Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-07 / 56. szám

ttM. március t. ITFT FT MArtTAWrmcTi* S »Mal A megyei pdrlérfele/lefen elinng/oflati nyomán Jayuló termékíclhc zalai xNy ír egy házán NYÍREGYHÁZA az or­szág egyik leggyorsabban növekvő városa. Az utóbbi évtizedben bekövetkezett ipa­rosodás nyoméin rohamosan nőct lakossága, túlléptük a 70 ezres számot. A növekedésein túl minőségi változás — a szakemberek szavával — át- rélegeződés is történt. A mun­kások számának gyors növe­kedése, de elsősorban a volt háziasszonyok munkába állása, az élelmiszer-ellátásban új kö­vetelményeket állított a város ellátásáért felelősökkel szem­ben. Az üzemekben munkát vállaló asszonyok, ha még kertes városszéli házban lak­nak is, sokan felszámolták a korábbi baromfi tartást, ser­téshizlalást. A város belső ke­rületéről munkába álló vásár­lási szokásai, Igényei megvál­toztak. Korábban mint házi­asszonyok a piacra jártak, most munkaidő után az üzle­tekben keresik a család ellá­tásához szükséges zöldséget, gyümölcsöt, hús- és tejtermé­keket A nők munkavállalá­sával nőtt a családok kerese­te, életszínvonala, ami ugyan­csak a nagyobb, igényesebb kereslet Irányába hatott. Mindezeket a tényezőket fel­ismerve, a város párt- és ta­nács vezetői különböző intéz­kedéseket tettek az ellátás ja­vítására. A probléma fontos­ságánál fogva jelentős helyet kapott a megyei pártértekez­leten is. A lakosság mezőgaz­dasági termékekkel való jobb ellátásával az ilyen árufélesé­gek több szektorú felhozata­lával több hozzászóló is fog­lalkozott a pártértekezletem. A KORÁBBI években a zöldség-gyümölcs ellátás — a piaci felhozatalt kivéve — szinte a MÉK profilja volt Az utóbbi egy-két évben tör­tént változás, de a domináló szerep még mindig a MÉK-é. Az elmúlt év tavaszán Nyír­egyháza város és a Nyíregy­házi Járási Tanács Végrehaj­tó Bizottságai együttes ülést tartottak ahol közös határo­zatot hoztak a megyeszékhely mezőgazdasági termékekkel való jobb ellátására. Együttes tervükben szerepel újabb ter­melőszövetkezeti elárusító­pavilonok létrehozása, szövet­kezetek kooperációja, élelmi­szer-feldolgozó és tartósító melléküzemágak létesítése, közös sütőüzem építése. A határozat megszületése nyomán a múlt évben a több évre tervezett 12 új termelő­szövetkezeti zöldség-gyümölcs elárusító pavilonból négyet létrehoztak. Egy a Széna tér és az Északi nagykörút sar­kán, a másik az Árpád utca és a Széchenyi utca kereszte­ződésénél, kettő pedig a Búza téren lett felállítva. A koráb­ban létesített termelőszövet­kezeti elárusítóhelyek egyik­másika csak időszerűen árusí­tott, akkor is kevés válasz­tékkal. Ha salátaszezom volt, akkor csak azt, ősszel pedig káposztát, vagy sárgarépát árultak. Az új létesítmények­ben egész éven át árusítanak és szinte a MÉK-üzletekben található valamennyi áru itt is szerepel. A termesztési szezonban friss áruikkal ver­senyképesek, ezáltal ösztönző­leg hatnak a MÉK-re és az állami kereskedelemre is. Az élelmiszer kiskereskedelmi vál­lalat a termelőszövetkezetek­től, állami gazdaságoktól és földművesszövetkezetektől mintegy 10—12 millió forint értékű mezőgazdasági árut ho­zott be a város ellátására 1970 ben. E cikklistán a zöld­ség-gyümölcstől a száraz tész­táig, a juhhústól a töltelék­áruig és cirokseprűig igen sok áruféleség szerepelt A HÚSELLÁTÁS JAVÍTÁ­SÁRA több termelőszövetke­zet állandóan jelen van a vá­rosi piacon baromfival, to­jással. Dicséretet érdemel a sóstói Vörös Csillag Termelő- szövetkezet amely állandóan jó minőségű baromfival vesz részt a piacon. Ez a termelő- szövetkezet — egyéb árukat is beszámítva — mintegy másfél —kétmilliós értékű áruval vesz részt a város közvetlen ellátásában. A Nyíregyházi ÁFÉSZ éves szinten mintegy ezer hízót értékesített a város és a környező községek hús­üzleteiben, vendéglátóegysé­geiben. A Balkányi Állami Gazdaság és az élelmiszer kis­kereskedelmi vállalat közös húsboltja a Dózsa György utcán szintén új színfoltja mi­nőségileg is a város ellátásá­nak. A szakszövetkezetek el­sősorban a piaci felhozatalt gazdagítják a háztáji terme­lésből. Az értékesítés nem szervezett, hanem ki-ki a maga áruját értékesíti. Jelen­tős a hizottsertés- fel hozatal is, ami a téli vágások idején kie­légíti a városi lakosság ilyen irányú szükségleteit. Mindent összevetve: meny- nyiségben és minőségben is javult a város ellátása. Egyes termékekből — mint a ba­romfi és tojás —, a kereslet és kínálat egyensúlyba került. Az árak is mérséklődtek. Zöldség-gyümölcs eliá'ásra (a kedvezőtlen időjárást is fi­gyelembe véve) nem panasz­kodhatunk. A legtöbb cikkből még most, a tél végén is jó az ellátás. Sokat javult a húsfelhozatal, de itt a válasz­tékra többször van panasz. A termelőszövetkezetek, ÁFÉSZ-ek, állami gazdasá­gok közvetlen felhozatala gaz­dagítja az ellátást, de a köz­vetett hatása is jelentős. Pél­dául a zöldség-gyümölcs ellá­tásban egyre inkább kibonta­kozik az egészséges verseny, aminek a vásárló látja a hasznát. A húsellátásban az állami gazdaságok és a föld­művesszövetkezetek megje­lenése a húsipart is válasz- tásbövitésre, minőségjavítás­ra ösztönzi. Tej- és sütőipari kooperációkat még csak ter­vezgetnek a szövetkezetek,— a megye egyes részén szövet­kezeti sütőipar már van — de máris hatással vannak a két állami vállalatra. ŰJ ÜZLETEK ÉPÍTÉSE és a mezőgazdasági termelés át­állítása, kooperációk létreho­zása nem megy egyik hónap­ról a másikra. A növényter­melésben általában egyéves ciklusok vannak. Az állatte­nyésztésben még hosszabb idő szükséges ahhoz, hogy egy ágazatot árutermelésre létre­hozzanak. Mindezek ellenére is nagyobb lehetife a szövet­kezetek, a szakszövetkezetek közvetlen fogyasztásra vég­zett árutermelése. Az elmúlt évben elhatározott kooperá­ciók és mellek üzemi tevé­kenységek jó része még min­dig csak az elhatározásnál tart. Tudjuk, vannak üzlethe­lyiség- és egyéb beruházási problémák. De van olyan lát­szat is, hogy a szövetkezetek nem elég következetesek ilyen irányú terveik megvalósításá­ban, illetve a nehézségektől könnyen meghá tóinak. Min­dent egybevetve elmondhat­juk: sokat javult a város el­látása, de az igények jobb kielégítéséért még igen sok a teendő. A kezdet biztató, de az ütemet fokozni kell. Csikós Balázs Két betű A napnyugta kint érte őket messze a várostól, a Duna töltésén. Kalandos érzések támadnak ilyenkor az ember­ben. Sietne vissza a civilizá­ció biztonságába, hogy otthon legyen, mire éjszakába ko­morul a természet S mégis maradna a szivet szorongató titokzatosságban. De haza kellett menni. Ferenc, a vő­legény a szerelmesek őszinte nagylelkűségével ígérte: — Ibolykám, gyönyörű sát­rat veszek majd. Amikor te­hetjük, jövünk a szabadba. Amennyit öregít rajtunk a város, annyit visszafiatalít a természet. Hova suhant huszonegy esztendő? Számolgatja az asszony az időt, mint a nehe­zen keresett pénzt: ejnye, több csúszott ki a kezéből, mint ahogy akarta, pedig mennyire vigyázott rá. Iboly­ka, a szabadhegyi fonólány nagymamává csendesüit, és jó lenne kitalálni, mire gon­dol a sudár nyárfa alatt, a drapp színű sátor előtt. Ül a Rába-part gyapjas rétjén nézi a folyót. amely habzó szilajsággal kergeti önmaga1 a dzsungel sűrűségű bozótfa lak között. Ritka az a szerencsés ha­landó, akit ne adóztatna meg a saját sorsa. Iboly a sokak közé tartozik és ha valóra váltak i« reményei, megfize­Gerencsér Miklós: tett értük fáradtsággal, aggo­dalommal, s a fizetség közül a könnyek sem hiányoztak. Most úgy tűnik itt a vízpar­ton, ahol a bölcsőringás bé­kéjét susogják és az álmok ragyogását villantják a nyár­falombok, hogy csak egy hét­tel korábban hangzott el Ferenc ígérete: Ibolykám, gyönyörű sátrat veszek majd... Micsoda hosszú volt az a hét! Ibolykából Iboly lett, nevéről elkopott a be­céző rag. Éjszakák ezreit vix- rasztotta át a Graab-gyár, a Fonoda, a Gardénia gépei mellett. Lassan-lassan beletö­rődött végzetébe, lappangó fájdalommal eszmélt rá, hogy a gondokkal zsúfolt hétköz­napok mind távolabb sodor- iák az ifjúságtól. i S most beledöbben a bol- logsá-g, hogy még fiatal. Üde öröm támad benne a nyári szél simogatásától, hosszú ha­ja ugyanúgy berzenkedik mint azon a Dana-parti sé­tán, és az a gondolat sem legyint! meg Ijedelemmel, hogy fürtjei közt viseli a io­nod ai éjszakák fehérszálú emlékeit. Ismét rend lakozik életébem. Ferenc, akinek hu­szonegy év óta nem válto­zott a neve, megint a régi. Jó dolog szeretni, jó érzés látni, amint horgászbotjaival bajlódik a motorcsónak or­rában Ferenc, Ferenc... ígér­te a hűséget, a szelídséget, a boldogságot. De bizony gyak­ran megunta az állhatatossá­got, elkószált legénykedni mások életébe, pogány víg- ságokkal hangosította a kocsmákat. Most itt van, vele van, ve­le is marad. Nem a szavaival kér bocsánatot, hanem azzal a régi kedves-hetyke viselke­désével, amiért annyira meg­szerette egy héttel ezelőtt a fekete biciklibajnokot. A bicikli bajnok ma is fe­kete, csak azzal az egy hét­tel van mégis valami téve­dés. Hiszem egészen más tör­tént az elmúlt vasárnapom Nem sétálni mentek a Duma­partra, hanem motorcsónak­kal indult kirándulni a csa­lád a Rábán. Velük volt tar­Á rang feltételei adottak Főiskolai cím várományosa a nyíregyházi felsőfokú technikum Welich Sándor, Nagy Sándorral együtt, mint okta­tó, igazgató, 1938-ban meg­alapozta a kertészképzést Szabolcsban. Nyíregyházáin, a Pacsirta utca 27. szám alatt egy kis épületben, két tanteremben kezdték meg az oktató-nevelő munkát. Hall­gattak itt előadást a Koe- suth-dijas Westsik Vilmos­tól. s tanultak szép szót, s a Nyírség szeretetét a Kos­suth-díjas Váci Mihálytól, aki 1949-ben a kollégiumban volt nevelő. A jonatán kertésiei Nemcsak jövőt jósoltak, hanem meg is alapozták. Bi­zonyítottak. Ebben az idő­ben — 1938-ban — került e jonatán éppen az ő akara­tuk révén is a „dzsungel- gyümölcsösökből” üzemi termesztésbe. S ma már Sza­bolcs és Szatmár aranya vi­lághírnek örvend, zamatát ízlelik világszerte. Ehhez járult hozzá az a kertészeti- naszüa, amelyet ők tanítot­tak. nevelték. Tíz esztendeig plántálta a tudományt és a gyakorlatot a kertészekbe Nyíregyházán Welich Sándor, ö volt a kö­zépfokú mezőgazdasági tech­nikum alapító igazgatója is. Utána egyetemi katedrát ka­pott, s tanszékvezetőként vonult nyugdíjba Budapes­ten. Itt ä ma is. Gondos kertészek voltak. Munkájuk révén ma már ez az iskola felnőtt, jogos vá­rományosa a főiskolai rang­nak, címnek. A középfokú oktatós 1949-ben kezdődött, s 1961-ban alakult meg a fel­sőfokú technikum. Azóta igaz­gatója Vétek János, aki ápolja a nagy elődök hagyo­mányait s most készül kandidátusi értekezésének a megvédésére. Iskolaváros fejlődött az el­múlt évele során. Három hold területien fekszik a Rá­kóczi út végén, levegős, par­kok övezte környezetben. Tizenegy tanszék A szaktechnikus! felsőfo­kú képzést 10 éve szűkös he­lyen, a régi épületben kezd­ték. Segített a kezdeti gon­don a város. A diákok egy nászét Sóstón, a Svájci-lak - bam helyezték el. Az ÉVM adott munkásszállót a Ma- karenkó utcában. És 1964­hes asszonylányük is. Az or­vos azt mondta, van még ide­je, napozzon, mozogjon, jó az ilyenkor. A’ g hagyták el a vashidat, vissza kellett for­dulni. íme, máris köztük van a drága jövevény. Rugdalózó, valódi emberke, a szabadhe­gyi fonólány Mihály nevű unokája. Mindez alig hihető. Hiszen a tájak, ahova a jegyesség idején álmodozni jártak, nem változtak semmit. A Rábára ma is ugyanolyan márvány­mintákat kavarnak az ör­vények, mint huszonegy évvel ezelőtt. A szederindákon ugyanolyan hamvaskék a gyümölcs, mint hajdanán. És azok a kalandos érzések is hibátlanul élednek fel az al­kony láttán. Milyen öröm, hogy marad­hatnak. Mennyi gazdagság fér a drapp színű sátor alá. iboly, a szövőasszomy fölrez- zan tűnődéséből: — Nézd, Ibolyka! Törpe­harcsát fogtam! Ó, Ferenc. KI súgta meg neked, hogy még illik a ne­vemhez az a két becéző be­tű? ... Hagyd már a vizet, hi­szen kifogtad belőle a valódi zsákmányt: a mi kettőnk örö­mét, amelyről azt hittem, hogy utolérhetetlen messzesé­gekbe sodorták az esztendők érvényei. bért 50 milliós beruházással megkezdték a felsőfokú tan­intézet építését. Azóta csak fejlődik. Impozáns taninté­zet. napfényes előadótermek, kitűnően felszerelt laborató­riumok. korszerű, milliós ér­tékű szemléltetőeszközök szolgálják az oktató- és ku­tatómunkát. Tizenegy tan­szék működik. A kertészkép- zést 2-ről 3 évre emelték. S ez évben kibocsátják az első itt végzett növényvédő repülőgépvezetáket is. Szép, 320 személyes diák­otthon. regyogó étterem, jól felszerelt tornaterem áll a diákok rendelkezésére. Az oktatás céljaira modem gé­pek. műszerek. Technológiai műhelvük valóságos üzem. A szakkönyvtárban 15 ezer kötet között válogathatnak a tanulmányaikhoz a hallgatók és olvasóterem áll rendelke­zésükre. Idáig fejlődött a valamikori kis Pacsirta ut­cai katta n termes iskola. A rangot azonban ki kel­lett vívni. És ez nem volt könnvű Mint Vétek János igazgató elmondta, sok gon­dot okozott a személyi-tan ári feltételeik megteremtése. Ezt a Wkásprobtkna nehezítette. Segített a minisztérium. Vá­sároltak 12 lakást, építették nyolcat. Kiváló képességű ta­nári gárda alakult. Itt tanít dr Pethő Ferenc, dr. Radios Lajos. dr. Varga Imre kandi­dátusok. Legutóbb lettek doktorok: Anika István, Mácz János, Gáti János. Ligeti Béla. Novák András, Olasz Tibor. Többnek van szak­mérnöki és pártfőiskolai képesítése. A felsőfokú in­tézetnék 61 oktatója van, s közülük 43 egyetemi végzett­ségű. Kialakultak a főiskólai oktatáshoz szükséges szemé­lyi feltételeik. Az első repülősök Az elmúlt 10 évben 550 kertésztechnikus és 63 gé­pésztechnikus végzett az in­tézetben. s ezek többsége a megye mezőgazdasági üze­medben tevékenykedik. Idén végez az első 21 növényvédő repülőgépvezető. Ennek a majdani főisko­lának a jövőjét a Nyírség adottsága alapozza meg Jó háttér és bázis a híres nagy­üzemi gyümölcstermesztés, s ennek fejlődése a környe­ző megyékben. Tiszántúlnak nincs ilyen főiskolája még. A nyíregyházi tanintézet rendelkezik 1100 holdas olyan tangazdasággal, amely nemcsak hogy példamutatóan gazdálkodik, s 1960 óta minden esztendőben ny ele­séssel zárt, de egyben ki­váló oktatási bázis is. Nagy hírű kutatóállomás működik Ujfehértón, a neves alma- múzeummal. Gazdaságuk mirtanagyüzem is. Jelenleg 6 témában végeznek országos jelentőségű kutatást. Ezenkí­vül 10 termelőszövetkezettel, 13 állami gazdasággal. 3 konzervgyárral, 4 kutatóinté­zettel és 4 ipari üzemmel vannak kapcsolatban. Ezek­ben végzik a hallgatók * gyakorlataikat. Nemzetközi kapcsolatok Kiépítette az intézet a külföldi kapcsolatait is. Ne­ves lengyel, bolgár, csehszlo­vák. NDK. stb. főiskolákkal van oktatási, kutatási kap­csolatuk. Évente 80 hallgató végzi gyakorlati tanulmányait külföldön, s a tefstvérországok főiskoláiról Nyíregyházán ugyanannyién. Nem véletlen, hogv 1968-ban az intézetben rendezték meg a téli alma országos tanácskozását. ké­sőbb a kiállítást. Az intézet oktató-nevelő hatása mérhe­tő az eeész meeve evümöVs- termesztési kultúráiénak nő- vdked«teá.ben. Szaktanácsadást biztosítanak tsz-ék, állami gazdaságok részére; Előadá­sokat és bemutatókat tarta­nak a legkiválóbb előadók, neves tudőwnk. Fáradságos munkával, nagy szorgalommal terem­tették meg a főiskolai rang feltételeit Nagyon lényeges: és először ezen munkálkod­tak. hogy jogos várományo­sa legyen az intézet a maga­sabb kinevezésnek Ez vég­ső soron azt is jelentheti maid, hogy Szabolcs-Szatmár gyümölcstermesztési kultú­rája — a világpiac után —• itthon is még magasabb el­ismerésben részesül, s az in­tézet jövő kertészmérnökei tovább munkálkodhatnak a haza és a megye épülésére. Farkas Kálmán Egész sor újítás kíséri a bökönyi Kossuth Szakszöve'ke- '.etben Jaksi József szerelő tevékenységét. A kitűnő gépész- .echnikus a Rapidtox 2 permetezőgépen olyan változásokat ervezett, hogy ezentúl náluk nem igényel külön kezelőt. A :épen jól láthatók azok a fogaskerekek — Tóth Sándor és Majoros Mihály szerelik — amelyek az erőgép kardánten­gelyének gyors forgását kellő áttételekkel lelassítva továb- >ítják, majd egy ügyes szerkezet közbeiktatásával kü’önbö- :ő beállítások szerint irányítja a permetezőgép szórófejét BiwS JÓIM* felvetett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom