Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-01 / 205. szám

*. oMa! KELET-MAGYAROftSZÄ« 1971. szeptember tt. Egyiptomban, Líbiában, Szíriában 1939. szeptember 1. Szavazás az államszövetségi alkotmányról Egyiptom, Líbia és Szíria több mint tízmillió választó- polgára járul az urnák elé szerdán, hogy döntsön a három arab országot egyesítő államszövetség megalakításáról. A referendum mindhárom országában reggel 8 órától délután 5 óráig tart. A népszavazás eredményét Szadat egyiptomi, Kadhafi líbiai és Asszad szíriai elnök egyidejűleg csütörtö­kön délben hirdeti ki. Ezt követően Egyiptom az Egyiptomi Arab Köztársaság nevet veszi fel. HÍRMAGYARÁZÓNK ÍRJA: Úgy tűnik, lassan tető alá kerül az az épület, amelyet a Közel-Kelet három oly fon­tos arab országának főváro­sában már régebben kitartó szorgalommal építgettek. Tu­lajdonképpen minden készen áll Líbia, Egyiptom és Szíria hármas konföderációjához, a szerdai népszavazás ered­ménye aligha lehet vitás, az urnák elé járuló mintegy tíz­millió ember minden bizony­nyal igent mond majd a kon­föderációra. A tervezett államszövetség hatalmi struktúrájára érde­mes egy pillantást vetnünk. A csúcson az elnöki tanács áll, amely ebben az értelem­ben valóban elnökök, tehát a három államfő tanácsa. Az elvi jelentőségű, nagyobb horderejű döntéseket termé­szetesen ez a csúcsszerv hoz­za. Mivel az igazán fontos kérdéseknél nagyon fontos, hogy a határozat egyhangú legyen, hogy a szövetség egyetlen tagja se érezhesse úgy, hogy a másik kettő az ő akarata, vélt vagy valósá­gos érdekei ellenére szava­zott meg valamit. Ezért az elnökök testületé átvette azt Kínai katonai delegáció Bukarestben Hétfőn este Csan Haj-fun, e Kínai Népköztársaság bu­karesti nagykövete foga­dást adott a kínai katonai delegáció tiszteletére, amely Ld Tő-seng vezetésével tar­tózkodik romániai hivatalos látogatáson. A fogadáson pohárköszöntőt mondott Ion Ionita, a román fegyveres erők minisztere és Li Tő- seng. A hétfői nap folyamán a bukaresti helyőrség tisztjei­vel találkozott a kínai dele­gáció. A találkozó során mondott beszédében Ion Io­nita, a fegyveres erők mi­nisztere többek között kije­lentette: „Hadseregünk erő­síti együttműködését a Varsói Szerződés más tagál­A Heluáni Vas- és Acél­műveknél lezajlott sztrájk­kal kapcsolatban Szidki mi­niszterelnök-helyettes fel­függesztette állásából a ko­hászati iparág igazgatósá­gának elnökét és elnökhe­lyettesét, a vas- és acél­művek elnökét és elnökhe­lyettesét, az ipari kapcsola­tok igazgatóságának vezető­jét és a hengermű igazgató- • ját. A vizsgálat az iparügyi miniszterhelyettes irányítá­sával folyik. A Heluáni Vas­as Acélművek élére új igaz­gatót neveztek ki. A szakszervezeti szövet­lamainak hadseregeivel, fejleszti barátságát és együttműködését az új tár­sadalmi rendszert építő va­lamennyi ország hadseregé­vel, a kölcsönös tisztelet, megbecsülés és elvtársi szellem alapján.” Li Tő-seng beszédében követelte az amerikai erők visszavonását Tajvanról, és hangsúlyozta. hogy ku­darcra van ítélve minaen terv, amely a „két Kína”, vagy az „egy Kína, egy Taj­van” létesítésére vonatko­zik. Li Tő-seng Kína teljes támogatásáról biztosította az indokínai népeknek az amerikai agresszió ellen fo­lyó hősies harcát és követel­te az amerikai csapatok ki­vonását a térségből. ség különbizottsága vizs­gálatot