új követelményeknek és gazdasági súlyuknak megfelelő szabályozást nyertek. Az előterjesztett törvényjavaslat lényegében betetőzése annak a folyamatnak, mely az átfogó szövetkezetpolitikai elemzés nyomón az 1969-ben kiadott átmeneti rendelkezésekkel az ipari és a fogyasztási típusú szövetkezeteket is kiemelte az egymástól függetlenül alakult, gyakran esetleges, a lényleges fejlődés által már meghaladott korábbi jogi szabályozásuk köréből. Egységes szövetkezeti törvény — Az egységes szövetkezeti törvény előkészítése kapcsán felmerült a kérdés: bé- szélhetünk-e egységes szövetkezeti mozgalomról, és lehetséges-e valamennyi szövetkezeti ágázat jogi kérdéseinek egységes szabályozása? Lehetséges, mert; bár az egyes szövetkezeti ágazatok eltérő tevékenységet folytatnak, és megvannak a maguk sajátosságai, mégis tisztázódtak és kiforrottak azok a közös vonások, amelyek mindegyik szövetkezeti formára egyaránt jellemzőek. Az egységes szövetkezeti törvény megalkotásának lehetőségét éppen a közös ismérvek, az azonos elvek szerint működő közösségek. a szövetkezeteken belüli társadalmi viszonyok sok azonos vonása adják. A többi ágazattól eltérő sajátosságait az egységes törvényen alapulói, azzal összhangban álló ágazati jogszabályok rendezik. Egységes elvek, egységes nézőpont. egységes szabályozás a fő kérdésekben, de lehetö(Folytatás a 2. oldalon)
