Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-10 / 85. szám

» oldal kelet-macyarorszAo MTI. áprflSs ». (Folytatás az 1. oldalról) Mind nyilvánvalóbbá válik az imperializmus történelmi kilátástalansága —, állapítja meg a nyilatkozat. — A ka­pitalizmus általános válsága tpvább mélyül. A határozat hangsúlyozza, hogy a mun- k^iáosztály és a dolgozó tö- nÁegek nagy megmozdulásai „okvan új osztályütközetek elő'\ írnokéi, amelyek alapve­tő társadalmi változásokhoz, a munkásosztály és a vele szövetséges többi dolgozó ré­tegelt jhatalmának megterem­téséhez vezethetnek”. A kongresszus kijelentette, hogy az 3ZJCP változatlanul hű a nemzeti és társadalmi felszabadulásért küzdő né­pekkel vúllált szolidaritás le­nini elvéhez. Különösen nagy jelentőséget tulajdonított a kongresszus . a szocialista orientációjúi országokkal foly­tatott együttműködés kiszé­lesítésének. Á határozaf.t leszögezi, hogy az SZKP Központi Bizottsága a beszámolási időszakban „következetesen folytatta irányvonalát at kommunisták sorainak marxista—leninista alapokon való , tömörítésére”. Az 1969. évi nemzetközi ta­nácskozás fontos előrelépés volt a kommunisták nemzet­közi egysége gnegszilárdítá- sának útján, nagyszabású hozzájárulást jelentett a marxista—leninista elmélet egész sor tételének: tovább­fejlesztéséhez. Az "SZKP ál­lási foglal amellett, hogy amikor ez szükséges, a jövő­ben is nemzetközi tanácsko­zás': -it hívjanak önsze. A kongresszus úgy véli, hogy a harc a kommunistael- lenesség és a sziovjetellenes- ség ellen, csakúgy, mint a jobboldali és „baloldali” re- vizionizmus, valarrlint a na­cionalizmus ellen, továbbra is fontos és időszerű feladat. A kongresszus megbízta a Központi Bizottságot, hogy bővítse ki kapcsolatait a fej­lődő országok forradalmi-de­mokratikus pártjaival, segít­se elő az egységakciók és az együttműködés kibontakoz­tatását a tömegsaervezetek- kel és tömegmozgalmakkal, a szocialistákkal és a szociál­demokratákkal, az imperia­lizmus elleni közös harc ér­dekében. A kongresszus megállapí­totta, hogy a szovjet politika változatlanul összhangba hoz­ta az agresszióval való hatá­rozott szembeszállást a meg­oldásra érett nemzetközi problémák rendezésének konstruktív irányvonalával, a békés együttélés elveinek kö­vetkezetes védel mezősével. A kongresszus teljes egé­szében jóváhagyja a Köz­ponti Bizottság és a kormány politikáját Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeinek támo­gatására. Jóváhagyását adta a ■ kongresszus a Központi Bi­zottság és a kormány közel- keleti politikájához is, s meg­bízta őket, hogy változatla­nul folytassák az arab né­pek támogatására irányuló vonalukat. A határozat komoly jelen­tőséget tulajdonít a Szovjet­unió és Franciaország közötti kapcsolatok fejlesztésének és elmélyítésének. Fontos lépés- pék'nevezi a szovjet—nyugat­német szerződés, valamint a 1/cngyelország és Nyugat- Németország között létrejött szerződés megkötését, amely szerződések ratifikálása „hoz­zá fog járulni az európai helyzet egészségesebbé válá­sához.” » A Szovjetunió — hangoz­tatja a határozat — kész fej­leszteni kapcsolatait az Egye­sült-Államokkal is. „Ugyan­akkor a Szovjetunió mindig erélyesen fel fog lépni az Egyesült Államok agresszív cselekményei ellen, az erőpo­litika ellen.” A kongresszus teljes mér­tékben jóváhagyta a referá­tumban az ország gazdasági fejlődésére vonatkozóan ki­fejtett feladatokat. A kom­munista pártnak a nép jólé­tének emelésére irányuló vo­nala nemcsak a kilencedik öt­éves terv fő feladatát hatá­rozza meg — hangsúlyozza a határozat — hanem az ország gazdaságii fejlődésének hosz- szabb távra szóló általános irányvonalát is. A mezőgazdaság fellendítő se az egész nép ügye — mu­tat rá a határozat. — A kon sszus különös jelentő­sége tulajdonít az élelmisze­rek és iparcikkek termelése növelésének is és szükséges­ne': tartja, hogy e célokra nagyobb befektetéseket for­dítsanak. Ezt a feladatot — hangsú­lyozza a határozat —, az ál­lami kiskereskedelmi árak stabil szintje és az egyes áruk árának a tartalékok felhal­mozódása arányában történő csökkenése mellett kell meg­oldani. A kilencedik ötéves terv­nek — állapította meg a kongresszus — hatalmas nemzetközi jelentősége van. Teljesítése nagy hozzájárulás a szocialista országok gazda­sági hatalmának általános erősödéséhez, a szocialista vi­lágrendszer pozícióinak a ka­pitalizmussal folytatott gaz­dasági Versenyben történő erősödése közös ügyéhez. A társadalmi változásokat jellemezve a kongresszus rá­mutatott a szovjet társada­lom egységének erősödésére. A kongresszus megállapította az ország valamennyi nem­zetének és nemzetiségének sokoldalú fejlődését és azok további közeledését egymás­hoz. „A szocialista építés fo­lyamatában az emberek új történelmi közössége jött lét­re: a szovjet nép.” A kongresszus nagy fon­tosságot tulajdonít a dolgo­zók nevelésének, a szovjet hazafiasság és internaciona­lizmus szellemében, ami ösz- szeegyeztethetetlen a naciona­lizmus, a sovinizmus és a nemzeti szűklátókörűség meg­nyilvánulásaival. A határozat rámutat arra, hogy a dolgozók marxista- leninista világnézetének, a magas fokú eszmei-politikai tulajdonságoknak, a kommu­nista morál normáinak ki­alakítása volt és marad a pártszervezetek ideológiai munkájának központi felada­ta. A kongresszus megállapí­totta: az irodalom és a mű­vészet mind nagyobb szere­pet tölt be a szocialista tár­sadalom szellemi gazdagságá­nak megteremtésében. A párt az irodalom- és művészetpoli­tika kérdéseiben a pártosság és a népiség lenini elveiből indul ki — hangoztatja a ha­tározat, „A - párt-.a- szocialista realizmus talaján kialakítan­dó fonnák és stílusok sokré­tűsége és gazdagsága mellett foglal állást” A határozat rámutat: Iro­dalommá veszeti kritikánk „kövesse szilárdan a párt irányvonalát egyeztesse ösz- sze a magas elvszerűséget a művészi értékek alkotói irán­ti kellő tapintattal és meg­becsüléssel.” A határozat célszerűnek tartja, hogy az ötéves nép- gazdasógi tervezés kialakult gyakorlatával összhangban ötévenként hívják össze az SZKP kongresszusait, vala­mint a szövetségi köztársa­ságok kommunista pártjainál? kongresszusait. A kongresszus megállapí­totta, hogy aktivizálódott a párt eszmei és elméleti tevé­kenysége. „Az alkotó gondo­lat a pártban új következte-, tésekkel és tételekkel gazda­godott olyan fontos problé­mák tekintetében, mint a kommunizmus anyagi és mű­szaki bázisa megteremtésének lehetőségei, a termelés haté­konyságának fokozása, a népgazdasági irányítás for­mái, az agrárpolitika. A testvérpártokkal közösen ki­dolgozták a szocialista világ- rendszer fejlesztésének elvi kérdéseit, tanulmányozták a modern kapitalizmus fejlő­désében fellelhető új jelensé­geket.” Mint a határozat kimond­ja, nagy figyelmet fordítot­tal? a pártról, a szocializmus és a kommunizmus építésé­ben betöltött vezető szerepé­ről szóló tanítás fejlesztésé­nek. Az SZKP határozott harcot indított az antikom- munizmus ideológiája éllen, a különböző burzsoá és revi­zionista koncepciók ellen. „A párt aktív elméleti te­vékenysége lehetővé tette társadalmunk eszmei egysé­gének további szilárdulását, a marxizmus—leninizmus nem­zetközi tekintélyének növeke­dését” — mondja ki a hatá­rozat A kongresszus úgy véli, hogy a marxista—leninista tanítás alkotó fejlesztésének és propagálásának, a marxiz­mus—leninizmus revíziója elleni harcnak továbbra is a párt ideológiai munkájának központjában kell állnia. Terveink reálisak — jelen­tette ki a .kongresszus. Vég­rehajtásuk tőlünk, vaiameny- nyiünktől függ. függ: kitar- t lsünktől és tu ii ásunk tói, szervezettségünkből éjf fegyel­mezettségünktől. Az SZKP Központi Bizottságának fogadása Az SZKP Központi Bizott­sága pénteken a moszkvai Kremlben fogadást adott a külföldi kommunista és munkáspártok, nemzeti demokratikus és baloldali szocialista pártol? küldöttsé­geinek tiszteletére. A fogadáson 91 ország testvérpárt iáinak képviselői, az SZKP Központi Bizottsá­ga Politikai Bizottságánál? tagjai és póttagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai, a a Központi Bizottság tagjai és póttagjai, a Központi Reví­ziós Bizottság tagjai vettek részt. Az SZKP XXIV. kongresszusán részt vett kül­földi vendégeket Leonyid Brezsnyev üdvözölte. Szív­ből jövő köszönetét fejezte ki a kongresszus munkájában való részvételükért, felszóla­lásaikért és találkozásaikért a szovjet kommunistákkal és dolgozókkal. Mindez még nagyobb nem­zetközi jelentőséget adott a kongresszusnak, még köze­lebb hozott egymáshoz ben­nünket — azokat, akik ki­vívták a hatalmat és a szo­cializmust és a kommuniz­must építik, s azokat, akik még Harcolnak a hatalomért, hogy^ megnyithassák népeik előtt a szocializmus felé ve­zető utat — mondotta az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára. őszinte örömmel tölt el bennünket — jelentette ki Brezsnyev, hogy a forradal­márok hatalmas szövetsége szüntelenül szélesedik és szilárdul. Szemléletesen tük­röződ’'1' ez abban is. ahogyan a külföldi delegációk száma nő kongresszusainkon. Míg az SZKP XIX. kongresszusán, a háború utáni időszak első kongresszusán 44 delegáció vett részt a XXIV. kong­resszusra már 91 országból 102 küldöttség érkezett. „Ez arról tanúskodik, hogy a Tervek a Mars meghódítására A szovjet űrhajós- és tudósküldöttség sajtókonferenciája felszabadító vf! ágmozgalom. amely egyesíti a kommunis­tákat és a többi forradalmá­rokat eredményesen fejlő­dik. s leküzdve minden ne­hézséget, újabb harci egy­ségekkel egészül ki”. Leonyid Brezsnyev hang­súlyozta, hogy a kongresz- ; szuson „diadalmaskodtak a marxizmus—leninizmus. a proletár internadonalizmuí eszméi”. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára kijelentet­te: „jól tudjuk hogy szá­mos tőkésországban a Szov­jetunióval vállalt szolidari­tás kifejezése na-gv nehézsé­gekkel jár, üldöztetést, ml több, terrort von maga után. Naevra becsüljük azt a hő­siességet amellyel önök. osz­tálytestvéreink és elvbaráta­ink vállalják a barátságot nárttunkkal és nénünkkel harcolnak a munkásosztály érdekeiért, a re'ociaüzmusért. Ez pedig arra kötelez ben- ' n űr Vet. hogy még sikere­sebben építsük a kommuniz­must. mindig szilárdan helyt­áll iunk marxista—leninista fővonalunk védelmében”. „Mi nemzeti és internacio­nalista feladataink egységé­nek mecoszthatatlanságáTiak ekéből indulunk ki, hang­súlyozta Brezsnyev. Politi­kánk biztosítja országútik előrehaladását a kommuniz­mus felé, s ezzel megsokszo- roeeg hozzájárulásunkat az impe-taiizmus elleni harc­hoz. új erőt kölcsönöz a vi- ’á-eméretű forradalmi átala­kulás egész fö1 lünkre kiter­jedő áradatának.” „Még s-omsahban tömörí­teni kell sorainkat, a kom­munisták nemzetközi seregét, törekednünk kell a kommu­nista mozgalom egységére, az egész an ti imperialista mos-,/ összoforrottságára** mondotta a fogadáson afe SZKP Központi Bizottság­nak főtitkára. f A hazánkban tartózkodó szovjet űrhajós- és tudóskül- döbtség pénteken a Magyar Sajtó Házában újságírókkal találkozott. A sajtókonferen­ciát dr. Mihályfi Ernő, az MSZBT elnöke nyitotta meg, majd V. 1. Jazdovszkij pro­fesszor, a szovjet delegáció vezetője számolt be a kül­döttség élményeiről. Ezután a Hazai Fésüsfonó Vosztok női szocialista bri­gádja köszöntötte a delegá­ciót. A munkacsapat ajándé­kokat nyújtott át a delegá­ció tagjainak, valamint Ga­garin két fanva számára. Az újságírók ezután szá­mos kérdést tettek fel az űr­hajós műszaki és biológiai feltételeire vonatkozóan, ame­lyekre válaszolva Borisz Je- gorov, az első orvos űrhajós elmondotta: a súlytalanság állapotának az emberi szer­vezetre gyakorolt hatásával két szempontból is foglalkoz­nak. Modellezik a súlytalan­ság állapotát, s vizsgálják a szív, és a keringési szervek, valamint az érzékszervek reakcióit a földitől eltérő kö­rülményekre. Borisz Rogyionov profesz­szor arról számolt be, hogy a világűrben tartózkodó űr­hajósok, űrállomások olyan fizikai kísérletek lebonyolítá­sára alkalmasak, amelyeket földi körülmények között le­hetetlen elvégezni, többek között a Földet körülvevő légburok miatt, ami nehezíti a megfigyeléseket. Az ame­rikai Marinerek segítségével aránylag" közelről tudták fényképezni a Mars bolygót és kiderült, hogy a korábban sok fantasztikus elképzelésre okot1 adó .Mars-Csatornák nem is léteznék, viszont ér­tékes adatokat kaptak a Mars domborzati viszonyai­ról. Mikorra várható a Mars meghódítása? Hangzott, az egyik kérdés. Rogyionov pro­fesszor szerint ez a folyamat már meg is kezdődött Á meg­hódítás fogalma ugyanis nem azonos embereket szállító űr­hajó leszállásával a távoli égitesten. A Mars felderítése egyébként is „időigényes”, mivel megközelítésére négy­évemként nyílik kedvező al­kalom. , Jegorov úgy vélekedett, hogy a távoli égitestek meg­hódítása elsősorban nem az automaták, hanem az űrhajó­sok feladata. Jazdovszkij pro­fesszor ehhez azt fűzte hoz­zá, hogy a hosszan tartó űrexpedíciók feltételei ma még nem megoldottak, olyan berendezéseket kell kidolgoz­ni, amelyek az alapvető élet- feltételeket, akár évekre fennakadás nélkül biztosítani tudják. Filipcsenko azt fejte­gette, hogy az ember és az automaták tevékenységének optimális összehangolásától várhatók a legjobb eredmé­nyei?. A sajtókonferencia végén dr. Mihályfi Ernő mondott köszönetét a neves szovjet szakemberek felvilágosítá­saiért ★ Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter péntekéi, fogadta a hazánkban tartóz­kodó szovjet űrhajós- és tu­dósi? üld ötteég két tagját, Ana- tolij Filipcsenko űrrepülő ez­redest és Borisz Rogyionov professzort A baráti találko­zón jelen volt Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Űrkutatási kiállítás nyílt Budapesten Pénteken az Iparművészeti Múzeumban került sor a szovjet űrkutatás napjainak egyik kiemelkedő eseményé­re, a „Szovjet emberek és automaták a világűrben” cí­mű nagyszabású űrkutatási kiállítás megnyitására. A kiállítás gazdag anyagát a Szovjetunió Tudományos Akadémiája állította össze és szovjet szakembereik a Ma­gyar Tudományos Akadémia és az MSZBT közreműködé­sével rendezték meg. Az ünnepélyes megnvitá­son részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, övári Mik­lós, a Központi Bizottság titkára, tlr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese, dr. ».TU ÍÍ2»FP*.'. Mihályfi Ernő. az MSZBT elnöke, továbbá a Központi Bizottság és a kormány több tagja, a politikai, a tudomá­nyos és a társadalmi élet sok ismert személyisége. Ott volt A N. Szorokin követtaná­csos, a Szovjetunió budapesti ideiglenes ügyvivője és a szovjet nagykövetség több tagja, valamint a szovjet űr­kutatás napjai alkalmából V. I. Jazdovszkij professzor vezetésével hazánkban tar­tózkodó űrhajós- és tudós- küldöttség. A megielenteket dr. Rado- csay Dénes, a múzeum fő­igazgatóba üdvözölte. majd Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke nyitotta meg a kiállí­tást. •:om fc-nxta SLííOŰ Kimászott a Lunohod a kráterből Péntekre virradó éjjel be­fejeződött a két nagy hold­kráterből álló rendszer több, mint másfél hónappal ezelőtt elkezdett kutatása. A Luno­hod—1 elhagyta a 200 méte­res krátert, leereszkedett an­nak északi külső falán és újból felkapaszkodott az 500 méteres kráter belső ésaaki lejtőjén. A Lunohod—1 már körül­belül fél éve működik a Hol­don. Most befejeződött a holdjáró mozgása szempont­jából legnehezebb kutatási szakasz. Jelentős mennyiségű tudományos adathoz jutottak. A Lunohod—1 munkájának megkezdése óta összesen 7770 métert tett meg a Hold fel­színén. Az Esők-tengerének körzetében a kutatások foly­tatódnak. Komócsin Zoltán nyilatkozata a Pravda tudósítójának Komócsin Zoltán, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizo\s ágának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, a Pravda tudósítójával folytatott beszélgetése során kijelentette: „a Szovjetunió sikerei világszerte büszke­séggel töltik el a kommu­nisták szívét, a Szovjetunió barátainak szívét”. Az SZKP XXIV. kong­resszusával kapcsolatos be­nyomásairól szólva Komó­csin Zoltán elmondotta: „ML magyarok, a legközvetleneb­bül érdekeltek vagyunk az új ötéves tery sikeres meg-, valósításában, mivel a szov­jet—magyar gazdasági kap­csolatok szavatolják legfő­képpen terveink megvalósí­tását. A Szovjetunió dina­mikus' fejlődébe — ahogy a kongresszuson mondták — meggyőzik mind barátainkat, mind ellenségeinket arról, hogy a Szovjetunió nemcsak teljesíti népgazdaságfejlesz­tési tervét, hanem túl is tel­jesíti majd”. Komócsin Zoltán a továb­biakban hangsúlyozta, hogy a kongresszus által meghatá- r ázott külpolitikai célok megvalósítása még Jobban megerősíti majd a nemzet­közi kommunista mozgalom egységét „Az SZKP XXIV. kong­resszusa, amelynek munká­jában a kommunista és mun­káspártok, valamint nemzeti demokratikus és baloldali szocialista pártok több mint száz küldöttsége vett részi, széles nemzetközi fórum volt. Minden internacionalis­tát örömmel töltenek el azok a meleg, elvtársi szavak, amelyeket a külföldi vendé­gek Intéztek a Szovjetunió­hoz, kommunista pártjához. A kongresszus ugyanakkor a Szovjetunióval va'ó barátság | nemzetközi demonstrációjává vált. Igen meggyőző válasz ez a Szovjetunió minden ellen­ségének, legyenek ázol: az imperialisták, vagy a kínai Szakadtáról?. Ismét bebizo­nyosodott, hpgy az interna­cionalizmus, a Szovjetun.ta­vai való barátság — a mai nemzetközi munkásmozga­lom legnagyszerűbb ismérve” — hangsúlyozta Komócsin j Zoltán. I A magyar és lagaszlá* pártdelegáció taiálkozőfa Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának vezetésével az SZKP XXIV. kongresszusán részt vevő MSZMP-küldöttség pénteken Moszkvában talál­kozott a JKSZ delegációjá­val, amelyet Mijalko Todoro- vics, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége elnöksége végrehajtó irodájának tagja vezet. A szívélyes légkörben le­zajlott beszélgetés során ba­ráti és elvtársi véleménycse­rére került sor az MSZMP és a JKSZ, valamint a két ország közötti kapcsolatok éa együttműködés továbbié*- lesz tűsének kérdéseiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom