Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-23 / 120. szám
*Br,Ét-STÁGYARÖRSZÁ8 »fl«» ly fi, o^RjuB 3cT CSALÁD —OTTHON Alkohol és az idegrendszer Hogyan válik egy alkoholt fogyasztó ember részegessé? Nem is mindig könnyű ezt az utat nyomon követni, mert maga az iszákosság elég tág fogalom. Vannak emberek, akik rendszeresen fogyasztanak nem kis mennyiségű alkoholt — de nem részegednek le, és vannak olyanok, akiié hetenként egyszer, vagy többször is „tökrészegre” isszák magukat. A legtöbb alkoholista meg tudja indokolni, miért kezdett el inni. Hosszasan lehetne sorolni a kiváltó okokat a bánattól a narkózis utáni vágyig. Az alkoholt fogyasztó embereknek csak mintegy egyötöd része lesz idült alkoholista. Az ember és a társadalom szempontjából ez az arány azonban rendkívül magas. Egy-egy pohár bor, vagy sör elfogyasztása társaságban, a „hangulat kedvéért” természetesen még nem alko- ' hólizmus. Annak a bizonyos egyötöd idült alkoholista rétegnek viszont számot kell vetnie szenvedélyének sokirányú következményeivel. A szociális, morális következményekkel most nem foglalkozunk, hanem kizárólag az alkoholnak az ember ideg- rendszerére gyakorolt hatását vizsgáljuk. Csak egy korsó sör. .. A szeszes ital kémiai tulajdonságánál fogva gyorsan felszívódik az emberi szervezetben, könnyen bejut a sejtekbe és meggátolja ezek anyagcsere folyamatait. Az alkohol különösen a központi idegrendszer sejtjeire fejt ki bénító hatast. Milyen tünetekben nyilvánul ez meg? Az idegrendszerre az alkohol intenziven és viszonylag gyorsan hat. Ezzel a hatással számolnia kell annak is. aki kis mennyiségű alkoholt, mondjuk egy korsó sört fogyaszt. Már ilyen esetben is az ember bizonyos fokig megszabadul gátlásaitól, csökkenhet önkritikája, bizonytalanabbá válik mozgása, tompul ítélőképessége. Általában csökken teljesítménye, reflexei romlanak, önbizalma viszont megnő — ezzel együtt sok ember agresszivitása is fokozódik. Ha valaki például egy korsó sör elfogyasztása után volán mögé ül, számolnia kell a fenti tünetekkeL Az illető nem részeg, talán még spicces állapotnak sem lehet ezt nevezni, mégis a közlekedésben olyan manőverekbe bocsátkozhat, hogy szerencsétlen esetben tömeglea- tssztrófát idézhet elő. Megnyúlik reflexideje, későn lép a fékre, az alkoholos befolyás miatt megnő, az észlelés és a cselekvés közötti kritikus időszakasz. Ezért nem szabad a gépkocsivezetőnek kevés alkóholt sem fogyasztania. Krónikus alkoholisták Kétirányú egymásrahatás figyelhető meg az alkohol és az idegrendszer kapcsolata terén. Egyes idegbajokban szenvedő neuraszténiások sajnos könnyen válnak alkoholistává. Rendszerint azért kezdenek el inni, hogy belső feszültségüket feloldják. Eleinte ezt a jobb közérzetet meg is kapják az. alkoholtól. A későbbiekben, mivel egyes idegközpontokat bénít és roncsol az alkohol, a neu- raszténiás beteg alapbetegsége fokozatosan rosszabbodik az alkoholfogyasztás hatására. A másik — a lényegesen nagyobb tábor — azokból az idült alkoholistákból tevődik ki. akik idegrendszerükre nézve még egészségesek voltak akkor, amikor elkezdtek inni. Krónikus szenvedélyük azonban idegrendszerük fokozatos romlásához vezet. Idegsejtjeik károsodnak és az idegbajoktól az elmebajokig különféle kórképek alakulhatnak ki. A krónikus alkoholistáknál egy idő után kifejlődhet a perifériás neuritisz, egy hosz- szad almas és nehezen gyógyítható betegség. Az alkoholos hallucináció is súlyos kórkép, amely különféle riasztó tartalmú kényszerképzetekkel, téves eszmék kialakulásával jár együtt. Az elbutulás, orvosi nyelven dementia alcoholica, a szellemi teljesítőképesség csökkenése is az agykéreg károsodása folytán jöhet létre. Minden esetben a családi élet felbomlására vezet a krónikus alkoholistáknál a paranoidos állapot kialakulása. Az alkoholos paranoia megnyilvánulhat üldözési mániában, de gyakoribb az alkoholisták féltékenységi téveszmékben megnyilvánuló kórképe, különösen az olyan egyéneknél, akiknél már fellépett az alkoholos impotencia állapota is. Az alkoholista hattyúdal Sajnos elég széles a skála a traumás állapottal, lázas szakaszokkal, hallucináci ókkal, stb. járó delirium tremens-ig, amelyet a® orvosi könyvek a krónikus alkoholista hattyúdalaként emlegetnek. Már a kis mennyiséget fogyasztó embernek is számolnia kell az alkoholnak az idegrendszerre gyakorolt hatásával. Ilyen esetekben azonban károsodásról rendszerint nem beszélhetünk. A krónikus alkoholistáknak azonban súlyos idegrendszeri elváltozásokkal kell számolniuk. Természetesen, hogy ezek közül melyik alakul ki, azt más tényezők is befolyásolják. Tehát — inni lehet! De kár lenne figyelmen kívül hagyni a fent leírt idegrendszeri károsodásokat, amelyek skálája széles: az egyszerű balesettől — az elmegyógyintézetig, sőt nem egyszer az öngyilkosságig! (E. I.) A gyűszűről A háziasszonyok, szabók és varrónők körében ma elter- jedten használt gyűszű egy hollandus fiatalember, bizonyos Nicolas von Benschoten ötlete nyomán vált közkincs- csé. Mintegy 3 évszázaddal ezelőtt a szerelmes ékszerész arra lett figyelmes, hogy mátkája — Reusskaare kisasszony — menyasszonyi fátylának hímzése közben össze-vissza szurkálja finom ujjócskáját. Az aggódó vőlegény, hogy a szörnyű fájdalmaktólm megóvja a fiatál lányt, aranyból való „ujjsap- kát” készített számára. Nem sok idő kellett hozzá, hogy a barátnők és ismerősök irigysége révén először divattá, majd később hasznos munkaeszközzé váljék a gyűszű. Alig néhány év múltán már egész Nyugat- és Közép-Eu- rópában aranyból, ezüstből, később más fémekből is készített gyűszűvel varrtak minden ruhaneműt, a menyasszonyi fátylakat. PÁRIZS, ÖSZI-TÉLI SZÖRMEDIVAT 1971—72-RE (MTI Külföldi Képszolgálat) Egytálételek Gépjárművezetők figyelmébe! A porlasztóról RAKOTT GULYÁS Hatvan deka marhafelsált megmosunk, felszeletelünk, a szeleteket kiverjük és egy részüket kizsírozott tűzálló tálba rakjuk. Egy kiló burgonyát megtisztítunk, megmosunk, karikára vágunk, és a húsra egy sor burgonyát rakunk. Ezután füstölt szalonnakockákkal szórjuk meg a burgonyasort, majd ismét egy sor hús következik, amíg a készlet tart. A tetejére egy kávéskanál pirospaprikát hintünk és meglocsoljuk egy evőkanál paradicsompürével. Utána sózzuk és annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje. Majd a tűzálló tálat befödve a sütőbe fakjuk. Addig hagyjuk lefödve, amíg a hús megpuhul, utána leemeljük róla a fedőt és kissé lesütjük. Laktató egytálétel. Savanyúsággal tálaljuk. TAVASZI TÖLTIK® Nagyobb karalábéi evelek szárát levágjuk, a leveleket megmossuk, szitán lecsurgatjuk, fél kilogramm sertéscombot megdarálunk, tíz deka rizst megmosunk és sós vízben félpuhára főzzük. A rizst összekeverjük a hússal, egy késhegynyi törött bors-_ sál, sóval fűszerezzük. Te-' szünk bele egy egész tojást és egy fél vízbe áztatott és kinyomott zsemlét is, majd összedolgozzuk, a karalábéleveleket megtöltjük vele (személyenként három tölteléket szánva), összesodorjuk és a végeit úgy nyomjuk vissza mint a töltött káposztánál. A töltött karalábé leveleket sós vízben kifőzzük. Közben egy kilogramm sóskát megmosunk, lecsurgaSzőnyeg több célra Három, vagy akár több, jól megválasztott, tetszés szerinti színnel, kisebb és nagyobb szőnyeg készítésére is alkalmas ez a szőnyeg- minta. Ágyélőnek, vagy faliszőnyegnek is egyaránt alkalmas. Olcsó temacryl fonálból készíthetjük a szőnyegek készítéséhez használatos bármely technikával. Például egyenlő nagyságú darabokra vágott fonalból, horgolótű segítségévéi elkészíthetjük subaszőnyegnek, de a nagy lyukú tűvel varrott apróbb, vagy nagyobb huroköltésekkel készült szőnyeg is nagyon mutatós és tartós dísze lehet otthonunknak. tunk, éles késsel metéltre vágjuk, két kanál zsíron megfonnyasztjuk, majd beletesszük a töltikéket és saját levével feleresztve kissé felfőzzük. Világos rántást készítünk, a tűzről levéve berántjuk és még egy forrás- nyira felfőzzük. Tálalás előtt tejföllel is meglocsoljuk. RAKOTT KEL KOLBÁSSZAL ÉS TOJÁSSAL Egy nyolcvandekás tömött kelkáposztafejet megtisztítunk, félbevágjuk, megmossuk és enyhén sós vízben puhára főzzük. Egy tűzálló tálat kivajazunk, a legnagyobb kellevelekkel kibéleljük, majd tíz deka puhára főtt rizsből rakunk le egy sort Ezután kemény tojáskarikák következnek, személyenként két tojást használunk fel. Utána tíz deka vékony karikákra szelt füstölt kolbász, majd ismét kellevelek következnek. A tetejét locsoljuk meg két deci tejföllel, amit előzőleg öt deka paradicsompürével kevertünk össze. Erre öt deka vajat morzsolunk és a sütőben rózsaszínre sütjük. Török Júlia A porlasztó — a karburátor — valóságos kis műremek a gépkocsi bonyolult szerkezeti részei sorában. Nyugodtan nevezhetjük az autó „lelkének”, hiszen a cseppfolyós benzinből való robbanóképes gázkeverékképzés kényes feladatát látja el, ami nélkül a legnagyobb gonddal elkészített motor is mozdulatlanságra lenne kárhoztatva. Amikor valami rendellenességet tapasztalunk az autómotor járásában, első dolgunk az üzemanyag-ellátás ellenőrzése. Azt viszonylag könnyű eldönteni — a porlasztóhoz vezető benzincső levételével és a benzinszivattyú kézi karjának a működtetésével — hogy egyenletesen áramlik-e az üzemanyag a porlasztó úszóháza felé, nincs-e a benzinszivaty- tyúban membránszakadás. Megeshet, hogy a karburátorban lévő tűszelep, melynek nyitását-zárását az úszó állása szabályozza, fennakad, ilyenkor túlfolyik a karburátor, sok üzemanyagot kap a motor, a in irtok következtében mintegy „fuldoklik” (különösen üresjáratban) vagy le is áll. Ez esetben egyszerű „kocogtatással” helyére billenthető a tűszelep, bár az is lehet, hogy kilyukadt az úszó, ami viszont csak a porlasztófedél leemelése után válik hozzáférhetővé, javíthatóvá. (Időnként — de főleg új vagy javított úszó behelyezésekor — ellenőrizni kell a benzin szintjét az úszóházban, amelynek kb l mm- rel kell lejjebb lennie a fő- fúvóka felső szélétől.) Eldugult a „előzni“ Az esetek többségében valamelyik karburátorfúvóká- nak (düzninek) az eltömődése okozza az átmeneti j üzemzavart. A rutinos gépkocsivezető ilyenkor először azzal próbálkozik meg, hogy a motornak álló helyzetben való „feltüráztatásával” és a szívatógomb hirtelen való teljes kihúzásával „kiszippantsa” a dugulást okozó szennyeződést (automata szivató esetén erre sajnos nincs mód.) Ha ez nem sikerül, csak azután szereli ki és tisztítja meg — átfúvással vagy vékony rézdrót segítségével — a fúvókákat Ha még ezután sem tapasztalunk javulást a motor járásában, arra is gyanakodhatunk, hogy valamilyen módon víz keveredett az üzemanyaghoz. Hogyan lehet erről meggyőződni? Csakis úgy, hogy a karburátorhoz vezető benzincső levételével egy kevés üzemanyagot engedünk egy üvegedénybe, ahol rövid időn belül kettéválik a víz és a benzin (természetesen az ún. vízzsák is elárulhatja a víz jelenlétét, ha van). Amennyiben vizes a benzin, le kell engedni az üzemanyagtartály teljes tartalmát, és ki kell szerelni, gondosan meg kell tisztítani a porlasztó minden porcikáját, valamint az egész üzemanyag-hálózatot is. Ritkán fordul elő ez a kellemetlenség, de akkor sok munkát ad a gépkocsivezetőnek. Végzetes hibát követ el as, aki a porlasztó valamelyik fúvókáját, „önhatalmúlag” kisebb, vagy nagyobb furatúra cseréli ki. Erre csak szakember illetékes, de ő is csak akkor, ha műszeres vizsgálattal kimutatta a változtatás szükségességét. Egy-egy fúvóka indokolatlan cseréj« ugyanis felboríthatja a* egész — gondos kutatómunkával kialakított és ösz- szehangolt — porlasztási rendszer jó működését. A karburátoron belül minden szerkezeti résznek megvan a maga jól körülhatárolt „feladatköre”: az egyik az indítás megkönnyítésére szolgál, a másik a jó gyorsulást segíti elő, a harmadik az üresjárat egyenletességéről gondoskodik stb. E rendszer munkájába nem lehet illetéktelen« beavatkozna Tisztítsuk a porlasztót Minden gépkocsiját szereti autósnak javasoljuk, hogy ismerkedjék meg a gépko^ija porlasztójával, kellő óvatossággal szerelje szét azt A csatlakozó vezetékek, a fojtószelepet mozgató kanok, valamint a levegőszűrő leszerelése és két anya lecsava- rása után egyszerűen kiemelhető a karburátor. A csavarok kihajtása után leemelhető a fedél, láthatóvá válik! a porlasztó belvilágának egy része. A karburátorház testét sok labirintfurat hálózza b^ nagy figyelem kell hozzá, hogy eligazodjon rajtuk a* ember, de megéri a gondos tanulmányozást Használjuk fel az alkalmat arra, hogy áss összes fúvókákat kitisztítsuk, a kormot és a lerakódásokat eltávolítsuk. Tisztításnál kerüljük az éles, kemény szerszámot mely felsértheti a színesfém alkatrészeket foszlós, bolyhos rongyot se használjunk, mert a visszamaradó kis elemi szálak később eltömődést idézhetnek elő. Átfúvással győződjünk meg róla, hogy jól zár-e az úszóház tűszelepje, ha átenged (nagyon „vállas”), becsi- szólásra vagy cserére szoruL Az összerakáskor zsírzást, olajozást a karburátor egyetlen alkatrésze sem igényel. A csavarokat. anyákat csak óvatosan húzzuk meg, mert a porlasztóházöntvény köny- nyen elpattanhat A fedél visszahelyezésekor ügyeljünk rá, hogy a tömítés a helyére kerüljön és jól zárjon. Nagyon fontos, hogy a karburátornak a szívócsőre való felerősítésekor jól feküdjön és kifogástalanul zárjon a hőálló tömítés, az ugyanis gyakori és nehezen felfedezhető hibaforrás, hogy a tö- mítőkarika mellett a hengerszívás hatására ún. fals levegő áramlik be, ami megváltoztatja a robbanókevenfll mrmtéárféC',