Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-16 / 89. szám

LAPUNK TARTALMÁBÓL Megfelelni a bizalomnak ’ (3. oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora (4. oldal) A tárgyalóteremből (5. oldal) XXVIII. ÉVFOLYAM. 89. SZÄM ARA: 80 FILLÉR 1971. ÁPRILIS 16, PÉNTEK Kupakrónika (7. oldal) Életünk további gazdagodására szavazunk Gáspár Sándor beszéde a csepeli választási nagygyűlésen Péter János az Olasz: Köztársaság vezetőivel tanácskozott r Mintegy háromezren vet­tek részt a Csepel Autógyár­ban csütörtök délután ren­dezett választási nagygyűlé­sen. ahol Halásztelek. Tököl, Szigethalom és Szigetszent- miklós választópolgárai ta­lálkoztak országgyűlési kép- viselőielöltjükkel, Gáspár Sándorral, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjával, a SZOT főtitkárával. Az autógyár dolgozóival együtt népes munkáscsopor­tok képviselték a környék ipari üzemeiben — a Pestvi­déki Gépgyárban és más vállalatnál — dolgozó vá­lasztókat. Stílusosan rögtö­nöztek az autógyáriak az ud­varon alkalmi pódiumot: két tehergépkocsi vörös dra­périával és virágokkal dí­szített rakodóterére lépett fel a nagygyűlés elnöksége. Miután elhangzott a himnusz, Dékány Sándor, a Hazafias N'-'front ráckevei lárási tit­kára üdvözölte a nagygyűlé­sen megjelenteket akik kö­zött ott volt Cservenka Fe­' A2 árak alakulásával és változásával kapcsolatban egyebek közt rámutatott: már a kormány és a SZOT vezetőinek legutóbbi — feb­ruár 26-i — megbeszélésén is hangsúlyt kapott, hogy az életszínvonal további emelé­sével kapcsolatos elképzelé­seket akkor lehet megvalósí­tani, ha a fogyasztói árak is a tervezettnek megfelelően alakulnak. Ismereteink sze­rűt a fogyasztói árak alaku­rencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első tit­kára is. A jelenlévők tapsa köze­pette lépett a mikrofonhoz Gáspár Sándor és mondta el választási beszédét. Bevezetőben arról beszélt a szónok, hogy hazánkban a munkásosztály érdekei és céllai megegyeznek a társa­dalom más rétegeinek érde­keivel és céliaival. Minden sikerünk forrása a munkás­osztály. a szövetkezeti pa­rasztság és az értelmiség cél­tudatos munkája. — Három éve elmúlt — mondta Gáspár Sándor —• hogy korszerűsítettük gazda­sági rányitásunkat. Azóta ma­gasabb szintre emelkedett a szocialista tervgazdálkodás. A termelés és népgazdasá­gunk egész fejlődése kiegyen­súlyozottabbá lett. Gazdál­kodásunk hatékonyabbá vált. Exportunk, importunk is ja­vult. lása nem mindig és nem mindenben történik a célki­tűzéseknek megfelelően. A szakszervezetek már több­ször kifejtették véleményü­ket és most újra hangsúlyo­zom: nem vitatjuk az árak változtatásának szükségessé­gét. Egyetértünk azzal a gya­korlattal is, hogy a kormány által elhatározott és engedé­lyezett árváltozások esetén vagy más árak csökkennek, yagy a jövedelmek növeked­nek. Az ilyen, közgazdasági­lag indokolt árintézkedések­kel, amelyek általában nem csökkentik a dolgozók élet- színvonalát, és a termelés egészségesebb szerkezetének kialakítása, a termelés és a fogyasztás jobb összhar íjá­nak biztosítása érdekében váltak szükségessé, a szak- szervezetek előzetes megvi­tatás után egyetértenek. Más a helyzet egy ipar­ágak és üzemek által elhatá­rozott, szabadáras kategóriá­ba tartozó áruk árainak — az esetek egy részében in­dokolatlan — változtatásá­nál. Az ilyen áremelkedések­nek általában nincs ellentéte­le és ezért növelik a dolgo­zók megélhetési költségeit. Ilyen áremelkedések voltak az elmúlt időszakban is több árucikknéL — Az átlagos árszínvonal- emelkedés világjelenség. A modern társadalmakban — és a miénk is az — egyre nő a társadalmi tevékenység során a szolgáltatások, beru­házások részaránya, amely rendkívül sokba kerül. Fo­lyamatosan bővül például az egészségügyi hálózat, nö­vekszik az oktatási kapaci­tás, nagy pénzösszegeket emészt fel az állami lakás- és útépítés. Egyre több olyan természetű beruházást kell állami költségvetésből fizet­ni, amely lassan térül meg. (Folytatás a 2. oldalon) A Budapesti Mezőgazdasá­gi Gépgyár makói üzemének nagycsarnokában csütörtökön választási nagygyűlést tar­tottak. A vendéglátó üzem munkásam kívül ott voltak a redőnygyár, az egészségügyi berendezéseket gyártó válla­lat, a fegyver- és gázkészülé­kek gyára helyi üzemének, valamint a városban műkö­dő nyolc ktsz dolgozóinak küldöttei, a makói termelő- szövetkezetek tagjai, számos oktatási és egészségügyi in­tézmény képviselői. A nagy­gyűlés elnökségében helyet foglalt Erdei Ferenc akadé­mikus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkára, Makó város országgyűlési képviselőjelöltje. Halmágyi Ivánná, a makói járás lako­sainak képviselőjelöltje, Csongrád megye és Makó vá­ros számos párt és állami ve­zetője, a társadalmi szervek képviselői. A nagygyűlés résztvevőit Arató Márton, a makói vá­rosi pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Erdei Fe­renc emelkedett szólásra. Erdei Ferenc elöljáróban szocialista fejlődésünk jelen­tősebb állomásaira emlékez­tetett, majd gazdaságpolitikai kérdésekről szólva részletesen foglalkozott mezőgazdasá­gunk helyzetével. Rámuta­Péter János római látoga­tásának második napján igen sűrített programot bonyolí­tott. Miután reggel koszorút helyezett el az Ismeretlen katona sírján, Róma főpol­gármesterével találkozott. Külügyminiszterünk a Capi- toliumon, történelmi levegő­jű, pompás műemléknek szá­mító hivatalában kereste fel Clelo Darida főpolgármes­tert, akivel a Róma és Buda­pest közötti kiállításcseréről, s a két főváros vezetőjének kölcsönös látogatásáról be­szélgetett. Ezt követően külügymi­niszterünk a szenátus épüle­tét kereste fel, ahol Fanfani- val, a szenátus elnökével ta­lálkozott. Fanfani kifejezte reményét, hogy a két ország törvényhozása között szoro­Csütörtökön reggel Kairó­ból — London érintésével — Moszkvába repült Mahmud Riad egyiptomi külügymi­niszter. Indulásakor tett repülőtéri nyilatkozatában kijelentette: látogatása része a szovjet— egyiptomi konzultációsore zatnak, s kollégájával, Gro mikóval a világpolitika egyes kérdéseit, valamint a közel- keleti helyzetet vitatják meg. Leszögezte: Egyiptom ál­láspontja változatlanul az, tott: a szövetkezeti átszerve­zés befejezése után mezőgaz­daságunk fejlődése fokozato­san meggyorsult, a csökkenő mezőgazdasági népességgel is figyelemre méltó eredmé­nyeket ért el. (1960-ban az aktív keresők 38 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, az elmúlt esztendőben már csak 24 százaléka.) — A IX. pártkongresszus azt a politikai célt tűzte ki, hogy a parasztság jövedelem- szintje gyors ütemben köze­lítsen a munkás-alkalmazot­Az elmúlt időszakban ja­vult a mezőgazdaság közgaz­dasági környezete is, a gaz­daságirányítás új rendszeré­nek legfőbb elemei hama­rabb megvalósultak, mint ál­talában, s a tsz-ekben vi­szonylag gyors ütemben meg­teremtődtek az önálló válla­lati gazdálkodás feltételei. A nagy összegű hitelrendezés, az amortizáció helyreállítása és a többlépcsős termelői ár­emelés, valamint az egyes termékekre kialakított dotá­ciók rendszere, illetőleg a termelőszövetkezeti támoga­tási és ösztönzési rendszer voltak még fontosabb össze­tevői a gazdaságirányítás re* sabb kapcsolatok alakulnak ki az elkövetkezendő időben. Péter János tolmácsolta a magyar országgyűlés elnöké­nek üdvözletét és felvázolta Fanfaninak a Magyarorszá­gon küszöbön álló országgyű­lési választások előkészüle­teit. Pontban déli 12 órakor Péter János és kísérete a Quirinale palotához, az olasz köztársasági elnök hivatalé-, hoz érkezett. Itt külügymi­niszterünk Giuseppe Saragat köztársasági elnökkel hosszú és igen szívélyes megbeszé­lést folytatott, amelynek so­rán tolmácsolta Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács el­nökének üdvözletét. Saragat megelégedését fe­jezte ki, hogy a két ország hogy a válság megoldásának lényege az izraeli megszállók teljes visszavonása. Csütörtökön délután a szovjet kormány vendégekén: hivatalos látogatásra Moszk­vába érkezett Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter. A Szovjetunió és az EAK illami zászlajával feldíszítek seremetyevói repülőtéren -- vendéget Andrej Gromikc szovjet külügyminiszter és Mohammed Murad Ghaied. az EAK moszkvai nagyköve­te fogadta. ti jövedelmekhez. Ezt a célt azóta elértük: a harmadik ötéves tervidőszakban a mun­kások és alkalmazottak egy főre jutó összes reáljövedel­me évi áltagban majdnem 6 százalékkal, a parasztságé több mint 7 százalékkal emelkedett — az 1970-es szín­vonal a munkás-alkalmazotti népességnél 31 százalékkal, a parasztságnál 41 százalékkal volt magasabb, mint 1965- ben. Hatalmas eredmény ez, az MSZMP politikájának tör­ténelmi érdeme. formja nyomán kialakult köz- gazdasági környezetnek. Az elmúlt esztendő próbá­ra tette mezőgazdaságunkat, s leckét adott agrárpolitiká­ból is. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek elmúlt évi zárszámadásai jól jellemzik ezt a szigorúbbá vált helyze­tet: a 2442 termelőszövetke­zet közül 401 zárt veszteség­gel, további 126 pedig alap­hiánnyal. Pedig a tsz-ek na­gyon igyekeztek, s halmozott bruttó termelési értékük — a súlyos károk ellenére — csupán 2 százalékkal maradt el az 1969. évi rekordszinttől. (Folytatás a 2. oldalon) kapcsolatait jelentős fejlődés jellemzi az utóbbi időben és Ismertette Péter Jánossal az olasz belpolitikai helyzet problémáit A köztársasági elnöki pa­lota után a miniszterelnök hivatalában, a Chigi-palotá- ban került sorra a követke­ző találkozó: Péter János. dr. Bényi József nagykövet tár­saságában, hosszabb eszme­cserét folytatott Colombo kormányfővel. A beszélgetés után Colombo ebédet adott a magyar küldöttség tisztele­tére. A délutáni órákban folytá- tódtak a tárgyalások a két külügyminiszter vezette kül­döttség között. Ezúttal az olasz fél fejtette ki álláspont­ját a felmerült kérdésekről. Kuwait! ntiWter Győrött Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter meghívó sá ra hazánkban tartózkodó Khaled Szolimán al Adasszani liu- wáiti kereskedelem- és ipar­ügyi miniszter 'és kísérete, a Külkereskedelmi Miniszté­rium képviselőinek társasá­gában csütörtökön látogatást tett a Győri Magyar Vagon­ja Gépgyárban. A vendége­ket Bitmann Ernő, a gyár külkereskedelmi igazgatója tájékoztatta a 75 éves gyár múltjáról, jelenéről, majd el­kísérte őket a gyáróriás leg­korszerűbb üzemébe, a mo­torgyárba Az itt készülő motorokkal felszerelt autóbu­szokból Kuwaitba is exportá­lunk. A vendégek elismerés­sel nyilatkoztak a győri üzem gyártástechnológiájáról. Az arab vezetők Ben« házi ban o Miután Kairóban befejezte munkáját a tripoli egyez­ményhez tartozó államok né­gyes csúcstalálkozója. Szádat egyiptomi, Kadhafi líbiai és Asszad szíriai elnök szerda este a líbiai Bengháziba re­pült. ahol a három ország egységének elmélyítéséről folytatnak megbeszélést. Az Al-Ahbar szerint a benghazi értekezlet napirend­jén egyetlen kérdés szerepel: az EAK, Líbia és Szíria to­vábbi lépései a tervezett arab államszövetség megva­lósítására. Az Ahram kieme­li, hogy a jelenlegi körülmé­nyek az EAK, Líbia és Szí­ria számára lehetővé teszik, hogy meggyorsítsák a föde­ráció megteremtését, míg Szudán helyzete nem engedi meg, hogy hasonló tempóban tegye meg az államszövetség­hez vezető lépéseket. A né­gyes csúcsértekezleten meg­állapodtak abban, hogy a há­rom ország külön föderációs intézkedéseket készít elő, amelyeket később Szudán is elfogad majd. Kedvezően alakulnak a jövedelmek ■— A munkásember sze­mével nézzük fejlődő gazda­sági életünket A kedvező feilődés melled látszik az is, hogy a vállalatok közötti kooperáció sok helyen nem kielégítő. Ebből a népgazda­ságnak kára és a munkások­nak is keresetvesztesége származik, mivel így növek­szik az állásidő és az alkal­mankénti „hajrá” A harmo­nikus termelés biztosítása a munkásoknak is érdeke, te­hát szakszervezeti igény is. Az életkörülmények javu­lásáról szólva Gáspár Sán­dor utalt arra. hogy az el­múlt öt évben országos át­lagban a munkások és alkal­mazottak reáliövedelme 34 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbérnövekedés mér­téke 18 százalék. A paraszt­ság jövedelme — összességé­ben — elérte a munkásosz- tá^vét Az 1967-ben beveze­ted gvermeVvondozási se- gélvt az elmúlt év végéig 210 ezer dobozó nő vet+° ittenv- be. részükre eddig 2.6 milli­árd forintot fizettek ki és 1971 Jhen is több. mint 1 mil­liárd forintot vflr>nak az ott­hon maradó kisgverm-kes dolwriző anvák. A nvti»d'tek ^-mikénti 2 százalékkal tör­ténő au+omarikus emelése, az alacsonv nvngdfiak eme­li'^ a tar-tagok nrv—tfiánnV pPM-trleráep és a Családi ná+l^k r*»vi<"»7is 3 TvsöLfijtüV Tevő iered- mén veihez ta-törik. A negyedik ötéves terv életszínvonal-politikai célki­tűzései közül a bérek alaku­lásával kapcsolatban utalt Gáspár Sándor arra, hogy alapelv: a vállalatok ered­ményességétől, a végzett munka társadalmi értékétől és hasznosságától függően alakuljon — mégpedig a ténylegesen végzett munka szerint differenciálva — a dolgozók személyi jövedelme. — Nem kívánatos jelenség — mondta, hogy egyes ipar­ágakban — vállalatoknál el­harapódzott a túlóráztatás. A feszült munkaerőhelyzet mi­atti bérlicitálásos munka- szerződések eltorzítják a bér- és jövedelemarányokat, el­vonják a pénzt attól, hogy egészséges bérarányokat le­hessen kialakítani. Azzal foglalkozott ezután a SZOT főtitkára, hogy a munkaerőhiány következté­ben több ezren sűrűn vál­toztatják munkahelyüket. Különösen veszélyessé válik ez a jelenség, ha a vállalatok törzsgárdája is „megmozdul”. A begyakorlott, széles látó­körű, a vállalatot jól ismerő szakmunkás kilépésével tár­sadalmilag kárba vész a hely­zetismeretből, a begyakorlott­ságból származó előnyök nagy része. A mozgás leg­többször bérproblémákra ve­zethető vissza. — Az eddiginél jobb üzem- és munkaszervezéssel a vállalatok bérhelyzetükön is tudnának javítani. A gaz­dasági hatékonyságot nagy­ban rontja a gyakran ta­pasztalható szervezetlenség, az ésszerű programozásnak és a gyártás-előkészítésnek a hiánya, a szakszerűtlen ve­zetés, a laza munkafegyelem és sokszor az anyag- és al­katrészhiány. Az árváltozások hatása Meggyorsult Eiftezoguxiia&aguiftíi fejlődése Eriiéi Ferenc beszélt a makói választási gyűlésen Növelni a ráfordítások hatékonyságát Riad Moszkvába érkezett VIIÁG PRO IETÁR JAI, EGYES Ű L J ETEK!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom