Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-13 / 138. szám

fiftt. JSnfus !3. feELET-MAGYARORSZAG S. oldal Magasabb szintű politikai, gazdasági munkát Danes József járási első titkár nyilatkozata Ahol a megyeszékhely egyhetede él Napirenden: az „Északi" Danes József elvtárshoz, az MSZMP mátészalkai járási bizottsága első titkárához kérdéseket intézett szerkesz­tőségünk, időszerű járási, po­litikai és gazdasági problé­mákról — Milyen elképzelései vannak a járási pártbizott­ságnak az agitáciás és pro­paganda munka javítására, ezenbelül a járás politikai, gazdasági vezetői ismeret- anyagának bővítésére? — Az elmúlt évben pár­tunk IX. kongresszusa hatá­rozata alapján végeztük az agitációs és propagandamun­kánkat. Célunk az volt. hogy a járás dolgozóinak politikai, ideológiai, világnézeti tisztán­látását magasabb ^zintre emeljük. Ezért nagy gondot fordítottunk az alapvető tár­sadalompolitikai kérdések, társadalmunk szocialista jel­legének, osztályviszonyainak fejlődésére, ideológiai, kultu­rális, gazdasági életünk alap­vető kérdéseinek magyarázá­sára. megértetésére. — Ideológiai munkánk egyik központi kérdése volt a szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus erősítése, az imperializmus fellazító taktikájának lelep­lezése. — Az a véleményünk, hogy az elmúlt években végzett agitációs propagandamun­kánk eredményesen járult a gazdaságirányítás új rend­szere alapvető kérdéseinek megértetéséhez, a hármas év­forduló megünneplésének eszmei, politikai megalapozá­sához, negyedszázados fejlő­désünk bemutatásához, a két világrendszer harcának, a nemzetközi kommunista moz­galom belső helyzetének, s a szocialista világrendszer fej­lődésének elemzéséhez. — A X. kongresszus hatá­rozata megállapítja: „Ideoló­giai életünk a jelentős fejlő­dés ellenére elmaradt a meg­növekedett feladatoktól.” Ezt mi is tapasztaljuk. Úgy lát­juk, még nem sikerült járá­sunkban lényeges fordulatot elérni az önzés, az egyéni ér­dekek túlzott előtérbe helye­zése ellen. Még mindig hat­nak, részben újratermelődnek a kispolgári gondolkodásmód jellegzetes megnyilvánulá­sai, mint az anyagiasság, a kapzsiság, a harácsolás. a közömbösség, egyes rétegek körében a cinizmus. — A X. kongresszus hatá­rozata, a szocializmus maga­sabb szinten való építése szükségszerű követelmény­ként állítja elénk, hogy az elkövetkezendő években még színvonalasabban foglalkoz­zunk a járási és községi ve­zetők, s dolgozók ideológiai képzésével, politikai, szakmai és kulturális műveltségének emelésével. — Az agitációs és propa­gandamunka megjavítása ér­dekében a Politikai Bizottság 1971. április 21-1, valamint a megyei párt-végrehajtóbizott­ság 1971. május 19-i határo­zata alapján a járási párt- végrehajtóbizottság most dol­gozza ki az elkövetkezendő négy évre az agitációs és pro­pagandamunka tervét. — Elképzelésünk az. hogy az elkövetkezendő években a lehetőségeket figyelembe vé­ve több párt-, állami, gazda­sági vezetőt iskolázunk be különböző bentlakásos pártis­kolára és az esti egyetem különböző tagozataira. — A párttagokat nagyobb számban vonjuk be a párt által szervezett politikai ok­tatásba. Az alapszervezeti po­litikai tanfolyamok szervezé­sében jobban figyelembe vesz- szük a helyi sajátosságoknak megfelelő témaköröket. — A tervet úgy állítjuk össze, hogy tartalmazza a tö­meg- és társadalmi szervek politikai, szakmai oktatása fejlesztésének legfőbb politi­kai és szervezeti feladatait. Ezt úgy differenciáljuk, hogy a párt politikája a társada­lom minden rétegéhez eljus­son. — Fontos továbbképzési fó­rumnak tartjuk az előadás­sorozatoknak a tsz-ekben és az állami gazdaságokban ed­dig is alkalmazott és igen jól bevált formáit, amelye­ket a különböző szakmák brigádjai részére szerveztünk a TIT és a képzett mezőgaz­dasági szakemberek bevoná­sával. — Politikai és szakmai szempontból egyaránt hasz­nos előadásokon ismerkedtek a gyümölcstermesztők, állat- tenyésztők, gépészek a me­zőgazdaság szervezetével, a nagyüzemi formákkal, a tsz- demokratizmussal, s szakmá­juk legújabb eredményeivel. Mivel ezeket az előadásokat — amelyek nagyon népsze­rűek a tagság körében, bősé­gesen kamatoztathatják ter­melő gazdaságaink (hiszen például járásunkban is több állattenyésztő szakosított te­lep létesült, ahová a politi­kailag, technikailag képzett szakemberek sorát igénylik) az a tervünk, hogy idén szervezettebbé, széles körűb- bé tesszük az oktatásnak e formáját — Milyen gondok, fel­adatok vannak a várt veze­tő szerepének biztosításá­val kapcsolatban járásuk területén? A párt X. kongresszusá­nak határozata kimondja: „A kommunista párt vezető sze­repe változatlanul döntő fel­tétele annak, hogy érvénye­süljön és erősödjön a mun­kásosztály társadalmi vezető szerepe, valóra váljanak a forradalmi eszméi, felépüljön a szocialista, majd a kom­munista társadalom.” — Az elmúlt években já­rásunkban tovább erősödött a párt vezető, irányító szerepe. Fejlődött pártszervezeteink munkastílusa. Alapjában he­lyesen alkalmazzák a párt politikáját a helyi viszonyok­ra. — Ezt könnyebbé és ered­ményesebbé tette az a kö­rülmény, hogy a párt poli­tikája helyes, népszerű, hűen fejezi ki a nép alapvető ér­dekeit. Ezzel magyarázható, hogy a mi járásunkban is to­vább nőtt a párt tekintélye, befolyása a dolgozók kö­rében. — A párt vezető szerepét azonban nem mindenütt ér­telmezik helyesen. Akadnak egyes gazdasági vezetők, akik vitatják a pártvezetés szük­ségességét. Különösen a szűk látókörű szakmai veze­tők úgy vélik, hogy a gaz­dasági mechanizmus reform­ja csökkentette, feleslegessé tette a pártvezetést, a párt­irányítást a gazdálkodás, a termelés területén. — Azt mondják: a párt politizáljon, de ne foglalkoz­zon a gazdálkodás, a terme­lés kérdéseivel. Ezt nem ilyen nyíltan fejezik ki, ha­nem burkoltan, úgynevezett munkamegosztást javasolnak a pártszervezet részére. — Azt javasolják: a párt- szervezet tiszta politikai mun­kával foglalkozzon, a szak­mai vezetők feladata pedig a tiszta szakmai irányítás le­gyen. — Ez a szemlélet és fel­fogás ellentétes a X. kong­resszus határozatával. Párt­szervezeteink is elutasítják. Tudják azt, hogy nincs tisz­ta politika, és tiszta gazda­sági munka, a kettő össze­függ, egymástól elválasztha­tatlan. — Pártszervezeteink helye­sen úgy látják, hogy a mun­kamegosztásnak csak egy­formán van értelme és létjo­gosultsága. hogy úgy a szakmai vezetés, mint a poli­tikai vezetés egy feladatmeg­oldásán dolgozik, csak más és más oldalról közelítik meg a kérdéseket és más és más módon foglalkoznak vele. — Előfordul másik véglet is, amikor egyes gazdasági vezetők túlzottan, indok nél­kül olyan kérdésekben is ké­rik a pártszervezet segítsé­gét, amely nem tartozik köz­vetlenül a pártpolitikai munkához. — Egyes gazdasági, állami és más vezetők lebecsülik azáltal is a párt vezető sze­repét. hogy rendszeresen nem jelennek meg a párt rendez­vényein, kivonva ‘magukat ezzel is a pártszervezet el­lenőrzése alól. — Ezért feltétlen fontos, hogy a kongresszus ide vo­natkozó határozatának az el­következendő időben még jobban érvényt szerezzünk. — Kérjük, szóljon a gaz­daságirányítási rendszer re­formja érvényesülésének járási tapasztalatairól. — A gazdaságirányítási re­form hatására meggyorsult mezőgazdasági üzemeinkben a termelés szakosodása, fej­lődésnek indult a specializá­lódás, a koncentrálódás. — A kisüzemi, vegyes pro­filú termelés kezd háttérbe szorulni, az üzemek igye­keznek az adottságuknak leginkább megfelelő termelé­si szerkezetet kialakítani, kor­szerűsíteni, szakosítani és ezáltal is gazdaságosabban termelni. — A X. kongresszus hatá­rozata: „Gyorsabban kell ki­terjeszteni és fejleszteni a modern iparszerű nagyüze­mi állattenyésztést, különö­sen a sertés- és szarvasmar­ha-tenyésztésben.” — A kongresszusi határo­zat végrehajtása tapasztalha­tó a tsz-ek most készülő kö­zéptávú terveiben. Kezdetét vette a korszerű szakosított állattenyésztési telepek ter­vezése, illetve építése. Ilyen telepek épültek vagy épül­nek: Csenger, Csengerújfalu, Porcsalma, Ököritófülpös, Nagyecsed. Szamosszeg és más tsz-ekben. Egyes tsz- ekben a meglévő férőhelye­ket fejlesztik, korszerűsítik. — Probléma, hogy a fejlő­dés ellenére a szakosodás üteme nem kielégítő. A le­hetőségek nincsenek kellően kihasználva. A specializáló­dást, a szakosodást az üzem nagysága is befolyásolja. Já­rásunkban még több kisebb területen (1000—2000 kh) gazdálkodó termelőszövet­kezet van, amelyek saját erejükből nem képesek fej­lett nagyüzemi állattenyésztő telepek létesítésére, vagy egyéb más korszerű beruhá­zás megvalósítására. — Ezeknek a szövetkeze­teknek javasoltuk és javasol­juk, hogy egyesüljenek, vagy társuljanak korszerűbb, na­gyobb beruházások létesíté­sére. — Hogyan sikerül leküz­deniük az árvíz okozta ne­hézségeket? — A járás termelőszövet­kezeteinek többsége (32 tsz- ből 22) a múlt évben az ár- és belvíz miatt nagy károso­dást szenvedett. A veszteség jelentős hányada szanálási eljárás, szanálási hitel alap­ján, kisebb részben állami dotáció formájában lerende­ződött. Ezek és egyéb, a termelés folyamatához szük­séges hitelek azonban nagy teherként nehezednek ezekre a termelőszövetkezetekre. — Fontos feladat. hogy termelőszövetkezeteink az adósságaikat minél előbb vissza tudják fizetni, hitel­képesek legyenek. önállóan tudjanak saját erőből gazdál­kodni. — Ehhez szükséges, hogy minden lehetőséget kihasz­nálva, minél előbb kigazdál­kodjék a hiányokat. Ez úgy lehetséges, hogy a tsz veze­tése és tagsága egyember- ként fog össze és jó munka- szervezéssel, jó munkavég­zéssel igyekeznek minél töb­bet termelni, a termékeik minőségét javítani. — Nekünk, a járási párt- bizottságnak. de minden ille­tékes párt-, állami és társa­dalmi szervnek is kötelessé­ge. hogy megkülönböztetett módon foglalkozzunk ezekkel a szövetkezetekkel, segítsük őket abban, hogy minél előbb kiheverjék az ár- és belvíz okozta károkat — mondta befejezésül a járási pártbi­zottság első titkára. Nyíregyháza legdinamiku­sabban fejlődő városnegyede az északi, ahol a néhány éve — vagy éppen a néhány hó­napja — épült bér-, szövet­kezeti és társasházakban öt­ezer ember él. A kisebb ut­cákkal, a környező régi tele­püléssel együtt itt él a nyír­egyházi lakosság egyhetede, csaknem tízezer városlakó. Létesítményekben szegény Ez a pillanatnyi kép az új városnegyedről, de mint a magasodó házak jelzik, erő­teljesen épül az északi vá­rosnegyed másik része, a Sóstói út és a Korányi Fri­gyes utcák térségében — ahol öt év alatt több, mint tízezer ember kap otthont. Valóságos új város lesz ez Nyíregyháza testén. Érthető és jogos igénye az itt élőknek, hogy gondoskod­janak az illetékes állami, ta­nácsi szervek — a városépí­tés irányítói — megfelelő ki­egészítő létesítményekről is, bölcsődékről, óvodákról, is­kolákról, művelődési házak­ról, könyvtárakról. Külön probléma a kereskedelmi és szolgáltató hálózat, melyről ezúttal nem szólunk részlete­sen. Optimális követelmény sze­rint itt kellene lenni arányo­san az összlétesítmények egy- hetedének is. A gyors tempó és a középületek — bölcső­dék, óvodák, iskolák, stb. — megépítését hátráltató kapa­citáshiány és más okok miatt az évek során egyre égetőb­bé vélt a gyermekek elhelye­zése. Vannak szülők, akik ki­lométereket gyalogolnak, utaznak, hogy a város legkü­lönbözőbb pontjain a gyer­mekintézményeknél el tudják helyezni gyermekeiket. Az északi városnegyedben száz bölcsődébe jelentkező gyermek közül harmincat kénytelenek hely hiányában elutasítani. A zsúfoltság így is igen nagy. Az Ujszőlő ut­cában épülő új bölcsőde eny­híteni fog a gondokon, de a bölcsődei helyhiány nem szű­nik meg, s a városi tanács további erőfeszítéseket kíván tenni a fejlesztés ütemének gyorsítása érdekében. .4 legtöbb gyerek Hasonlóan problémás, több száz szülőt és gyerme­ket érint az óvodai ellátás. Az északi városnegyed óvo­Nagyarányú rekonstruk­ció kezdődik a hamarosan két évtizedes fennállását ünneplő Szatmárvidéki Faipa­ri Vállalatnál. A bútorellátás javítása érdekében hozott gazdasági bizottsági határo­zat keretei között 240 milliós fejlesztést valósítanak meg a következő években. A fejlesztés során meglévő üzemeiket bővítik, illetve újakkal egészítik ki. A lé­nyegében új mátészalkai la­kásbútorgyár magas mű­szaki színvonalú, teljesen automatizált üzem lesz. Már készítik a kiviteli terveket, az építést pedig jö­vő év tavaszán kezdik el. Mátészalka város — az or­szágban egyedülállóan — előközművesített ipartelepet hozott létre, s oda kerül majd ez a bútorgyár is. Az építést a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat végzi, s a próbaüzemelés 1974 nyarára várható. dáinak 1400 gyermek befoga­dására méretezett épületei­ben jelenleg 2000 gyermekről gondoskodnak. Ezt a zsúfolt­ságot sem lehetséges már tovább növelni, sem egész­ségügyi, sem pedagógiai okokból. Nyíregyházán éven­te átlagosan 600 gyermek született a gyermekgondozási segély bevezetése előtt, azóta a faluról beköltöző családok­kal együtt évente 1200 gyer­mekkel gyarapodik a város. S a legtöbb gyerek az északi városnegyedben van! Ebben az évben, ősztől ja­vulni fog az északi város­rész óvodahelyzete: a volt Bencs-féle villát kívánják át­alakítani óvodává, 125 gye­rek számára, ahol jelenleg a tbc-intézet gyermekosztálya van. Ha ez valamilyen okból nem valósul meg rövid időn belül, úgy a volt tanítóképző intézet Búza utcai gyakorló- iskolát rendezik be ideiglene­sen óvodának. Ezenkívül megrendeltek egy százszemé­lyes könnyűszerkezetes — acélvázas, üvegborítású — óvodát, amit a lakónegyed legalkalmasabb pontján állí­tanak fel. Megértést, türelmet Iskola és sok más létesít­mény is kell még a város „egyhetedének”. Iskolával még rosszabbul áll az északi, mint óvodával. A Déli Alköz­pont a város központjához közelebb fekszik, az iskolá­ba járást viszonylag meg­nyugtatóan segíthetik a benti iskolák. De 'az északinak a balvároshoz legközelebbi sar­ka is másfél, távolabbi 2,5 kilométer. Innen a bejárás nehézkes, fárasztó, egyes ese­tekben baleseti veszélyeket is magában rejt. Az északi­ban ősszel mintegy 230 gye­rek kopogtat az iskolák első osztályainak, kapuján, de a két gyakorlóiskola mindösz- sze 125 gyermek befogadásá­ra képes. (Nem is beszélve a napközis elhelyezésről, ami szintén hallatlanul nagy gond.) A városi tanács művelődé­si osztálya megtalálta az ideiglenes megoldást. Szep­temberben átveszik a Stadion utcai munkásszálló épületét, legkésőbb október közepére tantermekké alakítják. Egy­ben akciót kezdtek, hogy legkésőbb 1973-ra épüljön fel egy új általános iskola a vá­rosnegyedben. Az új iskolára a pénz, a kapacitás meg­A bútoriparban szokatla­nul nagyarányú beruházás öt év alatt térül meg. A ter­vek szerint 1976-ban Máté­szalkán 353 millió forint ér­tékű bútort készítenek, a ta­valyi gyártásnak a tízszere­sét. A bútorgyártással fog­lalkozó létszám tulajdonkép­pen még a kétszeresére sem növekedik, ez is mutatja milyen nagy termelékenység­növekedés várható. A vállalat -- amely tava­lyi eredményei nyomán má­sodszor nyerte el a kiváló cí­met — már korábban meg­kezdte a felkészülést e nagy­arányú fejlesztésre. Tudomá­nyos alapossággal készített üzemátszervezést hajtottak végre, korszerűsítették a vállalat belső mechanizmu­sát. A bútorgyártás ma lénye­gében a Dunántúlon össz­pontosul, a Dunán innen alig van számottevő bútorgyár. A van, elkészült a tervdoku­mentáció, az ütem gyorsítása a helykijelölés rugalmassá­gán múlik. Mindez jó perspektíva, de csak részben vigasz azoknak a szülőknek, gyermekeknek, akik az új tanévben még a zsúfolt, vagy ideiglenesen berendezett iskolában kezd­hetik meg a tanulást. Jó két év múlva már az új, modern iskolát vehetik birtokukba a negyed fiataljai. A szülők gondjait nemcsak megértik, de annak megoldásáért ered­ményesen is dolgoznak a vá­rosi szervek. Ennek fejében megértést, türelmet kérnek. Komplex megoldást Kétségtelen, hogy az okta­tási, gyermekintézményi el­látáshoz viszonyítva kisebb probléma a lakónegyed köz- művelődési állapota, amely szintén meglehetősen gyér. Nincs hol szórakozni, műve­lődni a tízezer embernek, s egyelőre ez az állapot ma­rad, legalábbis 1973-ig. A ter­vek szerint ugyanis akkorra készül el a modern klub­könyvtár 350 személyes szé­lesvásznú mozival, nyáron nyitható tetővel. Lesz kamaradarabok ját­szására alkalmas kisterem, film-, klubszoba, tévéterem, megosztható száz négyzetmé­teres terem, melyekből klub­szobák alakíthatók ki, olvasó­terem, könyvkölcsönző, ki­állító helyiség. A lakónegyed kulturális létesítményeit gaz­dagítja a jelenleg épülő di­ákszínpad és hangversenyte­rem a tanárképző főiskolán. Négy-öt éven belül még két klubkönyvtár építését terve­zik a legújabb részen, a Sóstói út és a Korányi út tér­ségében. Ezek persze csupán a kul­turális ellátás nehézségei. De hasonlóan szorító gondok je­lentkeznek máris a kereske­delem és a szolgáltatás te­rületén. A megoldás az előb­bieknél is a következő há­rom-négy évre vár. Az utób­biak átgondolt, konkrét fej­lesztése még tovább várat magára. Pedig az északi lakónegyed fejlesztésével párhuzamosan — jóllehet az első a lakás­kérdés gyökeres megjavítása — elkerülhetetlenül ki kell dolgozni egy komplex tervet az ellátóhálózat mai és táv­lati megoldására. Páll Géza mátészalkai üzem egyik fon­tos feladata lesz, hogy javít­sa a Tiszántúl ellátását kor­szerű, divatos, s az igények­nek megfelelő bútorokkal Az Első Magyar Bútoripa-' ri Egyesülés — melynek ala­pító tagja a mátészalkai vál­lalat is — keretei között gyártmányfejlesztő csopor­tot hoznak létre. Későbbi terveik szerint típusalkatré­szekből összeállítható, válto­zatos gyártmányokat szeret­nének e nagyteljesítményű futószalagokon készíteni. Az évi 350 milliós termelés 18 ezer szekrénysort jelent, az ehhez kapcsolódó asztalok­kal kárpitozott bútorokkal. A mátészalkai vállalat fej­lesztése finanszírozásához a megye 60 millióval járult hozzá. A városi tanács a szakemberellátás érdekében 20 lakásra bérlő kijelölési joggal ruházta fel a vállalat vezetőit. Automata lakásbútorgyár épül Mátészalkán Jövőre kezdődik az építkezés

Next

/
Oldalképek
Tartalom