Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-01 / 77. szám

Ült. «pifBB ?. KELéT-MAGYARORSZAG t. «KM A tejgazdálkodásról tárgyalt a megyei tanács vb A HÁTAK, amely tör­ténelmünk pályaívét egyetlen vonással ceztja múlttá és jelenné — ama áp­rilis 4. Könnyű lenne, s ter­mészetesen nem nélkülözne történelmi tanulságokat, ha most néhány adat tükrében egybevetnénk azt a határvona­lon túli. múlt világot a jelen­nel; ha azt vizsgálnánk: ho­vá érkeztünk napjainkig az­óta, az április 4-én hajnalban földünkön eldördült utolsó úgyúlövés indítójele óta. Ám éppen ez a korszak, éppen az elmúlt több, mint negyed­század tapasztalata int arra, hogy ne válasszuk ezt a megoldást. Inkább elsősorban azt vizs­gáljuk: hogyan éltünk a le­hetőséggel. miként hasznosí­tottuk a történelmi alkal­mat, hol tartunk tehát most ezzel a jelen eredményeinek és gondjainak, igényeinek és feltételeinek szövevényét fejtve meg. Erről beszélve, terveinkről kell szólnunk. Az idei április 4. ezt azért is indokolja, mert e<>-' évtized felezővonalán — záruló és induló ötéves ter­veink esztendejében — em­lékezünk, ünnepelünk. A HARMADIK ÖTÉVES TERV voltaképpen annak a korszakváltásnak záró-, egy­szersmind nyitóakkordja, amelyet ez a fél évtizedes időszak történelmi mezsgyéje az örökölt szegénységgel, hiányokkal. elmaradással birkózó, s a fejlett, hatékony, javakat és igaz emberséget egvaránt bőséggel osztó jö­vőbeli világunknak! A hétköznapok sűrűjében nehéz madártávlatból átte­kinteni öt év változásait, fo­lyamatait. Mégis, talán hala­dásunk mértékének bizonyí­tásául arra hivatkozunk, hogy — miközben teljesítet­tük a harmadik ötéves terv emelkedő, nagy feladatokat kitűző előirányzatait átala­kítottuk a gazdaságirányítás rendszerét; méghozzá úgy, .hogy ez a gazdaságirányítás mór a fejlett, modem, maga­sabb színtű szocializmus igényeihez, tervezési-gazdál­kodási rendjéhez igazodik. Erre épül, a korszakváltó harmadik ötéves terv gaz­dálkodási és irányítási rend­szerére alapozódik, az immár elkezdett negyedik ötéves terv. amelynek részletadatai, számsorai — mozaikként ösz- szerakva — egy korszerű, a fejlődés magasabb fokára lé­pő, történelmi múlt öröksé­gét imr-v határozottan túl­lépő korszak körvonalait ve­títik elénk. A PROGRAM KÖZÉP­PONTJÁBAN természetesen most is az életszínvonal eme­lése áll; ez, s csak az lehet ©gy szocialista ország fejlő­désének célkitűzése, tervesé­sének- alapja. A terv azon­ban. nyilvánvalóan nem so­kat érné, ha az életszínvonal minden pontján egyazon elő­rehaladást tűzne ki célul; tervvé a társadalmi óhaj ak­kor emelkedik, ha — rang­sorolva — konkrét programot ad. Nos, a negyedik ötéves terv népjóléti előirányzatai a következő csomópontokat je­lölik ki: a munka szerinti elosztás hatásait erősítve mindenekelőtt növekednek a reálbérek; erőteljesen, bő­vül a lakásépítés; javul a fogyasztási cikkek keresleté­nek és kínálatának egyensú­lya, más szóval: szűkül a hiányok fehér foltja; folyta­tódik az áttérés a csökken­tett, 44 órás munkaidőre. A terv ezekkel az előirány­zatokkal párhuzamosan vá­zolja a megvalósítás feltéte­leit is. Anélkül, hogy ez­úttal a részletek árnyalatait vázolnánk, - hadd utaljunk példaként olyan előirányza­tokra. mint a nemzeti jöve­delem ércenként 5,5—6 szá­zalékos növelése, az ipari ter­melés öt év alatt 32—34 szá­zalékos előirányzata, és — ami elsőrendűen fontos — arra hogy ennek az ipari ütemnek mintegy 75—80 szá­zalékát a termelékenység emeléséből kell majd fedez­ni. VÉGEREDMÉNYBEN AR­RÓL VAN SZÓ, hogy a fej­tett, magasabb színtű társa­dalom feltételeinek megte­remtése, nyilvánvalóan csak a jobb. hatékonyabb, célra­törőbb munkán alapulhat. Valóban, honnan teremthet­nénk elő másként anyagi alapokat; honnan, milyen más forrásból fedezhetnénk növekvő igényeink kielégíté­sét? A -negyedik ötéves terv ugyanakkor immár törvény­erőre emelve mondja ki; „Nemzetközi gazdasági kap­csolatainkat továbbra is alapvetően a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsában részt vevő szocialista orszá­gokkal, elsősorban a Szovjet­unióval folytatott tervszerű gazdasági együttműködésre és kölcsönös áruforgalomra kell alapozni. Elő kell segí­teni a szocialista nemzetközi gazdasági integráció tovább­fejlesztését.” Ahogyan tehát akkor, azon az április 4-én a szovjet ka­tonák húzták meg múltunk és jövőnk határvonalát, ép­pen úgy ma is a szocialista országok közössége — s ben­ne elsősorhan a Szovjetunió — teremt kedvező feltétele­ket számunkra terveink va­lóra váltásához, a fejlettebb szocialista társadalom épí­téséhez! T. A. A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága szerdán ülést tartott Nyír­egyházán. A végrehajtó bi­zottság a megyei tejipari vál­lalat beszámolója alapján tárgyalt a tej felvásárlásá­ról, feldolgozásáról és a la­kosság ellátásával kapcsola­tos feladatokról. Tekintettel arra, hogy a tejgazdálkodás nemcsak vállalati feladat, a végrehajtó bizottság úgy ha­tározott, hogy az összes ér­dekelt szervek bevonásával olyan komplex feladattervet készítenek, amely a tejterme­léstől a felvásáláson és fel­dolgozáson keresztül az érté­kesítésig mindent magába foglal. Összeállításához fel­használják a vitában elhang­zott észrevételeket és javas­latokat. A tervet a végrehaj­tó bizottság egy későbbi ülé­sén hagyják majd jóvá. E napirend tárgyalásán részt vett • és felszólalt Kiss Lász­ló, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium fő­osztályvezetője, dr. Solt Ist­ván, a Tejipari Tröszt vezér- igazgatója is. A végrehajtó bizottság megvitatta és elfogadta a nők gazdasági és szociális helyzetének javítására vo­natkozó felad"::tervet, majd egyéb ügyeket tárgyalt A Szabolcs megyei Tejipa­ri Vállalat , j telítése részle­tesen mutatta be felvásárlá­si, feldolgozás: ás forgalma­zási tevékenys ;ét. Sikerként könyvelhető el, hogy az utób­bi hat évben a felvásárolt tej évi mennyisége 56,5 mil­lió literről 68,8 millió liter­re emelkedett, s az előzetes becslések szerint 1975-re el­éri a 85 millió litert, örven­detes, hogy ezzel együtt gyors ütemben növekedett a megyében is a tej- és tejter­mékek fogyasztása. A lehe­tőségek határain belül a vál­lalat ezt sokoldalúan segí­tette elő. Ezt a célt szolgálta többek között az új tejbe­gyűjtők, szakboltok létesítése, a pasztőrtej szállításának újabb területekre történő ki- terjesztése és még sok más in­tézkedés. Az egy főre eső éven­kénti tejfogyasztás 70 liter, még mindig 40 literrel ke­vesebb az országos átlagnál. A tej felvásárlásának nö­vekedésével nem tartott lé­pést a feldolgozó kapacitás bővítése. Különösen gondot okoz a tej feldolgozása a nyári hónapokban, amikor » felvásárolt mennyiség majd­nem a duplája az első és ne­gyedik negyedéves felvásá­rolt mennyiségnek. Ezért ese­tenként a lakosság jogosan panaszkodik egyes termékek minőségére. Ide tartozik még; hogy az ország tejipari üze­mei között a szabolcsi ren­delkezik a legrosszabb mű­szaki adottságokkal és el­avult technológiával. A szál­lításból és műszaki adottsá­gokból adódó nehézségek el­lenére jelenleg mintegy 39 féle tejterméket gyártanak, de legalább 70 félét hoznak forgalomba. Természetesen a rövid szavatosságú terméke­ket nem rendelhetik meg aea ország többi részéből, de a tartósabb termékek nagy vá­lasztéka all a lakosság ren­delkezésére. A végrehajtó bizottság nagyra értékeli a vállalat dolgozóinak munkáját a la­kosság ellátásának javításá­ban, s egyben kéri, hogy addig is, amíg az új tejpor­gyártó éss városellátó üzem felépül, a befektetést nem igénylő hibák megszüntetésé­vel törekedjenek a minőség további javítására. h. *, Fejlődő ifjúsági munka a közép' skolákban Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága A legtöbb jó forrása Növelik a termelékenységet megyénk üzemei ' Uj fogalom, amit meg kell tanulná: hatékonysági mű „.aj. Az a legjellemzőbb tulajdonsága, hogy csak ja­vulása esetén lehet emelni a béreket Olyan szoros össze­függésben van a termelé­kenységgel. hogy csak an­nak javítása mellett mutat jobb képet egy-agy vállala­tunk „hatékonysága” is. Mos­tanában erről a mutatóról igen sok szó esik a termelé­si tanácskozásokon: a kollek­tívák életszínvonalának ala­kulása függ ettől. Mit tesznek vállalataink­nál a mutató javítása érde­kében? Milyen intézkedések­kel növelik a termelékeny­séget? — erről érdeklődtünk három szabolcsi cégnél, az ÉPSZER-nél, az ÉRDÉRT m “észalkai telepén és a köz­úti építő vállalatnál Az ÉPSZER-nél három fő intézkedést hoztak — illetve hornak a közeljövőben — a termelékenység növelése ér­dekében. A főbb épít­kezéseket programozzák, tovább gépesítenek és feilesztik az anyagi ösz­tönzést. A legnagyobb építkezéseik prrvtramiát elektronikus szá­mítógépek készítették; a vállalat megrendelte az ÉG- SZl-nél. E programok arra adnak javaslatot, hogyan ha­lad ianak, milyen szakmák álljanak munkába a megfele­lő időrendben — hogy a leg­gyorsabban be tehessen fe­jezni az építkezést. Emellett a kisebb építések programja­it a vállalat saját maga ké­szíti, s azt remélik általá­ban, hogy a jobb munka- szervezés meghozza gyümöl­csét A sok kis gén mellett a meglévő mellé íabb Outi— Nord- bérén d ezés t szereznek be. A régi már nagyrészt bi­zonyította. hogv igen n.iay termelékeny- 'gee! ’ehet vele dolgozni bár még nagyobb (typ’-vloUsógra van szük­ség. Ezt ki kell várni. Az ÉRDÉRT mátészalkai telepén a tavaly megkezdett és az Idén befejeződő fej­lesztek teljesen megváltoz­tatják a termelés technoló­giáját, úgy értve, hogy eddig a kézi munka volt a jellemző — ezután pedig a gépi tesz. E fejlesztések ér­téke 35 millió forint, s fő­ként két területre, az anyag- mozgatásra és a fűrészüzem­re vonatkozik. Húszmilliót fordítanak nagy teljesítményű szovjet és magyar daruk vásárlására, s ezek lényegében gépesítik a rendkívül sok anyagmoz­gatást. Ugyancsak szovjet gépekkel telepítik be az új fűrészcsamokot is, s ennek üzembe helyezésével meg­duplázódik a telep fűrészárú termelése. A fűrészüzem termelése is alapvetően meg­változik ennek során, hiszen a belső és külső anyagmoz­gatást teljesen gépesítik. E nagyarányú gépesítéssel az idén 9 százalékos terme­lékenység-növekedést tervez­nek, s ha elérik, könnyen teljesíthető a bérszínvonal 3 százalékos növelése is. De csak akkor. ha a termelé­kenység nő. A KÉ7 nincs olyan egyér­telműen ió helyzetijén, mint a két említett vállalat. Náluk tavaly rendkívül „megug­rott” a termelékenység (egy munkásra jutó termelési ér­ték; 273 ezer forint), és a 20 százalékos növekedésre az idén nehéz tesz „rátenni”. Különösen azért nehéz, mert a náluk megrendelt munkák egy részére nincs pénz! A KÉV évi terve 216 millió fo­rint de ez nagyon laza. né­hány tízmillióval könnyedén túlteljesíthetnék Túl. ha lem- re még megrendelés. így most a meglévő mun­ákon kell iobban dolgoz­niuk. mint korábban Szerve­zési intézkedésekkel — a munkák még jobb koncentrá­lásával — és gépesítés*:! akarják növelni termelé­kenységűiket. A tavaly be­szerzett — 18—20 millió fo­rint értékű — gép az idén kezd termelni igazán. Mun­kába állt a fehérgyarmati aszfaltgyár, ahol naponta 1000 tonna (!) aszfaltot ké­szítenek, amelyet 50 kilomé­teres körzetben be lehet dol­gozni. Kiegészíti ezt a gyárat egy nyugatnémet aszfaltbe­dolgozó, amelynek még kevés is egy napra a gyárban elő­állított aszfalt mert még többet is úttá tudna változ­tatni. Ez az önszintező gép április elején kezd dolgozni, s az aszfaltgyárral együtt lé­nyegében megolia az árvízzel sújtott utak újjáépítését. (kan) Kibővített ülést tartott szerdán Nyíregyházán a KISZ megyei bizottsága. A középfokú oktatási intézmé­nyekben végzett ifjúsági munkáról tárgyaltak és a végrehajtó bizottság előter­jesztése alapján intézkedési tervet fogadtak el a KISZ VIII. kongresszusának poli­tikai és szervezési előkészí­téséről. A KISZ megyei bizottságá­nak ülésén részt vett és fel­szólalt Tóth Mátyás, az MSZMP megyei bizottságá­nak első titkára és Czank János, a KISZ Központi Bi­zottságának osztályvezető- helyettese. A középiskolai Ifjúsági munkáiról élénk vita ala­kult űri a megyei bizottság ülésén. Ez annál is inkább jelentős, mert a megye KISZ-fiataljaánafc féle kö­zépfokú intézményekben ta­nul. Az elmúlt években új szervezési formákat vezettek be kísérletképpen megyénk egyes középiskoláiban. A ha­gyományos. osztályomként ta­gozódó ifjúsági murikét eze­ken a helyeken, a négy év­folyam tanulóiból alakított alapszervezetefe váltották fel. Ennek eredményeiről be­számoltak az érintett iskolák KISZ-bizottságaínak titkárai is, tapasztalataikkal .kiegé­szítették a végrehajtó bizott­ság előterjesztését. A középiskolai KlSZ-mun- kát értékelve megállapította a megyei bizottság: az utób­bi években, megnövekedett az önálló politikai-szervező murika iránti igény. Kiala­kultak azok a formák, ame­lyekben az iskolai KISZ-bi- zotteágok és a csúcsvezető­ségek önállóbbá válhattak, ezek a testüteték a legtöbb helyen az ifjúsági mozgal­mi munka felelős gazdái. Szóltak az összefoglalóban arról: erősödött az iskolai KISZ- és pártszervezetek kö­zötti kapcsolat, a csúcsveze­tőségek, illetve iskolai KISZ- bizottságok pártirámyítása jó eredmények forrása volt. A kapcsolat javulását szolgai­ja a párt Központi Bizottsá­ga ifjúságpolitikai hatá­rozatának megvalósítása, valamint a párttagfelvételi korhatár 18 évre való leszál­lítása, Részletesen foglalkoztak az előterjesztés alapján a hoz­zászólók a bejárók és a diákotthonban lakók gond­jaival. A középfokú iskolák tanulóinak csaknem egyhar- mada bejáró. Nem atekui.ta.fc még ki a legjobb formák; hol végezzenek Ifjúsági mun­kát a bejárók: az iskolák­ban, vagy inkább lakóhe­lyükön kapcsolódjanak be * mozgalomba. Ez utóbbi azon­ban csak ott ajánlható, ahol az iskolainál jobb, vagy azt a szintet megközelítő KISZ- éiet van. Ha az iskolában nyílik lényegesen kedvezőbb alkalom, azt javasoljáik, ott legyenek KlSZ-tagok. Változatlanul kevesen jut­hatnak be diákotthonokba, kollégiumokba, s az ottani körülmények is elég mosto­hák. Ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozták: elsősorban, a fizikai dolgozó szülők gyer­mekeinél!: felkészítése, diák­otthoni elhelyezése, a jobb körülmények biztosítása vol­na fontos. A kollégiumi el­helyezés mellett a KISZ sa­játos eszközeivel már azt megelőzően is segít: ötletet? és1 hasznos kezdeményezés volt például a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola hallga­tóinak előkészítő segítsége több munkás-paraszt szárma­zású fiatalnak. Ml. *. Galambos Szilveszter: LEGENDA 1913. július 25-én Klecsá- nyi Endrét barátságosan hát­ba vágta barátja, Dombai Gé­za, és megkérdezte: — Holnapig van egy szá­zasod? — Parancsolj. Megtisztel­tetésnek veszem — mondta és átnyújtotta a bankjegyet — Tehát holnap negyed'öt­kor megkapod a pénzed. A Wampetics étteremben vár­lak. ★ Másnap fél ötkor a bejá­ratra szegeződött Klecsányi tekintete. Úgy látszik, néhány percet késhet. Bizonyára va­lami fontos dolog jöhetett közbe — mormolta maga elé. Éjfélkor a takarítónő elol­totta az utolsó lámpát is. Klecsányi elindult hazafelé. ★ — 1914-ben kitört a világ­háború. Ilyen nehéz időkben más gondja is van szegény barátomnak, mint az én szá­zasom — nyugtatta magát Klecsányi. ★ A gazdasági pangás évei jöttek, 1920 és 1930 között. Az emberek örültek, ha be­tevő falatjuk volt, nemhogy megadják a tartozásukat — hajtogatta szelíden Klecsány: 'k 1941 őszén Klecsányi fá­radtan ballagott a Rákóczi úton. Azon tűnődött, milyen jó lenne az a százas, amivel Dombai tartozik. Ekkor ele­gáns sportautó suhant el mellette Dombai ült a ko­csiban. Szájából vastag szi­var fityegett. Mire Klecsányi szóra nyitotta ajkát, Dombai már a szomszéd vár yé- ben száguldott. ★ 1945 augusztusába Ne­felejcs utcában látta .iszont Dombait. Boldogan szorított magához egy fél kiló me­laszt. Inflációs idők voltak. Semmi értelme sem lett vol­na, hogy Dombai odavágjon neki vacak ötszázmilliót, mondván, hogy itt a százasod ★ A stabil forint bevezetése után bizonyosra vette, hogy megkapja a pénzét. Dombai- nak azonban nyoma sem volt Úgy hallotta, hogy vég­re családot alapított Első a feleség, meg a gyerek, az­tán jövök én — bólogatott; derűlátóan. ★ 1971 márciusának egyik hűvös délutánján fázósan ül­dögélt a kandalló mellett Klecsányi. Odákünn csenget­tek, A csengetés nagyon is­merős volt. Két hosszú, egy rövid. Reszketve botorkált a konyha felé. Az ajtóban Dombai állt kopaszon, meg­történ, savanyú arcvonások­kal. Szótlanul átölelték egy­mást. Hosszú percekig csak hallgattak. Aztán Klecsányi könnyes szemekkel suttogta: — Egy pillanatra sem ve­szítettem el benned a bizal­mam. Dombai rekedten kré»o- gott. — Bizony. 1913. július 25- én kölcsönkértem tőled egy százast — Most is jól jön nekem az a pénz — mosolygott meg- fa ocsótoan Klecsányi. — Várjál. Hagyjál kibe­szélni. Most adsz még egy százast és jövő héten kettő­vel jövök! Történelmi mezsgyéink

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom