Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-10 / 85. szám

tttt. április W KTtrr MÄGVAfl<*>RS7ÄG S. otdaf ^4 párt határozott9 a kormány cselekedett (5,) A láthatatlan fogyasztás A IX. KONGRESSZUSON HOZOTT HATÄROZAT MEGÁLLAPÍTJA: „Hazánk­ban a művelődés valóságos népmozgalom lett. Ma min­den ötödik állampolgár isko­larendszerű oktatásban vesz részt. A felnövő korosztá­lyoknak háromnegyede szak­munkásképző iskolákban, il­letve középiskolákban tanul tovább”. Majd később: „A kulturális forradalom ered­ményeként tovább nőtt a tö­megek érdeklődése az iroda­lom és a művészetek iránt”. Az oktatást, a kultúrát szo­kás a társadalom láthatatlan fogyasztásaként jelölni. Való­ban, kifejezhető-e adatokkal, pénzösszegekkel mindaz, amit a két szó tartalmaz? Aligha. Hiszen a művek keltette kö­zönségvisszhang, a kultúra tudatformáló szerepe, az if­jú agyában elraktározódott ismeretek elvont értékek. Az adatok, tények mégsem fö­löslegesek. Kifejeznek sok mindent. Például azt, hogy az állam milyen jelentőséget tu­lajdonít az oktatásnak és a kultúrának. A legutóbbi öt esztendőben a kommunális beruházások (amelyek az oktatás és a kul­túra beruházásait is magukba foglalják) értéke 41 százalék­kal volt nagyobb, mint a második ötéves terv idősza­kában, 1961—1965 között A művelődés népmozgalom jel­legét jól igazolja, hogy az 1970—1971-es oktatási évben 1,8 millió fő tanult az ország­ban. A számvetés itt sem ne­héz, mert bármerre tekin­tünk, az eredmények sokasá­ga tűnik szemünkbe. Hat szá­zalékkal nőtt a felsőoktatás­ban részt vevők száma, a fel­sőoktatási intézményekben 22 ezerrel többen fejezték be ta­nulmányaikat az 1966—1970 közötti években, mint az ezt megelőző öt esztendőben. Az uj középiskolai tantermek szama meghaladja a hétszá­zat; 12 ezer diákotthoni hely létesült, az általános iskolák­ban további húszezer gyer­mek kerülhetett napközibe, s így számuk 200 ezer fölé emelkedett. A LEGUTÓBBI ÖT ÉV­BEN 66 ezerrel többen sze­reztek érettségi bizonyít­ványt, mint 1961—1965 kö­zött, s hogy ezzel a legalább érettségizettek száma a né­pességen belül már 1,2 mil­lió főre nőtt Ahogy a több, mint 300 ezer felsőfokú vég­zettséggel rendelkező állam­polgár sem olyan szellemi tőke, ami ne sokszorosan ka­matozna. Persze, feladatok légiója sem hiányzik. A gyer­mekek mintegy 8 százaléka még ma sem végzi el az álta­lános iskola nyolc osztályát; a felsőoktatásban a fizikai ízesítő Ez a történet tulajdonkép­pen nem lenne hiteles, ha nem mutatnánk be Lad bá­csit a nemrég nyugdíjba ment mozdonyvezetőt — aki, mióta csak kényszerű pihenő­ben tölti napjait — fúr, fa­rag, kamrát bont és épít. ker­tet ás és bokrokat ültet át az udvarán, újraácsolja a kaput vízvezetéket és vil­lanyt szerel a családi ház­ban. szóval mindig van ten­nivalója. Laci bácsi állandóan tüs­ténkedik és nem lehet rossz néven venni tőle. Hiszen a magáéban csinálja. Annus néni szintén feléb­redt a munkás hétköznapok dolgozók gyermekeinek ará­nya kisebb a kívánatosnál; továbbra is keresni kell a társadalmi igényeknek job­ban megfelelő iskolatípuso­kat, stb. Uj ismeretek? Terjesztésük nélkülözhetetlen eszközei nemcsak az oktatás, hanem a népművelés, a kultúra fegy­vertárában is fellelhetők. Az eszköztár bővítése, korszerű­sítése persze megint csak anyagiakat igényel. Mert aligha akad valaki, aki úgy véli: a több, mint 9200 könyvtár fenntartása — ame­lyekben négy év alatt 100 ezerrel nőtt a beiratkozott olvasók száma, s négymillió kötettel a könyvállomány — kitelik abból, amit jelképes díjként a könyvek forgatói fizetnek. S az is az alaptalan feltételezések közé tartoz­na, hogy a legutóbbi négy évben létesített 36 új múze­um költségfedezetét a mú­zeumi belépti díjakból terem­tették elő. Hűen a kongresszusi ha­tározathoz, a kultúra „fo­gyasztásának” lehetőségei a legtöbb területen bővültek. Ugyan a színház- és mozi­látogatók száma tovább mérséklődött, de a világra nyíló ablak, a televízió“ öt év alatt csaknem egymillió­val gyarapította táborát. (Ezer lakos közül 82 volt tv­előfizető 1965-ben, s 171 1970-ben.) Ezekben az évek­ben valósult meg a hatodik adásnap (11 órával nőtt a heti adásidő), s megkezdődött a színes műsor kísérleti su­gárzása. Négyezerrel több mű — 21 millióval nagyobb példányban — jelent meg 1966—1970 között, mint a második ötéves tervben. Négy esztendő alatt 374 színházi premierre került sor, 1,5 mil­lióval több hanglemez fo­gyott, a lakosság évente meg­közelítően húszmillió forint értékben vásárolt képzőmű­vészeti alkotásokat. NÉGY ESZTENDŐVEL EZELŐTT mindaz, amiről sorozatunkban vázlatosan szóltunk, program, elvégzés­re váró teendő volt csupán. Jó érzés, hogy ma a program egészére, s részleteire egy­aránt elmondhatjuk — az adatok, a tények alapján — teljesült Mészáros Ottó KOMMENTÁR Beavatott munkások Figyelemre méltó és igen aktuális napirendet tárgyalt egyik ülésén az MSZMP Nyíregyházi Járási Végrehajtó Bi­zottsága. Megvizsgálták az ország legnagyobb járásában, az üzemekben folyó termelési agitáció tapasztalatait. Nem köny- nyű. és egyértelműen tisztázott, mit is szükséges tenni éppen az önállóbb gazdálkodás körülményei között annak érdeké­ben, hogy valóban hatékony termelési agitáció alakuljon ki. Mi szükséges elsősorban ahhoz, hogy az üzemi terme­lési agitáció elérje a célját az új viszonyok között? Elsősor­ban az, hogy a gyár minden munkása részletesen ismerje az üzem tervét. Erről a vezetők megfelelően informálják őket, s a dolgozóktól minden információt, javaslatot, észrevételt, kezdeményezést használjanak is fel. Az üzemi termelési agi­táció hatékonyságának a növelésével jobban érvényesülhet és kibontakozhat az üzemi demokrácia is. Ha a munkások értik, tudják, mert tudatják velük, mi a feladatuk, s annak elvégzése milyen eredményt jelent a népgazdaságnak, az üzemnek és személy szerint nekik, akkor sikeres a termelési agitáció. Ezt az elmúlt két esztendő gaz­dasági eredményei, az új profilok, gyártmányok, a korsze­rűbb termékek is igazolják, melyeket a Tiszavasvári Alkaloi­dában, a Demecseri Burgonyakeményítő Gyárban, vagy a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál valósítottak meg. Jelen­tős ez azért is, mert sok dolgozóban, de még gazdasági veze­tőben is volt bizonytalanság és bátortalanság vagy kétely a gazdasági reform bevezetésekor. Ezek többsége eloszlott. De még mindig akadnak problémák, amelyekre választ várnak az üzemi munkások. Csak néhányat ezek közül: ha mindin­kább növekszik az egyszemélyi felelősség és jogkör, hogyan fog érvényesülni a kollektív vezetés? Említhetjük az érde­kek között meglévő ellentmondásokat, vagy a bérezést. Mind, mind olyan kérdés, amelyekre az üzemi agitáció során a pártszervezettől, az szb-től, vagy a KlSZ-szervezettől vár­nak választ Igénylik ezt az üzemek munkáskollektfvái. Fontos, hogy az özem idei és az ötéves tervének célkitűzéseit a legkülöfi- bözőbb módszerekkel és fórumokon ismertessék. Alakítsák ki a rendszeres információs és kölcsönös tájékoztatási rendszert a gazdasági, párt-, stb. vezetők és a dolgozók között Hasz­nálják fel a szóbeli agitáció mellett a szemléltető eszközöket is. Vonják be ebbe a munkába a törzsgárda