Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-13 / 111. szám

f. oMrf RfTet magyarorszäo ton. május IK u (Folytatás az 1. oldalról) kotmány 19. paragrafusának első bekezdése alapján az országgyűlés feladata, hogy megválassza a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­két, két helyettes elnökét, tit­kárát és 17 tagját. Erre vo­natkozóan a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa együttes javaslatot terjesztett elő. A javaslatot — amelyet dr. Pesta László jegyző is­mertetett — az országgyű­lés egyhangúlag elfogadta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke: Losonczi Pál. Az Elnöki Tanács helyet­tes elnökei: Gáspár Sándor, Kisházi Ödön. Az Elnöki Tanács titkára: Cseterki Lajos. Az Elnöki Tanács tagjai: Barcs Sándor, dr. Bariba Ti­bor, Bodonyi Pálné, dr. Hor­váth István, dr. Horváth Richárd, Kádár János, Kállai Gyula, dr. Mihályfi Ernő, Nánási László, Németh Ká­roly, dr. Ortutay Gyula, dr. Petri Gábor, dr. Sályi István, Szabó István, dr. Trautmann Rezső, Úszta Gyula, Vass Istvánné. Az elnök ezután bejelen­tette: a Hazafias Népfront Országos Tanácsától javaslat érkezett az országgyűlés ál­landó bizottságainak tagjai­ra, akiknek névsorát a kép­viselők korábban írásban kapták meg Az országgyűlés tíz állandó bizottságának tag­jaira tett javaslatot a képvi­selők egyhangúlag megsza­vazták. Az országgyűlés bizottságai Ebédszünet után az elnök­lő Apró Antal bejelentette, hogy az országgyűlés bizott­ságai a szünetben megtartot­ták alakuló üléseiket, meg­választották elnöküket és tikárukat, s ugyancsak a szünetben tartotta alakuló ülését és megválasztotta ve­zetőségét az Interparlamen­táris Unió magyar csoport­ja. Az országgyűlés a beje­lentést tudomásul vette. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÁL­LANDÓ BIZOTTSÁGAI Honvédelmi bizottság. El­nök: Pap János; titkár: Ká- lazi József. A bizottság tagja lett Bá- nóczi Gyula szabolcsi képvi­selő. Ipari bizottság. Elnök: Gá- csi Miklós; titkár: dr. Varga Pálné. A bizottság tagja lett Fü- löp János szabolcsi képviselő. Jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság. Elnök: dr. Gonda György; titkár: dr. Antalffy György. Kereskedelmi bizottság. El nők: Palkó Sándor; titkár: Mokri Pál. Kulturális bizottság. Elnök: dr. Ortutay Gyula; titkár: Orosz Ferenc. Külügyi bizottság. Elnök: Komócsin Zoltán; titkár: Nagy Miklós. A bizottság tagjai lettek: Erdei Lászlóné és Tóth Gé- záné szabolcsi képviselők. Mezőgazdasági bizottság. Elnök: dr. Bélák Sándor; tit­kár: Kovács István. A bizottság tagja lett Boj- tor Miklós szabolcsi képvise­lő. Szociális és egészségügyi bizottság. Elnök: dr. Pesta László; titkár: dr. Hargitai Katalin. Terv- és költségvetési bi­zottság. Elnök: dr. Bognár József; titkár: Inokai János. Mentelmi és összeférhetet­lenségi bizottság. Elnök: Sán­dor József; titkár: dr. Fekszi István. Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke: Barcs Sándor. Ezután Apró Antal beje­lentette, hogy a szünetben a Népköztársaság Elnöki Taná­csa megtartotta első ülését és a forradalmi munkás-paraszt kormány megválasztása tár­gyában — az MSZMP Köz­ponti Bizottságával és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsával egyetértésben — át­iratot intézett az országgyű­léshez. Az Elnöki Tanács sze­mélyi javaslatát — amelyet dr. Pesta László jegyző is­mertetett — az országgyűlés egyhangúlag elfogadta» Fock Jenő beszéde Szünet után Fock Jenő, a kormány elnöke emelkedett szólásra. Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! — A kormány és a magam nevében köszönöm a bizal­mat. Átérezzük megbízatá­sunk fontosságát, a felelőssé­get, amely állami tisztsé­günkkel együtt jár. Biztosít­hatom önöket képviselő elv­társak, hogy a nép érdeké­ben a legjobb tudásunkkal, minden erőnket latba vetve igyekszünk eleget tenni a kö­vetelményeknek, hogy mél­tóak legyünk a megtisztelő bizalomra. — Kormányzati munkánk lelkiismeretes elvégzésével, fejlesztésével szocialista ál­lamunk további megszilárdí­tását, erejének növelését kí­vánjuk biztosítani. Célunk változatlanul az, hogy mind­jobban kibontakoztassuk né­pünk alkotó erőit. Ez feltéte­le annak, hogy az anyagi ja­vak termelésének bővítésé­vel, értékes szellemi alkotá­sokkal, a tudomány, a köz­gondolkozás fejlesztésével a növekvő igényeket egyre job­ban kielégítő, mind szebb életet teremtsünk hazánk­ban. Ehhez minden dolgozó ember összefogására, közös cselekvésére van szükség. — A választások imponáló eredménye azt mutatja, hogy népünk döntő többsége támo­gatja a párt és a kormány politikáját, egyetért a Haza­fias Népfront programjával. A szocializmus magasabb szinten történő építése a fel­adatunk. Magasztos céljain­kért a munkásosztály vezeté­sével összefog társadalmunk minden dolgozó osztálya, ré­tege, minden hazáját igazán szerető, fejlődéséért, felelős­séget érző magyar ember. — Terveink, elképzeléseink politikailag és gazdaságilag megalapozottak. Népünk al­kotó munkájának gyümölcse­ként az elmúlt években elis­merésre méltó sikereket ér­tünk el politikai, gazdasági, tudományos és kulturális éle­tünk csaknem minden terü­letén. Ennek megfelelően nőtt hazánk tekintélye, né­pünk megbecsülése a nem­zetközi életben, tovább erő­södtek külkapcsolataink. — Azt akarjuk, hogy kor­mányzati munkánk a jövő­ben az eddiginél hatékonyab­bá váljon. Ezt azzal kívánjuk elérni, hogy tovább erősítjük a dolgozó nép hatalmát, a követelményeknek megfele­lően minden szinten növel­jük az önállóságot és az ez­zel együtt járó fele­lősséget. Következeteseb­bé tesszük az ága­zati és a területi elv megva­lósulását, tovább bővítjük a tanácsok népképviseleti és önkormányzati szerepét, le­hetőségeit a helyi ügyek el­döntésében. Arra törekszünk, hoigy a dolgozóknak mind nagyobb szerepet biztosít­sunk saját ügyeik intézésé­ben. — Négy esztendővel ezelőtt e helyen gazdaságirányítási rendszerünk fejlesztésének terveit ismertettem. Nagy, fe­lelősségteljes vállalkozásba kezdtünk akkor. Számítása­ink alapján azt mondottuk, hogy a korszerűbb gazdaság- irányítási rendszer alkalma­zásával népgazdaságunk fej­lődése új lendületet kap, — mondotta Fock Jenő, s hangsúlyozta azt a kedvező hatást is, ami a nemzetközi együttműködés terén, első­sorban a KGST-vel kapcso­latban volt előrelátható. —• Az egész társadalomra, népünk^ életére kiható, azt kedvezően befolyásoló prog­ram végrehajtását megkezd­tük és egyre jobban kibonta­koztatjuk. Gazdaságirányítási rendszerünk az eddigi ta­pasztalatok szerint bevált, az előzetes elképzeléseknek megfelelt, tervgazdaságunk magasabb színvonalra emel­kedett. Voltak a kibontakoz­tatást akadályozó körülmé­nyek, káros hatások és je­lenségek. Ezek ellen fellép­tünk, de meg kell mondanom, nem mindig értünk el azon­nal olyan eredményt, amilyet szerettünk volna. Jóváha­gyott ötéves tervünk megva­lósításában intézkedéseink nyomán már jobban kell ér­vényesülnie irányítási rend­szerünk előnyeinek. — Élve az irántunk meg­nyilvánult bizalommal, a jö­vőben határozottabban kí­vánunk munkálkodni az or­szággyűlés által alkotott tör­vények, a törvényerejű ren­deletek, valamint kormány- határozatok, miniszteri uta­sítások és előírások végrehaj­tásának megszervezésében. — Ennek érdekében előre- látóbban alakítjuk ki a tennivalókat, kezdem én yező- en és ösztönzően lépünk fel, szigorúbban vészük a vég­rehajtás ellenőrzését, igyek­szünk gyorsabban elhárítani a fejlődés útjában álló aka­dályokat. Tapasztalataink szerint fej­lődésünket előmozdító intéz­kedéseink akkor eredménye­sek, ha azok tükrözik dolgo­zó népünk véleményét is. Népünk bizalma, egyetértése munkánk nagy és szüntelen erőforrása. Meggyőződésünk, hogy a jövőben is számítha­tunk népünk hozzáértő tá­mogatására. — Fejlődésünk örvendetes velejárója, hogy az egyre ele­venebbé váló közéleti tevé­kenységben szorosabbá ková- csolódik a nép egysége, nem­zeti összefogása, növekszik népünk szocialista öntudata és internacionalizmusa. — Szocialista belpolitikánk­nak megfelelő külpolitikát kívánunk folytatni. A szocia­lizmus építésén munkálkodó népünk létérdeke a béke, ezért kormányunk külpoliti­kája, mint eddig, a jövőben is a béke védelmére irányul. Tovább szilárdítjuk szövetsé­günket a testvéri Szovjetuni­óval és következetesen mun­kálkodunk a Varsói Szerző­désbe tömörült országok együttműködésének fejlesz­tésén. Erősítjük kapcsolatain­kat a szocialista országokkal, segítjük a haladás erőit, a szabadságukért, nemzeti füg­getlenségükért, önálló állami létükért harcoló népeket szer­te a világon. — Politikai, diplomáciai és anyagi segítséget nyújtunk az amerikai agresszió ellen küzdő vietnami népnek, elő­segítjük, hogy Indokína né­peinek ügye győzedelmes­kedjék. Támogatjuk az arab népeknek az izraeli agresszo- rokkal szemben folytatott igazságos harcát. A nemzet­közi fórumokon, a két- és többoldalú tanácskozásokon síkraszállunk az európai biz­tonságért, szorgalmazzuk a biztonsági konferencia elő­készítését és megtartását. Külpolitikánkban változatla­nul érvényesítjük a békés egymás mellett élés alapel­Az országgyűlés délutáni ülésének szünetében a kor­mány tagjai a Parlament Munkácsy-termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt hivatali esküt tettek. Az ünnepélyes eskütételnél jelen volt Kádár János, az MSZMP Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter 1924. október 22-én született Mátraderecskén. Közgazdasági egyetemet vég­zett. 1948 óta dolgozik a Pénzügyminisztériumban kü­lönböző beosztásokban, 1968 óta mint miniszterhelyettes. 1947-től vesz részt a munkás- mozgalomban, 1962 óta az MSZMP tagja. Dr. Szekér Gyula nehéz­ipari miniszter 1925. szeptem­ber 24-én született Szombat­helyen. Elvégezte a tudo­mányegyetemet, okleveles ve­gyész, a műszaki tudományok kandidátusa. 1948 óta párttag; vét. Az egyenjogúság és a nemzeti szuverenitás, a köl­csönös előnyök alapján a jö­vőben is törekszünk a tőkés­országokkal kialakított állam­közi, gazdasági és kulturális kapcsolataink bővítésére. — Támogassák és ellenő­rizzék a gyakorlatban a kor­mány politikáját — kérte a képviselőket, majd így foly­tatta: — Tevékenységünk fő irá­nyát életünk minden terüle­tére meghatározta pártunk X. kongresszusa. Gazdasági felemelkedésünk legfonto­sabb feladatait, a IV. ötéves tervet törvénybe iktatta or­szággyűlésünk. A cél — a szocialista társadalom teljes felépítése magasabb szinten — világos. A végrehajtáshoz azonban a meglévő eszközök hatékonyabb felhasználására, új módszerek és eszközök még bátrabb alkalmazására van szükség. — A kormánynak az a szándéka, hogy az országgyű­lés következő ülésszakán elő­terjeszti terveit, programját. Számot kíván adni hazánk, társadalmunk jelenlegi hely­zetéről, s azokról a közeli és távolabbi tervekről, amelye­ket az államélet, népgazdasá­gunk, egész társadalmi éle­tünk fejlesztése érdekében meg akar valósítani. — A kormány nevében is­mételten megköszönve a bi­zalmat, minden képviselőtár­samnak az előttünk álló fel­adatok megoldásához jó egészséget, sok sikert kívá­nok. — mondotta a képvise­lők nagy tapsa közben Fock Jenő. Ezután Apró Antal mondott zárszót, s berekesztette az országgyűlés ülését Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja. 1954 óta dolgozik a Nehézipari Minisztériumban különböző vezető beosztások­ban, 1963-tól a miniszter első helyettese volt. Keserű Jánosné könnyűipart miniszter 1925. augusztus 26- án született Gyomán. Közgaz­dasági egyetemet végzett. 1945 óta tagja a pártnak. A felsza­badulás után párt-, állami és társadalmi szervezetekben dolgozott felelős beosztások­ban. 1967-től belkereskedelmi miniszterhelyettes volt. (Folytatás a 3. oldalon? A kormány ünnepélyes eskütétele Az új miniszterek életrajza MARIK SÁNDOR TELEFON/ELENTÉSE Szabolcsiak a Parlamentben A kormány elnöke: Fock Jenő, elnökhelyettesek: dr. AJtai Miklós, Fehér Lajos, dr. Tí­már Mátyás, Vályi Pétef, belkereskedelmi miniszter: Szurdi István, belügyminiszter: Benkei András, egészségügyi miniszter: dr. Szabó Zoltán, építésügyi és városfejlesz­tési miniszter; Bondor József, honvédelmi miniszter: Czi- nege Lajos, igazságügy-miniszter: dr. Korom Mihály, kohó- és gépipari minisz­ter: dr. Horgos Gyula, könnyűipari miniszter: Ke­serű Jánosné, közlekedés- és postaügyi miniszter: dr. Csanádi György, külkereskedelmi minisz­ter: dr. Bíró József, külügyminiszter: Péter Já­nos, mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter: dr. Di­mény Imre, munkaügyi mihlszter: Lá- Sár György, művelődésügyi miniszter: Ilku Pál, nehézipari miniszter: Sze­kér Gyula, az Országos Tervhivatal el­nöke: Párdi Imre, pénzügyminiszter: Faluvé­gi Lajos. AZ UJ KINEVEZÉSEK­KEL az Államtitkárok A KŐVETKEZŐK: dr. Csikós Nagy Béla, az Országos Anyag- és Árhiva­tal elnöke, dr. Dabrónaki Gyula, a Központi Népi Ellenőrzési Bí­zott1 víg elnöke, Dégen Imre, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, Huszár István, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, dr. László Andor, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke, Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, dr. Papp Lajos, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke, dr. Várkonyi Péter, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Az elnöklő Apró Antal fel­kérte a kormány tagjait, hogy tegyék le a hivatali esküt. Az ünnepélyes aktus idejére az ülést felfüggesztette. Újra benépesült az ország- gyűlés, amelyben most Sza- bolcs-Szatmár megye húsz képviselője foglalt helyet — változatlanul az országgyűlés elnökének jobbján. Az ülés­teremben ugyanis a bal ol­dalon Budapest képviselői ülnek, s tovább Bácstól Za­láig az ABC szerint sorra a megyék képviselői. A szabolcs-szatmáriak va­lamennyien jóval II óra előtt érkeztek, az ülésszak kezde­téig a korábbi képviselők készségesen segítettek az is­merkedésben a most először megválasztottaknak. Erdei Lászlóné kedves figyelmes­séggel mondott el néhány hasznos tudnivalót, Benkei Andrást is szabolcsi képvise­lők körében láttuk a Parla­ment egyik társalgójában, ahol az új négyéves ország- gyűlési ciklus terveiről, a megye gondjairól váltottak szót. Képviselőcsoportunk ala­posan megfiatalodott: az or­szággyűlés 21 harmincéven aluli tagjából három képvi­selőt „a mi megyénkben vá­lasztottak. A megyei képvise­lőcsoportnak az ülésterem- j ben fiatal sora is van: egy­más mellett foglal helyet Szabó Gusztáv, Kovács La­jos, Jeszenszki Gábor és Hosszú László. Beszélgettünk a nyírbátori és a nagyecsedi képviselővel. Az országgyű­lés után mindkettőjük szá­mára külön program is vár: a KISZ Központi Bizottsága meghívta a fiatal országgyű­lési képviselőket, hogy be­szélgessenek azokról a ter­vekről, amelyek megvalósí­tásában p.z ifjúsági szövetség a segítségüket kéri. Kovács Lajos elfogódott­sággal beszélt az Országház­ban töltött első órákról. — Az utóbbi napokban, a választás idején sokszor érez­tem és most a Parlamentben újra ez az érzés kerít a ha­talmába: vajon eleget tu­dok-e tenni annak a megtisz­telő feladatnak, amelyet rám bíztak. Mindig újra számba veszem a terveket, gondokat, amelyek megoldá­sában tenni kellene. Szabó Gusztáv a minden­napi munka és az országgyű­lés munkája között vont pár­huzamot: bár nagyon külön­böző feladatokról van szó, mégis közös, hiszen a min­dennapi munkában szerzett tapasztalatok birtokában kí­ván részt venni az ország- gyűlés munkájában. A vá­lasztások ugyan két hete le­zajlottak, de most is újra hivatkozik arra; kettős jelö­lés után kevés szavazatkü­lönbséggel kapta meg a parlamenti megbízólevelet, s ezért bizonyítani is szeretné, hogy a teljes választókerület érdekeinek megfelelően végzi majd képviselői munkáját 1 e — STJUBSirBSB Az egyik szünetben Erdei Lászlónét három szabolcsi képviselőnő: Gáspár István­né, Rubóczki Istvánné és Palóczi Lajosné társaságában láttuk. A téma is a nők mun­kája, közéleti szereplése volt Talán Gáspár Istvánné fo­galmazott legszebben, amikor a képviselői munkáról szólt: tudja, nem „kiemelték”, ha­nem megbízták egy nagyon fontos munkával, ezt jelenti a képviselői mandátum és ő maga is ugyanolyan kíván maradni, mint eddig volt. Erdei Lászlóné már a kép­viselői munka műhelytitkai­ról szólt: a legfontosabb, hogy sokat járjanak a választók, az emberek közé, ezt elvár­ják és igénylik is a válasz­tókerületben. Elmondta azt a tapasztalatát is: nem elég csak személyes beszélgetése­ken találkozni, a mi megyénk 16-os választókerületében, ahol ő a képviselő, azt ta­pasztalta, hogy szívesen ta­lálkoznak képviselőjükkel az emberek gyűléseken, beszá­molókon. Kiváncsiak arra is, hogy az újságok, a rádiók, a televízió híradásain kívül ho­gyan is zajlik az országgyűlés munkája, mit végzett képvi­selőjük. A kormány tagjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom