Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-23 / 120. szám

rem. május 23. KELET-MAGYARORSZA» I. oßri A 219. paragrafus Napirenden: a garázdaság A statisztikák szerint Sza­bolcsban a bűntettek közül leggyakrabban a garázdaságot követik el. Most egy vizsgálat tárta fel, milyen is a garázda­ság közelebbről. Egyetlen ne­gyedév — az 1970-es esztendő utolsó három hónapja —alatt 26 ügyben 52 személy ellen indult büntető-eljárás. A garázdaságot a Büntető Törvénykönyv 219. paragrafu­sa határozza meg. Eszerint — ha súlyosabb bűntett nem vk- lósult meg — garázdaság az a közösségellenes magatartás, amely alkalmas arra, hogy megbotránkozást vagy riadal­mat váltson ki az emberek­ben. Ha a vendéglőben két ember kölcsönösen pofozza egymást, az nem becsületsér­tés, hanem garázdaság, mert az ott szórakozók nyugalmát megzavarhatja, riadalmat okozhat, — tehát közösségel­lenes. A garázdaság legenyhébb eseteit szabálysértésként már a rendőrségen elbírálják és vagy bírságot szabnak ki, vagy 30 napig terjedő elzárást A súlyosabb esetek már bíró­ság elé kerülnek. A bíróságon pedig egyre súlyosabbak az ítéletek, mert annyira elsza­porodott a botrányokozás. 1970-ben az esetek 94,6 szá­zalékában szabott ki szabad­ságvesztést a bíróság, na­gyobb arányban, mint 1969- ben és a felfüggesztett esetek száma is csökkent. Ez a szigor azért kell, hogy másokat visszatartson az íté­let hasonló büntettek elköve­tésétől. A hatása egyelőre még nem érezhető, bár eléggé köz­ismertek e példásan súlyos ítéletek, lapunk is gyakran foglalkozik velük. Idővel azon­ban várható, hogy a bírósá­gok ítélkezési gyakorlata job­ban útmegy a köztudatba. A garázdaság olyan bűntett, amelynek nagyon sokféle el­követési magatartása lehet, így például egy fehérgyarmati eset: a néptelen főtéren az it­tas ember belekötött valaki­be, sértegette és megpofozta. Ez az eset közvetlenül riadal­mat nem keltett, de alkalmas volt arra, — tehát garázdaság. Családi perpatvar, a részeg férj az utcán ordítozik, meg­zavarja a környékbeliek éj­szakai nyugalmát, — garázda­ság. A kocsmában a hazahívó feleséget a részeg férj leön­tötte sörrel, megpofozta, po­harakat vert az asztalhoz — úgyszintén; A törvény szigorúbban bün­teti, ha a garázdaságot három, vagy több személy követte el. Ez nyilvánvalóan a garázdál­kodó galerik ellen irányul, de — szerencsére — megyénkben nagyon ritka az ilyen szerve­zett társaság. Vannak azonban esetek, amikor alkalmilag ösz- szeverődött „együttes” zavarja meg a köznyugalmat, és ilyen­kor bizony súlyos szabadság- vesztéseket szab ki a bíróság. Gyakori a visszaesés. Álta­lában iszákos emberekről van szó, akik a kocsmában ritkán bírják ki verekedés nélkül. (Ha a verekedésben nincs sú­lyos sérülés, vagy a sértett élete nincs veszélyben — ak­kor garázdaságot állapítanak meg.) Súlyosabban ítéli meg a bí­róság azokat az eseteket is, amikor más bűncselekmény is megvalósult — súlyos testi sértés, hivatalos személy elle­ni erőszak, emberölés kísérle­te, — de az elkövetés módja garázda jellegű. Ilyen is na­gyon sok van megyénkben és az általános megelőzés szigora érezhető is az ítéletekben. A sors iróniája, hogy a bí­rósági ítélkezés ezekben az ügyekben rendkívül kifinomo­dott, hiszen — nagy gyakorla­tuk van benne. De kell is ez, hiszen a jogpolitikai elvek megkövetelik bíróságainktól, hogy igyekezzenek megvédeni a társadalmat a garázda ele­mektől. K. I. Hat ország míívészei Sóstón Az elmúlt esztendőben rendezték meg első ízben Nyíregyházán a nemzetközi képzőművész tábort, melynek szervezője és fenntartója a megyei tanács és a képző­művész szövetség volt. A kí­sérlet jó^eredményt hozott és folytatásra serkentette a kez­deményezőket. Az idén a döntés szerint ismét lesz ilyen, jellegű táborozás a Sóstón. A képzőművész szövetség meghívására már érkeznek a válaszok a testvéri szocialis­ta országok alkotó szövetsé­geitől. A tervek szerint eb­ben 51Z évben nyolc külföldi és két magyar festő tölti itt a szeptember hónapot. Az NDK-ból, a Szovjetunióból, Lengyelországból, Bulgáriá­ból, Jugoszláviából és vár­hatóan Csehszlovákiából ér­kezik művész a nemzetközi táborba. Az elmúlt évhez ha­sonlítva csupán annyi válto­zás lesz, hogy a vendégeket a Svájci lakban helyezik el, hogy még kedvezőbb feltéte­leik nyíljanak az alkotáshoz. A megállapodásnak megfe­lelően az idei termésből is egy-egy képet a szabolcsi ga­léria leendő állományába ajánlanak fel az itt dolgozó művészek, akiknek képeiből egyébként a tábor befejező aktusaként közös tárlatot rendeznek Nyíregyházán. Egy évvel árvíz után Fürdőkád minden mennyiségben A Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ évek óta az ország sok száz fogyasztási szövetke­zete között az első öt között szerepel. Szakács József, az igazgató­ság elnöke, nagyon szerény. Azt mondja, hogy az első öt közötti hely nem bizonyos. De, hogy az egész országban az első 10 közt szerepel, ab­ba beleegyezik. Nos, akár öt, akár tíz, a kérdés ugyanaz. Hogyan ér­demelték meg? Mit csinál­tak? Az első hivatkozás a tava­lyi árvíz. Ez a szövetkezet, amely 15 faluban tart fenn 31 üzemegységet, kétharmad részben árvizes területen te­vékenykedett. A 15 faluból — amelynek az ellátásáért fele­lősek — tíz árvizes falu. Beszélgetéseink legérdeke­sebb része éppen arról szólt, hogy ebben a tíz faluban, amelyet az újjáépítés korsze­rűsített, hogyan változtak a vásárlók igényei. Meghökkentő számok. A szövetkezet évi forgalma kétszázötvennyolc-millió. Ta­lán nem árt megemlíteni, hogy ebből a nagy számból a hangsúly a kiskereskedelmi forgalmon van, amelynek az évi forgalomértéke 205 millió. Szakács József kötelességé­nek tartja megmondani, hogy a számokat csak úgy lehet értékelni, ha tudomá­sul vesszük, hogy az árvíz és az újjáépítésben itt dolgozott sok ezer ember fogyasztása gyökereiben megváltoztatta az igényeket. (Legfeljebb az az érdekes, hogy ezek a meg­változott arányok igen nagy részben megmaradtak azután is, hogy az újjáépítők elvo­nultak.) Az Erzsébet nevezetű há­lószoba — két nagy ággyal, régimódi tölgyf a' székfénnyéi — helyett a Szatmár lakószo­ba a divatos pz árvizes fal­vakban, az újjáépített laká­sokban, mert az olyan nap­pali szalonféle, amelyben vendéget lehet fogadni, szom­széddal is televíziót nézni és éjjel aludni is lehet a heve­rőkön, ha elővesszük az ágy­neműtartóból a párnát, a paplant és a lepedőt. Sok adat átnézése után legérdekesebbnek mutatko­zott az az adat, amely a la­káskultúra forradalmiasan gyors elterjedését jelzi. Nem is kell ehhez magyarázat. Nyilvánvaló, hogy a szatmá­ri falvakban senki sem vesz azért fürdőkádat, hogy per­metezőszert hígítson benne. Hadd örvendezzünk neki. hogy míg 1965-ben összesen 20 fürdőkádat vettek az ÁFÉSZ boltjaiban, a következő négy évben összesen 85-öi Virágsiker Zágrábban Jövőre Nyíregyházán rendezik meg az országos virágkötészeti versenyt Nem csak új ipari termé­kekkel és a szabolcsi jonatán­nal lép a nemzetközi piacra megyénk. A május közepén megrendezett zágrábi nemzet­közi-virágkötészeti és virágki­állításon is részt vettek a Nyíregyházi Kertészeti Válla­lat dolgozói, s szép sikerrel, öt díjjal tértek haza. Hét or­szág nevezett a zágrábi nem­zetközi virágkiállításra. Ha­zánkból a Soproni, a Pécsi és a Nyíregyházi Kertészeti Vál­lalat. küldte el növényeit, vi­rágait, legügyesebb virágkötő nőit. Izgalmas volt a zágrábi sze­replés, mert az itthonról szál­lított virágokat és a virág­kompozíciókhoz szükséges kel­lékeket vivő kamion gépkocsi némi- késéssel érkezett Jugo­szláviába. A magyar verseny­zők egy teljes éjszaka dolgoz­tak, hogy behozzák a időbeli lemaradást. A Nyíregyházi Kertészeti Vállalatot Bérezik Györgyné kereskedelmi elő­adó és Morauvszki Istvánná virágkötő képviselte. Öt nö­vényfélét vittek magukkal a szabolcsiak, s az erdei boros­tyánból nemesített fiatal nö­vényükkel aranyérmet nyer­tek. Az egyik belgrádi cég meg is vásárolta a díjnyertes nö­vényt, amely kiváló fajtatulaj­donságról, küllemről, biológiai fejlettségről és egészségről tett bizonyságot a szigorú zsűri előtt. A növények minősítése után következett a virágkötészeti verseny, ahol a három magyar kertészeti vállalat 11 díjat ho­zott haza, köztük a nyíregy­háziak két ezüstöt és két bronzot. Morauvszki Istvánná, a legjobb szabolcsi virágkötő nő hazai pályán, Szegeden már két díjat nyert, s a zág­rábi volt az első nemzetközi szereplése. A nyíregyházi vi­rágkötő alaposan felkészült a nagy hozzáértést és fantáziát, esztétikai érzéket, kézügyessé­get kívánó nemzetközi virág- kiállításra. Itthon „edzéskép­pen” mind a négy kompozí­ciót — szigorú zsűri felügye­letével és bírálatával — már elkészítette, azonban az ide­gen „pálya” izgalma és a ran­gos külföldi résztvevők mező­nye jócskán próbára tette az idegeket. Talán a virágszál- lítmány késése, a verseny iz­galma okozta, hogy a hajrá­ban egy múló rosszullét is el­fogta a szabolcsi virágkötőt. Bérezik Györgyné biztatására és segítségére is szükség volt, hogy reggelre elkészüljenek a Virágkompozíciók. Az eredményhirdetés után, nemcsak a díjak feledtették az izgalmakat, hanem megle­petés is érte a szabolcsi részt­vevőket; az egyik francia cég, a „Barboret” meghívta őket a jövő évben sorra kerülő nemzetközi virágkiállításra és kötészeti bemutatóra. A szabolcsi virágok és kom­pozíciók — s az aranyérmes borostyán — külföldön ma­radtak, hogy öregbítsék a ma­gyar virágtermelők és virág­kötők ügyességét, tehetségét. Külön öröm, hogy a nemzet­közi virágsiker részesei sza­bolcsiak is, akik a rangos kül­földi szereplés után ismét ott vannak a virágpult előtt és teljesítik a vásárlók kívánsá­gait. A Nyíregyházi Kertésze­ti Vállalat — szép hazai és immár külföldi sikerei után — jogot kapott árra, hogy jö­vő évben Nyíregyházán ren­dezzék meg az országos virág- kötészeti versenyt. (páll) MÉHTELEKEN AZ ŰJ HÁZAK SZAZAI ÉPÜLTEK FEL. KÉPÜNK A HEVESI U TCÁRÓL KÉSZÜLT. Elek Emil felv. árultak, az 1970-es évben 134 mázsa élő baromfit adtak el. A mélyhűtött, — mirelit — áruk 1965-ös forgalma 15 mázsa volt. Az 1970-es forga­lom ebből a cikkből 180 má­zsa. A harmincegy vendéglátó üzemegységben fantasztiku­san felfutott a feketekávé-fo­gyasztás. Az országos átlag három kiló, a vidéki kettő, ezen a területen majdnem nulláról indultak és most 1,4 kilónál tartanak az egy főre eső átlagban, csecsemőtől ag­gastyánig. Sorozatosan szün­tetik be a kocsmajelleget vendéglátó üzleteikben. Az árvíz után tönkrement boltok helyrehozására a fo­gyasztási szövetkezeti moz­galom országos összefogással 19 milliót gyűjtött a Fehér- gyarmati ÁFÉSZ-nek. Ebből hatmilliót a tízmillió forintba kerülő gyarmati szállodára és étteremre költenek. Tíz kis ABC-áruházat nyitnak egy év alatt. Ebből tavaly decem­berben már megnyílt a náb- rádi. Június 1-én belép a for­galomba a hárpm fehérgyar­mati, a két tunyogmatolcsi és a panyolai is. A többi kará­csonyig. Gesztelyi Nagy Zoltán (szóval maradt az évi átlag) 1970-ben már 254-et. Másik számpár: négy év alatt 328 hűtőszekrényt vásá­roltak a szövetkezet boltjai­ban. Tavaly 320-at. Általá­ban a tartós fogyasztási cik­kek forgalma négy évig ösz- szesen 64 millió volt, 1970- ben* 40 millió. Motorkerék­párt 540-et vettek a boltok­ban négy év alatt Tavaly 310-et. Televíziókészüléke­ket négy év alatt 2360-at (ez is szép!), tavaly 1045-öt. A szövetkezet vezetősége nem a haszon, hanem a for­galom növekedésében látja a jövőt Emiatt egymás után alakítják át a boltokat önki- szolgálóvá, önkiválasztóvá. Négyszáz dolgozó legfőbb fel­adata, hogy ne csak áruljon, hanem új, kulturáltabb cik­kek vásárlására is ösztönözze a vevőket. A zöldség- és gyümölcsforgalom 286 száza­lékra nőtt, a tejipari termé­keké 2l77-re öt év alatt A szövetkezet saját hizlalásban évente közel ezer sertést hiz­lal és dolgoztat fel: heti 80 mázsa húst és töltelékárut ad el. Az 1965-ös évben még semmilyen baromfit nem Építőtábor lányoknak Tizennegyedik alkalommal nyitják meg kapuikat az önkéntes ifjúsági építőtábo­rok. Az ötször kéthetes tur­nusokban megyénk fiataljai a legelsőt kivéve vesznek részt, tehát számukra jú­nius közepétől augusztus 21- ig tart az építőtábori mun­ka. Az építőtáborba utazó sza­bolcsi középiskolások száma ezen a nyáron igen tekin­télyes, hiszen 1400 gimnazis­ta és szakközépiskolás ké­szül Balatonboglárra és Balatonboglár—Császtára. A középiskolásokon kívül a tanárképzőből és a felsőfo­kú mezőgazdasági techni­kumból százan indulnak a kéthetes munkára. Huszon­hat iskola küldi diákjait a táborokba, közülük a Nyír­egyházi Zrínyi és a Máté­szalkai Esze Tamás Gimnázi­um vezet — tőlük készülnek a legtöbben. A megyék építő táborozóft tekintve csak Borsod „ad többet”. Igen népszerűek az építőtáborok, mindig sokkal többen jelentkeznek, mint amennyire szükség van. A középiskolákban válogatják •ki a jelentkezők közül, hogy kik azok, akik érdemeik sze­rint, a tanévben végzet kö­zösségi munka alapján részt vehetnek a táborokban. A hatórás munka mellett ugyanis jnt idő a szórako­zásra, pihenésre, kirándulás­ra is. Sokáig „vitatéma" volt, lesz-e a szatmári árvizes te­rületeken építőtábor ebben az évben. A vita eldőlt — nem lesz. A Fehérgyarmatra tervezett táborban 400 sza­bolcsi fiú is részt vett volna két hétig. így most nemcsak az árvizes építőtábortól, de más táboroktól is „elestek", mivel más helyeken nem készültek a foglalkoztatásuk­ra. Az idén a megyét 1490 lány és mindössze 10 fiú képviseli. lulajdonos és főbérlő „...azóta rége a békességnek46 Egy nap a szabálysértési csoportnál A Dimitrov utca 34. számú ház előtt két kiskapu van és csak egy nagykapu, ami az egész bonyodalmat okozta. Egészen odáig, hogy birtok­háborítás lett belőle. Leg­alábbis ilyen bejelentést tett társbérlőjére Cs. Gy. a városi tanács szabálysértési csoport­jához. A tárgyaláson aztán mindkét fél elmondta vélt, vagy jogos sérelmét Nem hogy kihagyták volna, még jobban felásták. Márciusban aztán a tulaj­donos kirakott egy karót hogy az a rész maradjon meg bejáratnak. Akkor a főbérlő felesége volt otthon, bele­egyezett, de amikor a férj ha­zajött már figyelembe sem vették az egészet Míg egy kocsit nyert. Mondják a magukét — 1958-ban kezdtünk épít­kezni — kezdi a panaszos. — Elég sokáig eltartott, mert mindenre nem volt pénz egy­szerre. Volt az udvaron egy rossz vizű kút, azt beépítet­tük és egy másikat csináltat­tunk helyette. Annak is rossz volt a vize, ezért ha jól em­lékszem, 1964-ben saját pén­zünkért furattunk egy jó vi­zűt. Egy fillért sem kértünk tőlük érte. Sőt a szomszédok is oda jártak vízért. így ment ez sokáig, egé­szen addig, amíg Cs. J. fő­bérlő egy kocsit nyert. Attól kezdve — kocsimosásra és locsolásra — rengeteg vizet fogyasztottak. — Mire mi este hazamen­tünk, olyan iszapos volt a víz, hogy ivásra már alig lehetett használni. Tavaly tavasszal a kút tu­lajdonosa is nyert egy gép­kocsit. Garázsa még nem volt, hát az udvarra állt be esténkint a kocsijával. Az udvar azonban egyre fo­gyott, mert a főbérlő mindig többet ásott fel. — Amíg nem volt kocsim, nem érdekelt, de utána kér­tem, hogy a bejárathoz szük­séges részt ne ássák feL A vitatkozások, veszekedé­sek után április 23-án — miután Cs. Gy.-ék bevezették a lakásba a vizet, — lezárták a kutat. A főbérlő erre azzal válaszolt, hogy másnap reggel lelakatolta a kaput. Azóta a panaszos nem tud beállni az udvarra. — Nyugodtan beállhatna a saját pprtájára, ha csináltat­na magának nagykaput. Mert a lakás és a kút között is be lehet menni kocsival, de ak­kor a rózsafáit ki kellene vágni — mondja az ellenér­vet Cs. J. főbérlő. A tárgyalás több mint egy óráig tartott. Mindketten mondták a magukét. Egyikük a kút, a másik a kapu lezárá­sát tartja jogtalannak és sér­tőnek. Pedig korábban hosz- szú évekig Semmilyen prob­léma nem volt közöttük. Bé­kességben éltek, az építkezés előtt keresztben, utána hosz- szában felezték a telket, de hát mint jó szomszédok fö­löslegesnek tartották a szóbe­li megállapodásokat írásban rögzíteni! Aztán a szerencse mindkettőjükre rámosoly- gott, mindketten nyertek egy kocsit és azóta vége a békes­ségnek. Hogy kinek lesz igaza? Még nem tudni. Az is lehet, hogy nem a szabálysértési csoport, hanem a bíróság fog ügyükben dönteni. Kikapcsolt áram, lelakatolt kapu Volt ezen a napon egy másik — hasonló birtokhá­borítás! ügy is napirenden. A Csongor utca 1. szám alatti lakás, illetve a lakás melletti 291 öl telek és egy almatároló eladása miatt A tulajdonos és a vevő — ők is megértet­ték egymást korábban — nem kötöttek írásbeli szerző­dést csak szóban egyeztek meg. A vevő állítja, hogy a pincében lévő hidrofort Is lakással kapta és a villany- számlát is együtt fizetik, a tulajdonos pedig — állítja, hogy erről szó sem volt A bíróság április 28-án ho-' zott határozata kötelezi a ve­vőt, hogy havi ezer . forintjá­val törlessze a vételárat. A tulajdonos pedig még aznap kikapcsoltatja az áramot és ezzel megszűnik a vízszolgál­tatás is. Május elsején még a kaput is lelakatolja, mire a vevők hazaérkeznek, már be sem tudnak menni. Igaz, a kapu a tulajdonos portáján van, de ha a sajátjukra csi­nálnak egyet, akkor fél kilo­métert kell kerülni — ha mondjuk szenet visznek — a gyümölcsös és az erdő miatt A szabálysértési csoport­hoz beérkező eseteknek mint­egy tíz százaléka birtokhábo­rítás. Az idő, amit ezekkel az ügyekkel foglalkozni kell azonban az összes munka fe­lét adja. (balogh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom