Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-16 / 89. szám

5. oMa! KÉLET -*f AGYARORS* *G W?t. ájvrffls I« Gáspár Sándor beszéde Heves harcok Dé-Vietnamban (Folytatás a* 1. oldalról) Évről évre emelkedik az álla­mi költségvetésben a nyug­díj, a családi pótlék, okta­tás. egészségügyi ellátás költ­sége. A felelősen gondolkodó munkásoknak ezeket a kér­déseket ismerniük kell ah­hoz, hogy pontos véleményt tudjanak formálni, amikor gazdaságpolitikánkról be­szélgetünk. — Gondolkodni lehet azon­ban arról — jelentette ki — hogy esetleg változtassunk á jelenleg érvényben lévő ren­delkezésen, amely a nyugdí­jasok munkavállalásának rendszerét szabályozza. Ki lehetne terjeszteni a nyug­díjasok munkavállalási lehe­tőségeit. Hasonlóképpen fo­kozott gondot, törődést igé­nyel a jövőben is a sokgyer­mekes családok helyzetének javítása. A negyedik ötéves terv előirányzata szerint 39 000 új óvodai és 34 700 di­ákotthoni helyet létesítünk. — Üzemeinkben az utóbbi években nagyot fejlődött az egészségügyi ellátás és a munkavédelem. Ennek elle­nére sem lehetünk elégedet­tek. mert sok az üzemi bal­eset. helyenként egészségre ártalmasak a munkakörül­mények. A szakszervezetek­nek érdekvédelmi hivatásuk magaslatára kell állniok az üzemi munkavédelemben is, attól sem szabad visszariad- niok, hogy — eredménytelen felszólítások után — állíttas­sák le a veszélyeztetett mű­helyben vagy üzemrészben a munkát mindaddig, amíg a balesetvédelmi szempontok­nak megfelelő óvintézkedés történik. Gáspár Sándor utalt arra, hogy az üzemekben most ké­szülnek először középlejáratú, ötéves tervek. Ezek a tervek a helyi erőforrások ésszerű felhasználását segítik elő, többek között a szociális gon­doskodásban. Változatlanul törekedni kell például az alacsony nyugdíjjal rendel­kezők megélhetési gondjai­nak enyhítésére. A kormány és a szaktanács vezetőinek rendszeres meg­beszéléseiről szólva elmond­ta: — Ismétlődően kölcsönös véleménycserékre, a nézetek egyeztetésére kerül sor és közösen keressük az előadódó ellentmondások feloldásának legjobb lehetősé’eit. Ez a munkamódszer lehetővé teszi a fontosabb kérdésekkel kapcsolatos álláspontok ki­alakítását, s csökkenti a na­gyobb tévedések lehetősé­gét. — Az ilyen módszernek a szocialista demokrácia je­gyében. fentről lefelé azonos módon kell érvényesülnie. Az üzemi. szakszervezeti szervek és a vállalatok veze­tői a kormány és a szakta­nács gyakorlatához hasonló­an vitatják meg a megoldás­ra váró kérdéseket, s ezekben a dialógusokban is egyenlő partnerek tárgyalnak. Hi­szen a munkahelyi demok­rácia fejlesztése is szerves része közéleti demokráciánk­nak. A munkahelyi demokrácia fejlesztése legfontosabb fel­adata az üzemi szakszervezeti bizottságoknak. Segítsék őket ebben a vállalatok pártveze­tőségei, az igazgatók, akik el­sősorban az állam politikai tisztségviselői. — Mindehhez őszinte lég­körre; becsületes emberek által teremtett körülmények­re van szükség. Annak le­gyen becsülete mindenütt, azt tiszteljék, aki munkájá­val, magatartásával rászol­gál erre. A munkásember le­nézi azt, aki csal, hazudik, nem egyenes, nem szóki­mondó. A köntörfalazó. su­nyi emberektől teli környe­zetben nem érzik jól magu­kat a dolgozók. De ott sem érzik jól magukat, ahol nem tartják tiszteletben önérzetü­ket, emberi méltóságukat, s ott sem, ahol az őket érintő kérdésekben még csak véle­ménynyilvánításra sem mél­tatják őket. Ott ahol „meg­fontolás” és félénkség ural­kodik — nem tud kibonta­kozni az ember egyénisége, személyisége, alkotó ereje. Pedig ezek kibontakozására naey szükség van. Ezért is fordított e kérdéskörre olyan nagy figyelmet a párt X. kongresszusa. Meg is enged­hetjük magunknak a vitát, a társadalmi fejlődésünkben jelentkező ellentmondások felszínre hozását, mert csak így tudjuk még jobbá tenni életünket. Olyannak kell lát­nunk saját valóságunkat — amilyen. Megtehetjük, mert a magyar valóság láttán sen­kinek sincs szégyenkezniva­lója. Erre, s életünk további gyarapítására, jobbítására szavazunk április 25-én — fejezte be beszédét Gáspár Sándor. Az esemény részvevői nagy tapssal fogadták Gáspár Sán­dor választási beszédét, egyetértéssel nyugtázták az elhangzottakat. A nagygyű­lés végén felcsendült az In- ternacionalé. frontos feladat a munkahelyi demokrácia fejlesztése Erdei Ferenc beszéde (Folytatás az 1. oldalról) A termelési költségek azon­ban országosan 11 százalék­kal emelkedtek, ezen belül az anyagköltség 17 százalék­kal, a közterhek 13 százalék­kal. Ennek a következménye, hogy a közös gazdaságok bruttó jövedelme országosan 18 százalékkal. — Csongrád- ban 26 százalékkal — csök­kent. Következésképp az el­osztható jövedelem is az 1969. évi alá esett, bár ért­hetően minden tartalékukat is kimerítették a szövetkeze­tek. Ilyen körülmények kö­zött tűztük mezőgazdaságunk elé azt az ötéves tervet, hogy a termelés az előző öt esz­tendőhöz viszonyítva 15—16 száza! ékkai emelkedjék, s kü­lönösképpen növekedjék a hústermelés, általában az élelmiszeripari termelés mennyisége és választéka. Mindezt a munka termelé- kenységének és a ráfordítá­sok hatékonyságának növelé­sével kell elérnünk. E cél el­érése a legnagyobb erőfeszí­téseket követeli a mezőgazda- sági nagyüzemektől. Erdei Ferenc a továbbiak­ban aláhúzta: az ötéves nép- gazdasági tervben kitűzött feladat nagyarányú technikai korszerűsítést követel, s kü­lönösen áll ez az állatte­nyésztés, a hústermelés fej­lesztésére. Itt van szükség a legtöbb új beruházásra, s e téren a legtöbb a pótolnivaló is. Továbbra is serkenteni kell a háztáji állattenyésztést és hizlalást, s ebben a ter­melőszövetkezeteknek is mind több termelésszervező, érté­kesítést előmozdító szerepet kell vállalniuk. Természete­sen a szocialista nagyüze­mekben sem lehet egy csapás­ra bevezetni a legkorszerűbb technológiát; egynéhány ága­zatban még nem is forrott ki olyan iparszerű technológia, amit bátran lehetne általáno­san alkalmazni. Éppen ezért á nagygazdaságokban is meg kell becsülni az egyszerűbb technológiát, a „korszerűtle­nebb” berendezéseket. Ha­sonló a helyzet a növényter­melésben is. Fejlődik szövetkezeti mozgalmunk — Mezőgazdaságunk fej­lesztése ma már korántsem a nyersanyagok megtermelését jelenti, hanem az élelmisze­rek készáru-ellátását. Ezért van szó világszerte összefüg­gő élelmiszer-gazdasági ága­zatról, a mezőgazdasági és az élelmiszeripari üzemek ver­tikális integrációjáról. Ennek még nincsenek teljesen ki­forrott formái, de az élet az) mutatja, hogy minden válto­zat reménvteljes. mindegyik bői fejlődhet ki jól működő forma. Erdei Ferenc kitért a szö­vetkezeti mozgalom fejlődésé­re is. Hangsúlyozta: a leg­messzebbmenő állami támo­gatás. illetőleg gazdaságpoli­tikai ösztönzés mellett is az előrehaladás sorsa elsősor­ban a szövetkezetekben dől el. Az MSZMP külön figyel­met fordított a szocialista szövetkezetpolitikai elvek fej­lesztésére, realizálására, előbb a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben is, A gazda­ságirányítás reformja során kerültek előtérbe a szövetke­zetpolitikai elvek, s ekkor indult meg a szövetkezeti mozgalom tervszerű fejlesz­tése is. 1969-ben a hazánk­ban működő mintegy tizen­egyezer vállalatnak a fele szövetkezeti vállalat volt. A mezőgazdaság aktív keresői­nek 70 százaléka, a kereske­delmieknek 27 százaléka, az építőipari keresők 12 száza­léka dolgozik szövetkezetek­ben. — A gazdaságirányítás re­formja ráirányította a fi­gyelmet a szövetkezetek sze­repére és egyben -új fejlődési lehetőségeket teremtett a szocialista népgazdaságba szervesebben beilleszkedő szövetkezeti mozgalom szá­mára. A szövetkezeti mozga lom új működési területekre is kezd kiterjedni, ilyen a lakásépítés, a termékértéke­sítés és feldolgozás, valamint a speciális szolgáltatások tel­jesítése. A fellendült szövet­kezeti tevékenység jótékony hatása belső ellátásunkban éppúgy érezhető, mint az ex­portban. Az új gazdaságpolitika gyümölcse A fejlett és a szocialista intézmények rendszerébe il­leszkedő szövetkezeti mozga­lom nem a szövetkezetek ér­dekeltségi körére szorítkozó ügy. hanem szocialista rend­szerünk egész fejlődésének, demokratikus jellegének fon­tos mutatója és velejárója. Gazdasági tevékenységünket tekintve olyan területeken töltenek be nélkülözhetetlen szerepet, ahol az állami vál­lalatok mozgása nehézkesebb. Bizonyosra vehető, hogy szö­vetkezeteink a gazdaságpoli­tika magasabb szintjén is eredményesen dolgoznak majd. Az új egységes szövetke­zeti törvényről szólva rámu­tatott: a jogszabály egyaránt gyümölcse lesz az új gazda­ságpolitikának és a szocialis­ta demokrácia fejlesztésének. A nemzetközileg is példa nél­kül álló szövetkezeti törvény előkészítése bíztatóan halad A legfőbb erő. amely a tör­vényt is, egész szövetkezeti mozgalmunkat is előre viszi, az a szövetkezeti politika, amely általános politikánkkal összhangban, szilárd elvi kö­vetkezetességgel, a pozitív és negatív történelmi tapaszta­latokat hasznosítva töretle­nül halad előre. A nagy tetszéssel, fogadott beszéd után dr. Forgó István, Makó város tanácselnöke szó­lalt fel. Erdei Ferenc pénteken is­mét találkozik a makói vá­lasztópolgárokkal. Délelőtt az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szövetkezetek képviselőivel, délután pedig a Makón élő értelttr'ségiekkeí folytat eszmecserét. Választási nagygyűlések Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Központi Bizottság ti. ára hétnapos :.’nógatást tett Ba­ranyában. Szerdán a megyéi és a pécsi járási pártbizott- ság vezetőinek társaságában felkereste, a déi-szláv lakosú Szalánta község Hunyadi Termelőszövetkezetét, ahol a több mint 4 és fél ezer hol­das gazdaság tagjainak éle­téről és munkájáról tájéko­zódóit. Csütörtökön a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektori tanácskozótermében Pécs város felsőoktatási in­tézményeinek párt- és állami vezetőivel, valamint marxista oktatóival találkozott. Csü­törtökön délután a Hazafias Népfront Baranya megyei és -városi bizottsága a pécsi Széchenyi téren választási nagygyűlést rendezett, ame­lyen Aczél György. Baranya megve 1. számú választóké­nt le ‘ én ek képviselői előlije mondott beszédet. ★ A Hazafias Népfront Bor­sod megyei és miskolci vámo­si bizottsága- csütörtökön választási nagygyűlést ren­dezett a miskolci sportcsar­nokban. Dr. Bodnár Ferenc. az MSZMP Borsod megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a meg jelenteket, köztük Cseterki Lajost, az Elnöki Tanács titkárát. Bor­sod megye 1. számú ország- gyűlési választókerületének képviselőjelöl tiét. valamint azokat. akik április 25-én először járulnak majd a sza­vazóurnákhoz. Ezt követően Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra. a legnagyobb miskolci munká’slakta negyedet magá­ba foglaló 5. számú választó­kerület képviselőjelöltje rgondott választási beszédet y : Üdüli;,j,bf Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Bács-Kiskun megye 1. szá­mú választókerületének kép­viselőjelöltje csütörtökön Kecskemétre látogatott. A megyei pártbizottságon dr. Románti Pál első titkár fo­gadta Nyers Rezsőt aki ta­lálkozott a megye és a város politikai, állami vezetőivel, majd a kecskeméti Katona József Színházban részt vett a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága által rendezett választási nagygyű­lésen. Ezen Nyers Rezső mondott beszédet. amelyen többek között értékelte az elmúlt négy év gazdasági és politikai fejlődését, a de­mokratizmus szélesítésének jelentőségét, s vázolta azoka1 a legfontosabb tennivalókat, amelyeknek végrehajtásához a jövő években minden vá­lasztópolgár aktív támogatá­sára. segítségére lesz szük­ség. Nyers Rezső beszéde után felszólalt a gyűlésen a megyeszékhely másik két or­szággyűlési képviselőjelöltje is. ★ Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára — Pataki Lászlónak, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága első titkárának társaságában — csütörtökön Sopronba látogatott. A ven­dégeket Zárai Károly, a vá­rosi pártbizottság első titkára és dr. Erdély Sándor, a Soproni Városi Tanács elnöke fogad­ta a városi pártbizottságon. Ezt követően Övári Miklós felkereste az erdészeti és faipari egyetemet. Délután az Ady Endre művelődési házban választási nagvwű- lást tartottak, amelven Óvá­ri Miklós mondott Választási beszédet. ★ Választási nagygyűlést tartottak csütörtökön a Vi­deoton ajkai gyáregységé­nek nagycsarnokéban is. ahol megjelent a város Üzemeinek 700 A PullOÍ ArT>ád sá cáriak titkába. V>S7~r£Tv m«*srvp 11. srámú vá^rKT^ke- ríji v selőj elöl tje mondott beszédet Az amerikai tüzérség ál­tal támogatott dél-vietnami kormány csapat ok szerdán újabb támad iába lendüÍtéli, hogv felszámoljál!: a partizá­nok ostromgyűrű 'ét a köz­ponti fennsíkon lévő 6. tá- maszncnt körül — jelentette a UPI katonai forrásokra hí ratkozva. Az .Ütközetbe B—• 52-es amerikai nohézbonbá­rókat is bevetettek. A partizánok Saigontól !<)_ kilométerrel északkeletre is harcra kényszerítették a kör­ív' «opatokat. .1 UPI úgy tudja, hogy a 6. számú tá­maszpont térségében folyó harcok során az amerikai lé­gierő 15 nap alatt 6 millió fönt bombát szórt a felsza­badító erek feltételezett ál­lásaira. A központi fennsíkon folyó igen heves összetűzések so­rán eddig 200 kormánykáto- na vesztette életét. A szóvivő elmondottá még, hogy az amerikai légierő most arra törekszik, hogy gyújtóbom- bákkal és vegyianyagokkal kiirtsa a környéken a nö­vényzetet. Ellentmondó hírek Kelet-Pakisztónból Az úgynevezett Bangia Desh — bengr I haza — „kormánya” két megbízottat küld Európába, hogy szor­galmazzák kormányuk elis­mertetését. A megbízottak, a PTI indiai hírügynökség tu­dósítójának kijelentették, hogy a kelet-pakisztáni hat­tagú kormány csütörtökön te­szi A az esküt. A PTt hírügynökség a kelet-pakisztáni helyzetről azt írja. hogy az országrész­ben tovább folytatódnak az elkeseredett harcok a köz­ponti hatalom és Mudzsubur Rahman sejk hívei között. Elmondja, hogy Sylhet vá­ros, amelyet kedden foglal­tak el a kelet-pakisztániak, most kísértetvárosra emlé­keztet. mert a háromhetes harcban nyolcezer polgári személy vesztette életét, s a polgári lakosság megmaradt része elmenekült. A Surma- folyón, amely a várost átszeli, holttestek százai sodródnak. A harcokban — a PTI sze­rint — kétszáz nyugat-pa­kisztáni katona is elesett. Az indiai hírügynökség je­lentéseivel ellentétben, a pa­kisztáni rádióadó a központi erők győzelmeiről számolt be; azt állítja, hogy a keleti országrészben a törvényesség és a rend helyreállításában haladás történt, s a nyugat­pakisztáni hadsereg nagy te­rületet tisztított meg a „go­nosztevőktől és indiai beszi­várgóktól”. Merénylet Hollandiában a szovjet kereskedelmi kirendeltség ellen Csütörtökön hajnalban közép-európai idő szerint két órakor bombamerényletet követtek el a Szovjetunió amszterdami kereskedelmi kirendeltsége ellen. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint az épület­ben pokolgépet helyeztek el. A robbanás következtében az épületben tartózkodó szemé­lyek közül négyen — köz’tik egy gyermek is — megsebe­sültek, s súlyos anyagi ká­rok keletkeztek. A kereske­delmi kirendeltség és a kör­nyező házak ablakai kitörtek. Egyes hírügynősógek szerint az utcára zuhanó üvegtáb­lák további sérüléseket okoz­tak. A merénylet színhelyén cionista röpcédulát — egyes jelentései,: szerint — plaká­tot — találtak. Hollandiában általános fel­háborodást keltett a bűncse­lekmény híre. Pieter de Jong miniszterelnök ..szörnyű gaztettnek” nevezte a bom­bamerényletet. A külügyi szóvivő rámutatott, hogv a bombamerénylet ügyében „alapos vizsgálat” folyik. Vladimir Rolovics meghajt Vladimír Rolovics stock­holmi jugoszláv nagykövét csütörtökre virradó éjszaka belehalt súlyos sérüléseibe, amelyeket horvát úsztass terroristák revolver golyói okoztak Rolovics 55 éves volt, A 1 :étgyermekes családapán ák életét kioltó golyók ragyogó karriert is kettétörtek. Mint ismeretes, azt a két horvát emigránst, akit Rolo­vics meggyilkolásával vádol­nak. a közeljövőben bíróság élé állítják. Normalizálódik a ceyloni helyzet Az AP hírügynökség je­lentése szerint az eltelt 24 órában erősen csökkent Cey­lonban a felkelők tevékeny­sége. Ennek megfelelően a kormány is enyhített az or­szágos éjszakai kijárási ti­lalmon. Ezután csak délután 0-tól. reggel 6-ig tűt* utcám menni. A szingaléz és ta­mil újévi ünnepek alatt, amelyeket a hatóságok ko­rábban válságos időszaknak „minősítettek” csak szórvá­nyosan voltak összecsapá­sok. Amerikaiak Kínában A Kínában tartózkodó amerikai asztalitenisz-válo­gatott és a többi külföldi csapat szerdán este Peking- ben megtekintette „A tigris­hegy elfoglalása” című nem­rég átdolgozott „forradalmi operát” — jelentette az Uj- Kína hírügynökség. Az ame­rikaiak csütörtökön délelőtt Sanghajba repültek. A világsajtó továbbra is élénken foglalkozik az ame­rikaiak kínai látogatásával és Nixon elnöknek a kínai— amerikai viszony rendezésé­re irányuló szerdai intézke­déseivel. A Reuter Nixon elnök dön­tését „diplomáciai puccs- nak” látja. Az angol hírügy­nökség washingtoni tudósító­ja a bojkott feloldására > tett intézkedések magyarázatát abban látja, hogy az Egye­sült Államokban gyakorlati­lag eltűnt a befolyásos, hír­hedt „Kíha-lobby” Csang Kaj-sek ötödik hadoszlopa, amely az ötvenes és hatva­nas években még árulónak nevezte azt, aki a legkisebb utalást is tette a Pekinggel való r. egbékülésre. A dolgok másik oldalát Henry Jackson, a jövő év- oen esedékes elnökválasztá­sok szélsőségesen jobboldali, demokrata párti ön jel ölt je vi­lágította meg, aki arra utalt, hogy a kínai—amerikai fej­leményekkel úgymond, „nyo­mást lehet gyakorolni majd az oroszokra”.,

Next

/
Oldalképek
Tartalom