tagjait, a szocia­lista brigádokat akik saját jó példáikkal agitálnak a megbe­csülés, a munka elismerése mellett Farkas Kálmán „UTGYÄR” FEHÉRGYARMATON. MEGKEZDTE PRÓBAÜZEMELÉSÉT A MEGYE LEGKORSZERŰBB ASZFALTKEVERŐ ÜZEME FEHÉRGYARMATON. A NYÍREGYHÁ­ZI KÖZÚTI ÉPÍTŐ VÁLLALAT NDK GYÁRTMÁNYÚ AUTOMATA BERENDEZÉST VÁSÁROLT KÖZEL 9 MILLIÓ FORINT ÉRTÉKBEN. SEGÍTSÉGÉVEL NAPONTA 500 MÉTER HOSSZÚ, HAT MÉTER SZÉLES UTAT ASZFALTOZHATNAK. ELEK EMIL FELVÉTELE Nyíregyházi konstrukciók Premier a Találmányi Hivatal pavilonjában A VAGÉP vállalat fejlesztéseiről Tálán arőüteJtettaeic is le­hetne minősíteni azt a rend­kívül gyors, de átgondolt vállalatfejlesztést ami mostanában a VAGÉP-nél történik. A vállalat — amely az edmúlt két évben kiváló címet kapott — két év alatt megkétszerezte a termelését s ez a vasiparban igen nagy szó. (Ezért nem lehet­nek esélytelenek az idén a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajára sem.) A termelés gyors növelése mel­lett jól alakult a nyereségük is, pedig legfontosabb ter­mékeiknél árengedményeket adtak partnereiknek. Aligha van másik olyan szabolcsi vállalat ahol hasonló átgon­dolt tervszerű és fokozatos vállalatépítő munka folyna. Az idei új termékeik közül szinte nem lehet tudni, me­lyik a fontosabb. Egy év — négy új profil! Gépek alkalmi áron A balkán yí telep nemrég még két fal nélküli színből állott de amikor a VAGÉP átvette, gyorsan fejlődni kez­dett Ma már egy minden tekintetben korszerűnek mondható üzemcsarnokban termelnek: az idén három­szor annyit mint tavaly. lassú tempójáöóL Piacra jár, egyre jobban főz, szakács- könyveket vásárol, kofákkal alkuszik, mint fiatalasszony korában. Nomármost: húsvét közele­dik. Az ördög tudja, a szombati hetipiacon tesz-e zöldség, mennyi és főleg mi­lyen áron. Annus néni vett egy kiló zöldséget fél kiló sárgarépát és fél kiló petre­zselyemgyökeret 16 forint­jába került addig alkudozott Hazahozta. Aztán elkezdett gondolkozni. ö csak szombaton kend a húsleveshez. Addig a zöld­ség fonnyad, ha csak így hagyja. Homokot hordjon rá? A fenét Kivitte a vetemé­nyeskertbe és ledugdosta egyenként egymástól 10 centire a jó megpuhult föld­be. Milyen jól el­áll ásott Még iw Ms tfc vasad zápor is hullott biztos nem szárad el a nehezen megszerzett ízesítő. A kincs. Nyugodtan ment be a konyhába, elővenni a tavaszi nagytakarításhoz szükséges szereket Ezalatt viszont Laci bá­csi kiment a zápor utáni, jó szagú kertbe. Élvezte a friss levegőt „Mit is szeretnék most?” — kérdezte saját ma­gától. „Hát persze, hogy ge­reblyézni!” Kivette a szer­számkamrából a gereblyét, elszántan nekiesett a vetet­ten veteményeságyaknak. Már a harmadik húzásra szeme élé ugrott az első répa. „Ejnye-bejnyer — szegte fel a fejét Lad bátyánk. „Ezt bizony ősszel bennehagytuk. Vajon nem hagytunk többet is?” Es vadul kaparni kezd­te a földet kapát is hozott FdOtato m ««észét tfű Ss került az egész kiló. Na — gondolta, ez már úgyis fáradt. — Odaadom a nyulaknak. És oda is adtat. Hármat tartott meg, azt diadallal be­vitte a konyhába: „Nézzétek csak, mennyi répát hagy­tunk ősszel a kertben!” Másfél perc múlva lett sí- rás-rívás és fogaknak csikor- gatása. De addigra a nyulak jóízűen el ropogtatták a ré­pát Pont nekik, a nyuszik­nak ne tegyen húsvétjuk? A petrezselyemgyökeret meghagyták. Azt úgy látszik nem szeretik. Lad bácsi hoz­ta is be diadallal. De Annus néni sírva mutat a nyulak harapásaira a fehér száru­kon™ Most minden azon múlik, mennyi zöldség lesz a szom­bati piacon, Ég főleg meny­nyiért?! «geszt elji) Ide hozta a VAGÉP a kár­tolószalag gyártását. E sza­lagokra a szövőiparnak van szüksége, mégpedig sokra. Biztos piac, a szalag gyártá­sa hagyományos ipar, s hosszú ideig fennmarad még. A gépeket szinte alkalmi vé­telként az új áruk tizedéért vette a vállalat Igaz. régiék. sokszor elállítódnak — de mégis alig kell majd hozzá­juk kezelő. S hogy a ter­mék után milyen nagy az ér­deklődés, arra jellemző, hogy a napokban indiai vendégük volt s csak azért nem tud­ták vállalni megrendelését teljesem, mert előbb a hazai igényeket akarják kielégíteni. Nyíregyházán a következő hetekben indul a henger- perselygyártás. Jövőre már 15 milliós értékre lesz szük­ség ebből a termékből s az idén is csak azért kevesebb, mert a VAGÉP nem meri még vállalni a megrendelt számokat (Idő kell a begya­korláshoz.) E termékük or­szágosan fontos programhoz készül, a Diesel-villamos mozdonyok gyártásához. So­rozatgyártás. annak minden előnyével és biztos a piac. Mintaoltalom alatt A két eddig említett termék­kel nem lehet sok probléma, biztonságos a gyártás is, az értékesítés is, kipróbált hagyományos a konstrukció, szinte az eredményük is ter­vezhető. A VAGÉP azonban ezek mellett vállal olyan fejlesztéseket is, amelyeknél korántsem ilyen biztos az ered* mény. Mind a kettő újdon­ság a magyar iparban — de az újdonság hátrányaival is rendelkezik. Mintaoltalom alatt áll, s kizárólagos joggal csak a VAGÉP gyárthatja a hidrau­likus bálázóprést. Az elgon­dolás megvásárlása már ed­dig több. mint 100 ezer fo­rintjukba van, de valószínű­leg nem volt ez fölösleges befektetés. A prototípust két hónapja „nyúzzák” a nyír­bátori MÉH-telepen, a tröszt információja szerint jó eredménnyeL Igaz, a MÉH- tröszt változtatásokat is ja­vasolt a könnyebb kezelhető­ség érdekében, s az újabba­kat már így gyártják majd le — de meg is raadeStafi belőle 50 darabot. A bálázóprés azonban iga» zi „karriert” a BNV után csinálhat. Bemutatják a má­jusi vásáron — a Találmányi Hivatal pavilonjában! Re­mélhetőleg a várható karaiéi számottevő exportpiacot iä jelent majd a VAGÉP-nesfc. Még nagyobb sikert re- mélnek a Beacedisz nevű gépüktől. E gép Paulovits Fa* rencnek, a metró egyik ter­vezőmérnökének tálaimat nya, a mélyépítésben hasz­nálható őrlőberendezés. amely képlékeny péppé alakítja á* a különböző anyagokat, A VAGÉP-nél készül a Beacedisz prototípusa, s a meglévőtől eltérő, nagyobb teljesítményű, új is. A 60—70 ezer forint értékű gépből az idén — főként kísérleti, cé­lokra — nyolcat készítenek, Ezeknefc próbáján dől eC hogyan működik a gép. Fejlesztés és kockázat Még alig indult el a be­rendezés a tervezőszobáfba!, már érdeklődött utána a MINERALIMPEX, illetve azon keresztül egy olasz cég, A külkereskedelmi váfiala* szerint, ha a gép jó, a pia­con évente több százan igényre lehet számítani —» kutatás nélküL Kedvező tori i sérteti eredmények esetem azonban a külkeneskélen» nagyarányú piackutatást vé­gez. hiszen ez a gép saints az egész világon hiánycikk; A biztonságos fejlesztés mellett így vállalja az új kockázatát is a VAGÉP — hL szén arra is számíthat, hogy egy — a tervezőasztalon jó­nak látszó berendezés —■* nem képes a számított tel» jesítmény elérésére, s áldás# nem lesz piac. Tulajdonképpen megtehet fci eza vállalat, hogy Ilyen kocv kázatokat vállaljon, van any* nyira erős. stabil s kollek­tívája nagy teljesítményekre) képes. Jellemző, hogy 4 négy termék közöl csak egy» nek, a kártolószalagnak keaJJ ték meg a gyártását a másik háromé csak mostanában indul — de máris újabbakon törik a fejüket. 3S*9 isMS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom