Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-01 / 205. szám

MR ?*et$6ei»fje!r ® KELBT-MACYAaOHSZÄÖ A tanács jogköre GAZBA-E A TANACS A SAJAT PORTÁJÁN? Para­dox a kérdés, miért ne lenne az? Nem volt ilyen egyszerű és egyértelmű a dolog míg az új tanácstörvény meg nem jelent. Azelőtt ugyanis, hiába látta, tapasztalta a ta­nács hogy — a nem hozzá­tartozó, de a területén mű­ködő intézmények, vállalatok stb. — különböző hibákat, mulasztásokat követnek el a község a lakosság rovására, nem volt beleszólása a do­logba. Csak javaslatokat te­hetett De ki figyelt oda? Ez teljesen megváltozott. Az új tanácstörvény tisztáz­ta ezt is. Kimondja: „A ta­nács, illetőleg a végrehajtó bizottság a lakosságot érintő ügyekben felhívhat nem ta­nácsi szerveket valamely fo­gyatékosság megszüntetésére vagy tevékenységük fejlesz­tésére: javaslatot tehet fele­lősségre vonásra. A felhívást, illetőleg a javaslatot a szerv­nek meg kell vizsgálnia és annak eredményéről tájékoz­tatást kell adnia.” Hogy miért volt szükség ennek közlésére, ismertetésé­re? Mert az a tapasztalat, hogy — tisztelet a kivételnek — sok üzemünk, vállalatunk, intézményünk vezetői még mindig nem ismerik), * nem tudnak róla. A tanácsok, ve­zetői pedig élve a jogukkal, a megnövekedett önállóság­gal, s az évek óta felgyülem­lett jogos, de eddig intézetlen panaszokkal, most levelekkel árasztják el azokat, akiknél mulasztást tapasztaltak. És várják a válaszokat, amelyek vagy nem érkeznek meg, vagy késnek. Igen, mert nem tudnak ennek a fontos tör­vénynek a meglétéről. Igazi hogy eget rengető ügyek nincsenek egy faluban. Nem látványos problémák­ban kell intézkedni, hibákat javítani, de valójában mind olyan ügy, amire a törvény hívta fél és kötelezte a ta­nácsokat. És élnek is vele. Közügyek, a lakosságot, a falút érintik és intézkedni benne állampolgári köteles­ség. EZT IKTATTAK TÖR­VÉNYBE. Megesik, mégsem figyelnek oda. íme egy pél­da. Ököritófülpösön egy 1200 méter hosszú út vezet az ál­lomásig. Ebből kb 500 méter balesetveszélyes, esős időben járhatatlan a kátyúig gödrök miatt. Ha belemerészkednek a nagy tehergépkocsik úgy röccsentik szét a latyakot, hogy a közeli házak lakói már meszelhetnek is. Ez az út a KPM-hez tartozik. Ja­vítása ügyében március óta tart a levelezés eredményte­lenül. Legutóbb júniusban írtak ez ügyben a KPM Nyír­egyházi Igazgatóságának, de válasz még nem érkezett. Augusztusban a tanács már kénytelen volt az új tanács- törvényre is hivatkozni. Ta­lán ebből világosabban meg­értik, hogy most már csele­kedniük is kell. Még akkor is, ha ehhez a tanácsnak „semmi köze.” Több helyen előfordul, hogy a vasútállomáson lévő kút vize ivásra alkalmatlan. Különböző okai vannak. Ez a MÁV illetékes igazgatósá­gának a hatáskörébe tarto­zik. De az új törvény szerint a tanácsnak most már van joga a fogyatékosságok megszüntetésére való felhí­vásra. Sőt felelősségre vo­násra is tehet javaslatot. Utasok százairól van szó. Egyik tanácsunk ez ügyben írt levelet a MÁV Debreceni Igazgatóságának. Kérték, te­gyék lehetővé, hogy a kút mélyítésével és fertőtleníté­sével a víz ihatóvá váljon. A közigazgatás korszerűsí­tése következtében több köz­séget egyesítettek. Egyik jól el van látva, a másik kevés­bé. Egyikben van telefon, a másikban nincs. Gond ez, kü­lönösen ha sürgős segítségre van szükség éjszaka, vagy munkaszüneti napokon a fa­luban. Ilyen helyzetben van Rápolt. a 312 lakost számlá­ló falu és még több település. Itt csak a postán van tele­fon. Tavaly már szó volt ar­ról egy járási tanácskozáson, hogy az ilyen helyeken se­gélykérő nyilvános telefon- állomást szerelnek fel. Azok a tanácsi vezetők, akiknek a faluját érintette e probléma vállalták, hogy a fülke meg­építéséhez hozzájárulnak. De az ügy még mindig alszik, nem történt semmi. Pedig közügyről, a lakosságról van szó. olyanokról akiket ilyen esetekben szinte kizárólag egy nyilvános telefonállo­más köt össze a világgal, És vasárnap, éjszaka nem tüd- nak segítséget hívni baj. betegség, tűa vizikatasztrófa esetén. Ennek ügyében írt az egyik községi tanács, ezt sürgette az új tanácstörvény alapján. SOK UJ. TANULSÁGOS és tanulmányozni szükséges dolog van az új tanácstör­vényben. Érdemes és szük­séges odafigyelni rá a taná­csok vezetői, a tanácstagok mellett a vállalatok, intéz­mények vezetőinek is, mert most már közvetlenül is érintve vannak a közügyek intézésében. a lakosságot érintő problémák megoldásá­ban. Farkas Kálmán GAZDASÁGI IECYZET Kell minden munkáskéz ,.Ha rám bíznák, kevesebb emberrel is megoldanám.” Gyakran hallani manapság egyes vezető beosztású em­berektől ilyen és hasonló ér­telmű kijelentést, amikor a termelésről, a termelékeny­ségnövelés problémáiról szó esik. S ha ennél a „kevesebb” szónál maradna a téma, még csak hagyj án. Hiszen a ter­melékenység növelésének „titka” — többek között — éppen az élő és gépi termelő- eszközök hatékonyságának növelésében rejlik. Kisebb létszámmal, kevesebb gép­pel ugyanazt, vagy ugyana­zokkal még többet termelni, valóban fontos dolog. Egysze­rűen; követelmény. Csak így lesz kisebb a gyártmányok előállítási költsége, jut ol­csóbban az áru a boltokba, válhat könyebbé a megélhe­tés. A vita azonban rendszerint tovább gyűrűzik. Mi legyen a létszámcsökkentés révén ál­lásukat veszítő emberekkel? Mi lesz, ha megvalósul a sok vezető által áhított bértö­meggazdálkodás? Vannak, akik így okoskodnak; legye­nek munkanélküliek, Msaen egy ilyen állapot arra serken­tené az embereket, hogy fo­kozott tempóban termeljenek, maximálisan adják azt, amit tőlük elvárnak.” Egyértelműen kimondhat­juk: az ilyen „munkanélküli” elmélet idegen a szocializ­must építő társadalomban. Minden kéz munkájára szük­ség van, hiszen közgazdasági­lag is indokolt, hogy több le­gyen az eltartó, mint az el­tartott! A munkához való jo­got hazánkban az alkotmány biztosítja. A megélhetést — kinek-kinek munkája sze­rint — minden ember számá­ra biztosítani kell. S illik ezt tenni nem csak állami, ha­nem vállalati szinten is. Tény az, hogy a termelés egyes területén a termelé­kenység tekintetében nem ál­lunk jól. Sok helyen kevés még az egy dolgozóra jutó termelési érték, alacsony a gépesítés foka. S talán fe­lesleges is említeni; sok, «észben elavult termelési fo­lyamatát lehetne még auto­matizálni a megye üzemei­ben is. S ha ezek bármelyi­kében előbbre lépünk, vele párhuzamosan csökken a lét­számigény, ugyanazon ter­mék előállítását kevesebb emberrel is meg lehet oldani. A témában jelentkező el­lentmondások valóban csak látszólagosak. A fejlődés csak felületesen szemlélő, szűk látókörű vezető számá­ra jelent megoldhatatlan rej­télyt. Jobban kell élni a lehe­tőségekkel! Előre kidolgozott programot készítve kell meg­oldani az egyes gyártósfo- lyamatoknál felszabaduló munkaerő más területen való foglalkoztatását. (Bár lenne annyi lehetőség a me­gyében, ahol gyártani tud­nák azokat az áru­kat, amelyek a hi- ánycikklistán napjainkban is szép számmal szerepelnek. S elvégeznék azokat a szol­ga Itatásokait, amelyeknek hi­ányában van a lakosság!) Felesleges ember nincs tár­sadalmunkban. Nincs olyan munkabíró ember, akit ne lehetne foglalkoztatni, tevé­kenységének hasznát venni. Csak keresni keli rá a lehető­séget. S erre — sokkal in­kább, mint valaha — sző­kébb és tágabb értelemben is nyitva a lehetőség Szabolcs- Szatmár megyében is. (Ipar- telepítés, új profilok, koope­rációk, új cikkek gyártása, és így tovább...) Elsősorban a vezető be­osztásúak feladata gondos­kodni arról, hogy a termelé­kenység növelése érdekében helyenként jelentkező mun­kaerő-felesleget más munka- területen ha'sznosan foglal­koztassák . hogy minden dol­gozójuk tehetsége és munka­bírása szerint közreműköd­jön a javaik termelésében, s abból érdeme szerint része- süjön. Tóth Árpád A bivalyos * A negyvenes éveg egy verőfényes délelőtt­jén bivalyfogat cam­mogott a Balkánytól Ci bak­puszta felé vezető ország­úton. A bivalyos, aki fiatal­ember volt, hanyatt feküdt a szekérben és újságot olvasott. Ideje volt bőven, félni meg nem kellett, hogy a bivalyok letérnek az útról. Egyszerre csak észrevette, hogy a fogat megállt. Már éppen rá akart szólni a bivalyokra, amikor meghallotta a közeli földbir­tokos Gödény hangját. — Még ilyet — mondta az úr a mellette ülő barátjá­nak. Miközben a kocsival keresztbe álltak a fogat előtt. — Odanézz, a bivalyos újsá­got olvas. Hogy ez a Balogh mit meg nem enged a cselé­deinek! — mondta Gödény szinte megbotránkozva. — Egyszer maid még megéri, hogy kitúrják a földjéből. Ezzel aztan a hintó tovább­ment. a bivalyos meg ol­vasott tovább. Azóta jó pár év eltelt és a fiatal bivalyos G. Nagv And­rás bácsi haját is jócskán belepte a dér. Most, amikor 'András bácsi nyugdíj előtt áll, így emlékszik vissza a régi időkre: — Én nem lettem cseléd, már annak is születtem. Ahogy a kezem fel bírtam emelni, munkába állítottak. Ettől kezdve aztán az iskolá­ra is csak nagyon kevés idő jutott. Hej pedig de szeret­tem tanulni — sóhajt fel András bácsi. — Az újságot is azért járattam, hogy meg tudjak valamit a nagyvi­lágból. Fedig nem volt olcsó mulatság. Egy tojást fizet­tem érte minden nap. És ezt nagyon sokszor úgy kel­lett ellopni az anyámtól No, de ha már megvettem, én aztán el is oh'as+am az utolsó betűig. Emlékszem, sokszor olvastam inkább „Őrségváltás** a KtSZ-bon „Nem mindegy, hogyan készülünk a jüvére..." A MEK ifjúsági szervezetének taggyűléséről Nyíregyházán augusztus közepétől szeptember utolsó napjáig minden üzemben, vállalatnál, hivatalnál alap- szervezeti KlSZ-taggyűlése- ken választanak új vezetősé­get. Egyúttal képviselőket is a városi, megyei küldöttérte­kezletre, majd a legnagyobb fórumra, a kongresszusra. Három üzemben — a kon­zervgyárban, a MÁV-nál és a Volánnál új KISZ-bi­zottságot választanak. A kö­zépiskolákban, iparitanuló­intézetekben, a főiskolákon még az elmúlt tanév végén lezajlottak a választások, eze­ken kívül 125 alapszervezet­nél készülnek a fiatalok a kongresszusra. EZER ÓRA A KÖZÖSSÉGÉRT A MÉK Szamuely Tibor KISZ-alapszervezetéban au­gusztus 27-én 40 fiatal emel­te magasba a kezét, amikor a szavazólapra felkerülő új vezetőségi tagokról döntöt­tek. Az őrségváltás részle­ges. A KISZ-titkár Becser Andor volt, most is egyhan­gúan mellette döntöttek. A hat vezetőségi tag közül há­rom maradt, három funkció­ba új ember került. Paulik Anna csomagoló, Simon Er­zsébet könyvelő és Szabó Jó­zsef géplakatos karbantartó az almatároló fűrészüzemé­ből. / Becser Andornak a legu­tóbbi KISZ-kangresszus óta eltelt időről szóló beszámoló­jából kiderült: a legfonto­sabbnak a politikai nevelést tartották. A különböző vita­körök eredményességére jel­lemző, hogy 1 év alatt meg­kétszereződött a politikai vi­takörökben részt vett . KISZ- tagok száma. A marxista , vi­takör elnyerte a Kiváló ok­tatási kör címet. Egyre fontosabb szerepet kap a KISZ-alapszervezetek­ben a termelést segítő tevé­kenység. Ezzel a MÉK alap­szervezet nem dicsekedhet, hiányoznak az ifjúsági bri­gádok, a ..Fiatal mérnök, köz­gazdász. technikus” mozga­lomba évek óta nem tudnak eredményesen bekapcsolódni. Szép sikereket értek el vi­szont a társadalmi munkával. Tavaly csaknem 1000 órát dolgoztak a fiatalok munka után — közös céljaikért. Az árvízi helyreállítási munkák, a kommunista vasárnapok, az ifjúsági klub felépítése, a lő­tér. a röplabdapálya — mind­egyikre sok-sok hasznos munkát fordítottak. ŐSZINTE FELMÉRÉS ) Eredmények és kisebb ku­darcok. A kongresszusi levél 10 pontja őszinteségre kész­teti a fiatalokat. Ezeknek az eredményeknek és kudarcok­nak a felmérésére. Számvetés­re és te írnek re. Milyen szám­vetést végez az új vezetőség, milyen tervekre sarkall a kongresszusi levél? — Az ifjúság a társadalom része, ezért alapvető, hogyan él, tanul és dolgozik, hogyan teljesíti kötelességét hogyan készül a jövőre — kezdi a vezetőség véleményének ösz- szegezését a KISZ-titkár. — Az egyik gondunk az ön- tevékenység. Valaki becsü­lettel dolgozik 8 órán keresz­tül, aztán veszi a kalapját, másnapig semmire sincs gondja. Egy másik már haza sem tud menni, mert a napi munka űtán közös feladata­ink vannak. A többiért áldoz az idejéből, az erejéből, tu­dásából. Ki az értékesebb? Nem az elismeréssel van baj. Mégis, valami erkölcsi előnyt kellene biztosítani a közös­ségért dolgozóknak. Talán az ifjúságpolitikai intézkedési terv majd erre is kitér. — A kongresszusi levél legelső kérdése a fizikai munka megbecsülésével. a fiatal szakemberek tudásá­nak, tehetségének kibonta­kozásával foglalkozik. Minden egyes csoportnál kü- lön-külön beszélgettünk er­ről. A normára dolgozó fizi­kai munkásoknak, például a csomagotoknak megvan az 1600—1800 forint körüli ke­reset. Nagyrészt fiatal lányok, betanított munkáitok. Több­ségük nem ebben látja vég­leges célját. Általában gép­író tanfolyamot akarnak vé­gezni. vagy beiratkozni va­lamelyik gimnázium esti ta­-«*!■ I-----------------------------------­gozatara. A vegcéS. rrodab# kerülni, — A fiatal szakemberek: beilleszkedése minden üzem­nél. gyárnál felvetődik. Meg­érkeznek a technikumból, egyetemekről. Mihez kéz<} magával az a szakember, aki többet tud annál, hogy he­tekig „nézelődjön"? Dolgoz­ni akar, valamit felmutatni. ÖSSZHANGOT TEREMTENI Az ifjúság türelmetlenségé* és a vállalati érdeket össz­hangban tartani, alkalmaz­kodni a fontosabb célkitűzé­sekhez: annak a bizonyos üzemi négyszögnek a felada­ta. A KISZ-nek is. Jelenleg 8—10 fiatal műszaki szakem­ber és közgazdász dolgozhat­na közösen a KISZ „Fiatal mérnök, közgazdász, techni­kus” mozgalmában. Eddigi nem sikerült. Pedig hallót-’ tűk, milyen nagy eredményeid születtek ebből más helyeken! Ez lesz az egyik feladatunk, a másik pedig az ifjúsági bri­gádok alakítása. A fűrész­üzem. a lé- és az aszaló üzem fiataljai, vagy a csomagolok között minden feltétele meg­van az ifjúsági brigádok ala­kításának. Munkájuk sokat számít a vállalati eredmény­ben. A taggyűlés után az új ve­zetőség megtartotta első meg­beszélését. Becser Andor. Ko­sa Erzsébet. Paulik Anna. Si­mon Erzsébet, Szolovjov Ka­talin, Vilmányi Zsuzsa és Szabó József máris a követ­kező 2 év feladataira gondol­nak. B. E. A NYÍRBÁTORI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS ALKAT­RÉSZGYÁRTÓ ÜZEMÉBEN A RAPITOX , PERMETEZŐ­GÉPHEZ 300 DARAB KOMPLETT DUGATTYÚT KÉSZÍ­TENEK. KÉPÜNKÖN: ZELEI MIKLÓS ÉS KÖRÓDI KA­ROLY ÜZEMVEZETŐ. (ELEK EMIL FELVÉTELE) csak a sorok közt., ahogy ak­kor mondtuk, hogy emberte­lenül bánnak a munkások­kal. Ezt először fiatal fejjel nem nagyon értettem. De aztán hamarosan a saját bő­römön tapasztaltam, hogy mit is jelent ez. Elhallgat homlokát összeráncolja, mint akinek még az emléke­zés is keserű, ebből az idő­ből. — Pontosan nem emlék­szem már, melyik évben történt, munkán voltunk egy gazdaságban. Abban az idő­ben nagyon sokat vándorol­tunk egyik helyről a másik­ra. Egyik éjjel, egy ottani cselédember egy szál fát lo­pott az erdőből. Reggel a csendőrök megtalálták és visszavitették vele az erdőbe. Emlékszem jól, azon a napon nagy szél fújt és a csendőrök megparancsolták neki, hogy állítsa fel a iát a tövére. Ott álltunk az erdő szélén és néztüki amint küszködött az erős szélben, hogy felállítsa. Ez persze se­hogy sem sikerült. hiszen még azt. is kikötötték, hogy széllel szembe kellett felállí­tani a fát. As ember addig kínlódott, míg a derekába reccsent és ott előttünk nyúlt el a földön. Én akkor oda­léptem és azt mondtam a csendőröknek: ez már mégis csak embertelenség. Na, en­gem oszt másnap ú,gy ki­vágtak, a munkából, mint a pinty. Azt mondták piszkos kommunista vagyok. Igaz, hogy akkor ezt a szót nem is nagyon ismertem még, hogy kommunista. De ké­sőbb, még nagyon sokszor a fejemhez vágták, ha valahol szólni mertem. G. Nagy András a Balogh- tanyán lakik, itt is született. Innen csak katonának vonult be, de azt aztán megcsinálta egy tucatszor. Amikor a háború után a katonaságtól leszerelt a felesége nyolc hold földdel várta itthon. — Amikor először kimen­tem a földemre, — mondja András bácsi mosolyogva, rögtön az jutott eszembe, hogy na ennek a Gödénynek igaza lett. Ha nem is turtuk ki ezt a gazdát a földjéből, de elvettük tőle. így lettem én magam is földbirtokos. Kommunista meg úgy, Jjpgy még meg se melegedtem jó­formán, amikor egyre-másra jöttek hozzám a faluból, hogy hát most olyan világ van, hogy mindenkinek va­lamilyen pártba be kell lép­ni. Hát, mondom nekik, oszt milyen pártotok van? So­rolják aztán hogy kisgazda, paraszt stb. Mondom nekik, oszt kommunista pártotok van-e, hát azt mondják, az is van. Na, — mondom — akkor én abba lépek be. Mi­vel nagyon sokszor mondták nékem már az életben, hogy kommunista, hát most már legyen is igazuk. András bácsi jelenleg éjje­liőr a Balkányi Állami Gaz­daságban. Becsülettel vigyáz az állam vagyonára. Együtt lakik fiával, menyével és a kis Marikával, az unokával. Ritka ünnepet ültek április 4-én, amikor apa és fiú egy­szerre lett a gazdaság kiváló dolgozója. Egy vele korabefi barátja mondta: „András vicces em­ber volt világéletében. Meg olyan okoskodó is. De ha az ember jól belegondol, min­dig volt valami igazsága.” It MM

Next

/
Oldalképek
Tartalom