indított a he­luáni kombinát tizenegy tagú szakszervezeti bizott­sága ellen. Lapjelentések szerint a vizsgálat kiderítet­te, hogy a gyári bizottság nem tájékoztatta a szak- szervezeti szövetséget a munkások követeléseiről. A szakszervezeti szövetség egyébként nyilatkozatban ítélte el a sztrájk szervező­it. Szidki miniszterelnök-he­lyettes közölte, hogy szeptem­berben országos viszonylat­ban rendezik a munkások problémáit. a módszert, amely minden gyengéje ellenére a legnehe­zebb időszakokban is meg­mentette az ENSZ Biztonsági Tanácsát: a vétószisztémát. A vétórendszer érvényesül majd a háború és béke alap­vető kérdésében is és ez új fejlemény. Korábban ugyan­is meg az volt az alkotmányter­vezetben, hogy ha bármelyik tagállamot ellenséges táma­dás éri, automatikusan be­avatkozik oldalán a szövetség többi tagja. Támadás esetén valószínűleg így is ez törté­nik, de bonyolult világunk­ban okosabb óvakodni a po­litikai és jogi automatizmu­soktól és esetenként mérle­gelni egy-egy szituációt. A konföderáció épülete külsőleg — céljait és az al­kotmánytervezetet tekintve — kétségtelenül tetszetős, tartalmi hasznosságát azon­ban természetesen csak a jö­vő és a tagállamok magatar­tása döntheti el. Gazdag napirend IPU­konferencia Az Interparlamentáris Unió csütörtökön Párizsban megnyíló 59. évi konferen­ciájának napirendjéről nyi­la tkozott hétfői sajtóérte­kezletén André Chanderna- gor francia szocialista párti képviselő az unió tanácsá­nak. elnöke. Elmondotta, hogy az egy hétig tartó ülés fő témája a szocialista or­szágok által javasolt euró­pai biztonsági értekezlet lesz. Napirendre kerülnek majd tagfelvételi kérdések is. Az NDK és a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság már évek óta kérel­mezi felvételét a jelenleg 67 tagot számláló nemzet­közi szervezetibe. Az indiai delegáció az utolsó pillanatban kérte, hogy rendkívüli napirendi pontként foglalkozzon a konferencia Kelet-Pakisz- tán függetlenségi törekvé­seivel és azzal a súlyos problémával, amelyet a ke­let-pakisztáni menekültek inmmár több, mint 8 milli­ósra duzzadt tömege jelenít Indiának. A rendkívüli ké­rés teljesítéséhez a tagálla­mok kétharmadának támo­gatása szükséges, Pakisz­tán nem tagja a IPU-mak. Rendszabályok Heluánban Andrzej Zbych: Kh$6 ka Lengyelből fordította: Varsányi István 14. Egy... kettő... — kez­dett számolni és az acél­csövet erősebben hozzá­nyomta Stolp nyakszírtjé- hez. — Nem tudom, én pa­rancsot teljesítek — hang­zott a rekedtes válasz. — Kinek a parancsát? Egy másodpercet sem várok. — A tábornokét — nyögte ki nehezen Stolp. Nem tartozott a legbát­rabbak közé. Boldt helyében agyonlö­vetném — gondolta Kloss. Most már tudta, kinek volt szüksége Ingridre, hogy összehozza az amerikai hír­szerzés megbízottjával. És Kiéld kisasszony va.ion miért nem jelentette ezt Müllernek? Vagy talán je­lentette? — Mit kell itt szimatol­nod? Hosszú hallgatás. — Beszélj! — Levelet — suttogta Stolp elhaló hangon. Kloss már mindent tu­dott, amit tudni akart. — Ne mozdulj -» hang­zott a szigorú parancs és lassan kezdett hátrálni az ajtó felé. Stolp azonban, mihelyt már nem érezte a vasat a nyakán, bámulatos reflexszel ügyesen feléje ugrott. Kloss gyorsabb volt. ha­talmas ütés, hónapokig ta­nulta. naponta órákig gya­korolta a hatásos ütést. Stolp el is terült a padlón. Kloss egy pillanatig az ar­cába világított, majd be­csapta maga mögött az aj­tót. Leszaladt a lépcsőn. Most már mindent tudott, sőt már tervét is elkészí­tette, esak nagyon szoron­gatta az idő, Von Boldt villája a 30- as években épült egyik ke­rületben állott, meglehető­sen közel a belvároshoz: csak át kellett vágni a Tiergartenen és befordul­ni az enyhén felfelé ka­paszkodó, széles fasoron. A házacskák körül mindenütt kertek voltak, az utca felől drótkerítéssel. Csupa egy­forma, gondozott, csinos házacska. Az 58-as szám­nak itt kell lennie valahol a közelben, Kloss lassított is, aztán leugrott motorke­rékpárjáról, gyalog folytat­ta Útját az üres járdán. Csend volt, csupán néhány kutya felelgetett egymásnak a távolban. Az elgondolás rendkívül kockázatos volt, de mégis úgy vélte, hogy más meg­oldás nincs. Meg kellett győ­ződnie arról, hogy Ingrid Kiéld valóban von Boldt kezében van, s ha egyálta­lán szabadul, szabadságát A háború emlékezete MA HARMINCKÉT ÉVE, hogy a német monopoltöke támogatását és bátorítását élvező hitleri fasiszta állam megtámadta Lengyelországot és ezzel kirobbantotta a vi­lágtörténelem legszörnyűbb és legnagyobb pusztításait eredményező háborúját. Hit­ler akkorra már bekebelez­te Ausztriát, feldarabolta és részben birodalmához csatol­ta Csehszlovákiát. A len­gyelországi támadást követő­en nem sokkal sorra lerohant egy sor európai kis országot. A nyugati hatalmak formáli­san hadiállapotba kerültek ugyan a hitleri birodalom­mal, valójában azonban nem mozgósították teljes erejüket a fasiszta veszély elhárítá­sára. Úgy tűníj hogy a „Blitzkrieg”, a villámháború eszközeivel Hitler uralma alá gyűri Európát, a világot. A Szovjetunió népeinek és fegyveres erőinek jutott az a történelmi dicsőség, hogy szétzúzta a fasiszta feneva­dat, megszabadította az em­beriséget azoktól a szörnyű­ségektől, amelyeket a hitleriz- mus baljós fenyegetésként ígért. A hitleri tervek meg­hiúsulását lehetővé tette to­vábbá, hogy antifasiszta koa­líció létesült, és hogy a sza­badságszerető népek összefo­gott erővel küzdöttek Berlin elestéig, a végső győzelemig. A második világháború frontjain, a bombázásokban, a koncentrációs táborokban 52 millió ember vesztette életét, még többen soha nem gyógyuló testi és lelki sebe­ket szenvedtek, felmérhetet­len anyagi értékek mentek veszendőbe. A háború után érthető volt az emberek vég­telen békevágya, érthető volt, hogy mindenki kívánta: so­ha többé háborút! A mono- póltőke urai azonban, akik milliárdokat kerestek a vi­lágháborún, nem mondtak le a hadiipar nyereségéről. Még be sem gyógyultak a sebek, máris felszították a hideghá­ború gyűlöletes tüzét. A szovjet népnek a békés épí­tőmunkában és a honvéde­lem fejlesztésében elért ha­talmas sikerei akadályozták meg. hogy az antifasiszta koalíció felbomlása után ki­törjön az újabb világháború, az amerikai imperializmus agresszióival szemben meg lehetett menteni a békét. Az amerikai militarizmus a bű­nös abban, hogy az ötvenes évek elején mégis háború folyt Koreában, ma is ke­gyetlen népirtó agressziót folytatnak Indokína népei ellen és hadiállapot van a Közel-Keleten. EURÓPÁBAN TÖBB, MINT NEGYEDSZÁZADA hallgatnak a fegyverek. Kon­tinensünk történelmében még nem volt egyfolytában nem nyeri vissza hajnal előtt. Tudta, hogy a tábor­nokkal nem lesz könnyű a beszélgetés, viszont neki is voltak nagyszerű adui. Az igazat megvallva, nem ju­tott ideje megfejteni a rejt­jeles írást, de abban biztos volt. hogy von Boldt ke­reste a kapcsolatot Ingrid útján Kfisthovemnel. Tegyük fel, hogy Stolp az előző na­pon átadta Kiéld kisasz- szionynak az amerikai hír­szerzés rezidenséhez cím­zett üzenetet, ám rögtön utána a tábornok megtudta (könnyen lehet, hogy éppen Schultztól, mert a játékban Sehultznak is jutott szerep), hogy Ingrid a Gestapómak dolgozik. Megijedt, hogy a konspiráció visszafelé sül el. azonnali beavatkozásra szánta el magát. Vajon lik­vidáltatta Ingridet? Ha Kloss ezt biaosra vehetné! Ismerte azokat a táborno­kokat, akik Sztálingrád után zúgolódni kezdtek a Führer ellen. Nyugat felé kacsingattak, de készek vol­tak a végsőkig harcolni a Kelet ellen. (Folytatjuk) ennyi ideig tartó béke. Ez mindenekelőtt annak tulaj­donítható, hogy a megválto­zott történelmi viszonyok között a monopoltőkés cso­portok és az őket kiszolgáló kormányok ma már nem dönthetnek háború és béke sorsa felett. Világszerte, így kontinensünkön is, megszer­veződtek azok a társadalmi erők, amelyek nemet mon­danak az imperialista hábo­rúkra. A burzsoá kormányok nincsenek abban a helyzet­ben, hogy a tömegek vélemé­nyét teljesen figyelmen kívül hagyják. A háborúellenes, antiimperialista mozgalmak élén mindenütt a kommunis­ta és munkáspártok vállal­ják a legtöbb munkát, fele­lősséget. A tömegmozgalmak egy- magukban azonban aligha állhatnak útját a háborúnak. A legfőbb tényező a béke megőrzésében a Varsói Szer­ződésben tömörült szocialis­ta országok katonai, diplo­máciai, politikai ereje, te­kintélye, ezen belül is a leg­korszerűbb fegyverzettel és kiképzéssel rendelkező szov­jet hadsereg. A burzsoá ka­tonai szakértők is nem egy­szer felmérték, hogy a szo­cialista országok közössége elleni háborús kaland a ka­pitalizmus teljes vereségével és megsemmisülésével vég­ződne. A szocialista országok poli­tikájának alapja világszerte a tartós béke megteremtése és megőrzése. E vonatkozás­ban döntő szerepe és hatása van az európai béke fenntar­tásának. Éppen ezért java­solta a Varsói Szerződés po­Amikor a lfbiái katonatisz­tek 1969 őszén megdöntötték Idrisz király reakciós rend­szerét, kijelentették, hogy ez a hatalomátvétel nem holmi palotaforradalom, hanem de­mokratikus forradalom. Arra hivatkoztak, hogy míg a mo­narchia a feudális és reakciós erőkre támaszkodott és az országot lényegében kiszol­gáltatta az imperialista ha­talmak gyarmatosító mono­póliumainak, ők olyan köz­társaságot kívánnak építeni, amely kifejezi a néptömegek vágyát a nemzeti egység, a nemzeti felszabadulás iránt. Két év rövid idő a történe­lem szemszögéből, de a líbiai szabad tisztek e rövid idő alatt is sokat tettek, sok ígé­retüket váltották valóra. El­sősorban megszabadultak az imperialista hatalmak meg­alázó jelenlététől, azoktól a támaszpontoktól, amelyek lé­nyegében béklyóba verték az országot. És nem jelenték­telen bázisokról volt szó. Az angolok Tobruk környékén hatalmas erődrendszert épí­tettek, az amerikaiak pedig Wheelus Field néven Tripoli közelében több mint száz­millió dolláros költséggel megépítették az Egyesült Ál­lamok területén kívül fekvő legnagyobb amerikai légitá­maszpontot. Igaz, az imperialisták kény­szerű távozása mögött nyil­ván meghúzódott az is, hogy nem merték kockáztatni lí­biai olajérdekeltségeiket. A tripoli kormány nem mondta fel ezeket a koncessziókat, de nem hagyott kétséget az iránt, A genfi leszerelési érte­kezlet keddi 534. ülése mind­össze 58 másodpercig tar­tott, mivel egyetlen kül­döttség sem szólalt fel. A legközelebbi ülést csütör­tökre tűzték ki. A konfe­rencia jelenleg a biológiai fegyverek előállításának be­litikai tanácskozó testületé, hogy tartsanak az európai békéről átfogó nemzetközi tanácskozást és . teremtsék meg az új alapokra helye­zett európai biztonsági rend­szert. Nem a szocialista or­szágokon, hanem mindenek­előtt a NATO szervezetén és azon belül az Egyesült Álla­mokon múlik, hogy a bizton­sági konferencia ügye a szük­ségesnél lassabban halad előre. Az utóbbi hónapokban tör­tént néhány esemény, amely ismét megfontolt optimiz­musra ad okot. Aláírták a szovjet—NSZK és a lengyel —NSZK megállapodást, folyamatban vannak a straté­giai fegyverkezés korlátozá­sáról szóló szovjet—amerikai tárgyalások, rendszeresen Ülésezik a genfi leszerelési konferencia, a napikban pe­dig négyhatalmi megállapo­dás született a nyugat-ber­lini problémáról. Ez utóbbi jelentős lépés abban az irányban, hogy közelebb ke­rüljön a megvalósuláshoz az európai biztonsági konferen­cia, rendezni lehessen több olyan vitás kérdést, amely még a második világháború következményeként mérgezi a nemzetközi légkört. AZ ÉVFORDULÓ ALKAL- MÁBÓL meghajtjuk az em­lékezés zászlaját az antifa­siszta háború áldozatai előtt. Az élők azzal tiszteleghetnek a legméltóbban a hősök em­lékezetének, hogy összponto­sítják erőiket a béke fenn­tartására, hogy megalapoz­zák a jövendő generációk boldogabb életét. hogy nem tűri sokáig a meg­alázó olajszerződéseket. Ami az arab egységtörek­vések szolgálatát illeti, Líbia fővárosában fogalmazták meg a Tripoli Chartát, az arab államszövetség alapok­mányát. Kadhafi ezredes Sza­dat egyiptomi és Asszad szí­riai elnökkel együtt nemrégiben írta alá az Arab Köztársaságok Szövetségének alkotmányter­vezetét, amelyet éppen most, szeptember 1-én a három or­szágban népszavazással erősí­tenek meg. A líbiai fiatal katonatisztek nacionalisták, a nemzeti tőke érdekeit is képviselik, ezért természetesen nem egyértel­mű számukra a haladás kon­cepciója. így általában nem ismerik — és következéskép­pen nem ismerik el — a tu­dományos szocializmus téte­leit, s ezek helyett a korán tanaira, az iszlám közösségi hagyományára hivatkoznak. Viszolyognak a marxizmus­tól, de hangsúlyozzák, hogy szemben állnak a gyarmatosí­tás és az imperializmus erői­vel; ugyanakkor Nyugat- Európában” keresnek partne- reket. Ezek az ellentmondá­sok nyilvánvalóan gyengítik a programot. De Líbia sem lehet kivétel: az antiimpe­rialista küzdelemben a nem­zeti erők legkövetkezetesebb, legáldozatkészebb harcostár­sai otthon a haladás és a de­mokrácia hívei, a nemzetközi porondon pedig azok a szo­cialista országok, amelyek szolidárisak az antiimperia­lista rendszerekkel, amelyek következetesen támogatják nemzeti függetlenségi politi­kájukat. tiltásáról és azok meglévő készletei megsemmisítésé­ről szóló közös szovjet—• amerikai szerződéstervezet szövegének végleges meg­fogalmazásán dolgozik. Az átdolgozott szerződésterve­zet szövegét rövidesen az értekezlet élé terjesztik. Líbia két éve Értekezletrekord Géniben

Next

/
Oldalképek
Tartalom