Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-01 / 77. szám

KELET-MAGYARORSZAG 1971. áprilist Korunk mezőgazdasága Á házikeitek gondozása A vásárosnaményi kertvédelmi társulás munkája Mivel permetezzünk a gyümölcsösben? Háztáji gazdaságok kisgépe: a KM—200-as háztáji csö- veskukorica-morzsoló gép. Teljesítménye 280—300 kilo­gramm óránként. A kisgép nagy előnye, hogy hálózati árammal működtethető. A Nyíregyházi Gépgyártó és Szol­gáltató Vállalat legújabb gépe. (Elek EW felv.) A korszerűbb állattenyésztés a felvásárlás alapja A kártevők és betegségek elleni védekezés a legtöbb szakértelmet igénylő munka, így a gyümölcstermesztés eredményessége döntő mér­tékben a növényvédelmi .te­endők helyes vagy helytelen elvégzésétől függ. Ne késlekedjünk az első permetezés elvégzésével, mert a csonthéjasoknál a jó hatékonyságú réztartalmú, az almatermésűeknél pedig a DNOC (Novenda, Krezonit) hatóanyagú készítmények károsítják az első kis levélké­ket. Sokan úgy gondolják, hogy a kis levélkék leperzse­lnének nincs kárps következ­ménye, sőt érdemes várni ad­dig, amíg a búvóhelyekről előjönnek a kártevők, vagy a tojással telelők egy része ki­kéi. Helyes ez a meggondolás, de nem számol azzal, hogy a már említett kis levélkék ká­rosodása esetén kevesebb vi­rágból kötődik gyümölcs. Az 1970-es csapadékos év nagyon kedvezett az alma- és körtefa egyik legveszedel­mesebb betegségének, az al­ma- és körtefa varasodásá- nak. Az elmúlt évben ez a betegség jelentős mértékben elszaporodott olyan helyeken, ahol a védekezésbe hiba csúszott, beteg levelet azon­ban szinte minden kertben lehetett találni. A lehullott levelekben a tél folyamán ki­fejlődött a gomba ivaros spó­rája. A spórák kiszóródása a hőmérséklet és csapadéktól függően, rövidesen megkezdő­dik és júniusig is eltarthat, így a védekezés ebben az időszakban döntő jelentőségű ezzel a betegséggel szemben. A varasodás elleni védeke­zésre több gombaölő szer használható biztonsággal (réz- oxiklorid, bordódé, Orthocid, Antracol, Díthane M. 45. De- lan, stb.), de mellékhatása­ikban számottevő eltérések mutatkoznak. A réz hatóanyagú készítmé­nyek már a virágzás előtt is okozhatnak perzselést, így ezeket a készítményeket nem használhatjuk. Az élelmiszerek, mezőgaz­dasági termékek tárolásával, felhasználásával kapcsola­tos ősi tapasztalat, hogy bizo­nyos tárolási, illetve feldol­gozási folyamatok csak meg­határozott körülmények kö­zött hajthatók végre eredmé­nyesen. Apáról fiúra, vagy sok esetben inkább anyáról leányaira szálló tudomány, miszerint bizonyos élelmisze­rek sötét, hűvös, száraz, má­sok napos, ismét mások ma­gas ngdvességtartalmú he­lyen tarolandók ahhoz, hogy eredeti értéküket megőrizzék, vagy éppen új, a táplálkozás szempontjából értékes tulaj­donságokat szerezzenek. Napjaink tudományos kuta­tásai megállapították, hogy ezek a tapasztalati úton ide­álisnak talált körülmények a legtöbb esetben a környezet levegőjének fizikai jellemzőit, a tárolótér „klímáját” jelen­tik. Egy naptári éven (vagy sokszor rövidebb időn) belül a természet folyamatosan változik. A modern technika azonban képes arra, hogy meghatározott klímaállapo­tot egész éver it fenntartson függetlenül a spontán kiala­kult természeti klímától. Nagy különbséget tapasz­talunk a takácsatka elszapo­rodása és a lisztharmat kár­tétele között különböző szer­ves gombaölő szerek haszná­lata esetén. A szerves gomba­ölő szerek közül az elsők kö­zött került felhasználásra a jó védőhatást biztosító Ort­hocid. Ezt a készítményt a legtöbb kertész ismeri, így alkalmas arra, hogy összeha­sonlító alapul szolgáljon. A takácsatkák elszaporodá­sa azonos rovar- és atkaölő szerek használata esetén is eltérő akkor, ha varasodás ellen Orthocidot, Antracolt vagy Dithane M. 45-öt hasz­nálunk. Ha az Orthocid hasz­nálata mellett az egy levélen talált 48 darab atkát és atka­tojást 100 százaléknak tekint­jük, akkor az Antracollal permetezetteken csak 62 szá­zalék és a Dithane M. 45 használata esetén pedig 44 százalék ez az érték. Hasonló hatékonysági sor­rendet kapunk akkor is, ha a lisztharmat kártételét vizs­gáljuk. Az Orthocid haszná­lata mellett a teljesen liszt- harmatmentes hajtások ará­nya 11,7 százalék, Antracol használata esetén 16,0 száza­lék és ha Dithane M. 45-tel permetezünk, akkor 18,9 szá­zalék a lisztharmattól egyál­talán nem károsított hajtások száma. Az elmondottakkal segítsé­get kívántunk nyújtani a vé­dekezésre használatos sze­rek megválasztásához. Az említett készítmények természetesen elsősorban az alma- és körtefa-varasodás ellen hatékonyak. Hatékony­ságukat a védekezés időpont­jának meghatározása döntően befolyásolja, ezért a kerté­szek kísérjék figyelemmel az időjárás alakulását és a nö­vényvédő állomás előrejelzé­seit. Bartha József Kertészeti Kutató Intézet Kutató Állomása, Űjfehértó Könyvünk ennek a modern klímatechnikának ismerteté­sére vállalkozott. Rövid ízelí­tőt ad a klimatizálás techno­lógiai jelentőségéről, a leg­fontosabb számításokról, il­letve a feladat megoldásához szükséges gépi berendezések­ről, műszerekről. A mű egé­szén végigvonul az a gon­dolatmenet. amely szerint a klímaproblémák figyelmen kívül hagyásának súlyos gaz­dasági kihatásai vannak, va­lamint, hogy a gyakorlaton kívül a korszerű elméleti fel- készültség elengedhetetlen. A szerzők — Bardach Sán­dor és Kosa Jenő — könyvü­ket elsősorban a berendezése­ket felhasználó élelmiszer­technológusoknak és a mező- gazdasági szakembereknek szánták Éppen ezért a beren­dezéseket tervező és gyártó szakembereket illető isme­reteket csupán érintik, s a bonyolultabb számításokat grafikonokkal, táblázatokkal könnyítik meg. Ugyanez ok­ból a szükséges fizikai isme­reteket is elemi módon köz­ük, ezzel hozzáférhetővé te­szik a témát a műszaki tudo­mányokban járatlanabb olva­só számára Is. Az állatforgalmi és hús­ipari vállalat az 1970. évi tervét a súlyos árvízkataszt­rófa és egyes helyeken fellé­pő sertésbetegség ellenére is teljesíteni tudta. Felvásárol­tak 80 ezer darab hízott ser­tést, 40 667 darab szarvas- marhát, és 43 ezer darab ju­hot. A vállalat az éves ter­vét 117,9 százalékra, ezen belül az exporttervét 102,4 százalékra teljesítette. Kíván­nivalót csupán az egyenetlen ütemű felvásárlás hagy maga után. A rendszertelen hízóba állítás következtében nagy az ingadozás az egyes ne­gyedévek adatai között. Pél­dául az első negyedévben 15 ezer darab, a negyedik ne­gyedévben pedig több mint 22 ezer darab hízott sertést vásároltak fel. Ez nemcsak a felvásárlásban jelentkezik hátrányosan, hanem a vágó- kapacitást is egyenlőtlenül terheli. Ebből következik, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok hizla- lási tevékenységét bizonyos koordinációval tervszerűbbé kell tenni. A tervek ilyen arányú tel­jesítéséhez jelentősen 'Hozzá­járult, hogy a vállalat nem­csak felvásárlással foglalko­zik, hanem jelentős akciókkal segíti a tenyésztést is. Pél­dául az elmúlt évben 4114 darab 2—3 hónapos vemhes- ségű kocasüldőt helyezett ki a háztáji gazdaságokba. A hitelbe kihelyezett kocasül­dők visszafizetése megkezdő­dött, az ellenérték 70 száza­lékát süldővel, 20 százalékát malaccal és tíz százalékát hí­zott sertéssel törlesztik. A sertéstenyésztés tovább­fejlesztése érdekében a vál­lalat két termelőszövetkezet­tel kötött együttműködési megállapodást kocatartásra és szaporulatának értékesíté­sére. A két termelőszövetkezetet a vállalat 880 ezer forinttal támogatja A két szövetke­zetben 220 darab kocát állí­tottak tenyésztésbe. Előre­láthatólag ebben az évben to­vábbi két-három termelőszö­vetkezettel kötnek hasonló kooperációs megállapodást. A kocaakció sikerét bizonyítja, hogy 1970-ben a tervezettnél 53 százalékkal több süldő* vásároltak fel. A vállalat az exportra tér melés növelése érdekében to vább szorgalmazza a szabad tartásos Babby-Beef-ek elő­állítását. A múlt évben hét termelőszövetkezetben össze sen 178 darab Babby-Beel szarvasmarhát állítottak elő, 1 1971-ben már 3000 darabra kívánják ezt növelni. Ezzel a korszerű hizlalás! móddal 25 százalékkal kevesebb takar­mánnyal állítható elő egy kilogramm hú|S. A fehér húsú borjúhizlalást színien tovább toiytatja a vállalat, mintegy ezer darabot kívánnak 1971- bsn felvásárolni. Az export­ban legkelendőbb az 5bo— 600 kilogrammra hizlalt ma­gyartarka marha. A múlt évben bevezetett nyolcezer forintos állami tá­mogatás fellendítette a vem­hes üsző iránti keresletet. Itt is jellemző a nftn megfelelő ütemesség, tavasszal nagy a kereslet, ősszel pedig nincs igénylés. A jelenlegi új sza­bályok és pénzügyi intézke­dések lehetővé teszik, hogy a tulajdonos is visszatarthatja vemhes üszőjét, akkor is megkapja a 8000 forintos ál­lami támogatást. Ezt a támo­gatást megkaphatja minden tenyésztő, aki' üszőt nevel és a vemhesüléstől számított 4 évi tartásra vállalkozik. Ter­mészetesen ez az állami tá­mogatás kifejezetten csak a tbc negatív és tbc-mentes környezetre érvényes. Az árvízkárt szenvedett háztáji gazdaságok részére a vállalat javaslata alapján az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt hozzájárult 400 darab hízóba állítandó szarvasmar­ha kiadásához, amit hitelre kapnak a károsultak. Ezek­kel a tenyésztőkkel szerző­dést köt a vállalat és a hízó­marha átadásakor a vételár­ból vonják le a hitelt. (Cs. B.) A növényvédelmet a házi­kertekben — de természete­sen a nagyüzemi gyümölcsö­sökben is — ma már törvé­nyek szabályozzák. Az 1968. évi 22. sz. tvr. kötelezően elő­írja a károsítok kiirtását. Te­hát védekezni kell, de nem akárhogyan a károsítok ellen. Ki kell őket pusztítani. Ellen­kező esetben tetemes károkat okoznak. Bár büntethető pénzbír­sággal az a kerttulajdonos, aki nem pusztítja el a kárte­vőket. De ebből nem lesz növényvédelem. Mert igazsá­gosak csak akkor vagyunk, ha az emberek kezébe esz­közt is adunk kis kertjük, néhány fájuk megvédésére. Ezen gondolatok vezették 1969 év elején a kertvédel­mi társulás szervezőit Vásá- rosnamény községben. Erre lehetőséget jogilag az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 50/1968. Korm. számú rendelet és végrehajtási utasításai bizto­sítottak. Most, két év elteltével, ér­demes visszatekinteni néhány olyan dologra, amiből mások is tanulhatnak, munkájuk­ban felhasználhatnak. Az embereket nem volt ne­héz meggyőzni a társulás ke­retében végzett munka hasz­nosságáról és fontosságáróL Szinte egy csapásra több mint 100-an jelentkeztek tag­nak. Mit ad a kertvédelmi tár­sulás tagjainak? Ellátja egész évben illetve több évben fo­lyamatosan növényvédelmi munkáit. Díjtalan szaktanács- adással a tagok rendelkezésé­re áll. Sajátosan jó helyzet, hogy a tagok sorában két kertésztechnikuson kívül két agrármérnök, egy kertész- mérnök, illetve három nö­vényvédelmi szakmérnök te­vékenykedik. Úgy gondoljuk, ilyen szakmai felkészültség nem szabad, hogy kívánniva­lót hagyjon maga után. Alapszabályuk feladatu­kat így határozza meg: „Cél a növényi és állati kártevők elleni védekezés szervezett közös tevékenységgel, szak­szerű növényvédelem végre­hajtásával.” Mit kér a kertvédelmi társulás tagjaitól? Azt, hogy a permetezési, növényvédel­mi munkák költségét előre fizesse be. Ez szükséges, hi­szen a társulás vagyon nél­kül indult. A közös alap las­san halmozódik, így a szol­gáltatások előlegezéseként fizetett összegekből végzik magát a szolgáltatást utóla­gos elszámolással. Tagdíj nincs. Közös alap­juk az egységnyi permetlére kiszabott felárból képződik. Emellett nagy segítségükre van a Vásárosnamény és Vi­déke ÁFÉSZ, amely megértve a tevékenység szükségességét, segíti őket anyagilag és er­kölcsileg. A munka jelentőségének érzékeltetésére szolgáljon az a szám, miszerint 1970-ben a rossz év ellenére az értéke­sített gyümölcs 90 százaléka exportminőségű volt. Érdekeltségi területük 150 katasztrális holdra terjed ki. Itt természetesen nemcsak al­ma terem, hanem egyéb gyü­mölcsök, zöldségek is. Az elmúlt évben 13 perme­tezést hajtottak végre, össze­sen 141 490 liter szerrel. Ez az 1969 évinek majdnem dup­lája. Igyekeztek modern, nagy hatású szereket alkal­mazni az eredményesebb munka érdekében. Szakember számára sokat mond az egy év folyamán használt szerek egyszerű felsorolásai Noven­da Thiovit, Morestan, Dit- han, Orthocid, BI 58 EC, Pol- akaritox, Foszfotion, Vapona, Nogos, —50 EC. Általában a szükséges fertőzéseknek megfelelően. A permetezési munkákhoz a társulás a helybeli tsz gé­peit szakmunkásokkal együtt bérért alkalmazza. Ehhez jön a permetezőszer költsége. Ezekkel e yütt átlagosan 1 li­ter permetszer ára 50—70 fil­lér között szokott váltakozni. A társulásnak fizetett tisztségviselői nincsenek. A vezető szerv (intéző bizott­ság) választott testület, ha­sonlóképpen az elnök is, akik munkájuk mellett végzik még ezt a feladatot. A pénzügyi elszámolásokat szerény tisz­teletdíjért végzi el egy tag. Ebben nagy segítségükre van a helyi ÁFÉSZ, amelynek keretében működnek. A permetezési munkát a társulás szaktanácsadással megbízott tagjai irányítják. Az utalványozást, költségek elszámolását a pénzügyekkel kapcsolatos elszámolásokkal megbízott előbb már emlí­tett tiszteletdíjas tag végzi. Nagy problémájuk volt a baleset-elhárítás. Mérgez® anyagokkal dolgoznak, ráadá­sul kiskertekben, emberele, háziállatok közvetlen közelsé­gében. Ez fokozott felelőssé­get jelent. Ezért növényvé­delmi szakkört alakítottak, ahol minden héten egy fog­lalkozáson elsősorban bal­eset-elhárítási oktatást kap­nak a tagok, természetesen díjmentesen. Emellett itt ad­nak^ szaktanácsokat — vagy a helyszínen — itt beszélik meg a védekezés módját, ide­jét. Ez a szakkör tehát szin­te elválaszthatatlanul szoro­san kapcsolódik a társulás­hoz. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy csak a társu­lás tagjait látják szívesen. Az eddig megtett út ered­ményes volt. Több községből már érdeklődtek tapasztala­taik iránt. Joggal, hiszen egy község belterületi növényvé­delmét ilyenformán teljesen megoldották. (A fentieket Király Sándor agrármérnök írása nyomán közöljük.) A nagykállói Virágzó Föld Tsz gyümölcsösében megkezdték az első idei permetezést Hammel József felvétel* Srak könyvtárunk Klimatizálás az élelmiszeriparban

Next

/
Oldalképek
Tartalom