Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-06 / 105. szám

LAPUNK TARTALMÁBÓL Folytatja munkáját a szakszervezetek kongresszusa LOSONCZI PÁL ES PIERRE GENSOUS, A SZAKSZERVEZETI VILÁGSZÖVET­SÉG FŐTITKÁRA A KONGRESSZUS ELNÖKSÉGÉBEN. i\ag:ykőzségi I« aláások alakulása Szerda reggel 9 órakor a SZOT és a számvizsgáló bi­zottság írásos és szóbeli be­számolói, továbbá a határo­zati javaslat és az alapsza­bály módosítására előterjesz­tett tervezet fölötti vitával folytatta munkáját a szak- szervezetek XXII. kongresz- szusa. Az elnökségben he­lyet foglalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára is. A tanácskozást Kiss Ká­roly, a SZOT alelnöke ve­zette. A kongresszus második napjának vitájában elsőként Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára emelkedett szólásra. Utalt arra, hogy a gazda­ságirányítási rendszer három esztendővel ezelőtt beveze­tett reformja helyes politikai és gazdasági intézkedésnek - bizonyult, jó tapasztalatokat hozott. Mindezek alapján a következő esztendők fő • teendője, hogy a korábbinál ■ intenzívebben fejlesszük gazdaságunkat. Az előrehaladás egyik leg­fontosabb feltétele a munka termelékenységének növelé­se. Annál is inkább,' mert a munkaerő, nevezetesen a lét­számhiány terén nem várha­tó a gondok végleges meg­szűnése. Ellenben a létszám- problémákon is sokat segíthet — s ezt a szakszervezetek tapasztalatai is igazolják — a munkahelyek korszerűsíté­se. a jobb munkaszervezés. Ezúttal is hangsúlyozni sze­retném — mondta a szónok — hogy a munkások, a dol­gozók tervszerű, folyamatos munkavégzésének személyi, anyagi feltételeit a gazdasá­gi vezetők kötelesek biztosí­tani. Felszólalása végén a SZOT titkára rámutatott: a bérek és egyéb juttatások nagyobb ütemű növelésére csakis a tervezettnél nagyobb nemze­ti jövedelememelkedés ese­tén van lehetőség. A reális bérigények kielégítésének „besorolása” szükségessé te­szi olyan hosszabb távra szó­ló bérpolitikai koncepció ki­dolgozását, amely átfogja a népgazdaság valamennyi ága­zatát, mérlegeli az igényeket és. a lehetőségeket, egyúttal azonban számol a gazdasági egyensúly követelményeivel is. A vitában felszólaltak Friss Antalné, a Nagykőrösi Konzervgyár szakszervezeti titkára, Kelemen Endréné, a Debreceni Ruhagyár vállalati szakszervezeti tanácsának titkára, Wladyslaw Krucek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a lengyel szakszervezeti tanács elnöke, Miskolczi Sándor, a miskolci pályaud­var vezető mérnöke, Vass Imre, a Művészeti Szak- szervezetek Szövetségének főtitkára, Kosztadin Gjaurov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának pót­tagja, a bolgár szakszerve­zetek központi tanácsának elnöke, Borsodi György, a Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsának vezető titkára, Mohamed Taalat Taglabi, az arab szakszerve­zetek nemzetközi szövetségé­nek küldötte. Virizlay Gyula, a SZOT titkára felszólalásában hang­súlyozta, hogy a szakszerve­zetek egyik legfontosabb fel­adata: a dolgozók politikai közgondolkodásának fejlesz­tése. A mindennapos munkában az eddiginél jobban kell fi­gyelembe venni: minden in­tézkedés, tegye azt társadal­mi, állami, gazdasági vagy mozgalmi vezető, valamilyen vonatkozásban minden poli­tikai hatást vált ki, és ked­vezően vagy kedvezőtlenül befolyásolja a gondolkodást, a közvéleményt. El kell érni, hogy minden intézkedés fel- világosító, magyarázó szóval párosuljon. Virizlay Gyula kifejtette, hogy a kor követelményei­nek megfelelően művelt mun­kásokra van szükség. E kö­vetelményeknek megfelelően szorgalmazzák a szakszerve­zetek a munkások, a dolgo­zók továbbtanulásának, az egész közoktatás továbbfej­lesztésének ügyét Ezután dr. Zádor György, a Vegyipari Dolgozók Szakszer­vezetének titkára, Lakatos Sándorné, a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat cserép­berakó nője, dr. Árvái Sán­dor, a Debreceni Orvostudo­mányi Egyetem szülészeti kli­nikájának igazgatója, Gál László, a SZOT titkára volt a következő felszólaló, aki az életszínvonal-politika fon­tos részét képező szociálpoli­tika főbb kérdéseit foglalta össze. Elmondotta: a gazda­sági irányítás tökéletesítése, a vállalatok nagyobb önállósá­ga lehetővé tette, hogy a tár­sadalmi, pénzbeli juttatások üzemi és központi források­ból származó összege 1970- ben 45 százalékkal haladja meg az 1965. évit. A többszö­ri nyugdíjemelés és a fejlő­dő társadalombiztosítási szol­gáltatás négy év alatt több mint 7,5 milliárd forinttal növelte a társadalombiztosí­tás. Az elmúlt négy évben to­vább javult az egészségügyi ellátás, csökkent az üzemi balesetek gyakorisága, sok új szakszervezeti üzemi üdülő épült. Gál László a továbbiakban az egészségügyi ellátás hely­zetével foglalkozott. Hoszpodár Lajos kőműves, a 23. építőipari vállalat szo­cialista brigádvezetője, Mé­hes Lajos, a Vas- és Fém­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkára, Horváth Ist­vánná, a fővárosi ruházati bolt dolgozója, Kovács Vil­mos, a Komárom megyei Kályhagyár dolgozója, Szol- lár Júlia, a Kunbajai Álla­mi Gazdaság szocialista bri­gádvezetője, Pável Stefán, a Román Szakszervezetek Ál­talános Szövetsége központi tanácsának titkára, dr. Dara­bos Pál, az Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szakszerve­zetének főtitkára és Tóth Anna, a székesfehérvári pos­tások küldötte szólalt még fel a szerdai napon. A kong­resszus ma folytatja munká­ját. A kongresszuson részt ve­vő szocialista brigádvezetők — meghívottak és küldöttek — szerdán délután közvetlen baráti megbeszélésre, foga­dásra kaptak meghívást a SZOT elnökségétől. Az épí­tők székházának üvegtermé­ben megrendezett fogadáson Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára köszöntötte a szo­cialista brigádmozgalom kongresszusi képviselőit. A megyei tanács a ciklus utolsó ülésén hat települést, Dombrádot, Gávavencsellőt, Mándokot, Mérket, Nagyecse- det és Ra ka mázt 1971. április 25-ével nagyközséggé, taná­csát nagyközségi tanáccsá nyilvánította. Ezeken a településeken a most megalakuló helyi állami szervek nagyközségi tanács­ként működnek majd. Az erről szóló okmányt az ala­kuló ülésen a megyei tanács végrehajtó bizottságának tag­jai adják át. Elsőnek Mán- dokon dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács elnökhelyet­tese adta át a nagyközséggé nyilvánításról szóló okmányt a szerdai alakuló ülésen. Eh­hez a nagyközségi közös ta­nácshoz négy település: Mán- dok. Benk, Eperjeske és Ti- szamogyorós tartozik. Ugyan­csak ekkor adták át Tisza- mogyorósnak a múlt évi tár­sadalmi munkaakcióban elért eredményéért a jutalmat. Mérken is szerdán került sor a nagyközségi tanács megalakulására. Az erről szóló okmányt Dani Endre. a megyei tanács vb-tagja nyújtotta át. A most nagy­községgé nyilvánított hat te­Péter János külügyminisz­ter meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra hazánk­ba érkezik Farouk Abu Ais«, lepülés lakóinak száma 45 ezer. Ezzel együtt- most már a megye 592 ezer lakosa- kö­zül 281 ezer, azaz a lakosság 47,4 százaléka városokban és nagyközségekben él. A múlt évre hirdetett köz­ségek közötti társadalmi munkaversenyben a .legjobb eredményeket elérteknek ugyancsak az alakuló tanács­üléseken adják át a vándor­zászlót. A keddi tanácsülé­sen Nyírpazonyban dr. Gom­bás Sándor, a megyei tanács nyíregyházi' járási hivatala elnöke adta át a vándorzász­lót és a vele -járó 300 ezer forint jutalmat. Berkeszen a A szovjet sajtó napja al­kalmából V. A. Vasziljev, a Szovjetunió budapesti nagy­követségének sajtóattaséja szerdán" fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáscxn megjelent Óvári Miklós, az. a Szudáni Demokratikus Köztársaság külügyminisz­tere. kétezer lakos alatti községek versenyében elért- második helyezésért ■ a vándorzászlót Siket Gyula adta át a- me­gyei tanács nevében. Szerdán délelőtt Nyírszőlősön- dr. Czimbalmos Béla, a megyei . tanács elnökhelyettese a 2—5 ezer lakosú községek közötti versenyben élért első 'helye­zésért adta át a vándorzász­lót és 500 ezer forint ju­talmat. Az ötezer lakoson fe­lüli községek versenyében második helyezett -Kállósem- jénnek dr. Fábián Lajos. a megyei tanács titkára nyúj­totta át a vándorzászlót és a jutalmat. MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. Katona István, a Központi Bizottság osztályve­zetője. dr. Várkonyi Peter, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke, Siklósi Norbert, a MUpSZ’ főtitkára, dr. Bányász Rezső, a Külügyminisztérium sajtó-' osztályának vezetője, továbbá a magyar saj tó,rádió és a tele­vízió számos vezetője és mun­katársa. Ott voltak V. J. Pavlov nagykövettel az élen a nagykövetség munkatársai, valamint a Budapesten akk­reditált diplomáciai képvise­letek több sajtóattaséja, a ha­zánkban működő külföldi tu­dósítók. A WASHINGTONI CSATA. Folytatódott az indokínai háború befejezéséért indított háromhetes tüntetéssorozat Washingtonban. A keddi, békés jellegű tüntetésen a fiatalok már nem tettek kísérletet a szövetségi főváros forgalmának megbénítására. Mégis újabb kétezer tüntetőt tartóztatott le a rendőrség, és ezzel 10 0ü0-re emelkedett a letartóztatottak száma. Mintegy háromezres tüntetómenet az igazságügy-minisztérium, valamint az FBI épülete elé érve követelte a háború befejezését és letartóztatott társaik szabadon bocsátá­sát. Kisvártatva megjelent a kivezényelt rendőrség, kétfelöl közrefogtak a tömeget és távo­zásra szóló rövid felszólítás után máris kezdték betuszkolni a tüntetőket a készen álló rendőrautókba. A tüntetők nem tanúsítottak semmilyen ellenállást, letelepedtek a járdára és az ötödik emelet erkélyén a jelenetet pipázva szemlélő Mitchell igazságügy-miniszternek kiabáltak, Képünkön: a tüntetők az igazságügy-minisztérium előtt Ma hazánkba érkezik a szudáni külügyminiszter Fogadás a szovjet sajtó napja alkalmából Rokonnak soha (3. oldal) A pataki aranyérmesek (5. oldal) A tárgyalóteremből (5. oldal) Labdarúgó-bajnokságok (7. oldal) 1971. MÁJUS 6, CSÜTÖRT ÄRA: 80 FILLÉR KXVIII. ÉVFOLYAM. 105. SZÁM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom